Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés-büntetést kell végrehajtani. A javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik [Btk.122. § (1) bek.; 2013. évi CCXL. tv. (Bv. tv.) 68/A. § (1) bek., 382. § (2) bek.].
[1] A járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága ítéletével a IV. r. terhelt vonatkozásában korábban jogerőre emelkedett büntetővégzésnek a IV. r. terhelt próbára bocsátásáról szóló rendelkezését hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. A IV. r. terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont, (4) bek. b) pont], társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont], társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont], társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. § (1) bek.], 2 rendbeli társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont], társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont]. Ezért – valamint a büntetővégzésében foglalt közokirat-hamisítás bűntette miatt – a IV. r. terheltet halmazati büntetésül 5 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról és a IV. r. terhelttel szemben 79 900 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A 2. számú járásbíróság ítéletében egységes intézkedésbe foglalt javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre változtatta át úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egy napi szabadságvesztés lép. A magánfelek által bejelentett polgári jogi igényeket részben érdemben elbírálta, részben érvényesítésüket egyéb törvényes útra utasította. Döntött az eljárási illeték megfizetéséről, a IV. r. terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról, valamint a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A járásbíróság ítélete a IV. r. vádlott tekintetében jogerőre emelkedett.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében a Be. 667. § (1) bekezdése alapján.
[4] Az indítvány indokolásában kifejtette, hogy IV. r. terhelt releváns előéleti adatai alapján a járásbíróság a IV. r. terhelt olyan cselekményeit is elbírálta, amelyeket a javítóintézeti nevelésre ítélését követően, felnőttkorúként valósított meg, és amelyek miatt vele szemben a végrehajtandó szabadságvesztés jogerős kiszabására a javítóintézeti nevelés tartama alatt került sor.
[5] Kiemelte, hogy a Bv.tv. 382. § (1) és (2) bekezdése alapján a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés végrehajtásának hatálya alatt áll az ideiglenes elbocsátás tartamának lejártáig, és azokban az esetekben is, amikor az ideiglenes elbocsátás megszüntetését követően a javítóintézeti nevelés folytatását rendelték el, vagy ha a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt előzetes fogvatartást vesznek foganatba.
[6] Rámutatott arra, hogy a Btk. 122. §-ában meghatározott, a javítóintézeti nevelés le nem töltött részének szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárást, a feltételek fennállásának vizsgálatát a Bv.tv. 68/A. §-a alapján kizárólag a büntetés-végrehajtási bíró folytathatja le, a perbíróságnak ilyen tárgyú döntés meghozatalára sem a Btk., sem a Be. nem biztosít jogkört.
[7] Erre figyelemmel álláspontja szerint a járásbíróság ítéletének a IV. r. terhelt javítóintézeti nevelése hátralévő részét szabadságvesztésre átváltoztató rendelkezése törvénysértő.
[8] Kitért arra is, hogy a járásbíróság hatáskör hiányában meghozott rendelkezést tartalmazó törvénysértő ügydöntő határozatának orvoslására a felülvizsgálat nem vehető igénybe, mivel a Be. 608. § (1) bekezdésében kimerítően meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között nem szerepel, ha a perbíróság a rendes eljárásban a vád tárgyává tett cselekményt elbíráló ítéletében a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozó kérdésben hoz döntést.
[9] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 669. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy e rendelkezés törvénysértő, egyúttal a Be. 669. § (2) bekezdése alapján a megtámadott határozatot változtassa meg, és IV. r. terhelt tekintetében a javítóintézeti nevelés hátra lévő részét szabadságvesztésre átváltoztató rendelkezést mellőzze.
[10] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos.
[11] A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen, ha a határozatot nem a Kúria hozta, és a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján nem orvosolható [Be. 667. § (1) bek., (2) bek. a)–b) pont].
[12] A járásbíróság ítélete jogerőre emelkedett, ezért az ügydöntő határozat ellen rendkívüli jogorvoslati indítvány terjeszthető elő.
[13] A legfőbb ügyész indítványa szerint a járásbíróság a IV. r. terhelt javítóintézeti nevelésének hátralévő részét szabadságvesztésre átváltoztató rendelkezése törvénysértő, mert a Bv.tv. 68/A. §-a alapján e tárgyban a határozat meghozatala a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik.
[14] Megállapítható, hogy az indítványban megjelölt törvénysértés perújítási vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem szolgálhat alapul.
[15] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 648. § b) pontja szerint, a Be. 649. § (2) bekezdésében tételesen meghatározott esetekben eljárási szabálysértés miatt is felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő.
[16] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatát a Be. 607. § (1) bekezdés b) pontjában vagy a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[17] Ez utóbbi törvényhely c) pontja ilyen eljárási szabálysértésként határozza meg, ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.
[18] A hatásköri szabályokat a Be. 19–20. §-a tartalmazza, a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § szabályozza, míg a kizárólagos illetékességről pedig a Be. 21. § (5) és (6) bekezdése rendelkezik.
[19] Jelen ügyben azonban nem a rendes eljárásra irányadó hatásköri szabályok megsértéséről van szó, hanem arról, hogy az ügy elbírálására egyébként hatáskörrel rendelkező járásbíróság az ügydöntő határozatában elvonta-e a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörét, amikor a javítóintézeti nevelés hátra lévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatása tárgyában döntést hozott.
[20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az indítványban megjelölt törvénysértés felülvizsgálati eljárásban sem orvosolható, ebből következően a Be. 667. § (2) bekezdésében foglalt egyik kizáró ok sem áll fenn, így a legfőbb ügyész által bejelentett indítvány alapján törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálásának akadálya nincs.
[21] Az iratokból, valamint a bírósági integrált információs rendszer (BIIR) adataiból megállapítható, hogy fiatalkorú IV. r. terheltet a 2. számú járásbíróság a legkorábban jogerőre emelkedett ítéletével új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette [Btk. 184. § (1) bek. a) pont] miatt 2 év javítóintézeti nevelésre, majd az ezt követően jogerőre emelkedett másik ítéletével testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek. és (3) bek.] és testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. § (1) bek. és (3) bek.] miatt 2 év javítóintézeti nevelésre, az ezt követően meghozott harmadik jogerős ítéletével társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek. és (2) bek. a) pont] miatt 1 év javítóintézeti nevelésre ítélte.
[22] Ezt követően a 2. számú járásbíróság ítéletével a felsorolt javítóintézeti neveléseket egységes intézkedésbe foglalta, és az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát 4 évben állapította meg.
[23] A IV. r. terheltet a 2. számú törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja a végzésével a javítóintézeti nevelésből ideiglenesen elbocsátotta 2024. február 1. napjával azzal, hogy az ideiglenes elbocsátás próbaideje alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A határozat az ideiglenes elbocsátás befejező napját 2025. február 7. napjában jelölte meg.
[24] A IV. r. terheltet jelen büntetőügy nyomozási szakaszában, 2024. április 7. napján őrizetbe vették, majd a járásbíróság a 2024. április 10. napján kihirdetett 3. számú végzésével elrendelte a letartóztatását. A kényszerintézkedés az ügydöntő határozat kihirdetéséig, 2025. január 13. napjáig tartott, azóta a IV. r. terhelt a járásbíróság jogerős ítéletével kiszabott szabadságvesztést tölti. Az elbírált bűncselekmények elkövetési ideje 2022. szeptember 2. és november 6. közötti időszak.
[25] Ez idő alatt a 2. számú törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja a végzésével – mely a 2. számú törvényszék mint másodfokú bíróság végzése folytán 2024. november 13. napján véglegessé – a IV. r. terhelt tekintetében a 2. számú járásbíróság ítéletével az egységes intézkedésként elrendelt 4 év javítóintézeti nevelésből engedélyezett ideiglenes elbocsátást megszüntette és elrendelte a javítóintézeti nevelés hátralévő részének végrehajtását.
[26] A Btk. 122. §-a szerint, ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
[27] A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 382. § (1) bekezdése szerint, ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, a nevelési vezető a javítóintézetből elbocsátja. Ezen kívül a javítóintézeti nevelés megszűnik, ha a bíróság által meghatározott tartama letelt, vagy a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés tartama alatt szabadságvesztésre ítélik [Bv.tv. 382. § (2) bek. a) és b) pont].
[28] A Bv.tv. 68/A. § (1) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.
[29] E rendelkezés a javítóintézeti nevelés hátralévő részének szabadságvesztésre történő átváltoztatását a büntetés-végrehajtási bírói eljárások közé utalja, így amennyiben a Btk. 122. §-ában meghatározott anyagi jogi feltételek fennállnak, a döntés meghozatalára a rendes eljárásban nem kerülhet sor, az ugyanis a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, aki e tárgyban hivatalból vagy az ügyészség indítványára határoz.
[30] Mindezek alapján megállapítható, hogy a járásbíróság IV. r. terhelt tekintetében törvénysértő rendelkezést hozott, amikor – a Bv.tv. 68/A. § (1) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási bírói hatáskört elvonva – az egységes intézkedésbe foglalt javítóintézeti nevelés hátra lévő részét szabadságvesztésre változtatta át.
[31] Fentiek alapján a Kúria a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta és a Be. 669. § (1) bekezdés első fordulata alapján megállapította, hogy a megtámadott határozatnak a 2. számú járásbíróság ítéletével egységes intézkedésbe foglalt javítóintézeti nevelés hátra lévő részét szabadságvesztésre átváltoztató rendelkezése törvénysértő.
[32] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. § (2) bekezdése értelmében akként orvosolta, hogy az elsőfokú ítélet ezen rendelkezését megváltoztatta és a IV. r. terhelt tekintetében a javítóintézeti nevelés hátra lévő részét szabadságvesztésre átváltoztató rendelkezését mellőzte.
(Kúria Bt.I.169/2026/7.)