Kinevezési okiratok hiányában érdemben nem lehet állást foglalni a sajátos egyházi jogviszony fennállásáról [1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (SzCsM rendelet) 27. § (3) bek.; 2011. évi CCVI. törvény (Ltv.) 12. §, 21. §; 2022. évi XXV. törvény 2. § (Kvtv.)].
I. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
I. A jogszerűen felvett rendőri jelentés közokirat, ám pusztán ebből nem következik, hogy az abban foglaltak fennállása megdönthetetlen vélelem lenne. A jogsértéssel megszerzett bizonyíték a hatósági eljárásban nem használható fel, arra határozat nem alapítható.
II. Az észlelő rendőr tanúkihallgatására vonatkozó értesítés elmaradása kihat az ügy érdemére, ha a hatóság kifejezetten a rendőr észlelésére alapítja döntését [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 1–3. §, 61–62. §].
A termőföldek adásvétele esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az a szerződés szolgál, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyást megadta. Ennek az okiratnak kell az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a formai feltételeknek – így a Korm. rendelet 1. § (5) és (6) bekezdéseinek – megfelelnie [2017. évi I. törvény (Kp.) 100. § (2) bek. b) pont, 115. § (2) bek.; 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) 1. § (5)–(6) bek.].
Ha a munkáltató az előre beosztott pihenőnapra utóbb ügyeletet rendelt el, a kompenzációs pihenőnap kiadásával pótolható a „kiesett heti pihenőnap (pihenőidő)”. Ha azonban a munkáltató szombat, vasárnap vagy munkaszüneti napra eleve ügyeletet osztott be (azaz munkaidőt), az irányadó munkaidő-beosztás változatlansága esetén nem beszélhetünk „kiesett heti pihenőnap”-ról [Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.tv.) 13/B. § (2) bek.].
I. Nincs akadálya az eredeti állapot helyreállításának akkor, ha az egyik fél az érvénytelen szerződés alapján az eredetileg irreverzibilis szolgáltatást egyáltalán nem nyújtotta, és a másik fél az általa teljesített pénzszolgáltatás visszatérítését kéri.
A Pp. általános rendelkezései között szabályozott ideiglenes intézkedéshez képest a TSzSz. tv. 5/A. alcímében szabályozott, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben előterjeszthető ideiglenes intézkedés sajátos (sui generis) ideiglenes intézkedésnek minősül [2013. évi XXXIV. törvény (TSzSz tv.) 8/D. § (1) bek., 8/H. §; 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 10. §, 28. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 108. §].
I. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdés második fordulata alapján akkor állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyva vezetői intézkedésével vagy mulasztásával a vagyoncsökkenésen kívüli, más okból hiúsíthatja meg a hitelezői igények kielégítését.
A régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződés csak a Ptk. szabályainak ismeretében megtett jognyilatkozattal helyezhető a Ptk. hatálya alá. A felek erre irányuló megállapodásának egyértelműnek, minden kétséget kizárónak kell lennie. Az általánosság szintjén mozgó olyan szerződéses kikötés, amely szerint a Ptk. fogalma alatt a felek a mindenkori hatályos jogszabályokat értik, nem tekinthető a Ptké. 50. § (2) bekezdése szerinti megállapodásnak [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 50. § (1)–(2) bek.].
I. A felülvizsgálat alapja nem lehet a felek közötti szerződésnek az ügy érdemére kiható megsértése. Felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, valamint a Kúria az így megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Ennek során a Kúria a felek közötti szerződés tartalma alapján bírálhatja el a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben állított jogszabálysértést.