Jpe.I.60.005/2025/12. számú határozat

A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése

Az ügy száma: Jpe.I.60.005/2025/12.

A felperes: a felperes neve (a felperes címe)

A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe, eljáró ügyvéd: dr. Petrovics Bálint)

Az alperesek:
az I. rendű alperes neve (az I. rendű alperes címe)
a II. rendű alperes neve (a II. rendű alperes címe)

Az alperesek képviselője: Dr. Varga Erzsébet ügyvéd (az alperesek képviselőjének címe)

A per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése

A jogegységi panaszt előterjesztő fél: a felperes

A jogegységi panasszal támadott határozat: Pfv.21.065/2024/2. számú végzés

Rendelkező rész

A Kúria a jogegységi panasz eljárást megszünteti.

Indokolás

A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás

  1. A hitelező neve mint hitelező és az I. rendű alperes mint adós között 2008. július 23-án deviza alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek biztosítására a II. rendű alperes készfizető kezességet vállalt. A hitelező a szerződést felmondta, majd 2012. július 27-én a szerződésből eredő teljes követelését a felperesre engedményezte. Az engedményezésről szóló értesítést az I. rendű alperessel 2012. november 16-án, a II. rendű alperessel 2012. november 28-án közölték.
  2. A felperes a teljes követelésből 166.000 forint tőke és járulékainak megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő, a fizetési meghagyás 2016. november 19-én jogerőre emelkedett, az érvényesített követelés végrehajtás keretében megtérült.
  3. 2021. április 9-én a felperes újabb fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a kölcsönszerződésből eredő és korábban nem érvényesített 1.105.565 forint tőke és járulékainak megfizetése iránt; az eljárás az alperesek ellentmondása folytán perré alakult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét – a követelés elévülésére tekintettel – elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata

  1. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 327. § (1) bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/D. § (1) bekezdését, továbbá jogkérdésben eltér a Jpe.II.60.054/2022/14. számú jogegységi hatályú határozattól, valamint a Kúria Pfv.20.039/2012/4. számú végzésétől (megjelent BH 2014.106. számon).
  2. A Kúria a Pfv.21.065/2024/2. számú végzésével a felülvizsgálatot megtagadta. Megállapította, hogy a Kúria Pfv.20.039/2012/4. számú (megjelent BH 2014.106. számon) határozata a felülvizsgálattal támadott jogerős határozatot hatályon kívül helyező és az eljárt bíróságokat új eljárásra, új határozat hozatalára utasító végzés, amelyet a Bszi. akkor hatályban volt 163. § (1) bekezdése értelmében nem kellett a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétenni. Nem történt meg ténylegesen sem a határozatnak a BHGY-ban való közzététele. A határozat erre figyelemmel nem precedens, az attól való eltérés ezért a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozhatja meg. A Jpe.II.60.054/2022/14. számú jogegységi hatályú határozat és a jogerős ítélet közötti összevethetőséget pedig a felvetett jogkérdés tekintetében nem találta megállapíthatónak.

A jogegységi panasz és az ellenérdekű felek nyilatkozata

  1. A Kúria felülvizsgálatot megtagadó végzésével szemben a felperes (a továbbiakban: panaszos) a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással jogegységi panaszt terjesztett elő. Hivatkozása szerint a felülvizsgálat megtagadásával a Kúria eljáró tanácsa jogkérdésben eltért a Kúria Pfv.20.423/2024/2., Pfv.20.348/2024/2., Gfv.30.191/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Pfv.21.312/2020/3., Pfv.21.294/2022/2., Gfv.30.561/2022/2., Gfv.30.562/2022/2. és Gfv.30.042/2023/2. számú határozataitól.
  2. Az I-II. rendű alperesek mint ellenérdekű felek nyilatkozatukban – tartalmilag – a jogegységi panasz elutasítását kérték, költségeik megtérítését nem igényelték.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése és annak jogi indokai

