199. A bíróságok hivatalból kötelesek az Alaptörvény rendelkezéseinek alkalmazására. Nem jelenti a kereset korlátainak túllépését, ha a bíróság a jogértelmezését a fél által [...]

A bíróságok hivatalból kötelesek az Alaptörvény rendelkezéseinek alkalmazására. Nem jelenti a kereset korlátainak túllépését, ha a bíróság a jogértelmezését a fél által nem hivatkozott alaptörvényi értelmezésre alapítja, azonban a feleket a jogvita lényegéről ebben az esetben is tájékoztatni köteles és lehetőséget kell biztosítania a nyilatkozataik megtételére [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 37/C. § (1) bek., 75/D. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 71. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. § (1) bekezdése alapján a Központi Információs Közadatnyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) közzétételre kötelezett költségvetési szerv 2024. április 5. és április 12. között hat olyan szerződést (a továbbiakban: szerződések) kötött, amelyek tekintetében közzétételre kötelezett volt. A felperes a szerződésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást 2024. május 17-én teljesítette.
[2] Az alperes a felperessel szemben 2024. május 8-án hivatalból átláthatósági eljárást indított és a 2024. július 2-án kelt NAIH-6984-5/2024. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette az Infotv. 37/C. § (1) bekezdését, a 75/D. §-át és a Központi Információs Közadat-nyilvántartás részletszabályairól szóló 499/2022. (XII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (2)–(3) bekezdéseit azzal, hogy határidőben nem teljesítette az adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettségét, ugyanakkor az utólagos adatszolgáltatásával megszüntette a jogsértő állapotot. Kifejtette, hogy az Infotv. 37/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a 37. § (4a) bekezdésére figyelemmel nem érinti a 37. § (1) bekezdésében előírt általános közzétételi kötelezettség, a felületen az Infotv. 37/C. §-a szerint teljesítendő adatszolgáltatás határidejének számítása is eltér az általános közzétételi kötelezettség határidőszámításától.
[3] Az alperes határozata szerint a felületen megvalósuló adatszolgáltatás esetében az egyes szerződések adatai közzétételének nem a döntés meghozatalát – azaz a szerződés megkötését – követő hatvanadik napig kell teljesülnie (a saját honlapon megvalósuló általános közzétételtől eltérően), hanem kéthavi rendszerességgel. „Így előfordulhat, hogy a Felületen a szerződés keltétől számított két hónapon belül esedékes a következő (kéthavi rendszerességgel teljesítendő) adatszolgáltatás, ezért a szerződés keltétől számított hatvan napnál rövidebb lesz az adatszolgáltatásra rendelkezésre álló idő.” [Indokolás (36) bekezdés] Rögzítette, hogy a közpénzfelhasználás átláthatóságát szolgáló jogalkotói célt az adatszolgáltatások kiszámítható, előrelátható, objektív határidőben – így minden év február 28-án, április 28 -án, június 28-án, augusztus 28-án, október 28-án és december 28-án – történő teljesítése szolgálja. A felületen közzétételre kötelezett felperes adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettsége a szerződések Infotv. 37/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatai tekintetében 2024. április 28-án már fennállt, de a felperes az adatszolgáltatását csak ezt követően teljesítette.
[4] Az alperes a határozatát annak (47) bekezdése szerint közzéteszi, azonban a határozat közzétételére nem került sor.

A felperes keresete kérelem és az alperes védekezése
[5] A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését és a határozat nyilvánosságra hozatalának egy munkanapon belüli megszüntetését, másodlagosan a határozat indokolása (47) bekezdésének megsemmisítését és a nyilvánosságra hozott határozat nyilvánosságra hozatalának egy napon belüli megszüntetésre kötelezését kérte. Előadta, hogy az Infotv. szerinti „folyamatosan” és „kéthavi rendszerességgel” előírt közzétételt elsődlegesen akként kell értelmezni, hogy az érintett, közzéteendő adatokat azok keletkezésétől számítva kéthavonta kell közzétenni, mert a „folyamatosan” határozószó kifejezetten erre utal. Ezen értelmezés elfogadása is azt jelenti, hogy a 2024. május 17-én végrehajtott közzététel az összes érintett szerződés esetén határidőben történt, ezért a határozat sérti az Infotv. 37/C. § (1) bekezdését és a 75/D. §-át.
