Az Air. 91. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóhatóság a transzferár nyilvántartási kötelezettség teljesítését jogkövetési vizsgálat keretében 2025. január 1. napját megelőzően is vizsgálhatta [2017. évi CL. törvény (Art.) 9. §; 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18. § (5) bek., 30. § (8) bekezdés, 2017. évi CLI. törvény (Air.) 91. § (1) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. § (1)–(2) bek.; 2017. évi i. törvény (Kp.) 85. § (1)–(2) bek., 121. § (1) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú adóhatóság 2022. évre egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálatot végzett a felperes által képviselt csoportos társasági adóalanynál (TAO csoport). A csoport tagjai a P. Kft és felperes, akik a vizsgált időszakban gyógyszerek, gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkoztak. A vizsgálat elsődlegesen a kapcsolt vállalkozásaival 2022-ben folytatott ügyleteinek a társasági adóbevallásban teljesítendő adatszolgáltatás (ATP adatlap), a transzferár-dokumentációkban foglalt információkkal való összhang, valamint az adatszolgáltatás és transzferár dokumentációs kötelezettség szabályszerű teljesítésére terjedt ki.
[2] A vizsgálat eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával felperest a transzferár nyilvántartási kötelezettség megsértése miatt 200 000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte, továbbá a határozat átvételétől számított 15 napos határidővel a határozat VI. fejezete alapján az ATP-adatszolgáltatás javítására hívta fel.
[3] Megállapította, hogy a felperes ATP adatszolgáltatása hibás, így az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 221. § (1) bekezdése alapján hívta fel az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Az Art. 230. § (1) bekezdése alapján a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási, illetve a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szabott ki, értékelve az Art. 237. § (1) és (3) bekezdéseinek megfelelően a felperes javára és terhére megállapítható körülményeket.
[4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybehagyta.
A felperes keresete, alperes védirata
[5] A felperes módosított, végső formában fenntartott keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp. 38. § (1) bekezdés a) pontja és 92. § (1) bekezdése alapján.
[6] Álláspontja szerint az adóhatóság olyan típusú jogkövetési vizsgálatot folytatott le, melyre eljárási jogszabályok nem adnak lehetőséget, a hatáskör hiánya miatt a határozat semmis, mivel a jogalkotó 2025. január 1-ei hatállyal bővítette a jogkövetési vizsgálat körében ellenőrizhető területeket tartalmazó zárt felsorolást. Ekkor került az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód.tv.) a jogszabályba az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 91. § (1) bekezdés e) pontja. Ennek megfelelően a jogkövetési vizsgálat szempontrendszere a transzferárakra vonatkozó esetkörrel bővült, megvalósulhatott ezzel a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartásvezetési, iratmegőrzési kötelezettség ellenőrzése, a dokumentáció megvizsgálása. Nyilvánvalóan nem lett volna szükség a bővítésre, ha a transzferár-nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzése korábban a jogkövetési vizsgálatba tartozott volna. Utalt a Mód.tv.-hez fűzött miniszteri indokolásra.
[7] A jogszabályváltozásból következően pedig az elsőfokú adóhatóság számára az Air.-nak a vizsgálat lefolytatásakor hatályban lévő rendelkezései nem tették lehetővé, hogy jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizze a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Az adóhatóságnak erre csak 2025. január 1-jét követően induló ellenőrzésekben lett volna hatásköre. Az eljárást súlyosan jogszabályellenesen folytatta le, a másodfokú határozat a hatáskör hiánya miatt semmis.
[8] Az alperes védiratában a határozatában foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte.
A jogerős ítélet
[11] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette.
[12] Döntését az Air. ellenőrzés fajtáit szabályozó 89. §-ára, a jogkövetési vizsgálat keretében végezhető ellenőrzés irányultságát és alapját meghatározó 91. § (1) bekezdésére, a 139/H. §-ára, az átmeneti rendelkezésekre, az Adóig.vhr. 2025. április 18-tól hatályos 91/A. §-ára, Art. 9. § a)–i) pontjaiban foglalt egyes adókötelezettségekre alapította.
[13] Indokolása szerint az alperesnek az NGM rendelet és a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) szerinti szabályozásra hivatkozása nem megalapozott, mivel azok az Air. 91. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített és feltételként szabott törvénynek nem minősülnek, így ezen jogszabályi hivatkozások alkalmazását, betartásukat 2025. január 1. előtt nem kellett az adóhatóságnak ellenőriznie. Az Air. 91. § (1) bekezdés e) pontja 2025. január 1-jétől rendelkezik akként, az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat keretében az adóbevallási időszak lezárása előtt ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének.
[14] A Mód.tv. 147. §-a akként fogalmaz, hogy az Air. 91. § (1) bekezdése az e) ponttal egészül ki, a „kiegészül” szóló logikai és nyelvtani értelmezés alapján azt jelenti, hogy egy eddig nem létező tárgykör további rendelkezéssel bővül.
A felülvizsgálati kérelem, ellenérelem
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítás kérte.
[18] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a Kp. 78. § (2) bekezdésébe, 85. § (1)–(2) bekezdéseibe, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. § (1) bekezdésébe, 346. § (4)–(5) bekezdéseibe, az Air. 89. § (1) bekezdés b) pontjába és a 91. § (1) bekezdés a) pontjába ütközően az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság a jogkövetési vizsgálat lefolytathatóságára téves jogkövetkeztetéseket vont le, a rendelkezésre álló releváns bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül és hiányosan értékelte, továbbá indokolás nélkül túlzóan magas perköltséget állapított meg a felperes javára.
[19] A jogkövetési vizsgálat tárgya és terjedelme jogkérdésben az elsőfokú ítélet ellentétes az adóigazgatási eljárást szabályozó törvényi előírásokkal. Az adóhatósági megállapítások jogszerűségét az ellenőrzés, illetve a határozathozatal időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell megítélni, egy később hatályba lépő rendelkezés visszamenőleges hatályú értelmezésére nincs lehetőség. Jelen ügyben a 2025. január 1. előtt hatályos Air. 91. § (1) bekezdése az irányadó. Utalt a Mód.tv. 91. §-ához fűzött előterjesztői indokolásra, az Air. 91. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjaira.
[20] Kifejtette, a jogerős ítélet [32] bekezdésében foglaltakkal szemben az elsőfokú adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat arra vonatkozott, hogy a felperes eleget tett-e a törvényekben – különös tekintettel a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao tv.) – előírt egyes adókötelezettségeknek. Utalt a Tao tv. 18. § (5) bekezdésére, 30. § (8) bekezdésére, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben az adózók nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségére, ennek részletszabályait előíró NGM rendelet preambulumára, az Alaptörvény 28. cikkére.
[21] Az elsőfokú bíróság álláspontja alapvetően téves, súlyosan sérti az Alaptörvény T. cikkét, valamint annak végrehajtására vonatkozó, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) foglaltakat. Utalt a Jat. 5. § (1) és (4) bekezdéseire.
[30] A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság értékelte az Air. 2024. december 31-ig hatályos szabályozását a későbbi módosítás figyelembevétele nélkül, kimondva, hogy csak törvényekben előírt adókötelezettséget vizsgálhat az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat keretein belül. Ezt az alperes a Tao tv.-re hivatkozással igyekezett cáfolni. Nem vitatta, hogy a Tao tv. tartalmaz transzferár kötelezettségeket és felhatalmazást a részletszabályok megalkotására, azonban az alperes állításával szemben a Tao tv. alapján tartalmi vizsgálatot nem végezhetett volna.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[35] Főszabály szerint a közigazgatási perben a felülvizsgálat a közigazgatási cselekmény megvalósításakori jogszabályok alapján történik, vagyis a közigazgatási határozat meghozatalát követően bekövetkező jogszabályváltozás a perben nem releváns. Következik ez a Jat. 15. § (1) bekezdéséből, mely szerint a jogszabályi rendelkezést – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybelépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A (2) bekezdés alapján a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
[36] A szabályozási átmenetet a Kúria több eseti döntésében vizsgálta (Kfv.37.401/2012/13., Kfv.37.344/2019/9.) kimondva, hogy a Jat. 15. §-ának alkalmazása során különbséget kell tenni anyagi jogi és eljárási jogi jogszabályok módosítása között. Eszerint, ha a módosító jogszabály nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyeket illetően, az anyagi viszonyokra a korábbi jogi szabályozást, az eljárási viszonyokra a megkezdett eljárási cselekmény befejezéséig a régit, a következőkre már az új szabályozást kell alkalmazni.
[37] A Kúria áttekintette a felperes keresetében előadottakat, a 4. pontban a [10]–[18] bekezdésekben arra hivatkozott, hogy az adóhatóság olyan típusú jogkövetési vizsgálatot folytatott, amelyre az eljárási szabályok nem adtak lehetőséget, a hatáskör hiánya miatt a határozat semmis. A [10] bekezdésben meghatározta, hogy a hatóság milyen vizsgálatot végzett, a [11] bekezdésben egy szaklapból idézve általánosságban kijelentette, hogy a jogkövetési vizsgálat intézményének mi az irányultsága. A [12] bekezdésben rögzítette az Air. jogkövetési vizsgálatot szabályozó törvényhelyét, a [13] bekezdésben idézte az elsőfokú határozatból, hogy a vele szemben folyamatban volt jogkövetési vizsgálat mire terjedt ki. A [14] és [15] bekezdésekben az Air. 91. §-ának 2025. évi módosítását ismertette. A [16] bekezdésben kijelentette, a jogszabályváltozásból az következik, hogy az Air. jelen jogkövetési vizsgálat lefolytatásakor hatályban lévő rendelkezései nem tették lehetővé az elsőfokú adóhatóság számára a vizsgálatot. A [17] bekezdésben jelezte, hogy a jogalkotó egy hosszabb határidőt is megszabott arra az esetre, ha a szokásos piaci árral kapcsolatos kötelezettségeket vizsgálná az adóhatóság. A [18] bekezdésben összefoglalta álláspontját, mely szerint az adóhatóság a szokásos piaci ár nyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket úgy vizsgálta jogkövetési eljárás keretein belül, hogy erre csak a 2025. január 1-jét követően induló ellenőrzések keretében lett volna hatásköre. A kereset nem tartalmazza, hogy a 2024. évben hatályos, a hatóság által alkalmazott jogszabályok alapján miért nem volt a vizsgálat elvégezhető, azt melyik törvényhely tiltotta.
[38] A perbeli közigazgatási cselekmény az elsőfokú adóhatóság egyedi döntése, melyet az alperes helybenhagyott. Az alperes határozatát 2024. december 16-án hozta meg, az elsőfokú határozat kelte: 2024. október 18., a megbízólevél elektronikus hitelesítésének időpontja: 2024. július 25. A megbízólevél szerint az adóhatóság a felperesnél 2022. évre vonatkozóan egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló jogkövetési vizsgálatot folytatott, mely eljárást 2024. évben végezte, eljárására tehát az Air. és az Art. 2024. évben hatályos rendelkezései az irányadóak.
[39] Az Air. 91. § (1) bekezdés e) pontját törvénybe beiktató Mód.tv. hatályba léptető rendelkezése, a 217. § (5) bekezdés visszaható hatályról nem rendelkezik, így 2024-ben az adóhatóság jogkövetési vizsgálatot az e) pont alkalmazásával nem végezhetett, azt nem alkalmazhatta, mivel nem volt hatályban. Az adóhatóság részéről nem alkalmazott, hatályban nem lévő törvényhely megalkotásának indokai nem képezik, nem képezhetik jelen per tárgyát.
