192. I. A közérdekű adat kiadása iránti perek esetében az ellenkérelem előadására rendelkezésre álló határidő betartását az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésének [...]

I. A közérdekű adat kiadása iránti perek esetében az ellenkérelem előadására rendelkezésre álló határidő betartását az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésének mindkét fordulata alapján, az összefüggésekre figyelemmel kell elbírálni. Joghatályos az érdemi ellenkérelem, ha azt legkésőbb a kitűzött perfelvételi tárgyalást megelőzően 3 nappal az alperes előterjeszti, és ellenkérelmét az ellenérdekű félnek igazolható módon megküldi. 
II. A közérdekű adatként történő minősítéshez az Infotv. 3. § 5. pontjának teljesülése mellett szükséges az is, hogy az igényelt adat az Infotv. 1. §-a szerinti célnak megfelelő közérdekű adattartalommal bírjon [az információs rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 31/A. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2025 május 23-án közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. A kérelmet az alperes XY e-mail címére küldte meg. Kérelmében annak az adatnak a kiadását kérte, hogy az alperes „mely dátum óta használja azt az XY e-mail címet, amelyen ezen adatigénylést megkapta”. A kérelem 2025. május 23-án érkezett meg az alpereshez, a kérelemre az alperes nem adott választ. Ezt követően a felperes 2025. június 10-én terjesztett elő keresetet a bíróságnál, közérdekű adat kiadása iránt.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[2] A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy 3 napon belül díjmentesen adja ki, hogy „mely dátum óta használja az XY email címet”.
[3] Előadta, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv, a jogszabályok nem tartalmaznak a kért adat kiadását tiltó rendelkezést, a kért adat közérdekű adat, azt az alperes kezeli, nem minősül személyes adatnak, az alperes tevékenységére vonatkozik, és közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Álláspontja szerint a kért adat az alperes hatáskörére és illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére vonatkozó adat, ezért azt kiadni köteles.
[4] Keresetének jogalapjaként megjelölte az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, 39. cikk (2) bekezdését, valamint az információs rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §-át, 29. § (1)–(2) bekezdését, továbbá a 31. § (1)–(3) bekezdéseit, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdését. A felperes előadta, hogy az alperes, illetve jogelődje közpénzből finanszírozta azon projektet, amelynek célja az XY email cím gyors, legkésőbb 2012. október 31. napjáig történő létrehozása, üzembeadása volt.
[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azzal, hogy a felperes által kért adatszolgáltatás nem irányul közérdekű adatszolgáltatásra, mert az Infotv. 1. §-a szerinti célnak a felperes adatigénylése nem felel meg, az alperes nem valószínűsítette, hogy az általa kért e-mail cím használatának kezdő dátuma közérdeklődésre számot tartó adat lenne.

Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[7] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, a 39. cikk (2) bekezdését, az Infotv. 3. § 5., 6. és 9. pontját, 26. § (1) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 31. § (1)–(4) bekezdéseit, 31. § (7) bekezdését, a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.331/2025/10. számú ítéletét idézve megállapította, hogy a perbeli esetben a felperes által kért adatnak – egy időpontnak – nincs közérdekű adattartalma, az alperes közfeladata ellátásának szempontjából lényegtelen az, hogy mely dátum óta használja az XY email címet.
[8] A felperes azon hivatkozása kapcsán, hogy „a kiadni kért adat mutatja azt is, hogy a projektet megnyerő cég mennyiben tett eleget vállalásának, kifizette-e a késés miatti kötbért”, arra utalt: a kiadni kért adat (egy dátum) alapján nem állapítható meg az, hogy a projektet megnyerő cég mennyiben tett eleget a vállalásának. Ezt azzal indokolta, hogy tény, hogy az alperes jelenleg is a használja az XY email címet, így az kétségtelen, hogy a projektet megnyerő cég eleget tett a vállalásának. Azt pedig a kiadni kért adat (egy dátum) alapján végképp nem találta megállapíthatónak, hogy a projektet megnyerő cég kifizette-e a késés miatti kötbért.
[9] Mindezek alapján a közügyek átláthatóságához fűződő közérdeket a perbeli adatigény esetében nem látta fennállónak, amely miatt döntése szerint a megismerni kívánt adat nem minősül az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak, nem tartozik az Infotv. tárgyi hatálya alá.
[10] Ezen indokok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes jogszerűen tagadta meg az adatigény teljesítését, ezért a keresetet nem találta alaposnak. A további bizonyítást mellőzte, mivel a peres felek közötti jogvita a fentiek mentén elbírálható volt.
[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 3 napon belül adja ki a felperesnek azt az adatot, hogy mely dátum óta használja az XY e-mail címet.
[13] Álláspontja szerint nem indokolt eljárási okból az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, mert a felperes által hivatkozott eljárási szabálysértés, azaz az alperes hatálytalan ellenkérelmének elfogadása nem tartozik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 381. §-a szerinti körbe, mert az eljárási szabálysértés a másodfokú eljárásban orvosolható. A másodfokú bíróság először a Pp. 369. § (1) bekezdése szerint vizsgálta az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét.