[6] A kereset szerint a hatályos szabályozás a normavilágosság követelményének sem felel meg, a felperes jogkövető szándékát alátámasztó gyakoribb közzétételi gyakorlat, a rövid időszakra megállapított jogszabálysértés értékelése elmaradt, emiatt pedig sérült az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (2) bekezdése, 62. § (4) bekezdése és a 81. § (1) bekezdése. A kötelező közzététel határidejének meghatározását az alperes olyan jogértelmezéssel vezette le, amit a jogalkotónak kellett volna kodifikálni. Véleménye szerint akkor sem állapítható meg a terhére jogsértés, amennyiben az alperes határidőszámítása helyes, mert ebben az esetben a felperes mulasztása nem lenne súlyosnak minősíthető.
[7] Az alperes védiratában a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte.

A jogerős ítélet
[8] Az eljárt bíróság a jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette. Rögzítette, hogy a peres eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál annak megállapítását indítványozta, hogy az Infotv. 2022. november 29. és 2024. december 31. között hatályos 37/C. § (1) bekezdés „kéthavi rendszerességgel” fordulata ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, kérte továbbá az adott rendelkezés megsemmisítését és a perbeli alkalmazhatóságának kizárását. 
[9] Az Alkotmánybíróság a 3313/2025. (X. 22.) AB határozatával (a továbbiakban: AB határozat) a bírói kezdeményezést elutasította. Hivatkozott arra, hogy az Infotv. 37/C. §-át a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény 2025. január 1. napjával módosította, részben kibővítve a közzétételre kötelezettek körét, részben pedig egyértelművé téve, hogy a közzétételre kötelezettek a kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé. Rámutatott, hogy sem az Infotv., sem annak módosításai, sem pedig az egyes jogszabályok indokolásai nem tartalmaztak a „kéthavi rendszerességgel” történő közzétételi kötelezettség időpontjának meghatározására vonatkozó kifejezett számítási módot.
[10] Az AB határozat szerint az Infotv. támadott rendelkezésének „kéthavi rendszerességgel” fordulata kellően világos, egyértelmű, a norma címzettjei és az eljáró bíróságok számára is értelmezhető, annak tartalma így jogalkalmazói értelmezéssel meghatározható, azzal, hogy mind a felperes, mind az alperes jogértelmezése az Alaptörvény 28. cikk szerinti értelmezési tartomány alkotmányos keretein belül helyezkedik el, és egyik lehetséges jogértelmezés sem tekinthető „nyilvánvalóan contra legem” értelmezésnek.
[11] Az Alkotmánybíróság a határozatában kitért arra, hogy az eljárása során az igazságügyi miniszter is tájékoztatta az üggyel kapcsolatos álláspontjáról (a továbbiakban: IM beadvány) és ennek megfelelően kiemelte, hogy az Infotv. 75/D. §-a szerinti „folyamatosan”, kifejezés a megszakítás nélküli időállapotra utal, amelyhez képest a norma további pontosítás érdekében egyszeri alkalomként határozza meg, hogy az „első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig” szükséges a közzétételről gondoskodni (miközben az egyébként a közzétételi kötelezettség számítása szempontjából a jogszabály 2022. november 29. napján történő hatálybalépése az irányadó). Az IM beadvány szerint ugyanakkor a jogalkotó nem határozta meg dátumszerűen a közzétételi kötelezettséget, és azt is külön hangsúlyozta, hogy az Infotv. nem korlátozza a gyakoribb közzétételt.
[12] A törvényszék az ítéletében kifejtette, hogy az alperes a határozatát nem tette közzé, így a kereset a közzététel megszüntetése tekintetében alaptalan volt. Az Infotv. rendelkezéseinek értelmezése során az AB határozatban foglaltakból kiindulva rögzítette, hogy sem a felperes, sem az alperes jogértelmezése nem tekinthető „nyilvánvalóan contra legem jogértelmezésnek”, azok az „Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési tartomány alkotmányos keretein belül” helyezkednek el. 
[13] A jogerős ítélet szerint az alperes a határozatot hivatalból indított eljárásban hozta, az eljárásának a célja pedig a közérdek védelme, jelen esetben az, hogy az Infotv. 37/C. §-a szerinti cél, vagyis a közpénzek felhasználásának átláthatósága teljesüljön. Az átláthatósági eljárásban az alperes szankciós jogkövetkezményt alkalmazhat. Szankció ugyanakkor jogszerűen nem szabható ki akkor, ha az ügyfél felelőssége a releváns jogszabályi rendelkezések alapján egyértelműen nem, vagy nem egyértelműen állapítható meg. A törvényszék az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésére és az Ákr. 2. § (2) bekezdésére utalva kiemelte, hogy a nullum crimen sine lege, a törvényesség jogelve, amelynek a hatósági jogalkalmazásban is megfelelően érvényre kell jutnia. Eszerint nem lehet szankcióval fenyegetett jogsértésnek minősíteni az olyan magatartást, amelyhez hátrányos jogkövetkezményt (szankciót) a jogalkotó nem rendelt. Amennyiben a hatóság az ügyfél magatartását olyan anyagi jog alapján minősíti jogsértőnek, mely jog többféleképpen értelmezhető – az AB határozat terminológiája mentén – nem „nyilvánvalóan contra legem” módon, és az ilyen értelmezések egyike szankcionálható jogsértés megállapításához vezet, míg a másik nem, akkor az Alaptörvény 28. cikkét – a jogalkotói célt és az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezés követelményét – figyelembe véve az ügyfél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ugyanis, ha az ügyfél értelmezése alkotmánykonform és a magatartása jogkövető, úgy kizárt, hogy ugyanez a magatartás az értelmezéssel érintett anyagi jogot megsértse.
[14] Az eljárt bíróság kiemelte, hogy a jogalkotó nem határozott meg dátumszerű közzétételi kötelezettséget, annak hiányában nem elfogadható az az alperesi értelmezés, amely a közzétételre nyitva álló időablakokat dátumszerűen – minden páros hónap 28. napjához kötve – határozza meg. Az alperes értelmezésével szemben a határozatban megjelenő, dátumokhoz kapcsolódó kétféle, a határozat (37) és (38) bekezdéseiben szereplő jogértelmezés önmagában is azt láttatja, hogy a határozat meghozatalakor az alperes számára sem volt teljesen egyértelmű a jogi norma tartalma. E kétféle értelmezés a jogi norma címzettjeitől más-más magatartást vár el, ami különböző jogi minősítésekhez vezethet. Az a tény, hogy a határozat indokolásában az alperes maga is kétféle jogszabályértelmezést közölt, önmagában is megalapozatlanná teszi a határozatot, hiszen nem megállapítható, hogy az alperes melyik értelmezést és miért tekintette helytállónak a másikhoz képest.
[15] A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a közzétételi határidő a páratlan hónapok végén jár le, az AB határozat alapján ugyanis a közzétételre kötelezett szerveknél az Infotv. 37/C. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség – figyelembe véve az Infotv. 75/D. §-át is – szerződésenként egyedileg megállapítandó kéthavi időintervallumokat jelent. E kéthavi intervallum így mindaddig megtartott, amíg a közzétételt megalapozó szerződés releváns adatai a szerződés megkötésétől számított két hónapon belül teljesített adatszolgáltatásban és közzétételben megjelenik. Ez nem azonos az Infotv. 37. § (1) bekezdése szerinti általános közzététellel, mivel az Infotv. 1. mellékletében ilyen jellegű határidő nem szerepel.
[16] Az eljárt bíróság összességében megállapította, hogy a perbeli jogvita ténybeli alapját képező szerződésekhez kapcsolódó közzétételi kötelezettségét a felperes a szerződések megkötésétől számított két hónapon belül nem vitatottan közzétette, ezért az Infotv. 37/C. § (1) bekezdését és 75/D. §-át, továbbá a Korm. rendelet 5. § (2)–(3) bekezdéseit nem sértette meg.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[17] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének elutasítása iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésére kiható módon sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (2)–(4) és (6) bekezdését, a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését, és 85. § (1) bekezdését, valamint a Kp. 71. § (2) bekezdés b) és d) pontját. 
