A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Jpe.I.60.001/2024/4.
A felperes: a felperes neve
(a felperes címe)
Az alperes: az alperes neve
(az alperes címe)
Az alperes képviselője: Rajkai és Takács Ügyvédi Iroda
(az alperes képviselőjének címe,
eljáró ügyvéd: dr. Rajkai Balázs)
A per tárgya: kártérítés megfizetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: az alperes
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Pfv.III.20.033/2023/4. számú ítélet
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
- Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.III.20.033/2023/4. számú, a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését hatályában fenntartó ítélete ellen. A panaszos a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése körében arra hivatkozott, hogy a már a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt, BH2023. 119. (helyesen: BH2013. 119.) számon megjelent Pfv.I.21.474/2011/10. számú határozattól való eltérést a Kúria a támadott határozatban nem orvosolta. A Bszi. 41/B. § (2) bekezdése körében pedig arra hivatkozott, hogy a támadott határozat indokolatlanul tért el a Pfv.III.20.431/2019/7. és a Jpe.I.60.009/2022/10. számú határozatoktól akkor, amikor a szakértői vélemény aggályosságával kapcsolatos hivatkozásokat nem vizsgálta. A panaszos mindezekre tekintettel a Bszi. 41/D. § (1) bekezdés c) pontja alapján a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a jogkérdésben való eltérés nem volt indokolt.
- A Kúria mindenekelőtt rámutat, hogy bár a panaszos a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésére is hivatkozott, azonban a jogegységi panasz tartalma szerint minden megjelölt határozat tekintetében a Bszi. 41/B. § (2) bekezdésén alapul, tekintettel arra, hogy a BH2013. 119. számon is megjelent Pfv.I.21.474/2011/10. számú határozatra a panaszos már a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott, de nem mint olyan döntésre, amitől az alsóbb fokú bíróság eltért, hanem ezt mint a felülvizsgálati eljárás során irányadó döntést jelölte meg.
- A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
- A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg. A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése értelmében a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.
- A Jogegységi Panasz Tanács számos döntésében következetesen kifejtette, hogy ez a követelmény nem a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. (utoljára: Jpe.I.60.059/2023/7. [12]). Továbbá a Kúria azt is rögzítette, hogy a panaszosnak ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (utoljára: Jpe.I.60.059/2023/7. [12])
- A Kúria a panaszos által megjelölt referenciahatározatok kapcsán rámutat, hogy a Pfv.III.20.431/2019/7. számú határozatot a Kúria ugyan 2012. január 1. után hozta meg, azonban az a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) nincsen közzétéve. A határozatot a meghozatalakor hatályos Bszi. vonatkozó rendelkezései értelmében nem is kellett közzétenni, ugyanis a Kúria e végzésében a jogerős közbenső ítéletet – az elsőfokú közbenső ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyező végzések BHGY-ban való közzététele csak a Bszi. 2021. január 1-től hatályos módosítása nyomán kötelező. (Jpe.II.60.042/2022/3. [2])
- A fentiekre tekintettel kizárólag a panaszos által megjelölt másik két referenciahatározat (Pfv.I.21.474/2011/10., Jpe.I.60.009/2022/10.) vonatkozásában vizsgálható, hogy az ügyazonosság bemutatása és az eltérés megjelölése megfelelően megtörtént-e, a panaszos feltárta-e az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot.
- A Pfv.I.21.474/2011/10. számú határozattól való eltérés tekintetben a panaszos megjelölte azt az elvi tartalmat, amelytől az eltérést állítja: „A felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat szabályainak egységes értelmezése szerint a bizonyítékok felülmérlegelésének nincs helye, kivéve ha a támadott határozat iratellenes vagy logikai ellentmondást tartalmaz, avagy a bíróság nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésén alapszik. […]” Ehhez képest a támadott határozat „eltérését” abban látta, hogy a Kúria „sajátos megoldásként” nem bírálta felül a másodfokú ítélet megállapításait, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 206. § (1) bekezdésére hivatkozással azt állapította meg, hogy a másodfokú ítélet bizonyítékmérlegelése nem volt okszerűtlen. A panaszos álláspontja szerint a Kúria figyelmen kívül hagyta, hogy az adott bizonyítékból csak más következtetés lett volna levonható. Állította, hogy a másodfokú ítélet szerinti bizonyítékmérlegelés – a felülvizsgálati ítéletből kitűnően is – iratellenes, ekként az a régi Pp. 206. § (1) bekezdése alapján nem lett volna helyben hagyható. A jogegységi panasz ebben a körben tehát a másodfokú ítélet iratellenességét állítja, és a támadott határozatban szereplő mérlegelés felülbírálatára irányul.
- A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a panaszos feladata a támadott határozat és az összehasonlításul hivatkozott határozatok közötti ellentét feltárása. (Jpe.I.60.011/2021/3. [23]) Ez azonban a konkrét ügyben nem történt meg. A panaszos az állított eltérést nem konkrét jogértelmezésre vonatkoztatta, maga sem azt állította, hogy a támadott határozat a hivatkozott határozatban megjelenő „elvi tartalomtól” eltért volna. Valójában azt sérelmezte, hogy a támadott határozatban a Kúria a fenti jogelvek alkalmazása mellett nem döntött úgy, hogy a másodfokú bíróság bizonyítékmérlegelése okszerűtlen. („[…] (a támadott határozat) sajátos megoldásként nem bírálja felül a másodfokú ítélet megállapításait az írásbeli beleegyezéssel kapcsolatosan […]”; „[…] figyelmen kívül hagyta, hogy az adott, és a felülvizsgálati eljárásban így vizsgálat alá vont bizonyítékból csak más következtetés vonható le.”)
- Megjegyzést érdemel, hogy a támadott határozat nem azt állította, hogy a bizonyítékok felülmérlegelésének ne lenne helye, ha a támadott határozat iratellenes vagy logikai ellentmondást tartalmaz, avagy a bíróság nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésén alapszik, hanem a felülvizsgálati kérelem keretei között – annak felvetéseire reagálva, tehát érdemben vizsgálva a jogerős ítéletet – azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróságnak a felülvizsgálati kérelemben kifogásolt bizonyítékmérlegelése nem volt okszerűtlen (támadott határozat indokolásának [29] bekezdése). Ebből következően nem merül(het) fel, hogy a támadott határozat szembe ment a Pfv.I.21.474/2011/10. számú határozatban szereplő jogértelmezéssel.
- A támadott határozat és e határozat között tehát jogkérdésben való ütközést a panaszos nem tárt elő, noha a jogegységi panasz befogadásához ez lenne a jogszabályi elvárás. (Jpe.I.60.014/2021/5. [19]) A hivatkozott határozatokkal összefüggésben a panaszos nem fejtette ki, hogy milyen elvi és értelmezésbeli különbségek határozhatók meg a támadott és a hivatkozott határozatok között, nem fejtette ki az ügyazonosság szempontjait. Valójában a támadott határozat által okozott vélt jogsérelmeit, illetve az általa tévesnek ítélt kúriai jogértelmezést kívánta orvosolni, amelyre a jogegységi panasz eljárás nem ad lehetőséget. (Jpe.II.60.044/2023/3. [10]) A panasz tehát a támadott kúriai ítélet érdemi helyességének felülvizsgálatára irányult, a panaszosnak az alapeljárásban el nem fogadott saját álláspontját kívánta érvényesíteni, melyre jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód (Jpe.I.60.001/2022/3. [16], Jpe.II.60.044/2023/3. [12]), tekintettel arra, hogy bár jogorvoslati eljárásról van szó, de a jogegységi panasz eljárás nem a per folytatása. Nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését. Nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”. (Jpe.I.60.059/2023/7. [14])
- A panaszos a Jpe.I.60.009/2022/10. számú határozatból is idézte azt az elvi tartalmat, amelytől az eltérést állítja, és előadta, hogy álláspontja szerint mind a támadott, mind a hivatkozott határozat lényege, hogy a régi Pp. 206. § (1) bekezdésének megsértése megfelelő jogszabályi hivatkozás arra, hogy a felülvizsgálat során elbírálásra kerüljön a szakértői véleménnyel kapcsolatos kifogás. A támadott határozat pedig – a hivatkozott határozattal szemben – azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott eljárási szabálysértés megjelölést, holott a felülvizsgálati kérelemben a panaszos hivatkozott a régi Pp. 206. § (1) bekezdésére. A támadott határozat tehát olyan jogszabályhelyre való hivatkozás hiányát állapítja meg, amely a hivatkozott határozat szerint nem feltétele a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatának. A negyedleges felülvizsgálati kérelem vizsgálatának elmulasztásával így a támadott határozatban a Kúria eltért a hivatkozott határozattól.
- A Jogegységi Panasz Tanács korábban úgy foglalt állást, hogy önmagában elvileg nem kizárt eljárási kérdésben is – eltérő jogértelmezésre hivatkozással – jogegységi panasz előterjesztése, de ez esetben az ügyazonosságnak az összemérhetőség szintjéig történő kimunkálása még részletesebb elemzést kíván a panasz előterjesztőjétől, mint egy jól körülhatárolható anyagi jogi kérdés felmerülésénél. (Jpe.I.60.018/2021/5. [14])
- A panaszos ezzel szemben nem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás előfeltétele. Következésképpen a panasz e tekintetben sem tett eleget a h) pont szerinti feltételeknek, mivel a panaszos a hivatkozott határozattal való összevethetőséghez szükséges ügyazonosság bemutatását elmulasztotta.
- Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Elvi tartalom
- A támadott kúriai ítélet érdemi helyességének felülvizsgálatára, a panaszosnak az alapeljárásban el nem fogadott saját álláspontja érvényesítésére a jogegységi panasz eljárás keretében nincs mód, tekintettel arra, hogy bár jogorvoslati eljárásról van szó, de a jogegységi panasz eljárás nem a per folytatása. A jogegységi panasz eljárás nem jelentheti a felülvizsgálati eljárás megismétlését, továbbá az abban szereplő indokolás felülmérlegelését, nem működhet kvázi „szuper-felülvizsgálatként”.
Záró rész
- Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
- A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2024. január 29.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró,
Dr. Bartkó Levente s.k. bíró,
Dr. Csák Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Döme Attila s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró