02

27. I. A sportfegyelmi eljárás három szintű: az első szint a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapvető garanciális szabályozása, a második szint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. [...]

I. A sportfegyelmi eljárás három szintű: az első szint a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapvető garanciális szabályozása, a második szint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet részletes szabályai és végül a harmadik szint a Sportfegyelmi Szabályzat, amelyet a szakszövetségnek kell a sportág rendeltetésszerű működése érdekében megalkotnia. A szabályozás zárt rendszerű, az abban foglalt egyes feltételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Mind a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése, mind az érintett Sportfegyelmi Szabályzat 17.

26. A fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt alkalmazott próbára bocsátás helyett büntetés kiszabása iránt indított különleges eljárásban a fiatalkorú terhelt távollétében [...]

A fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt alkalmazott próbára bocsátás helyett büntetés kiszabása iránt indított különleges eljárásban a fiatalkorú terhelt távollétében a Be. CI. Fejezete szerint tárgyalás nem tartható akkor sem, ha időközben a terhelt a tizennyolcadik életévét már betöltötte [Be. 694. § (2) bek., 676. §, 678. § (1) bek.].

24. I. A nem természetes személy kamarai bejegyzett jogtanácsosa törvényen alapuló, önálló képviseleti joggal rendelkezik, ekként a büntetőeljárásban törvényes képviselőnek minősül [...]

I. A nem természetes személy kamarai bejegyzett jogtanácsosa törvényen alapuló, önálló képviseleti joggal rendelkezik, ekként a büntetőeljárásban törvényes képviselőnek minősül [Be. 10. § (5) bek., 61. §, 69. § (5) bek.; Ptk. 3:30. §; Ütv. 66. § (1), (4) bek. b) pont]. 

23. A büntetőeljárást foganatosító rendőr értelmi színvonalának a társadalmilag elvárthoz képest elmaradó szintjére való hivatkozás nem a közhatalmi tevékenység kritikája, hanem öncélú bántás [...]

A büntetőeljárást foganatosító rendőr értelmi színvonalának a társadalmilag elvárthoz képest elmaradó szintjére való hivatkozás nem a közhatalmi tevékenység kritikája, hanem öncélú bántás, amely a becsületsértés vétségének megállapítását megalapozhatja. A közlésben meg nem jelenő tartalom a közlés jogi jellegének megítélése során közömbös, a tanú érdekében eljáró ügyvéd pedig nem mentesülhet a felelősség alól azon az alapon, hogy – bűncselekményt megvalósító – megbízásnak megfelelően járt el. Az Alaptörvény XXVIII.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.IV.60.064/2025/3. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.IV.60.064/2025/3. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria polgári szakági elnökhelyettese által a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 37. § (1) bekezdése szerint benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács a Miskolci Törvényszék elnöke által a fizetési meghagyásos eljárásban megengedhető keresethalmazat tárgyában előterjesztett előzetes döntéshozatali kezdeményezést visszautasítja.