[14] Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta az alperest az írásbeli ellenkérelem benyújtásának határidejéről, a perfelvételi tárgyaláson előadható, az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő nyilatkozatról, illetve a perfelvételi tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeiről, valamint a Pp. 148. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakról. Rögzítette, hogy a felhívó végzést és a keresetlevelet az alperes 2025. augusztus 18-án letöltötte, amihez képest az ellenkérelem előterjesztésére az Infotv. 31/A. § (3) bekezdése szerint nyitva álló 3 munkanapos határidő 2025. augusztus 22-én eltelt, így az alperes által 2025. augusztus 26-án előterjesztett írásbeli ellenkérelem ezért elkésett, az a Pp. 149. § (1) bekezdése alapján hatálytalan. Kiemelte: a hatálytalanság az elkésettségnek a jogszabály erejénél fogva beálló jogkövetkezménye, azt nem érinti sem az, hogy az elsőfokú bíróság hatályosnak tekinti, sem az, hogy a felperes az elsőfokú bíróság által megküldött beadványra nyilatkozik.
[15] A másodfokú bíróság jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Infotv. 31/A. § (2) bekezdése alapján lehetősége lett volna a 2025. augusztus 29-én tartott perfelvételi tárgyaláson megjelenni, ott az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatot szóban előadni, azonban az alperes képviselője a tárgyalást elmulasztotta. Külön rögzítette, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban – szemben a fellebbezési ellenkérelmében hivatkozottakkal – a rendelkezésre álló iratok szerint nem tett arra nyilatkozatot, hogy a tárgyaláson mely ok miatt nem tud megjelenni, és az adott eljárásban az Infotv. 31/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint igazolásnak egyébként sem lett volna jelentősége.
[16] Megállapította, hogy hatályos írábeli ellenkérelem, illetve írásbeli ellenkérelem hiányában az Infotv. 31/A. § (4) bekezdése alapján a keresetet nem vitatottnak kellett volna tekintenie az elsőfokú bíróságnak, és az alperest a kereset szerint kellett volna marasztalnia. Ezzel ellentétben az elsőfokú bíróság az alperes elkésett írásbeli ellenkérelmét hatályosnak elfogadva hozta meg az ítéletét, amely eljárási szabálysértés orvoslásaként a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az Infotv. 31/A. § (4) bekezdése alapján marasztalta az alperest a keresettel egyező tartalommal, beleértve a felperes által igényelt 3 napos teljesítési határidőt is. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy érdemben nem vizsgálhatta – ellenkérelem hiányában – a kereset érdemi alaposságát.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[18] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyását.
[21] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

A Kúria döntése és annak jogi indokai
[24] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta.
[25] A Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A (2) bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.
[26] A felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. Érdemben ugyanis csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. Mivel a felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, és nem az elsőfokú bíróság ítélete (Kúria Pfv.III.21.631/2019/5., Pfv.III.20.088/2020/3.), ezért a felülvizsgálati kérelemben az azt előterjesztő félnek az álláspontja szerint a másodfokú bíróság által a jogerős ítélet meghozatalakor elkövetett jogszabálysértéseket kell megjelölnie [Kúria Pfv.V.20.797/2016/11. (BH 2017.232.)]. Mindezek alapján a Kúria érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálta és értékelte, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely pontos megjelölését és a jogszabálysértés megfelelő körülírását is.
[27] A Kúriának a jelen esetben abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban terjesztett-e elő hatályosnak tekinthető ellenkérelmet. Amennyiben ugyanis az alperes ellenkérelme joghatályos, abban az esetben nem tekinthető a felperes keresete nem vitatottnak, hanem azt érdemben kell elbírálni. 
[28] Ebben a kérdésben a felperes és a másodfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a keresetlevél, illetve a bírósági felhívás letöltéséhez képest az Infotv.-ben meghatározott speciális ellenkérelem-előterjesztési határidő eredménytelenül telt el. Az alperes álláspontja ezzel szemben az volt, hogy ellenkérelmét a törvényes határidőben terjesztette elő, ezért azt érdemben el kell bírálni. 
[29] Az Infotv. 31/A. § (1) bekezdése szerint, ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a bíróság legkésőbb a keresetlevél előterjesztésétől számított tizenötödik napra kitűzi a perfelvételi tárgyalást, amelyre a feleket idézi. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedését követően válik tárgyalásra alkalmassá, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalási időköz legalább három munkanap. A (2) bekezdés szerint a bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát. A (3) bekezdés szerint az alperes a keresetlevél kézbesítésétől számított három munkanapon belül, de legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három nappal korábban írásbeli ellenkérelmet nyújthat be. Ezzel egyidejűleg az alperes az írásbeli ellenkérelmet tájékoztatás céljából – ha az számára ismert – a felperes elektronikus levélcímére is megküldi, és a megküldés tényét a bíróság számára valószínűsíti. Az e rendelkezések megsértésével teljesített perbeli cselekmények hatálytalanok. A (4) bekezdés szerint, ha a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és a bíróság a perfelvétel lezárását követően ítéletével marasztalja az alperest, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Ha a jelen lévő alperes korábban írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, azt legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson szóban köteles előadni.
