A Kúria
Jogegységi Panasz Tanácsának
határozata
Az ügy száma: Jpe.I.60.001/2023/9.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
A felperes képviselője: Dr. Kozma Gábor Ügyvédi Iroda (a felperes képviselőjének címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Kozma Gábor)
Az alperes: az alperes neve (az alperes címe)
Az alperes képviselője: Jámbor Tóth Kolláth Ügyvédi Iroda (az alperes képviselőjének címe ügyintéző ügyvéd: dr. Tóth Gergely)
A per tárgya: vételár megfizetése
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a felperes
A jogegységi panasszal támadott határozat: Pfv.I.20.771/2022/9. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 254.000 (kétszázötvennégyezer) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A jogegységi panasz elbírálása szempontjából irányadó tényállás
[1] Az alperes egy munkagép típusa típusú CNC megmunkálógépet vásárolt a felperestől. A felperes a munkagépet leszállította az alperes telephelyére. Az alperes a vételár 60%-át, összesen 79.120 eurót fizetett meg a felperesnek. A gép üzembehelyezése után az alperes jelentős működési hibákat tapasztalt. A hibák miatt a megye neve Megyei Kormányhivatal város neve Járási Hivatalnál munkavédelmi vizsgálatot kezdeményezett. Ennek eredményeként megállapították, hogy a géppel való munkavégzés a testi épséget veszélyezteti, ezért azt felfüggesztették. Emiatt az alperes a szerződéstől hibás teljesítésre hivatkozva elállt.
A kereset, az ellenkérelem és a viszontkereset
[2] A felperes keresetében 19.780 euró fennmaradt vételár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, viszontkeresetében elsődlegesen az általa megfizetett 79.120 euró visszafizetését kérte a gép elszállítása mellett, mert a felperes hibás teljesítése miatt elállt az adásvételi szerződéstől, másodlagosan a vételár 30%-a figyelembevételével az ezt meghaladó kifizetései visszatérítését kérte.
Az első- és másodfokú bíróság ítélete
[3] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, és az elsődleges viszontkeresetnek helyt adott. Indokolása szerint a felperes nem külön hajtott és külön vezérelhető orsókkal teljesítette a szerződést, a rögzítőrendszer nem tudja a megmunkálandó munkadarabokat megfelelően rögzíteni, valamint az elszívó szoknya is hibás, ezek pedig együttesen olyan súlyú hibák, amelyek nem teszik lehetővé a szerződés fenntartását, ezért az alperes hibás teljesítésre alapított elállása jogszerű volt.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Indokolása szerint az elszívó szoknya hibája érdemben nem vizsgálható, az orsókkal kapcsolatban nem áll fenn hibás teljesítés. A szakvélemény kiegészítése alapján ugyanakkor egyetértett az elsőfokú bírósággal a rögzítőrendszert illető hibás teljesítés megállapíthatóságában, annak jelentős voltában, ezért az alperes elállását jogszerűnek ítélte.
A felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem
[5] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodlagosan előterjesztett viszontkereset részbeni teljesítését kérte akként, hogy a bíróság a felperest késedelmi kamatfizetés nélkül kötelezze az alperes részére 49.450 euró megfizetésére, és alperest kötelezze annak tűrésére, hogy ezzel egyidejűleg a felperes tőle a munkagépet elszállítsa. Másodlagos felülvizsgálati kérelme a keresete teljesítésére, a harmadlagos a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítására, a negyedleges a másodfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára való utasítására irányult.
[6] Kifejtette azt az álláspontját, hogy az ügyben a felülvizsgálat nem kizárt, mert az első- és másodfokú ítéletek nem azonos jogszabályi rendelkezéseken alapulnak, ugyanis az elsőfokú bíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:215.§ (1) bekezdését, 6:157. § (1) bekezdését és 6:159. § (1)-(2) bekezdéseit alkalmazta, míg a másodfokú ítélet indokolása kizárólag a Ptk. 6:123. § (1) bekezdés b) pontjára való utalást tartalmaz. Azért is vitatta az ítéletek egybehangzó voltát, mert az elsőfokú bíróság három hibaok tekintetében állapította meg a teljesítési hibát, míg a másodfokú döntés ezek közül csak az egyiken alapul.
