Jpe.I.60.003/2020/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Jpe.I.60.003/2020/3.

A tanács tagjai:

Dr. Darák Péter a tanács elnöke
Dr. Farkas Attila előadó bíró
Dr. Döme Attila bíró
Dr. Hajdu Edit bíró
Dr. Orosz Árpád bíró
Dr. Patyi András bíró
Dr. Puskás Péter bíró
Salamonné dr. Piltz Judit bíró
Dr. Sebe Mária bíró

Az I. rendű felperes: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe)

A II. rendű felperes: II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe)

A felperesek képviselője: Dr. Pajtók Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe)

Az I. rendű alperes: I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe)

A II. rendű alperes: II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe)

Az alperesek képviselője: Dr. Lohn Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Lohn Balázs ügyvéd)

A per tárgya: szerződés teljesítése

A jogegységi panaszt benyújtó fél: I. és II. rendű alperes

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kúria Pfv.V.21.318/2018/7.

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Debreceni Ítélőtábla Pf.I.21.194/2017/7.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Egri Törvényszék, 27.P.20.373/2017/10.

Rendelkező rész

A Kúria az I. és a II. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] Az I-II. rendű alperesek jogegységi panaszt nyújtottak be a Kúria 2020. május 20-án kelt, Pfv.V.21.318/2018/7. számú, a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyező, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzése ellen. Arra hivatkoztak, hogy a támadott határozat ellentétes a Kúria Gfv.IX.30.328/2011/4. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti döntésével. A jogegységi panasz befogadhatósága körében előadták, a támadott határozatot az írásba foglalást követően 2020. június 2. napján mutatták be jóváhagyásra, a tanács elnöke 2020. június 11. napján hagyta azt jóvá, majd 2020. július 1-jén adták le az adatbázisba történő feltöltés érdekében. Ebből következően, bár maga a végzés 2020. május 20-án kelt, az – véleményük szerint – bizonyítottan később, csupán 2020. július 1. napján nyerte el végleges tartalmát és formáját, ekkor vált hivatalossá. A végzés ezért jogegységi panasszal támadható.

[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[3] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panasznak van helye a Kúriának a felülvizsgálati kérelem vagy indítvány (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata, a felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata, valamint a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak. A Bszi. 41/B. § (2) bekezdése értelmében jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – a jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

[4] Jogegységi panasz eljárásnak a Bszi. 197/B. § (5) bekezdése szerint a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.

[5] A Bszi. 41/B. § (6) bekezdés a) pontjából kitűnően a jogegységi panaszban meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, a b) pont szerint pedig a közzétett kúriai határozatot, amelyet a Bszi. a 32. § (1) bekezdés b) pontban definiál.

[6] A hivatkozott szabályok együttes értelmezéséből az következik, hogy a jogegységi panasz kizárólag akkor felel meg a Bszi. rendelkezéseinek, ha abban a fél az előző rendelkezések értelmében jogegységi panasszal támadható határozatot jelöl meg, illetve olyan közzétett kúriai döntést, amely megfelel a törvény rendelkezéseinek. Bármelyik tartalmi elem hiányában a jogegységi panaszt a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján mint tartalmilag hiányos panaszt kell visszautasítani.

[7] Az I–II. rendű alperesek által támadott kúriai határozat 2020. május 20-án kelt, ezért ellene a Bszi. 197/B. § (5) bekezdése szerint kizárt a jogegységi panasz előterjesztése. E jogszabályi rendelkezés alkalmazása során a jogegységi panasz előterjeszthetősége szempontjából a támadott határozat meghozatala időpontjának van jelentősége, nem pedig a teljeskörű írásba foglalás vagy a revideálás időpontjának, illetőleg az iratok visszaküldéséhez kapcsolódó egyéb ügyviteli, adminisztratív feladatok befejezésének.

[8] A kifejtettek értelmében a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panaszt a Bszi. 41/B. § (9) bekezdés f) pontja alapján visszautasította.

Záró rész

[9] Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel az eljárás illetékmentes volt.

[10] A határozat ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2020. szeptember 14.

Dr. Darák Péter s.k. a tanács elnöke,
Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Orosz Árpád s.k. bíró,
Dr. Patyi András s.k. bíró,
Dr. Puskás Péter s.k. bíró,
Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró,
Dr. Sebe Mária s.k. bíró