A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.003/2024/4.
Az I. rendű felperes: az I. rendű felperes neve
(az I. rendű felperes címe)
A II. rendű felperes: a II. rendű felperes neve
(a II. rendű felperes címe)
A III. rendű felperes: a III. rendű felperes neve
(a III. rendű felperes címe)
A IV. rendű felperes: a IV. rendű felperes neve
(a IV. rendű felperes címe)
Az V. rendű felperes: az V. rendű felperes neve
(az V. rendű felperes címe)
Az alperes: az alperes neve
(az alperes címe)
Az alperes képviselője: Rajkai és Takács Ügyvédi Iroda
(az alperes képviselőjének címe,
eljáró ügyvéd: dr. Rajkai Balázs)
A per tárgya: személyiségi jogsértés megállapítása,
sérelemdíj és kártérítés
A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma:
Pfv.20.659/2023/2. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1)-(2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.659/2023/2. számú, a felülvizsgálati kérelmét visszautasító, egyebekben – az alperes által benyújtott felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbírálásával – a felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben.
- A panaszos a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése körében arra hivatkozott, hogy a már a felülvizsgálati kérelemben – és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében – is megjelölt Pfv.20.761/2019/13., a Kvf.37.127/2020/4. (helyesen: Kfv.37.127/2020/4.), Pfv.20.176/2015/5. és a Kvf.37.591/2022/17. (helyesen: Kfv.37.591/2022/17.) számú határozattól való eltérést a Kúria a támadott határozatban nem orvosolta. A Bszi. 41/B. § (2) bekezdése körében pedig arra hivatkozott, hogy a támadott határozat indokolatlanul tért el a Jpe.I.60.005/2020/3., Gfv.30.438/2022/9., Pfv.21.093/2018/3., Pfv.21.056/2020/9. és a Pfv.20.151/2019/10. számú határozatoktól, mert ezen esetekben elegendőnek bizonyult pusztán vagy az anyagi jogsértésre való hivatkozás vagy az érdemi eljárásjogi sérelemre történő hivatkozás, ezzel a támadott határozatban – és jogszabályban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 413. § (1) bekezdés b) pont – megjelölt konjunkció pedig áttörhető.
- A panaszos mindezekre tekintettel a Bszi. 41/D. § (1) bekezdés c) pontja alapján a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a jogkérdésben való eltérés nem volt indokolt.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § bekezdés b) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be.
- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 34. § (1)-(2) bekezdése értelmében, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani, amit írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e feltételeknek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
- A Pp. 608. § (1) bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az elektronikus úton előterjesztett dokumentum akkor hiteles, ha az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el, vagy a d) pont értelmében az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.
- Az alapeljárás alperesének jogi képviselője ugyan benyújtotta a jogi képviseletre vonatkozó, panaszos által papíralapon aláírt meghatalmazást, ugyanakkor a jogi képviselő elmulasztott abban a fél irányába, neki szóló elfogadó nyilatkozatot tenni, és azt aláírni.
- A panaszhoz csatolt meghatalmazás tehát nem alkalmas annak igazolására, hogy az eljáró jogi képviselő valóban jogosult a panaszos nevében a jogegységi panasz benyújtására és a panaszos jogegységi panasz eljárásban történő képviseletére. Amennyiben a jogi képviselő a beadványt AVDH szolgáltatással hitelesítette, az okirat elektronikus előterjesztése az irányadó jogszabályokban foglaltaknak megfelel (Kpkf.37.528/2019/2., Kpkf.39.700/2021/2.). Ez azonban a beadvány, jelen esetben a jogegységi panasz benyújtására vonatkozik, önmagában a panasz fentieknek megfelelő elektronikus benyújtása nem pótolja a papíralapú meghatalmazáson az ügyvéd félnek szóló írásbeli elfogadó nyilatkozatának hiányát. Emiatt a Jogegységi Panasz Tanács azt állapította meg, hogy a jogi képviselet elfogadásának hiányában nem jött létre olyan, az Üttv. 34. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a jogi képviseletre való jogosultságot igazolja.
- Mindezek alapján a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés b) pontja alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- A papíralapon létrejött meghatalmazáson a jogi képviselet elfogadásának hiányában nem jön létre olyan, az Üttv. 34. § (1) és (2) bekezdésének megfelelő teljes bizonyító magánokirat, amely a jogi képviseletre való jogosultságot elektronikus benyújtás esetén igazolja.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékről szóló 1990. évi. XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. február 12.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Farkas Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró