02

Az oltás felvétele érdekében a jogalkotó direkt kényszerítést nem alkalmazott, a munkavállalóknak adott munkavégzési területen - bár súlyos jogkövetkezményekkel kellett szembenézniük – volt választási lehetőségük abban a tekintetben, hogy felveszik-e az oltást. A felperes egészségügyi önrendelkezési jogával élve nem oltatta be magát, így csak azokban a munkakörökben volt alkalmazható, amelyek az oltás nélkül is elláthatóak voltak. Ez a körülmény a kárenyhítési kötelezettsége körében nem értékelhető a terhére [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 172. § (1) bek.

A Brüsszel Ia. Rendelet 7. cikk 2. pontjának alkalmazhatósága szempontjából olyan vállalatcsoport esetén, ahol az egyes leányvállalatok székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) különböző tagállamában található, a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési perben „a hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem terjed ki azon anyavállalat székhelyére, amely kártérítési keresetet indít a harmadik személy EUMSZ 101.

I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés.    

I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania.    

I. A társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége iránti perben hozott jogerős határozat ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
II. Nem indokolt az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése a felülvizsgálatból kizárt határozatok polgári perrendtartási szabályozása és az alkotmányos jogorvoslati jog kapcsolatának az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerinti hiányára tekintettel [2016. évi CXXX. törvény 407. § (2) bek. d) pont, 415. § (1) bek. d) pont.].

I. A felperesnek a jogalap megjelölése útján kell az érvényesített jogot megjelölnie. Ez jelenti a jogállítást. A jogalap az az anyagi jogi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. 
II. A jogállítás alapvetően kétféle módon történhet: egyrészt a jog alapjául szolgáló konkrét jogszabályhely megjelölésével, másrészt a jog alapjául szolgáló azon jogszabályi rendelkezési tartalom megnevezésével, ami az érvényesített alanyi jogot adja. 

A közéleti vita nemcsak az állami és önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban jelentkező közéleti kérdéseket is. Nem kizárólag a társadalom egészét érintő kérdések tárgyalása minősíthető közéleti vitának, ennél szűkebb közösséget érintő döntéshozatal és az azt megalapozó vita kibontakozása is megalapozhatja az azt alakítók magasabb tűrési kötelezettségét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek., 2:48.

A bírói gyakorlatban formálódó értékszínvonal az összeg meghatározásának csak a nagyságrendi behatárolásához ad szempontot. A személyiségi jogsértések és hátrányos következményeik különbözőségei nem teszik lehetővé az eltérő összegek ennél pontosabb összevetését. Az ítéletben nem azt kell megindokolnia a bíróságnak, hogy mennyiben tér el más korábbi döntésektől, hanem azt, hogy az adott ügy egyedi körülményei milyen összeg meghatározását indokolják [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (3) bek., 413. § (2) bek.].

I. Ha az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés tartalmazza az építés alperes által vállalt befejező időpontját, a birtokbaadási határidő kikötése hiányában is meghatározható az az időpont, amikor a szükséges hatósági eljárások és azok jogszabályban meghatározott határideje alapulvételével meghatározható, mikor kellett volna az ingatlant birtokba adni. 

Nem ugyanazon joghátrány elhárítását célozza a birtoklásban való szükségtelen zavarás megszüntetésére irányuló igény, és a szükségtelen zavarás folytán bekövetkezett, a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség megtérítésére szolgáló igény [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:7. § (1) bek., 5:23. §, 6:522. § (2) bek. c) pont].