  1. A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (5) bekezdése alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy az a befogadhatóság körében megfelelt a törvényi feltételeknek.
  2. A panaszos a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésére egyaránt hivatkozott, a jogegységi panasz tartalmi vizsgálata alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a panasz a Bszi. 41/B. § (2) bekezdésén alapul. A Bszi. 41/B. § (1) bekezdése értelmében a Kúria közzétett határozatának kell tekinteni a Kúria 2012. január 1. után hozott és a BHGY-ban közzétett határozatát. A Kúria a Bszi. 163. § (1) bekezdése szerint a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot hozott határozatot a BHGY-ban digitális formában közzéteszi. E rendelkezést egészíti ki a Bszi. 163. § (1a) bekezdése, amely alapján a Kúria felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatát is közzé kell tenni a BHGY-ban.
  3. A Kúria a Bszi. 41/B. § (2) bekezdése alapján előterjesztett jogegységi panasz elbírálása során megállapította, hogy a panaszban hivatkozott kilenc határozat közül csak hat, mégpedig a Kúria Gfv.30.191/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Pfv.21.312/2020/3., Pfv.21.294/2022/2., Gfv.30.561/2022/2. és Gfv.30.562/2022/2. számú határozata minősül közzétett határozatnak. (Megjegyzi a Kúria, hogy a panaszos tíz határozattól történt eltérést állított a jogegységi panaszban, a referenciahatározatok felsorolásában azonban egy határozatot, a Kúria Pfv.21.312/2020/3. számú határozatát kétszer szerepeltette, ténylegesen tehát a jogegységi panasz kilenc kúriai határozattól eltérést sérelmez.) A panaszos által hivatkozott három másik végzés közül kettőben (Pfv.20.423/2024/2., Pfv.20.348/2024/2.) a Kúria a Pp. 409. §-a alapján a felülvizsgálat engedélyezéséről, a harmadikban (Gfv.30.042/2023/2.) pedig a felülvizsgálat engedélyezésének – a kérelem tartalmi hiányosságai miatti – visszautasításáról rendelkezett. Ezeket a határozatokat a Bszi. 163. § (1)-(1a) bekezdései értelmében nem kell közzétenni a BHGY-ban, közzétételükre ténylegesen sem történt meg.
  4. A panaszos által hivatkozott további hat határozat a korábban kifejtettek értelmében a Kúria közzétett határozatának minősül. Megállapítható azonban, hogy a panaszos a jelen ügy tárgyát képező jogkérdésben már több ízben terjesztett elő jogegységi panaszt, és a hivatkozott referenciahatározatokkal kapcsolatban a Kúria a jelen jogegységi panasz befogadását követően érdemben kifejtette az álláspontját. A Kúria Gfv.30.191/2022/2. számú végzése a Jpe.II.60.052/2024. számon, a Jpe.II.60.002/2021/7. számú jogegységi hatályú határozat a Jpe.II.60.014/2025. számon, a Pfv.21.312/2020/3., Pfv.21.294/2022/2., Gfv.30.561/2022/2. és Gfv.30.562/2022/2. számú határozatok pedig a Jpe.II.60.042/2024. számon lefolytatott jogegységi panasz eljárás alapját képezték.
  5. A Kúria tehát ugyanazokat a jogkérdéseket azonos referenciahatározatokra történő hivatkozás mellett már elbírálta, így a jogegységi panasz előterjesztése okafogyottá vált. A Kúria ezért az eljárást a Bszi. 41/C. § (10) bekezdés e) pontja alapján hivatalból megszüntette.

Elvi tartalom

  1. A Kúria nem bírálja el érdemben a jogegységi panaszt, ha az eljárása során felmerülő jogkérdésben – a panaszban megjelölt referenciahatározatra hivatkozás mellett – korábban már érdemben döntött.

Záró rész

  1. A Kúria nem bírálta el érdemben a jogegységi panaszt, ezért az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával illetékmentes. A jogegységi panaszt benyújtó felperes az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontjára figyelemmel a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg megfizetett 110.557 (száztízezer-ötszázötvenhét) forint illeték visszatérítését kérheti.
  2. A jogegységi panasz eljárásban az ellenérdekű fél alpereseknek költségük nem merült fel, ezért erről a Kúriának nem kellett rendelkeznie.
  3. A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2025. december 1.

Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Dr. Remes Gábor s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró