2024

A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)–(3) és (5) bek.].

I. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. Adott esetben az olyan bizonytalansági tényezők, mint például a technika fejlődése, a károsult állapotából adódó szükségleteinek változása miatt a gyógyászati segédeszköz költsége olyan kár, amely akkor sem alapozza meg a járadékigényt, ha már most előre látható, hogy bizonyos idő múlva felmerül a csere szükségessége. 

Az élettársak a közös gazdálkodás eredményeként történő közös tulajdonszerzésüktől közös akarattal eltérhetnek. Szerződésükben meghatározhatják a tulajdonszerzés feltételeit, a tulajdonszerzés arányát [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 578/G. § (1) bek., 200. § (1) bek.].

I. Megvalósítja az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettét, aki rendszeres előny szerzése céljából a sértetteket úgy bírja rá a munkavégzésre, hogy őket megtéveszti a lakhatási körülményeik, a munkavégzés díjazása és a saját részesedése tekintetében, továbbá kihasználja a rendszeres jövedelem nélkül, hajléktalanként élő, önálló életvezetésre csak igen korlátozott mértékben képes, idősebb korú, tényleges választási lehetőséggel nem rendelkező sértettek kiszolgáltatott helyzetét [Be. 192. § (2) bek. a) pont I. és IV. ford., (5) bek. d) pont].

Több vádlott védelmében ugyanaz a védő az érdekellentét felmerülésétől kezdve nem járhat el; az érdekellentét szempontjából az ügyek elkülönítése közömbös. Nem vezethet a hatályon kívül helyezés mellőzéséhez az sem, ha a másodfokú eljárásban az érdekellentét elhárul; ez ugyanis azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárásban a terhelt védelmében törvényben kizárt védő vett részt. A törvényben kizárt védőnek a kizárást megelőzően előterjesztett fellebbezése a hatályon kívül helyezés ellen ugyanakkor joghatályos [Be. 43. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 627. § (3) bek.

A szolgálati tekintély megsértése vétsége esetében a tekintély sérelme nem általában vett, valójában nem a személyt magát, hanem a szolgálatot ellátó személyt védi, tehát a szolgálati tekintély sérelmét feltételezi. Ekként az adott személy tekintélyének védelmén keresztül a szolgálati rend és fegyelem biztosítása a cél. E megállapítások valamennyi katonai szervezetre egyformán vonatkoznak [Btk. 447. § (1) bek.].

A „pénzmosás” kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. 

Míg csalás esetén a megtévesztett személy az elkövető csalárd ráhatása következtében kialakult téves valóságtudata alapján végez vagyoni joghatású cselekményt, addig zsarolás esetében a tényállásszerű ráhatás következtében a kényszerített személy nem a saját akaratának, hanem a kényszerítő akaratának megfelelően tanúsít vagyoni joghatású cselekményt [Btk. 373. § (1) bek., 367. § (1) bek.].

A hivatali visszaélés bűntettének és a kötelességszegés szolgálatban vétségének megállapíthatósága [Btk. 305. §, 438. § (1) bek. 5. ford.].

Nem tekinthető a büntetőeljárást előbbre vivő, érdemi intézkedésnek és ezért nem szakítja meg az elévülést az a nyomozati cselekmény, amely olyan adat beszerzésére irányul, amelynek megküldése – felmerülése esetén – a megkeresett szerv jogszabályi kötelezettsége [Btk. 28. § (1) bek.; Bnytv. 54. § (1)–(2) bek.].