[18] Az alperes szerint az elsőfokú bírósági eljárásnak nem volt tárgya az a kérdés, hogy az alperes által lefolytatott átláthatósági hatósági eljárás az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése alapján „büntető jellegű” közigazgatási eljárásnak minősül-e, mivel a felperes a keresetében erre, az ebből esetleg következő további alapelvekre, szabályokra, normákra nem hivatkozott. Az Ákr. 2. § (2) bekezdését csak a „szakszerű eljárás” követelménye tekintetében hivatkozta, hogy állítólagosan nem nyert értékelést az eset összes releváns körülménye. A törvényszék így a jogvita eldöntését lényegében egy olyan hivatkozásra alapozta, amiről az alperes kizárólag a szóbeli ítéleti indokolásból szerzett tudomást, erre vonatkozóan nyilatkozatot tenni nem tudott, jogi álláspontját kifejteni nem tudta. Hangsúlyozta továbbá, hogy az átláthatósági eljárásban a jogszabály alkalmazásától kezdve nemhogy a törvényben meghatározott összegű maximális bírságot nem szabott ki még soha, hanem az eljárás struktúrája miatt egyáltalán bírság alkalmazására sem került, illetve kerülhetett sor. Emellett az eljárástípus az eddigi tapasztalatok alapján nem represszióra, hanem a vizsgált szervezetek együttműködésére, megfelelésre való törekvésre és a reparációra épült, ezért vitatta annak büntető jellegét.
[19] Az eljárt bíróság az indokolási kötelezettségének sem tett megfelelően eleget, nem végezte el az Alkotmánybíróság által kijelölt jogértelmezési feladatot és nem vette figyelembe, hogy a bíróságok ítélkezésének alapját minden esetben a jogszabályok szövege képezi, az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel a jogszabály preambuluma, illetőleg indokolása csak a jogszabályszöveg értelmezéséhez nyújt segítséget. Utalt arra, hogy az igazságügyminiszter „egyértelműen, a jogszabály indokolásában foglaltaknál nagyobb részletességgel kifejtette álláspontját arra vonatkozóan, hogy a jogalkotó milyen szempontokat mérlegelt a „kéthavi rendszerességgel” fordulat megalkotása során”. 
[20] Az alperes szerint a jogszabály értelmezése során kiemelten kell figyelembe venni az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2022. évi XL. törvény (a továbbiakban: Módtv.), valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében, az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) rendelkezéseit, preambulumát és részletes indokolását, amire a per során kifejezetten hivatkozott.
[21] A határozatban elfogadott jogértelmezés még akkor sem tekinthető jogellenesnek, ha az AB határozat e jogalkotóra való utalását az Alkotmánybíróság által elfogadott jogértelmezésnek kellene tekinteni, hiszen az alperes sem kért számon dátumszerű, meghatározott határnapon teljesíthető kötelezettséget, ahogyan ennek megfelelően a gyakoribb közzétételt sem korlátozta. A jogszabályhoz és a módosításhoz csatolt jogalkotói indokolások szerinti „valamennyi szerv általi egységes rendben” történő közzétételhez szükséges egy egységes határidő, amelynek nem felel meg a jogerős ítélet által elfogadott „szerződéskötés időpontja” szerinti, „egyedileg megállapítandónak” minősített kéthavi időintervallum, amely fogalmilag nem lehet „valamennyi szerv általi egységes rend”. A jogerős ítéletben kifejtett jogszabályértelmezés annak az Infotv. 37/C. § (2) bekezdésébe és a 75/D. §-ba ütköző volta miatt sérti az információszabadsághoz fűződő jogot. Nem szolgálja a Módtv. és a Módtv2. preambulumában és részletes indokolásában megjelenő jogalkotói célokat: az uniós költségvetési források felhasználásnak hatékonyabb ellenőrzését és a nyilvánoság erősítését, mert a felületre eleve több, mint egy hónapos késéssel kerülhetnének feltöltésre az ellenőrzés tárgyát képező szerződések és ezáltal nem valósítja meg a közérdekű információk mielőbbi elérhetősége célját, figyelemmel arra is, hogy ahogyan arra az AB határozat [30] bekezdése is rámutat, az információ gyorsan romlandó jószág. 
[22] Az alperes szerint tehát a közzétételi kötelezettségnek a szerződés keltéhez képest számított „kéthavi intervallum” nem azonos az Infotv. 37/C. § (1) bekezdése szerinti kéthavi rendszerességgel, amely egy időszakonként, kéthavonta visszatérő rendszeres és strukturált kötelezettséget jelent a jogalkotó által is hangsúlyozott egységes rendben. 
[23] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a per során tett nyilatkozatai fenntartása mellett a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, vitatva, hogy a jogerős ítélet olyan érvrendszer mentén született volna, amire a felperes nem hivatkozott. Kifejtette, hogy az alperes a per során végig tisztában volt azzal, hogy a jogvita lényege az Infotv. 37/C. § (1) bekezdésének értelmezése volt. A felperes keresetlevében a másodlagos kérelem körében kifejezetten hivatkozott a normavilágosság követelményének sérelmére, és arra, hogy a jogszabály több lehetséges értelmezést hordoz, valamint állította az Ákr. 2. § (2) bekezdése szerinti szakszerű eljárás követelményének megsértését is. Kifejezetten utalt arra, hogy az ügyben feltárt körülmények közül több releváns körülménynek megfelelő feltárása és értékelése az alperes határozatában elmaradt, ami által sérült az átláthatósági hatósági eljárásra az Ákr. 7. §-a alapján alkalmazandó 62. § (4) bekezdése, 81. § (1) bekezdése; ezen keresztül pedig az alperes határozata sértette az Ákr. 2. § (2) bekezdése szerinti szakszerű eljárás követelményét.
[24] Hangsúlyozta, hogy az alperes értelmezése az ellenőrző hatóság számára kedvező, minden kötelezett ellenőrzésére nézve egységes jogalkalmazást eredményez, ugyanakkor a jogalkotó nem ekként szabályozott, kellő egzaktsággal nem mondta ki ehhez kapcsolódóan azt a periodikus ismétlődést, mint amit az alperes – a norma szövegével ellentétes – jogértelmezéssel vezetett le.
[25] A felperes szerint amikor az elsőfokú bíróság az ítélet [16] bekezdésében a nullum crimen sine lege elvet és a szankciós jelleget hívta fel, azzal csupán a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés értelmezését végezte el alkotmányos keretek között, az Alaptörvény 28. cikke alapján, ezáltal nem terjeszkedett túl a kereseten, hanem a felperes által a norma homályosságával összefüggésben állított jogszabálysértéseket helyezte alkotmányos kontextusba. 
[26] A norma célja a közzététel folyamatossága volt. A felperes a 2024 áprilisában kötött szerződéseket május 17-én tette közzé, ami mind nyelvtani, mind rendszertani értelmezés szerint megfelel a „kéthavi rendszeresség” és a „folyamatosság” követelményének, hiszen a két hónapnál gyakrabban történő közzététel értelemszerűen magában foglalja a legalább két havonta történő közzétételt is, sőt, annál szigorúbb, gyorsabb közzétételt, átláthatóságot jelent. A felperes rámutatott továbbá, hogy a jogerős ítélet jogszerű következtetést tartalmazott, megfelelt az AB határozatban foglaltaknak is.

A Kúria döntése és jogi indokai
[28] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.
[29] A Kp. 120. § (5) bekezdése, valamint a 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[30] Az Infotv. jelen perben irányadó 37/C. § (1) bekezdése szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető – a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő – Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik.” A 75/D. § kimondja, hogy „a felület üzemeltetője legkésőbb 2022. december 31-ig a felületet létrehozza, valamint közzéteszi a felületen történő közzétételhez szükséges adatlapot. A felületen közzétételre kötelezettek a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen folyamatosan, de első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé.”
[31] A Kúria rögzíti, hogy az alperes határozatának meghozatalát követően az Infotv. idézett rendelkezései megváltoztak, azonban azokat jelen eljárásban a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján nem lehetett alkalmazni, így a megváltozott jogszabályi környezet elemzését mellőzte.
[32] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perben releváns tényeket teljeskörűen feltárta, azokból jogszerű következtetésre jutott, amellyel a felülvizsgálati bíróság is nagyobb részben egyetértett, azokat megismételni nem tartotta szükségesnek, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a következőket emeli ki.
[33] Az Infotv. hivatkozott rendelkezései a „kéthavi rendszerességgel”, illetve a „folyamatosan” kifejezéseket használják, amelyekből egyértelműen beazonosítható közzétételi időpont nem állapítható meg. Az AB határozat [22] bekezdése ezzel kapcsolatban értékelte, hogy nem vetheti fel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő normavilágosság elvének sérelmét önmagában az az eset, ha egy jogszabályi rendelkezés alkalmazása az egyszerű automatizmuson túlmutató jogértelmezést igényel az eljáró bíróságok, illetőleg hatóságok részéről, különösen akkor […], ha egy adott norma több lehetséges értelmezése egyaránt összhangban áll az Alaptörvénnyel. Ilyen esetekben nem az Alkotmánybíróság, hanem az egyedi ügyben eljáró bíró feladata az Alaptörvénnyel összhangban álló, lehetséges értelmezési eredmények közötti választás, melyet az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata olyan jogértelmezési kérdésnek tekint, melyet még alkotmányjogi panaszeljárásokban sem bírálhat felül mindaddig, amíg a választott jogértelmezés az értelmezési tartomány alkotmányos keretein belül marad; eléri ugyanakkor az alaptörvény-ellenesség szintjét, ha a szabályban rejlő belső ellentmondás a jogalkalmazás során szükséges értelmezéssel nem kiküszöbölhető. Megállapította ugyanakkor, hogy az Infotv. vizsgált – jelen perben is alkalmazandó – rendelkezései esetében a normavilágosság sérelme nem állt fenn. Ebből következően az adott rendelkezések jogszerű értelmének megadása bírói jogértelmezés alá tartozik.
[34] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét, elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összehangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására, vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[35] A Kúria a Kfv.IV.35.496/2018/12. számú közzétett határozatának [39] bekezdésében kiemelte, hogy „az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése értelmében az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek, a 28. cikk pedig a bíróságok számára előírja, hogy a jogalkalmazás során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A Kúria megítélése szerint ezek az alaptörvényi kötelezések a közigazgatási perben eljáró bírót – figyelembe véve a közigazgatási per azon sajátosságát is, hogy a bíróság az objektív jogrend védelme érdekében is eljár – arra kötelezik, hogy a nyilvánvaló alaptörvényi összefüggéseket vegye figyelembe akkor is, ha alaptörvényi hivatkozást a beadványok nem tartalmaznak. A jogrendszer Alaptörvénnyel összhangban való fenntartása a jogalkalmazói jogszabály-értelmezés révén a bíróságok feladata, ez pedig feltételezi, hogy a jogalkalmazás során az Alaptörvényben foglalt jogok és alkotmányos értékek érvényesülnek. Ahogy a tagállami közigazgatási bíróságok az Európai Unió jogát kötelesek figyelembe venni ítélkezésük során, függetlenül attól, hogy arra a felek hivatkoztak-e (lásd pl. EuB C‑240/98–C‑244/98. sz. Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben hozott ítélet, C‑473/00. sz. Cofidis ügyben hozott ítélet), úgy – a Kúria megítélése szerint – a nemzeti jogot egységbe fogó alaptörvényi összefüggések sem maradhatnak háttérben.” Az Alaptörvény 28. cikke tehát a bírói jogértelmezésre vonatkozóan állapít meg szabályt, annak nem hivatkozásában, hanem módszerében kell jelen lennie a bírói jogértelmezésben (Kfv.IV.35.523/2014/5.). 
[36] A kifejtettekből következően az eljáró bíróságoknak a jogértelmezési tevékenységük során az alaptörvényi rendelkezéseket a felek kérelmeitől és hivatkozásaitól függetlenül is alkalmazniuk kell, mindez nem jelentheti a kereseten való túlterjeszkedés sérelmét.
[37] A Kp. 71. § (2) bekezdés b) és d) pontjai értelmében a tárgyalás vezetése során az eljáró bírói tanács elnöke felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az ellentmondások feloldására, és a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja.
[38] A Kúria megállapította, hogy az ügy ténybeli kérdései nem vitatottak és nem ellentmondásosak, ezért a Kp. 71. § (2) bekezdés b) pontjának a sérelme a perben nem merülhetett fel. Ugyanakkor az eljárt bíróságnak a Kp. 71. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a feleket a jogértelmezés során felmerülő, a kereseten túlmutató vonatkozásokról tájékoztatnia szükséges, és azzal kapcsolatban a felek nyilatkozattételi lehetőségét biztosítania kell.
[39] Az elsőfokú bíróság 2025. január 14-én és 2026. január 13-án tárgyalást tartott, ahol a felek részletes nyilatkozatokat tettek az AB határozatban foglaltakkal kapcsolatban és a felperesi jogi képviselő kifejezetten hivatkozott a jogértelmezés alaptörvényi összefüggéseire, azon belül is az Alaptörvény 28. cikk alkalmazásának kötelezettségére. A jogvita jogi vonatkozásai (az Infotv. alkalmazandó rendelkezései értelmezésére vonatkozó igény és ennek során az alaptörvényi összefüggések vizsgálatának szükségessége) a felek előtt ismert volt, azzal kapcsolatban a nyilatkozataikat meg tudták tenni, ezért önmagában az, hogy a felek az anyagi pervezetés keretében a jogvita jogi vonatkozásai tekintetében tájékoztatást nem kaptak, jelen per érdemére nem hatott ki.
[40] A Kúria az ügy érdemét tekintve megállapította, hogy a jogerős ítélet helytálló jogi következtetést tartalmazott. A már kifejtettek szerint az Infotv. perben alkalmazandó rendelkezéseinek alkotmányos szempontból megfeleltethető az az értelmezés is, amely alapján a felperes a 2024. április 5. és április 12. között kötött szerződések tekintetében az adatszolgáltatás 2024. május 17-i teljesítése nem késett el.
[41] Az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel rögzíteni szükséges, hogy az Infotv. alapján a felperes közzétételi kötelezettsége az általa megkötött – közzétételi kötelezettség alá eső – szerződésekkel kapcsolatos átláthatóság, a közpénzek felhasználásának nyilvánossága céljából állt fenn. A jogszabályi szövegben található „kéthavi rendszerességgel” és „folyamatosan” kifejezések azonban egymással ellentétes következtetésre adnak lehetőséget. Amíg ugyanis a közzététel időpontja tekintetében a „folyamatosan” kifejezésből nem konkrét időponthoz köthető, hanem állandóan fennálló kötelezettség, addig a „kéthavi rendszerességgel” fordulatból kéthavonta rendszeresen – akár ugyanazon szám szerinti naptári napon – felmerülő kötelezettség származna. A közzététel határidejét tekintve pedig a „folyamatosan” kifejezés határidőt nem tartalmaz, a „kéthavi rendszerességgel” megfogalmazás pedig arra utal, hogy az újonnan keletkezett adatok közzétételének kéthavonta meg kell történnie.
[42] Szem előtt kell tartani azonban, hogy az Alaptörvény 28. cikke értelmében a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Az alperes jogértelmezése szerint „a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az egyes adatszolgáltatások közötti kéthónapos időtartamban keletkezett szerződések adatai kerüljenek közzétételre” [alperesi határozat (37) bekezdés] .Megállapította továbbá, hogy a felperes „szerződések keletkezésétől számított 60 napon belül” történő közzétételre vonatkozó érvelése téves volt. A Kúria megítélése szerint ennek elfogadása azt jelentené, hogy ha a kéthavonkénti közzétételi kötelezettségét a fél április 28-án teljesíti, úgy június 28-án köteles lenne közzétenni az április 29. napjától június 28. napjáig megkötött összes szerződésének adatait. Mindez az egyes szerződések megkötésének napjától függően 60–60 napos közzétételi határidőt eredményezne, ami a közzétételi határidő végén kötött szerződések esetében nyilvánvalóan nem lehetne a józan észnek megfelelő határidő. Ilyen rövid határidő továbbá sem az Infotv. rendelkezéseiből, sem annak céljából, sem az Alaptörvény rendelkezéseiből nem vezethető le, ezért az alperes jogértelmezése nem tekinthető jogszerűnek, ami önmagában is megalapozza a határozatának megsemmisítését.
[43] Az Infotv. perben alkalmazandó rendelkezéseinek összevetéséből és az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezéséből így az a helyes értelmezés vezethető le, hogy a közzétételi kötelezettséget folyamatosan kell teljesíteni és a közzétételnek az adatok keletkezésétől számított két hónapon belül meg kell történnie. Ennél szigorúbb követelményt az Infotv. alkalmazandó rendelkezései nem tartalmaznak. A fentiekből következően a felperes a 2024. április 5. és április 12. között kötött szerződések tekintetében az adatszolgáltatás 2024. május 17-i teljesítésével nem késett el. 
[44] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria rögzíti, hogy az Infotv. kérdéses szabályozásának értelmezése nem az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésén alapult, így a jogerős ítélet ezzel kapcsolatos érvelése szükségtelen volt, azt a Kúria mellőzi.
[45] A kifejtettek szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan volt, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva hatályában fenntartotta.

(Kúria Kfv.IV.37.213/2026/5.)