2025

I. A szerződés érvénytelensége esetében az a fél, aki ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolható kamatokat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni. Az abban jelentkező vagyoneltolódás, hogy az érvényes jogcím nélkül pénzszolgáltatást nyújtó fél a pénzt nem tudja használni, az pedig, aki a pénzt kapta, a visszaszolgáltatásig hasznosíthatja, ún. egyenértéki kamat fizetésével ellentételezhető. Az ún. egyenértéki kamat mértékének meghatározása során irányadó kamatszabály a Ptk. 6:47.

Szakkérdésben a bíróság – egyéb bizonyítékok mérlegelésére, illetve a logika általános szabályaira figyelemmel – csak akkor térhet el a szakvéleménytől, ha az azzal kapcsolatos aggályok további szakértői bizonyítás útján sem voltak tisztázhatók, illetve a szakértő nem kategorikus, hanem csupán valószínűségi véleményt adott [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §, 313–315. §].

A hatósági jóváhagyástól függően hatályosuló szerződés a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén nem lép hatályba, a közigazgatási határozat utóbb történő megváltoztatása és a szerződés jóváhagyása azonban hatályossá teheti azt, amennyiben a felek a szerződést még nem számolták fel, és közöttük a szerződési akarat is fennáll [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:118. § (1), (3) bek.; 15/2024. JEH].

Míg a feltétel egy bizonytalan jövőbeni esemény, addig az időhatározás egy meghatározott, biztosan bekövetkező jövőbeni időpont megjelölését jelenti. Feltétel esetében a bizonytalanság nem csupán magának az eseménynek a bekövetkezésében, hanem annak időpontjában is megmutatkozhat. Éppen ezért akkor is feltételről van szó, ha a szerződésben feltüntetett jövőbeni esemény bekövetkezésének időpontja bizonytalan [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 207. § (1) bek., 228. § (2) bek. 229. § (3) bek.; 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakás tv.) 23. § (2) bek., 75. § (2) bek. a) pont].

A társasházi külön tulajdonhoz tulajdoni hányadrészek formájában kapcsolódó osztatlan közös tulajdon önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A társasházi közös tulajdonban álló földrészlet részben sem tartozhat társasházi külön tulajdonba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:44. §, 5:85. § (1) bek.].

Az egyoldalú joglemondás fogalmi körébe csakis az a nyilatkozat vonható, amellyel a jogalany az őt kétségkívül megillető jogosultságról kifejezetten lemond. Az igényérvényesítésről való lemondásnak félreérthetetlennek és határozottnak kell lennie, nincs helye a nyilatkozat kiterjesztő tartalmú értelmezésének. Nem felel meg az egyoldalú joglemondás ismertetett kritériumainak önmagában az sem, ha a kötelezett nem tette vitássá a jogosult aktuálisan megküldött számláját, hanem azt megfizette [1959. évi V. törvény (régi Ptk.) 207. § (4) bek.].

I. A jogi személy határozata mindaddig meghatározza az adott szervezet működését és kifejti a benne foglaltak szerint az elérni kívánt joghatást, ameddig a határozatot a bíróság az erre intézményesített perben jogerős ítéletével hatályon kívül nem helyezi, illetve a határozat végrehajtását fel nem függeszti. 

I. Ha a büntetővégzésben megállapított tényállás alapján valamennyi, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésben megállapítást lehet tenni, nincs helye a támadott határozat ezen okból történő hatályon kívül helyezésének, hanem az irányadó tényállás tényei alapján kell állást foglalni abban, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a rendelkező rész szerinti bűncselekményekben törvényesen került sor [Be. 741. § (4) bek., 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

I. A cselekmény nem minősül a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pont második fordulata szerinti kifosztás bűntettének, ha a sértett értékeinek elvételét nem az tette lehetővé, illetve nem az könnyítette meg, hogy a sértett a terheltek által – a figyelem elterelésével vagy egyéb félrevezető, fondorlatos módon – kialakított helyzetben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva nem ismerte fel vagy csak korlátozottan volt képes felismerni a dolog elvételét, illetve ebbéli állapotára tekintettel nem volt képes azt  elhárítani [Btk. 366. § (1) bek. c) pont]. 

Az erőszakos magatartásnak nem fogalmi eleme a dologban okozott állagsérelem. Ha pedig az elkövető – akár egymozzanatú – erőszakos cselekményét kifejezett figyelemfelkeltés előzi meg, magatartásának kihívó közösségellenessége is megállapítható [Btk. 339. § (1) bek.].