[30] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
[31] A jelen esetben a Kúria szerint az Infotv. 31/A. §-ának szabályait beiktató 2022. évi XL. törvény célja a közérdekű adatok kiadására irányuló peres eljárások gyorsítása volt, a megfelelő garanciák biztosítása mellett.
[32] A Kúria álláspontja szerint az Infotv. 31/A. § (3) bekezdését a maga összességében és összefüggéseire tekintettel kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy nem lehet csupán az első fordulatot alkalmazni, amely a keresetlevél kézbesítésétől számított 3 munkanapon belül írja elő az ellenkérelem előterjesztésének kötelezettségét, mert a mondat folytatása szerint legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 nappal korábban lehet írásbeli ellenkérelmet előterjeszteni. Speciális rendelkezés az is, hogy az alperes az írásbeli ellenkérelmet tájékoztatás céljából köteles megküldeni a felperes elektronikus levélcímére, és a megküldés tényét a bíróság számára valószínűsíteni. 
[33] A Kúria szerint a jelen esetben a kereset kézbesítésétől számított 3 munkanapos határidőt az alperes elmulasztotta ugyan, de az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésének első mondata második fordulatának megfelelő „legkésőbb” fordulatnak megfelelően terjesztette elő ellenkérelmét a perfelvételi tárgyalást megelőzően 3 nappal, és ellenkérelmét a felperes részére is megküldte. Az Infotv. 31/A. § (3) bekezdésének összességében az alperes által előterjesztett ellenkérelem ezáltal megfelelt. Ebből következően jogsértő volt a 31/A. § (4) bekezdésének alkalmazása, mivel az alperes joghatályos ellenkérelmet terjesztett elő, így bár képviselője a tárgyalást elmulasztotta, nem lehetett a keresetet nem vitatottnak tekinteni, és az alperest érdemi vizsgálat nélkül a keresettel egyező tartalommal marasztalni. Ezt az értelmezést támasztja alá az a körülmény is, hogy az adott jogszabályhely alapján az ellenkérelem legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson adható elő – ehhez képest a jelen esetben az alperes érdemi ellenkérelmét mind a felperes, mind pedig a bíróság még a perfelvételi tárgyalást megelőzően megkapta.
[34] A Kúria mindezekre tekintettel az alperes ellenkérelmét, az ott előterjesztett jogi érvelést érdemben vizsgálta. Ennek mellőzése a másodfokú bíróság részéről jogszabályt sértett.
[35] Az alperes érdemi ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a kiadni igényelt adatnak nincs közérdekű adattartalma, a kiadni kért adat nem járul hozzá a közügyek átláthatóságához, az adatigénylés nincs összhangban az Infotv. céljával.
[36] Az Infotv. 1. §-a szerint a törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.
[37] Az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
[38] Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. E rendelkezés összhangban áll az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével, amely szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[39] A Kúria szerint a jelen ügyben eljárt elsőfokú bíróság helytállóan utalt vissza a Kúria számos ítéletében kifejtett alapelvre (többek között Kúria Pfv.IV.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8.), hogy azok az adatok minősülnek az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak, amelyek hozzájárulnak az Infotv. 1. §-ában deklarált cél érvényesüléséhez.
[40] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok helyes mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes által kiadni kért adatnak, azaz egy időpontnak önmagában nincs közérdekű adattartalma az alperes közfeladata ellátása szempontjából. Lényegtelen kérdés, hogy mely dátum óta használja az XY e-mail címet. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperes által megjelölt „jelentősége” az adatnak nem áll fenn, mert a kiadni kért dátum alapján az nem állapítható meg, hogy a projektet megnyerő cég eleget tett-e a vállalásának. Az adott email címet az alperes jelenleg is használja. Az pedig a dátum alapján nyilvánvalóan nem állapítható meg önmagában, hogy a projektet megnyerő cég, amely az internetes elérhetőséget biztosította, kifizette-e az esetleges késés miatti kötbért. Helyes mérlegeléssel jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az Infotv. 1. §-ára figyelemmel, a kiadni kért adat ténylegesen nem minősül az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak, ezért az alperes a jogszabályoknak és a kialakult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését.
[41] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet ellentétes a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogszabályi rendelkezésekkel, a kiadni kért adat nem minősül az Infotv. céljára figyelemmel közérdekű adatnak, ezért a Kúria az ezzel ellentétes jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasító elsőfokú ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Pfv.IV.20.266/2026/6.)