Az elektromos roller gépi meghajtású jármű, ezért annak ittas állapotban, a gépi meghajtás igénybevételével való vezetése megalapozza a járművezetés ittas állapotban megállapítását [Btk. 236. § (1) bek.; KRESZ 1. számú Függelék II. a) pont].
[1] A kerületi bíróság büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bek.] miatt 300 napi tétel – egy napi tétel 1500 forint, összesen 450 000 forint összegű – pénzbüntetést és 2 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki azzal, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
[2] A büntetővégzés jogorvoslati indítvány hiányában 2024. november 21. napján jogerőre emelkedett.
[3] Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt a vádbeli időben és helyen közlekedett elektromos rollerrel, amikor vele szemben rendőri intézkedésre került sor.
[4] Az intézkedés során a terhelttel szemben 14 óra 10 perckor légalkohol mérő készüléket alkalmaztak, amelynek mérési eredménye 1,23 mg/l volt. A terhelttel szemben 14 óra 34 perckor hiteles légalkoholmérőt alkalmaztak, amelynek eredménye 1,42 mg/l volt, majd a 15 óra 04 perckor megismételt mérés eredménye 1,35 mg/l volt.
[5] A terhelt szervezetében a vezetés időpontjában 1,42-1,35 mg/l légalkoholérték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
[6] A jogerős ügydöntő határozattal szemben a terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a felülvizsgálat törvényi okának (Be. 649. §) megjelölése nélkül.
[7] A terhelt indítványában azt sérelmezte, hogy az ellene engedély nélküli vezetés miatt indult szabálysértési ügyben a bíróság határozatában megállapította, hogy az elektromos roller nem jármű és ennek indokát is adta. Erre figyelemmel – a terhelt álláspontja szerint – jelen ügyben sem történhetett ittas járművezetés, így törvénysértő a bűncselekmény elkövetésének megállapítása.
[8] Mindezek alapján a terhelt indítványozta a jogerős határozat felülvizsgálatát, egyben a kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztését.
[9] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta.
[10] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a bíróság szabálysértési ügyben hozott, a felülvizsgálati indítványban hivatkozott határozatával szemben az elektromos roller a KRESZ rendelkezései alapján járműnek minősül, mert az 1. számú Függelék II/a. pontjában foglaltaknak megfelel és nem szerepel az ott írt kivételek között. A járműkategóriába sorolás hiánya pedig nem vezethet a büntetőjogi következmények eliminálásához.
[11] A Kúria következetes gyakorlata szerint gépi meghajtásúnak minősül az a jármű, amelyet gép hajt, ezért az elektromos rollerrel ittas állapotban, a beépített gépi meghajtás működtetésével közlekedő járművezető ittas állapotban elkövetett járművezetést valósít meg.
[12] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra is, hogy a Kúria a Bfv.II.442/2022/5 számú végzésében (BH. 2022.319.) erre az álláspontra helyezkedett.
[13] Erre tekintettel a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott jogerős büntetővégzést hatályában tartsa fenn.
[14] A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott.
[15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[16] A terhelt indítványában nem jelölte meg a felülvizsgálat törvényi okát (Be. 649. §), ezért a Kúria az indítvány tartalma alapján vizsgálta meg, hogy az alapján van-e helye felülvizsgálatnak és ha igen, mely törvényi ok alapján (Bfv.379/2022/11., Bfv.148/2021/11., korábban: BH 2003.355.).
[17] Az indítvány tartalma szerint a büntetőjogi felelősségének megállapítását kifogásolta és a terhelt felmentését célozta.
[18] A terhelt indítványában foglaltak szerint az elektromos roller – a hivatkozott szabálysértési végzésben írtak szerint – nem minősül járműnek, ezért annak az ittas állapotban való vezetésével a terhére rótt bűncselekmény nem követhető el.
[19] Ezért az indítvány a tartalma alapján a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt felülvizsgálati oknak feleltethető meg, mivel azt panaszolta, hogy bűnösségének megállapítására törvénysértő módon került sor. E felülvizsgálati ok akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki (semmilyen) bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében került sor a terhelt elítélésére. Ilyen esetben az indítvány célja a terhelt felmentése, vagy vele szemben az eljárás megszüntetése.
[20] Jelen esetben erről van szó; az indítvány szerint a járművezetés ittas állapotban vétsége Btk. 236. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállásának szükséges tényállási eleme – az elkövetési eszköz – hiányzik, ezért a törvényi tényállás nem valósult meg maradéktalanul, következésképp bűnfelelősségének megállapítása törvénysértő és felmentésének van helye.
[21] Ezért a Kúria felülvizsgálatot a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ok alapján végezte el.
[22] A terhelt az indítványban elfoglalt jogi álláspontját részletesen nem indokolta meg, azonban egyértelműen utalt arra, hogy az az általa hivatkozott bírósági végzésben kifejtetteken alapszik.
[23] Az e határozat indokolásának [10] bekezdésében írtak szerint „a KRESZ II. függeléke tételesen felsorolja a járműveket és definiálja azokat. A KRESZ szerint nem minősül járműnek a roller, még akkor sem, ha az motoros (akár elektromos, akár benzinüzemű).” A végzése [11] bekezdésében írtak szerin „az elektromos roller helye jelenleg nem ítélhető meg a jogrendszerben, kategorizálása nem történt meg…így a bíróság álláspontja szerint amíg az elektromos roller jogszabályi kategorizálása nem történik meg, addig használójával szemben sem a segédmotoros kerékpárra, sem a kerékpárra, sem a gyalogosra vonatkozó KRESZ-szabályok alkalmazása nem lehetséges”.
[24] A fentiek kapcsán előrebocsátja a Kúria, hogy a Be. 7. § (5) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészséget és a nyomozó hatóságot nem köti a polgári, a közigazgatási, a szabálysértési, a fegyelmi vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás. Ehhez képest a jelen ügyben sincs a bíróság szabálysértési ügyben hozott határozatának semmilyen kihatása a támadott büntetővégzés törvényességének megítélésével, hanem a Kúriának azt kellett önállóan elbírálnia, hogy a kerületi bíróság helyesen tekintette a támadott végzésében (gépi meghajtású) járműnek a terhelt által vezetett eszközt és erre tekintettel törvényesen állapította-e meg a büntetőjogi felelősségét járművezetés ittas állapotban vétségében. Ennek során a bíróság szabálysértési ügyben hozott határozatát nem bírálhatta felül, tekintettel azonban arra, hogy a terhelt az abban foglalt érveket tekintette saját indítványa alapjának, az ott kifejtettek törvénynek való megfelelőségéről – a jelen ügyre vonatkoztatva – állást kellett foglalni.
[27] Annak kapcsán pedig azt kell előrebocsátani, hogy a KRESZ-nek „II. számú Függeléke” nincs, a közúti járművekkel kapcsolatos egyes fogalmakat helyesen az 1. számú Függelék II. pontja tartalmazza.
[28] Az indítvány szerint – a szabálysértési határozat érvelése nyomán – az elektromos roller azért nem tekinthető járműnek, mert nem sorolható az említett függelék b)–sz) pontjai szerinti járműfajták egyikébe sem. Arra vonatkozó indokot azonban a szabálysértési ügyben hozott bírósági határozat és annak nyomán az indítvány sem tartalmaz, hogy a besorolás hiánya miért jelentené azt, hogy az adott eszköz az a) pont szerinti jármű fogalmának sem felel meg.
[29] Ilyen feltételt a jogszabály valójában nem is ír elő.
[30] A fentiek kapcsán a Kúria – egyezően a Bfv.II.442/2022/5. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett és erre tekintettel korlátozott precedenserejű végzésében foglaltakkal – a következőket rögzíti. A jármű fogalmának vizsgálatakor a Btk. XXII. fejezetében szabályozott közlekedési bűncselekmények tényállásainak kereteit kitöltő 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) által meghatározott definíciót kell alapnak tekinteni. A KRESZ 1. számú függelék II. a) pontja meghatározza a jármű fogalmát: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Megjegyzendő, hogy a jármű fogalma általában véve még ettől is szélesebben értelmezhető, mivel járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket tekintjük. A KRESZ meghatározza azon „járművek” körét is, amelyek meghajtásuk, sebességük alapján – noha egyébként a jogszabályi definíciónak megfelelnének – nem minősülnek járműnek. Ilyen a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska. Aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ugyanott meghatározott kivételek között nem szerepel.
[31] A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 2. pontja is azonosan határozza meg a közúti jármű fogalmát: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes járműfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók. Ebből következően a KRESZ 1. számú függelékének II. b)–sz) pontja az egyes járműfajtákat határozza meg. A jármű fogalma nem azonosítható a KRESZ-ben meghatározott járműfajtákkal, azt a jármű fogalma alóli kivételek is mutatják, hiszen léteznek olyan járművek, amelyek nem sorolhatók be egyik járműkategóriába sem (pl. mezőgazdasági vontató, lassú jármű, villamos stb.). Ezek közül a KRESZ taxatív felsorolással maga határozza meg azokat, amiket a jármű jogi fogalma alól – kifejezett rendelkezéssel – kivon.
[32] Általános érvénnyel – így büntetőjogi szempontból is – jármű az, ami a KRESZ I. számú Függelék II. a) pontjában foglaltaknak megfelel: közúti szállító vagy vontatóeszköz, az ott meghatározott kiterjesztésekkel és kivételekkel. A roller (elektromos roller) vitathatatlanul közúti szállítóeszköz, a hivatkozott jogszabályhely pedig nem emeli ki a jármű fogalma alól.
[33] Az elektromos roller tehát a KRESZ szabályozása alapján jármű, aminek ittas állapotban való vezetésével – az egyéb törvényi tényállási elemek megvalósulása esetén – a terhelt terhére rótt bűncselekmény elkövethető.
[34] Megjegyzi a Kúria, hogy a terhelttel szembeni szabálysértési eljárás nem ittas járművezetés, hanem a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 176. § (1) bekezdése szerinti engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt indult. E körben pedig eleve nem az lett volna az eldöntendő kérdés, hogy a terhelt által használt eszköz járműnek minősül-e, hanem az, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján kategóriába sorolt, engedélyhez kötött jármű-e.
[35] Így az e körben kifejtett – a fent írtak szerint önmagában is téves – álláspont eleve nem vonatkoztatható a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének tényállási elemeire.
[36] A járműveket működtetésük alapján két csoportba lehet sorolni: gépi meghajtású és gépi meghajtás nélküli járművekre. A gépi meghajtású járművek tovább oszthatók (a nagyobb járműkört magába foglaló) gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint gépi meghajtásúnak kell tekinteni azokat a közúti járműveket, amelyeket beépített erőgép hajt. Ez a járműkategória nem azonos a KRESZ 1. számú függelék II. pontjában írt „gépjármű” kategóriával, annál sokkal szélesebb értelmű, így ide tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, és a villamos is. A Btk. értelmében azonban ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetése megalapozhatja a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megállapítását, tehát ez jóval tágabb járműkategóriát ölel fel (Bfv.II.623/2011/5., Bfv.II.547/2012/5., Bfv.II.1106/2012/5.). Ekként az elektromos roller gépi meghajtása sem lehet vitás.
[37] Következésképp a járművezetés ittas állapotban vétségének az indítványban vitatott törvényi tényállási eleme – a gépi meghajtású jármű vezetése – maradéktalanul megvalósult, egyéb tényállási elem hiányát az indítvány sem állította.
[38] A kifejtettekre tekintettel a kerületi bíróság törvényesen állapította meg a terhelt bűnösségét a Btk. 236. § (1) bekezdése szerinti járművezetés ittas állapotban vétségében.
[39] A Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.1.498/2025/9.)