[7] Arra az esetre, ha a Kúria az ügyben a felülvizsgálat törvényi kizártságát állapítaná meg, ugyanebben a beadványban felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyet a Pp. 409. § (1) és (3) bekezdésére alapított. Indokolása szerint a jogerős ítélet eltér a Kúria Pfv.20.158/2014/4. számú és Pfv.21.257/2012/7. határozataitól, mert ezek szerint a teljesítési hiba okát bizonyítani kell, az adott ügyben azonban a szakértő a gép hibájának okát nem tudta egyértelműen meghatározni, így a másodfokú ítélet pusztán egy hibajelenségen alapul. Állította a jogerős ítéletnek a Kúria Pfv.20.439/2021/5. számú határozatától jogkérdésben való eltérését is, mert nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy az alperes kellő gondosság mellett felismerhette-e a hibát.
[8] Beadványa további részében megjelölte azokat a jogszabályhelyeket, amelyeket álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértett érdemi határozata meghozatalakor, és kifejtette az ezzel kapcsolatos jogi indokait.
A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata
[9] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította.
[10] Indokolásában felhívta a Pp. 408. § (2) bekezdését, amely kizárja a felülvizsgálatból a vagyonjogi perben hozott jogerős határozatot, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Utalt a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 11. pontjára és annak indokaira, amely szerint a másodfokú ítélet indokolásában hivatkozott jogszabályhely vagy az indokolás tartalma alapján a Kúria állapítja meg – azt hivatalból vizsgálva –, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta-e helyben. Eszerint a Pp. 383. § (2) bekezdésén alapuló helybenhagyó ítélet akkor is megfelel a Pp. 408. § (2) bekezdése szerinti döntés kritériumainak, ha a másodfokú bíróság az ítélet indokolásában értékeli a fél másodfokú eljárásban megtett perbeli cselekményeit, illetőleg, ha az elsőfokú bíróság általa is helyesnek tartott és a döntését megalapozó érveit további érvekkel kiegészíti. A Kúria Pfv.21.058/2022/2. számú határozatát idézve kifejtette: annak eldöntésekor, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta-e helyben, azt kell vizsgálni, hogy a keresettel érvényesített jog és az érdemi védekezés által körülhatárolt jogvita érdemi eldöntése szempontjából jelentős kérdésekben megegyezett-e az eljárt bíróságok álláspontja.
[11] Rögzítette, hogy a kereset adásvételi szerződésen alapuló vételárfizetési kötelezettségen alapult, az alperes védekezése és viszontkeresete szerint viszont a felperes hibásan teljesített, az alperes ezért elállt, ami felbontotta az adásvételi szerződést, így a felek által teljesített szolgáltatások visszajárnak. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság az általa megállapított három hiba miatt találta alaposnak az alperes elállását, a másodfokú bíróság pedig egyetértett az elsőfokú bíróság döntésével a rögzítőrendszer hibájával kapcsolatban, amely jelentősége miatt megalapozta az alperes elállását, így mindkét bíróság döntése azon alapult, hogy a felperes hibás teljesítése miatt jogszerű alperesi elállás felbontotta az adásvételi szerződést, ezért a szerződés teljesítésére irányuló kereset alaptalan, míg a teljesített szolgáltatások visszatérítésére vonatkozó viszontkereset alapos. A jogvita lényegét illetően tehát az eljárt bíróságok jogi álláspontját megegyezőnek találta. A kereset alaptalansága és a viszontkereset megalapozottsága vonatkozásában nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes szolgáltatása hány okból hibás. Az érdemi döntés szempontjából azt minősítette jogilag relevánsnak, hogy a felperes hibás teljesítése miatt az alperes jogosult volt az elállásra, amelynek gyakorlása felbontotta a szerződést. A két ítélet közötti eltérést abban látta, hogy mely hibákon alapul az adásvételi szerződést felbontó alperesi elállás. Az érvényesített jog és az érdemi védekezés által körülhatárolt jogvita érdemi eldöntése szempontjából ezt az eltérést viszont közömbösnek ítélte. Mindezekre tekintettel a Kúria értékelése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, így felülvizsgálatnak nincs helye. Az ügyben ezért felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteni a Pp. 409. § (1) bekezdés és 410. § (1) bekezdése alapján.
