2022

A más perben beszerzett bizonyítékra csak akkor alapítható döntés, ha a bíróság azt az eljárási szabályoknak megfelelően a per anyagává teszi [1952. évi III. törvény (Pp.) 117. § (1) bek., 163. § (1) bek., 275. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes élelmiszer jellegű bolti vegyesbolt kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság. 2010-ben élelmiszeripari termékeket szerzett be magyar cégektől, melyeket közösségen belüli termékértékesítéssel, túlnyomó többségben Szlovák vevő részére értékesített.

Amennyiben megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság nem a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása szerint jár el, úgy a közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1)–(2) bek., 5. § (1), (2) bek. a) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkaviszonya felmondásához a szakszervezet által megtagadott egyetértés a bíróság ítéletével nem pótolható, ha a munkaviszony megszüntetése bizonyítottan a szakszervezeti érdekvédelmi tevékenység elnehezülését jelentené [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 7. §, 173. §, 275. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Nem vizsgálható az egyenlő bánásmód megsértése és a joggal való visszaélés tilalma a valós felmondási ok okszerűsége körében. A felmondás jogellenességére alapított munkaügyi perben a joggal való visszaélés mint jogalap csak akkor merülhet fel, ha a felmondás indokolása jogszerű, és az nem ütközik az egyenlő bánásmód követelményébe [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (2) bek., 7. § (1) bek.].
 
A tényállás

A sérelemdíjban marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatás kifejtésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].

A tényállás

I. Az okirat saját váltónak minősül akkor is, ha a kibocsátó (kiállító) aláírása hamis vagy képviseleti joggal nem rendelkező személytől származik, azonban a váltói akarathiány kizárja a váltókötelezettség keletkezését. A képviseleti jogosultság a váltónak nem alaki kelléke, hanem a váltó kifizetéséért való felelősség anyagi jogi feltétele. A feltétlen kifogások előadását a Vár. 17. §-a nem korlátozza [1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.) 1. §, 8. §, 17. § (1) bek.].

I. Ha egy másik cég részére könyvviteli szolgáltatást végző gazdasági társaság kerül felszámolás (vagy kényszerintézkedések hatálya) alá, a cég vezetőjének ilyen helyzetben is minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy hozzájusson a cég irataihoz és egy másik könyvviteli szolgáltatást végző személy segítségével tegyen eleget a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségének.

Az ügyvédi iroda által képviselt fél nevében az ügyintéző ügyvéd ügyfélkapuján és nem az ügyvédi iroda cégkapuján előterjesztett fellebbezést vissza kell utasítani [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 608. § (1) bek., 618. § (1) bek. b) pont; 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89. § (1) bek.].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás