Az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabálysértés, ha a bíróság az ítélete kiegészítéséről végzéssel határoz. Ez önmagában érdemi felülbírálatra alkalmatlanná teszi a határozatot [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 355. § (7) bek., 341. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes ingatlanügynöki tevékenysége során egy franchise-hálózat tagjaként ingatlanközvetítői szolgáltatást nyújt fogyasztóknak. A szerződéskötései során – úgynevezett szövegjavaslat mintaként – a Standard megbízás, a Prémium megbízás csomag Megállapodás kizárólagosságról, a Megállapodás megbízás módosításáról, a Megbízási szerződés ingatlan keresésére, a Megbízás ingatlan bérbeadására és a Megtekintési tanúsítvány elnevezésű nyomtatványokat használja azzal, hogy lehetőség van az azoktól való eltérésre.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[2] A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:13. § (1) bekezdésére, 5:30. § (1) bekezdésére, 6:48. § (1) bekezdésére, 6:77. § (1) bekezdésére, 6:95. §-ára, 6:102. § (1) bekezdésére, 6:103. § (3) bekezdésére, 6:104. § (1) bekezdés a) és c) pontjára, (2) bekezdés a) és j) pontjára, 6:105. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdésére, 6:186. § (1) bekezdésére, 6:187. § (1) bekezdés első mondatára, 6:278. § (4) bekezdésére, 8:1. § 3. pontjára, továbbá a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (1) bekezdésére és a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 38/2022. (IX. 27.) MNB rendeletre alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes által ingatlanközvetítői tevékenysége körében a fogyasztókkal kötött:
- 2022. április 28-tól jelenleg is alkalmazott „Megtekintési tanúsítvány” elnevezésű blanketta első bekezdése negyedik mondatától a végéig;
- 2020. február 4-től jelenleg is alkalmazott „Megbízás ingatlan bérbeadására” elnevezésű blanketta 8.1.e) pontja, 8.2.e) pont első mondata, 9. pontja, 11.) III. pontjának első mondata, 11. pont utolsó mondata;
- 2021. október 20-tól jelenleg is alkalmazott „Megbízási szerződés ingatlan keresésére” elnevezésű blanketta 3. pont első mondatának első és második fordulata, 10. pontja, 11. pontja;
- 2022. május 6-tól jelenleg is alkalmazott „Standard megbízás” elnevezésű blanketta Részletes feltételek I.11.2.b) pontja, I.11.4.c) pontjának első mondata és utolsó mondatának első fordulata, I.11.1.f) pontja, I.11.1.h) pontjának utolsó mondata, I.11.3.b) pontjának első és második mondata;
- 2020. május 6-tól jelenleg is alkalmazott „Prémium megbízás csomag – Megállapodás kizárólagosságról” elnevezésű blanketta 3.1. pontja, 3.4. pontja, 5. pont első mondata, 6.2. pontjának második mondata, mint fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti.
[3] Indítványozta, hogy a bíróság a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján rendelje el az alperes saját költségére a bíróság által megállapított szövegű, az érvénytelenség megállapítására vonatkozó közlemény nyilvánosságra hozatalát az általa megjelölt weboldalakon.
[4] Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a támadott feltételek nem általános szerződési feltételek, továbbá az általa részletesen kifejtett indokok alapján e rendelkezések nem is tisztességtelenek. A közlemény vonatkozásában előadta, hogy működési területe nem országos, az leginkább Budapestre és környékére korlátozódik, így az országos elérésű hírportálon való közzététel indokolatlan és szükségtelen.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes által alkalmazott, a fogyasztói szerződés részévé váló Megbízás ingatlan bérbeadására elnevezésű blanketta 8.1.e) pontjának, a Standard megbízás elnevezésű blanketta Részletes feltételek I.11.2.b) pontjának, I.11.4.c) pontja első mondatának, I.11.4.c) pont utolsó mondata első fordulatának, I.11.1.f) pontjának, I.11.1.h) pontja utolsó mondatának, I.11.3.b) pontja első és második mondatának, a Megbízási szerződés ingatlan keresésére elnevezésű blanketta 10. pontjának, 11. pontjának, a Megbízás ingatlan bérbeadására elnevezésű blanketta 11.III. pontja első mondatának, 11. pontja utolsó mondatának, a Prémium megbízás csomag megállapodás kizárólagosságról elnevezésű blanketta 3.1. pontjának, 5. pont első mondatának, 6.2. pont második mondatának az elsőfokú ítélet rendelkező részében feltüntetett szövegrészei mint általános szerződési feltételek az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2022. november 23-ig már teljesítettek. Kötelezte az alperest, hogy saját költségén a bíróság által megszövegezett közleményt tegye közzé 30 napon keresztül a megjelölt weboldalakon. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[6] A felperes és az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a Kúria hatályon kívül helyező végzése alapján megismételt eljárásban meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes által 2022. április 28-tól alkalmazott Megtekintési tanúsítvány elnevezésű blanketta első bekezdésének negyedik mondatától kezdődő és idézett szövegrészének, valamint a 2021. október 20. napjától alkalmazott Megbízási szerződés ingatlan keresésére elnevezésű blanketta 3. pontja első mondatának 1. és 2. fordulata szintén idézett szövegrészének tisztességtelenségét. A Standard megbízás elnevezésű szerződésblanketta Részletes feltételek I.11.2.b) pontja, I.11.1.h) pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította és a Közleményből e pontok érvénytelenségét mellőzte. Egyúttal a Közlemény szövegét a fentieknek megfelelően ki is egészítette. Mellőzte a Közlemény közzétételét a weboldalakon, azt a jogerős ítélet szerint az alperes egy konkrét lap nyomtatott és internetről letölthető számában 1 alkalommal köteles közzétenni. Elrendelte továbbá, hogy az alperes mindaddig, amíg a tisztességtelen feltételek az alkalmazott szerződésnyomtatványokban szerepelnek a Közleményt valamennyi irodájának kirakatüvegén, ennek hiányában az alperes által használt üzlethelyiség bejárati ajtaján függessze ki. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[7] A másodfokú bíróság ezt követően meghozott, 4.Pf.20.150/2025/6. számú végzésével az ítélete rendelkező részét azzal egészítette ki, hogy: „Az alperes által 2022. április 28. napjától, valamint 2021. október 20. napjától alkalmazott, felperesi fellebbezéssel érintett általános szerződési feltételei tisztességtelenségének megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2022. november 23. napjáig már teljesítettek.” A kiegészítő végzés indokolása szerint a felperes a fellebbezésében indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 383. § (1) és (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet a keresetet elutasító részében akként változtassa meg, hogy állapítsa meg az alperes által alkalmazott fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részévé váló, fellebbezésben megjelölt általános szerződési feltételek érvénytelenségét is azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig, 2022. november 23. napjáig már teljesítettek. A másodfokú bíróság a 4.Pf.20.150/2025/4. számú ítéletével a felperes fellebbezése alapján két további szerződési feltétel érvénytelenségét állapította meg. A másodfokú bíróság a határozatát a felperes kérelme alapján a rendelkező részben foglaltak szerint a Pp. 355. § (2) bekezdése szerint egészítette ki, és végzése ellen a perorvoslat lehetőségét a Pp. 355. § (7) bekezdése alapján biztosította.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogszabálysértés miatt a „4.Pf.20.150/2025/4. sorszámú jogerős ítélet, valamint az azt kiegészítő 4.Pf.20.150/2025/6. sorszámú végzés” hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ügy érdemére kiható eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés miatt a jogerős ítéletnek a Megtekintési Tanúsítvány elnevezésű blanketta első bekezdésének érintett része, a Megbízási szerződés ingatlan keresésére elnevezésű blanketta 3.) pontja első mondatának első és második fordulata, valamint Standard megbízás elnevezésű általános szerződésblanketta Részletes feltételek I.11.2.b) pontja és I.11.1.h) pontjának utolsó mondata érintett részének a hatályon kívül helyezését és e körben a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig (2022. november 23-ig) már teljesítettek. Kérte továbbá, hogy a Kúria rendelje el, hogy a kikötések alkalmazója saját költségére a kikötések érvénytelenségének a jogerős ítélet folytán elutasított keresettel érintett általános szerződési feltételekre is kiterjedő megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről gondoskodjon a Kúria által megállapított módon.
[9] Arra hivatkozott, hogy a végzéssel kiegészített jogerős ítélet sérti a Pp. 279. § (1) bekezdését, 341. § (1) bekezdését, 370. § (1) bekezdését, 355. § (7) bekezdését, a Ptk. 6:102. § (1) bekezdését, 6:104. § (1) bekezdését és a Ptk. 6:105. § (2) bekezdését, továbbá az jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.V.21.291/2020/11. számú döntésétől.
[10] Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésként arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a Pp. 279. §-ának a megsértésével utasította el a keresetet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 6:105. § (2) bekezdését, a Pp. 341. § (1) bekezdését, 370. § (1) és (4) bekezdését, valamint 355. § (7) bekezdését.
[14] A felperes hangsúlyozta, hogy nem orvosolja a jogerős ítélet hiányosságait a másodfokú bíróság 4.Pf.20.150/2025/6. számú végzése sem. A Pp. 355. § (7) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis a bíróság ítéletét kizárólag kiegészítő ítélettel egészíthette volna ki. Utalt arra, hogy jelen esetben azonban a másodfokú bíróság nem hozott kiegészítő ítéletet, hanem a Pp. 355. § (7) bekezdésében foglaltak megsértésével végzésben rendelkezett a jogerős ítélet „kiegészítéséről”, ezért a jogerős ítélet – kiegészítő ítélet hiányában – valójában nem is került kiegészítésre.
[15] A felperes érvelése szerint ezért megállapítható, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 6:105. § (2) bekezdésének figyelmen kívül hagyására tekintettel a Pp. 341. § (1) és 370. § (1) bekezdését sérti. A jogszabálysértések a jogerős ítélet rendelkező részét – az érvénytelenség megállapítását, annak személyi és időbeli hatályát – közvetlenül érintik, ezért – álláspontja szerint – az ügy érdemi elbírálására kihatnak. Mivel a jogerős ítélet az ítélet teljességének követelményét sem elégíti ki, a kiegészítő végzés pedig Pp. 355. § (7) bekezdésébe ütközik, szerinte a jogerős ítéletnek mint eljárásjogi jogszabálysértőnek a hatályon kívül helyezése és az ügyben eljárt másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása indokolt a Pp. 424. § (3) bekezdés második fordulata alapján.
[16] A felperes az anyagi jogszabálysértések körében részletesen kifejtette, hogy a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletet megváltoztató, és a Standard megbízás elnevezésű általános szerződésblanketta Részletes feltételek I.11.2.b) pontja és I.11.1.h) pontjának érvénytelenségének a megállapítására irányuló keresetet elutasító rendelkezései sértik a Ptk. 6:102. § (1) bekezdését és 6:104. § (1) bekezdés c) pontját.
[17] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
[19] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az abban hivatkozott indokok alapján – az alábbiak szerint – jogszabálysértőnek találta.
[20] A Kúria elsődlegesen a felperes által állított eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott a Pp. 355. § (7) bekezdésének és 341. § (1) bekezdésének a sérelmére amiatt, hogy a jelen ügyben a másodfokú bíróság egyrészt jogszabálysértő módon rendelkezett az ítélete „kiegészítéséről”, másrészt ennek következtében – szabályszerűen meghozott kiegészítő ítélet hiányában – az ítéletben foglalt döntés sem terjedt ki a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Az ügy érdemi elbírálására kiható lényeges eljárási szabálysértés miatt a jogerős ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[21] A Kúria rögzíti, hogy a bírósági határozat a bíróság legfontosabb, különböző – anyagi és eljárásjogi (Pp. XXVI. fejezet) – joghatások kiváltására alkalmas eljárási cselekménye. Éppen a hozzájuk fűződő joghatások különbözősége miatt is alapvető különbséget kell tenni ezért a bírósági határozatok közül az ítélet és a végzés között.
[22] A Pp. 340. §-ának garanciális szabálya szerint a végzések ítélettől való alapvető elhatárolásának szempontja az, hogy a bíróság az ügy érdemében – azaz a keresettel, viszontkeresettel, beszámítási kifogással perbe vitt anyagi jogi igény tárgyában – ítélettel, minden más – az ügy érdemét nem érintő – eljárásjogi kérdésben végzéssel határoz. A végzések az alaki pervezetés eszközei. A végzésekben a bíróság egyes eljárásjogi kérdésekben határoz, az eljárásban előterjesztett kérelemről dönt, illetve meghatározza az egyes eljárási cselekményeket.
[23] A végzésekhez képest az ítélethez annak legfontosabb eljárásjogi joghatásaként az anyagi jogerőhatás (Pp. 360. §) fűződik, ellentétben a minkét határozat(fajtá)hoz evidens módon kötődő egyszerű kötőerőhöz (Pp. 357. §), vagy jogerőhöz (358. §).
[24] A kiegészítés (Pp. 355. § és 356. §) eljárásjogi jogintézményként olyan speciális perorvoslat, amely az eredeti határozat hiányosságainak orvoslására szolgál. A kiegészítés elbírálására az érintett határozatot hozó bíróság jogosult olyan esetekben, ha nem döntött olyan kérdésben, amelyben határoznia kellett volna (Pp. 355. §). A kiegészítő ítélet szempontjából két vonatkozásban is jelentősége van az ítélet teljessége főszabályának [Pp. 341. § (1) és (5) bekezdés]. Egyrészt maga a kiegészítés jogintézménye kivételt jelent az elv alól, hiszen sem az alaphatározat, sem annak kiegészítése önmagában szükségképpen nem felel meg a teljesség követelményének, mivel a kiegészítés éppen a bíróság ítéleti rendelkezésében mutatkozó mulasztást hivatott pótolni. Másfelől épp a teljesség elvéből következik a kiegészítő ítélet hozatalának szükségessége, mert enélkül az ítélet hiányos, a bíróság nem rendelkezett valamely jogszabály értelmében kötelező kérdésről, vagy a meghozott határozat nem terjed ki teljes egészében a kereseti vagy a viszontkereseti kérelemre, beszámítási kifogásra (Kúria Pfv.VI.21.104/2024/3.).
[25] Az ítélet kiegészítésére sor kerülhet hivatalból vagy kérelemre, amivel az elmulasztott rendelkezés pótlására kerülhet csak sor, és az csak az ítélet rendelkező részére vonatkozhat. A kiegészítéssel tehát az elmulasztott döntés utólagos meghozatalára kerül sor, ezért eljárási értelemben az alaphatározat követelményeinek teljes egészében meg kell felelnie, egyúttal érvényesülniük kell az ilyen határozatokkal szemben a Pp. 355. §-ában meghatározott szigorú és szintén garanciális eljárási szabályoknak is.
[26] Az ítélet és a kiegészítő ítélet egységnek tekintendő, a felülvizsgálati kérelem szükségszerűen csak a kiegészítő ítélettel kiegészített jogerős ítéletre vonatkozhat. A szabályszerűen meghozott kiegészítő ítélettel válik a bíróság döntése teljessé, tartalmazza mindazon kérdésekben a döntést, amelyekről a törvény értelmében kötelező rendelkezni.
[27] Mindezekre figyelemmel írja elő – kivételt nem tűrően, és a Pp. 341. § (5) bekezdéséből következően – a Pp. 355. § (7) bekezdése, függetlenül attól, hogy a kiegészítésről bíróság a Pp. 355. § (5) bekezdése alapján tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül határoz, hogy amennyiben az ítélet kiegészítésének van helye, a bíróság kiegészítő ítéletet hoz, csak a kiegészítésre irányuló kérelmet elutasító határozat hozható meg végzés formájában. Következik mindez az ítélet és a végzés közötti különbségtétel fenti alapvetéséből is.
[28] A másodfokú bíróság azonban mindezeket a garanciális szabályokat a figyelmen kívül hagyta. Annak ellenére, hogy a felperes kiegészítésre vonatkozó kérelmét alaposnak – következésképp ítéletét a Pp. 341. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint hiányosnak – tartotta, az ítélete kiegészítése tárgyában végzéssel határozott, amellyel szemben szintén jogsértő módon, a Pp. 355. § (7) bekezdésére utalással biztosított fellebbezési jogot.
[29] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp. hivatkozott szabályai azonban – a korábban részletezettek szerint – mindezt nem teszik lehetővé. A jogerős ítélet ilyen módon történő kiegészítésére ezért törvényesen nem kerülhetett volna sor, a másodfokú bíróság e körben meghozott döntése – a felperes helytálló felülvizsgálati érvelése szerint – a fent kifejtettekre tekintettel sérti a Pp. 355. § (7) bekezdését. Az ítélet kiegészítésére nem szabályszerűen került sor, hiszen az e körben meghozott végzés egyrészt a garanciális eljárási szabályok megsértése miatt alkalmatlan a kiegészítés eljárásjogi funkciójának betöltésére, másrészt ahhoz – már a jogszabálysértő módon meghozott határozat jellege miatt – sem fűződhet a kizárólag az ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás sem. Mindezek következtében a kiegészítő végzés, és az abban szereplő tartalom sem tekinthető, kezelhető egységben a meghozott ítélettel. Ebből következően a felperes helytálló felülvizsgálati érvelése szerint a szabályszerűen meghozott kiegészítő ítélet hiányában a másodfokú bíróság jogerős döntése sem válhatott teljessé, azaz az ítéletben foglalt döntés nem terjed ki a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, vagyis sérti a Pp. 341. § (1) bekezdését is.
[30] Mindezek alapján a másodfokú bíróság lényeges, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértése miatt a jogerős ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.
[31] A fentiek szerint megállapított lényeges eljárási szabálysértés kizárta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt további eljárási és anyagi jogi jogszabálysértések vizsgálatát.
[32] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[33] A megismételt másodfokú eljárásban a másodfokú bíróságnak – a kifejtetteknek megfelelően, az eljárási szabályok maradéktalan megtartása mellett – kell meghoznia az eljárást befejező határozatát, és az ítéletében foglalt döntésének ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Ennek során ki kell térnie a felperesnek az érvénytelenség megállapításának, illetve annak személyi és tárgyi hatályával kapcsolatos további érvelésére is. Amennyiben pedig mégis a jogerős ítélet kiegészítése válna szükségessé, arról a másodfokú bíróság kizárólag kiegészítő ítélettel rendelkezhet.
(Kúria Gfv.III.30.248/2025/6.)