[12] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet nem találta érdemi elbírálásra alkalmasnak. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem olyan beadványok, amelyek benyújtási helyét, határidejét és tartalmát a Pp. külön-külön szabályozza [Pp. 410. § (1)-(2) bekezdés, 412. § (1) bekezdés, 413. § (1) bekezdés]. Ha a felülvizsgálat a Pp. 408. §-a alapján kizárt, úgy a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet [Pp. 412. § (2) bekezdés]. A két kérelem önálló szabályozása nem hagy kétséget a felől, hogy azokat külön iratban kell előterjeszteni, egy okiratba foglalásuk csak szerkezeti elkülönítésük esetén lehetséges {Kúria Pfv.20.764/2020/3., megjelent: BH2020. 366. [10]}. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem törvényben előírt tartalmi elemeit [Pp. 410. § (2) bekezdés] ebben az esetben ennek az elkülönített résznek kell tartalmaznia {Kúria Pfv.21.365/2021/3. [10]}.
[13] Megállapította, hogy a felperes beadványának a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet feltüntető 4. pontja nem tartalmazza annak az ítéletnek a megjelölését, amellyel szemben a felperes a felülvizsgálat engedélyezését kéri [Pp. 410. § (2) bekezdés a) pont]; továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre is alapította [Pp. 413. § (1) bekezdés b) pont], de a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem tartalmazza az ügy érdemére kiható jogszabálysértést a megsértett jogszabály pontos megjelölésével [Pp. 410. § (2) bekezdés b) pont].
[14] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 410. § (3) bekezdése, a 415. § (1) bekezdés f) pontja és a 410. § (4) bekezdése alapján a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasította.
A jogegységi panasz és az ellenérdekű fél nyilatkozata
[15] A Kúria fenti határozatával szemben a felperes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. §-ának (1) és (2) bekezdésére alapozva jogegységi panaszt terjesztett elő, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Kúria jogegységi panasszal támadott végzése jogkérdésben indokolatlanul eltér a Kúria Pfv.20.158/2014/4., Pfv.21.257/2012/7., Pfv.20.439/2021/5., Pfv.21.058/2022/2., Pfv.21.048/2020/2., Gfv.30.392/2022/3., Pfv.20.764/2020/3., Pfv.20.624/2020/2., Pfv.20.470/2021/4. és Gfv.30.067/2020 (helyesen: Ktf.30.067/2020/2.) számú határozataitól, továbbá az 1/2019. Polgári jogegységi határozattól.
[16] A Pfv.20.158/2014/4. és Pfv.21.257/2012/7. számú határozatoktól való indokolatlan eltérést abban jelölte meg, hogy e döntések szerint a hiba okának ítéleti bizonyossággal történő meghatározása elengedhetetlen a hibás teljesítés megállapításához, a hiba okának valószínűsítése, pontatlansága vagy ellentmondásossága a hibás teljesítés megállapíthatóságát kizárja, az ügyben eljárt másodfokú bíróság viszont a hiba okának meghatározása nélkül állapította meg a felperes hibás teljesítését és minősítette jogszerűnek az alperes szerződéstől való elállását.
[17] A Pfv.20.439/2021/5. számú határozattól való indokolatlan eltérésként arra hivatkozott, hogy a támadott határozatban foglaltaktól eltérően a hivatkozott határozata szerint a Kúria a jogosulttól tevőleges magatartást vár el, azaz azt, hogy a számára lényeges tulajdonságok vonatkozásában kérje a részletekbe menő tájékoztatást a kötelezettől, illetve tájékozódjon és ennek fényében fontolja meg a vételt.
[18] A Pfv.21.058/2022/2. és Pfv.21.048/2020/2. számú határozatoktól való eltérésként előadta, hogy ezek szerint nem vezet a felülvizsgálat kizártságához az, ha az eljárt bíróságok egy vagy több jelentős kérdés megítélésében eltérő álláspontra helyezkedtek, vagy ha a döntések csak részben alapulnak azonos indokokon, csak az eredményezi a felülvizsgálatból való kizártságot, ha a másodfokú bíróság minden egyes jelentős kérdésben az elsőfokú bírósággal teljesen egyező álláspontot alakított ki; jelentős kérdés pedig minden olyan kérdés, amelynek jogi értékelése végül az ítéletek rendelkező részében kifejezett döntést támasztja alá. Ezzel szemben a másodfokú bíróság álláspontja nemcsak az elállást megalapozó hibák köre tekintetében nem egyezett az elsőfokú bíróságéval, de ítéletét eltérő jogszabályi rendelkezésre is alapította.
[19] A Gfv.30.392/2022/3. számú határozattól való eltérést abban látta, hogy e szerint a felülvizsgálati kérelem tartalma az engedélyezési kérelem szempontjából szükséges mértékben vizsgálandó, a jogegységi panasszal támadott végzés szerint azonban ez olyannyira kizárt, hogy még a beadványon belüli kereszthivatkozások sem vehetők figyelembe. Ezzel összefüggésben a Pfv.20.764/020/3., Pfv.20.624/2020/2. és Pfv.20.470/2021/4. számú határozatoktól való eltérést amiatt állította, mert ezekben a Kúria azt a jogértelmezést követte, hogy az engedélyezési kérelem visszautasításához csak az vezet, ha a Pp. 410. § (2) bekezdés c) pontjában írt tartalmi elemek hiánya miatt annak érdemi elbírálása nem lehetséges. Mindezekhez kapcsolódóan az 1/2019. Polgári jogegységi határozattól és a Gfv.30.067/2020. (helyesen Ktf.30.067/2020/2.) számú határozattól való eltérésre azért hivatkozott, mert ezekben a Kúria a Pp. 110. § (3) bekezdésének alkalmazása körében a bíróság kötelezettségének tekintette az adott kérelemmel elérni kívánt cél figyelembevételét a kérelem tartalom szerinti elbírálása során, a jogegységi panasszal támadott végzésben viszont ettől eltérően az alakszerűségi vizsgálatot helyezte előtérbe a tartalom szerinti vizsgálattal szemben. A beadvány ugyanis tartalmazta mind a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet megjelölését, mind pedig az azt megalapozó jogszabálysértést, a felperes célja pedig egyértelműen beazonosítható volt a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelme érdemi elbírálása során is.
[20] Az ellenérdekű fél a jogegységi panasz elutasítását és az azzal támadott végzés hatályában való fenntartását kérte. Utalt rá, hogy a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésének a jogegységi panaszban kért együttes alkalmazása logikailag kizárt. Álláspontja szerint, mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmét a Kúria közzétett határozatától való eltérésre alapította, jogegységi panaszát is kizárólag a Bszi. 41/B. § (1) bekezdésére alapíthatja. Ez alapján viszont kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt határozatokra hivatkozhat a jogegységi panaszában is. Az így hivatkozható határozatoktól pedig álláspontja szerint a jogegységi panasszal támadott határozat nem tért el jogkérdésben. Erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejtette. Kérte a felperest kötelezni a jogegységi panaszeljárásban felmerült költségei megtérítésére, amelyek összegét megbízási szerződés és költségjegyzék alapján 800.000 forint + ÁFA összegben kérte megállapítani.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése és annak jogi indokai
[21] A jogegységi panasz alaptalan.
[22] A felperes a jogegységi panaszát a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésére alapította.
[23] A Bszi. 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panasznak van helye – a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével – a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta. A (2) bekezdés alapján jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
[24] Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy e két rendelkezés együttes alkalmazása logikailag kizárt: az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett határozatától már a jogerős határozatot hozó bíróság is eltért és ezt a Kúria a felülvizsgálati kérelem ellenére sem orvosolta, míg a (2) bekezdés akkor, ha kizárólag a Kúria tért el a korábban BHGY-ban közzétett határozatától a felülvizsgálati eljárás során, és erre értelemszerűen a panaszos megelőzőleg felülvizsgálati kérelemben nem tudott hivatkozni.
[25] A panaszos feltehetőleg azért hívta fel a Bszi. 41/B. §-ának mindkét idézett bekezdését, mert kérelmét egyrészt olyan határozatoktól való eltérésre alapította, amelyekre már a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott a másodfokú bíróság érdemi határozatától jogkérdésben eltérőkként, másrészt olyanokra, amelyekre nem, mert azoktól csak a Kúria tért el álláspontja szerint. A felülvizsgálati kérelmében is megjelölt kúriai határozatokra az ügy érdemi elbírálásának tévessége, a hibás teljesítés megállapításának megalapozatlansága miatt hivatkozott. A jogegységi panasszal támadott határozat viszont az ügy érdemét nem érinti, a hibás teljesítéssel és az azon alapuló elállás jogszerűségével mint anyagi jogi kérdésekkel nem foglalkozik, kizárólag a felülvizsgálat törvényi kizártságával és a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeinek vizsgálatával mint eljárási jogi kérdésekkel. A jogegységi panasszal támadott végzés tehát nem tér el a panaszban megjelölt jogkérdésben a Kúria Pfv.20.158/2014/4., Pfv.21.257/2012/7. és Pfv.20.439/2021/5. számú határozataitól.
[26] A Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdése értelmében jogegységi panasz alapjaként csak a BHGY-ban közzétett kúriai határozatra lehet eredményesen hivatkozni. A panaszos által hivatkozott határozatok közül nincsenek közzétéve a BHGY-ban a Pfv.21.058/2022/2., Pfv.21.048/2020/2. Pfv.20.764/2020/3., Pfv.20.624/2020/2. és Ktf.30.067/2020/2. számú kúriai határozatok, amelyek részben felülvizsgálati kérelmet visszautasító, részben felülvizsgálatot megtagadó, részben ítélőtáblai végzéssel szemben benyújtott fellebbezést elbíráló végzések. Ezeket a meghozataluk időpontjában nem is kellett közzétenni a BHGY-ban. Emiatt az ezektől jogkérdésben való eltérés érdemben nem is vizsgálható.
[27] A jogegységi panasz érdemi vizsgálata csak a Kúria Gfv.30.392/2022/3., Pfv.20.470/2021/4. és 1/2019. Polgári jogegységi határozataival való összevetésben történhet meg.
[28] A jogegységi panaszban hivatkozott határozatok – a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa által már több alkalommal kifejtettek szerint – akkor vethetőek össze a támadott határozattal, ha az azokban felmerülő jogkérdés azonos és az azok megítélése alapjául szolgáló releváns tényállás is csak lényegtelen, mellékes elemekben különbözik (Jpe.II.60.008/2022/8.).
[29] A Kúria a Gfv.30.392/2022/3. számú határozatának a jogegységi panaszban megjelölt [20] bekezdésében kifejtette, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem érdemét nem érintheti, a felülvizsgálati kérelemben előadottakat kizárólag az engedélyezési kérelem szempontjából, az annak elbírálásához szükséges mértékben és keretek között vizsgálhatja. Ebből a panaszos arra következtetett, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelme érdemi elbírálásakor, a kötelező tartalmi elemek vizsgálata során figyelembe kellett volna vennie a Kúriának, hogy a felülvizsgálati kérelmét és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét is magába foglaló beadványában – ha nem is az engedélyezés iránti kérelmet tartalmazó részben, de – feltüntette azokat a tartalmi elemeket, amelyek hiánya miatt a Kúria a jogegységi panasszal támadott végzésével visszautasította a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét. A hivatkozott referenciahatározat azonban a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatával kapcsolatos szempontot tartalmaz, nem pedig a kérelem alaki kellékeinek hiánya esetén irányadó jogalkalmazási elvet. Nem tartalmaz olyan jogelvet, amely szerint akkor is helye van a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi vizsgálatának, ha az a felülvizsgálati kérelmet is tartalmazó beadványban van és nem tartalmazza valamennyi olyan, törvényben előírt tartalmi elemet, amelyek a felülvizsgálati kérelemnek is kötelező tartalmi elemei és amelyeket a felülvizsgálati kérelem tartalmaz. A hivatkozott referenciahatározat összevetésre nem alkalmas, és nem foglalt állást olyan jogkérdésben, amelytől a panaszos állítása szerint eltért a jogegységi panasszal támadott határozat.
[30] A Kúria Pfv.20.470/2021/4. számú határozatra azért hivatkozott a panaszos, mert előadása szerint a fél ott is egy beadványban terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmét és az engedélyezés iránti kérelmét, azonban az engedélyezési kérelem „visszautasításának” oka – a támadott határozattól eltérően – nem az volt, hogy a jogszabálysértést vagy a felülvizsgálni kért határozatot a kérelmet előterjesztő fél nem ismételte meg a beadványnak az engedélyezésre irányuló részében, hanem az, hogy a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmához képest (azon felül) az engedélyezési kérelem elbírálásához szükséges további tartalmi elemeket [a Pp. 410. § (2) bekezdésének c) pontját] nem teljesítette, tehát azt a jogértelmezést követte, hogy az engedélyezési kérelem visszautasításához csak az vezet, ha a Pp. 410. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti tartalmi elemek hiánya miatt annak érdemi elbírálása nem lehetséges. A hivatkozott referenciahatározat ugyancsak felülvizsgálatot megtagadó, már a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi vizsgálatának eredményeként hozott végzés. Indokolása nem tartalmaz olyan jogalkalmazási elveket, amelyeket a panaszos állított. Nem derül ki belőle, hogy az érdemben elbírált engedélyezés iránti kérelem alakilag hasonlóképpen hiányos lett volna, mint a jogegységi panasszal támadott végzés tárgyául szolgáló. Az összevethetőség követelményei ezzel a határozattal kapcsolatban sem teljesültek.
[31] Az 1/2019. Polgári jogegységi határozatra azért hivatkozott a panaszos, mert értelmezése szerint az minden, peres eljárásban benyújtható beadványra érvényes elvként fogalmazta meg, hogy „[h]a a fellebbezésből félreérthetetlenül megállapítható, hogy a felperes a keresetlevele perfelvételre való alkalmasságának kimondását és erre tekintettel a visszautasítása mellőzését kívánja elérni, a másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe [Pp. 110. § (3) bekezdés]”. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmet az azzal elérni kívánt cél figyelembevételével kell elbírálni akkor is, ha az adott kérelem valamely tartalmi eleme nem a Pp. betűje szerint kerül feltüntetésre. Ezzel szemben a jogegységi határozat a kérelem (kérelmek) értelmezésével kapcsolatos szempontokat fogalmaz meg, nem szól arról az esetről, ha egy beadványból a törvény által kötelezőként előírt valamely tartalmi elem hiányzik. Ekként összevetésre nem alkalmas.
[32] A Bszi. 41/D. § (3) bekezdésének első mondata alapján, ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Ezért a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Elvi tartalom
[33] A jogegységi panasz eljárás rendkívüli, sui generis eljárás, amelyben elsőként azt kell vizsgálni, hogy a jogegységi panaszban megjelölt határozatok valóban összevethetőek-e a jogegységi panasszal támadott határozattal. Ennek hiányában a jogegységi panasz elutasításának van helye.
[34] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasító határozattal szemben benyújtott jogegységi panasz elbírálása szempontjából a felülvizsgálatot megtagadó határozatok összevetésre általában nem alkalmasak, mert a határozatok típuskülönbsége eltérő követelmények vizsgálatát fejezi ki.
Záró rész
[35] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a jogegységi panasz eljárásban is megilleti költségtérítés a panasz eljárásra okot nem adó felet (Jpe.I.60.005/2021/5.). Erre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács, a Bszi. 41/C. § (2) bekezdésére figyelemmel, a Pp. 82. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a felperes jogi képviseletével felmerült költség megfizetéséről, amelyet az alperes megbízási szerződés alapján 800.000 forint + ÁFA összegben számított fel, de amelyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése alapján 254.000 forint ÁFÁ-t is magába foglaló összegre mérsékelt, mert a 18 oldalas beadvány nagy része olyan – a panaszban megjelölt – határozatokkal kapcsolatos álláspontot tartalmaz, amelyek érdemi vizsgálatára sor sem kerülhetett.
[36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. § (1) bekezdésében meghatározott jogegységi panasz eljárási illetéket a panaszos előzetesen megfizette, ezért a fentiek alapján azt maga viseli.
[37] A határozat ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. szeptember 11.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke,
Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró,
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró,
Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró,
Dr. Cseh Attila s.k. bíró,
Dr. Darák Péter s.k. bíró,
Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró,
Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró,
Dr. Hajdu Edit s.k. bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró,
Dr. Harangozó Attila s.k. bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró,
Dr. Tánczos Rita s.k. bíró