[40] A 2024. évben adóhatóság az egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálatot az Air. 91. § (1) bekezdésében foglaltak szerint valósíthatta meg. Ennek megfelelően a jogkövetési vizsgálatban a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesítette-e; b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében; c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát; d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
[41] A perben vizsgált ügyben a jogkövetési vizsgálat a felperes által képviselt TAO csoport kapcsolt vállalkozásaival 2022. évben folytatott ügyleteinek a társasági adó-bevallásban teljesítendő ATP adatszolgáltatással, a transzferár dokumentációkban foglalt információkkal való összhang ellenőrzésére, valamint az adatszolgáltatás és transzferár-dokumentációs kötelezettség szabályszerű teljesítésére terjedt ki.
[42] Az adózó lehetséges adókötelezettsége az Art. 9. §-a szerint kiterjed: az adó megállapítása, megfizetése érdekében a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) adatbejelentésre, bevallásra, d) adófizetésre, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre, i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére.
[43] A Tao tv. a társasági adózás szabályait tartalmazza. Magában foglalva a kapcsolt vállalkozásokra, a szokásos piaci árra, az adatszolgáltatásra, az információszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó számos rendelkezést [Tao tv. 18. §].
[44] A Tao tv. 2022. augusztus 26. napjától és a jogkövetési vizsgálat idején is hatályos Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 27. § (1) bekezdésével módosított 18. § (5) bekezdése szerint, az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényi indokolás alapján a transzferárazással összefüggésben egy új kötelezettség kerül bevezetésre, a transzferár nyilvántartási kötelezettség hatálya alá tartozó adózó a társasági adóbevallásában a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatszolgáltatásra is köteles lesz. Az adatszolgáltatás pontos tartalmát a transzferár rendelet határozza meg.
[45] Az Mktv. által beiktatott Tao tv. 29/A. § (104) bekezdése és az ehhez fűzött jogi indokolás szerint a transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallásban keletkezik. A Tao tv. 30. § (8) bekezdését módosító Mktv. 30. § alapján felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait. A törvényi indokolás rögzíti, hogy a transzferárazással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség bevezetésének megfelelően kiegészül a transzferár rendeletről szóló felhatalmazó rendelkezés.
[46] A jogalkotó a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályokat törvényi szinten a Tao tv.-be beépítve vezette be, felhatalmazást adva a részletszabályok rendeleti szintű kidolgozására, melyet az NGM rendelet tartalmaz.
[47] Az Air. 91. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében azt vizsgálhatja, hogy az adózó eleget tett-e a törvényben előírt egyes adókötelezettségeinek. Az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításával szemben elsődlegesen a Tao tv. rögzíti a transzferár nyilvántartásvezetési kötelezettséget, tehát törvényben megállapítottak a kötelezettségek, melynek vizsgálatára az adóhatóságnak 2025. január 1. napját megelőzően is volt szintén törvényben (Air.) biztosított lehetősége. Az Air. 2025. január 1-től hatályos 91. § (1) bekezdés e) pontjának beiktatása nem azt jelenti, hogy az adóhatóságnak ezen időpontot megelőzően egyáltalán nem lehetett a transzferár nyilvántartásra ellenőrzést végeznie, hanem azt, hogy a beiktatott jogi szabályozás részletesebb, továbbá az Air. 94. § (1b) bekezdése alapján hosszabb időkeretet biztosít a jogkövetési vizsgálat lefolytatásához.
[48] A Kúria megállapította, az adóhatóság csak és kizárólag olyan adózói kötelezettségek vizsgálatát végezte a felperesnél, amely vizsgálatra volt törvényi felhatalmazása és amely kötelezettségek teljesítésére a felperes törvény alapján köteles volt. Az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a jogvita szempontjából irányadó tényállást, azonban az alperesi határozat jogszerűségét illetően téves jogértelmezéséből fakadóan helytelen jogi következtetésre jutott.
[49] Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és figyelemmel arra, hogy a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak voltak, a kereset elutasításával a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott.
(Kúria Kfv.VI.35.003/2026/8.)