Az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztője: a Kúria P.VI. tanácsa
Tárgy:
1.
Fenntartható-e a Kúria Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.405/2023/5., Gfv.30.212/2018/15., Pfv.21.658/2019/6., Pfv.21.062/2019/14., Pfv.20.955/2020/19., Gfv.30.057/2021/14., Gfv.30.274/2019/6., Gfv.30.436/2019/10. és Pfv.21.101/2016/5. számú határozatainak kötelező ereje az Európai Unió Bíróságának C-630/23. számú ítéletében adott jogértelmezést követően?
2.
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 93/13 irányelv) 6. cikkének (1) bekezdését ezen irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmező Bíróság ítélete alapján lehetséges-e az uniós joggal összhangban álló nem contra legem jogértelmezéssel levonni a 93/13 irányelv hatálya, illetve a DH törvények [főként a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvénnyel (DH1 törvény); a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (DH2 törvény), az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (DH3 törvény) és az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvénnyel (DH7 törvény)] hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések esetén a nem világos és nem átlátható, a szerződés főszolgáltatásának minősülő árfolyamkockázati tájékoztatás miatt tisztességtelen szerződési kikötés érvénytelensége jogkövetkezményeit, vagy
amennyiben az uniós jognak megfelelő (a 93/13 irányelv célkitűzéseivel összhangban álló, nem contra legem) értelmezés nem lehetséges, az a jogértelmezés adható, hogy a fogyasztóknak – mint a nemzeti jog uniós joggal való összeegyeztethetetlensége miatt sérelmet szenvedett feleknek – lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elszenvedett káraik miatt kártérítést kapjanak azzal, hogy e jogértelmezés megerősítése esetén a Kúria fentebb hivatkozott joggyakorlatától, a hivatkozott határozatokban adott jogértelmezéstől nincs szükség eltérésre?