A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 279. § (5) bek.].
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás
A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; illetve a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát vagy a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A bizonyítottságnak ez a három tárgyköre azonban nem kapcsolódik valamennyi közokirathoz. Azt a közokirat fajtája határozza meg, hogy a felsorolt bizonyítási tárgykörök közül melyeket bizonyítja teljes bizonyító erővel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3) bek. b) pont].
I. A kereskedelmi ügynöki tevékenység ellátására vonatkozó szerződésben a felek a régi Ptk. alapján is köthettek ki az ügynök javára jutalékot olyan szerződések után, amelyeket a megbízó az ügynök által korábban azonos jellegű ügylethez félként már megnyert személlyel kötött meg.
A csődegyezség megkötésekor a kielégítés mértékének megítélésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményének teljesüléséhez nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre. Mérlegelni kell a hitelezők egymáshoz viszonyított helyzetét, ideértve az azonos csoportba tartozó hitelezők kielégítésének alakulását, illetve azt is, hogy a kifizetésekre mikor kerül sor [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (1a) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzőt védi.
Az ellenérték fejében szerzés feltételének hiányában a ráépítés jogcímén ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző érvényesítheti jogát az ingyenesen szerzővel szemben [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:175. § (1)–(2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Sajtó-helyreigazítás iránt indult perben csak a valótlan tényállítások helyreigazítására kerülhet sor. Amennyiben egy nyilatkozat többféle módon is értelmezhető, az egyik lehetséges értelmezéséről kifejtett elmarasztaló vélemény, annak tartalmi helytállóságától függetlenül nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya még akkor sem, ha a politikus nyilatkozatát valódi szándékaitól eltérően értelmezik.
A Ptk. 6:534. § (1) bekezdésében megfogalmazott szabály a károsult védelmét szolgálja, alkalmazásának elmaradását a károkozó nem kifogásolhatja. A rendelkezés alkalmazását a törvény a bíróság mérlegelési körébe utalja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:534. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
A Bv. tv. arra az esetre, ha az elítélt már szabadult, nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a kártérítési (sérelemdíj iránti) igény érvényesítéséhez. Ez független attól, hogy az állított jogsértés a fogvatartás mely időszakára esett, hogy a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek volt-e módja a kártérítési igény iránti eljárást kezdeményezni [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont].
A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e. A családtag ingyenes vagyoni vagy nem vagyoni (tevőleges) segítségnyújtása nem a károkozó kárviselés alóli részleges vagy teljes mentesítését szolgálja, e veszteségek térítése a károkozó kötelessége [2013. évi V.
Felülvizsgálat tárgya lehet, hogy a bíróság törvényesen folytatta-e le az eljárást az általános szabályok helyett a távollévő terhelttel szembeni különeljárás szabályai szerint. A különeljárás feltételei akkor valósulnak meg, ha a bíróság a terhelt valamennyi ismert lakcíme és tartózkodási helye tekintetében megállapította, hogy a terhelt azokon elérhetetlen, elfogatóparancsot bocsátott ki és a terheltet hirdetményi úton idézte [1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 70. § (5) bek., 528. § (1) bek., 529. § (1) bek.].