A perben beszerzett szakértői véleményből a jogi következtetések levonása, illetve ennek érdekében az egyértelműség hiányának kiküszöbölése, e körben az esetleges ellentmondások feloldása a bíróság feladata. Ennek szükséges előfeltétele, hogy a felek a szakértői véleményre nyilatkozatot tehessenek és a nyilatkozataikat a bíróság értékelje. Ezek hiányában a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 346. § (5) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (6) bek., 84. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló tulajdonos 2026. október 1. napjától 2041. december 31. napjáig terjedő határozott időre a 2024. április 24. napján kelt szerződéssel haszonbérbe adta a szántó művelési ágú, 7,4531 hektár területű és 209,43 AK értékű ingatlant az alperesi érdekeltnek. A szerződés szerint a haszonbérleti díj mértéke 6000 forint/AK/év, amelyet a felek öt évente közösen felülvizsgálnak és szükség esetén módosítanak.
[2] Az alperes eljárásában a felperes Kamara Vármegyei Elnökségének nyilatkozata szerint a kikötött haszonbérleti díj jelentősen meghaladja a helyben szokásos haszonbér mértékét, a településen a hasonló adottságú szántó művelési ágú ingatlanok vonatkozásában a helyben szokásos haszonbér mértéke 3000–3500 forint/AK/év, 100 000–120 000 forint/ha/év. A perbeli terület 6000 forint/AK/év haszonbérleti díja hektáronként 168 540 forint díjat jelent.
[3] Az alperes a határozatával a kikötött haszonbér összegét arányosnak találta és a szerződést jóváhagyta. A rendelkezésre álló iratok, irattári anyagok, a földek tulajdonsága, valamint a felperes Vármegyei Elnökségének nyilatkozata alapján megállapította, hogy a községben a perbeli ingatlanhoz hasonló tulajdonsággal rendelkező földrészletek haszonbérleti díjai átlagosan 3500–4000 forint/AK/év, az alperesi érdekelt egy hasonló minőségű földterületre vonatkozóan 2024. évben 3500 forint/AK/év haszonbérleti díj fejében kötött haszonbérleti szerződéseket. Rögzítette, hogy az inflációkövetésben történő megállapodás a szerződő felek között nem ritka és azt eredményezi, hogy a 2020–2022. években 3500 forint/AK/év értéken megkötött haszonbérleti díj 4–6 év után már megközelítheti a 6000 forint/AK/év összeget.
[4] Az alperes határozata szerint a bérleti díjat nem abszolút értéken kell vizsgálni, hanem egyedileg az AK érték, illetve a terület nagysága, minőségi osztálya viszonyában. Ha összehasonlításra kerül egy 1. vagy 2. minőségi osztályú föld 3500 forint/AK/év értékben megkötött szerződése, egy 5. vagy 6. minőségi osztályú 6000 forint/AK/év értéken megkötött szerződéssel, akkor előfordulhat, hogy területarányosan ugyanannyi bérleti díjat kell fizetni.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében a megelőző eljárás során tett nyilatkozatát fenntartva a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés g) pontjára és az 53. § (2a) és (2b) bekezdésére hivatkozással az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte.
[6] Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte.
[7] Az alperesi érdekelt a perben nem tett nyilatkozatot.
Az elsőfokú bíróság eljárása és a jogerős ítélet
[8] A felperes keresete alapján eljárt törvényszék megállapította, hogy a felperes az alperes határozatát a szerződésben szereplő haszonbérleti díj eltúlzottsága okán vitatta, amelynek vizsgálata szakkérdés volt, és erre tekintettel a felperes indítványára igazságügyi szakértőt rendelt ki.
[9] Az igazságügyi szakértő szakvéleményét a feleknek megküldte, amelyben foglaltakat a felperes elfogadta, az alperes „nagyobbrészt” elfogadta, azonban hangsúlyozta, hogy a haszonbérleti díj arányosságának vizsgálata során lényeges szempont a szakértői véleményben foglaltakon túl a szerződés megkötésének ideje, mert a véleménye szerint csak az azonos időpontban kötött szerződések hasonlíthatóak megalapozottan össze, a különböző időpontban kötöttek esetében a bérleti díj jövőbeni vagy jelenértékével is számolni kell. Vizsgálandó továbbá az egyben művelhetőség és a szerződések hossza is. Az alperes kifejtette, hogy a perbeli ingatlant három oldalról is az alperesi érdekelt által művelt földek veszik körül, ami az alperesi érdekelt ügyleti döntését jelentősen befolyásolja, továbbá a bérleti szerződés hosszabb időre való megkötése szintén a bérleti díj magasabb összegben való meghatározását támasztja alá. Mindezért az álláspontja szerint a perbeli bérleti díj összege az összes tényező együttes értékelésére tekintettel nem tekinthető aránytalannak.
[10] Az eljárt bíróság a felek nyilatkozatainak beérkezését követően tárgyalást tűzött, ahol tájékoztatta a feleket, hogy a szakértői vélemény aggályos, a helyben szokásos haszonbérleti számítása több számítási hibát tartalmaz, téves a haszonbérleti díjak forint/ha/AK értékeiből képzett átlagösszeg, a szakértő a korrekció mértékét következetlenül tüntette fel. A szakértő a kirendelő végzés 3. számú kérdésére nem adott teljeskörű választ, csupán rögzítette, hogy a perbeli haszonbérleti díj kiugrónak számít a település tekintetében, azonban a szakvéleményből nem derül ki, hogy a perbeli szerződésben érintett földrészlet rendelkezik-e olyan előnyös tulajdonsággal, amely az eltérést indokolja. Tájékoztatta ezért a feleket, hogy az aggályos szakvélemény a perben nem vehető figyelembe, azonban a felek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 313. § (2) bekezdése alapján indítványozhatják, hogy a szakértő a szakvélemény aggályosságának kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítást adja meg.
[11] A felek indítványozták a szükséges felvilágosítás megadását, az alperes ebben a tekintetben megismételte a szakértői véleményre tett észrevételeiben foglaltakat. A szakértő a szakvéleményét kiegészítette, azt a törvényszék a feleknek nyilatkozattételre való felhívás nélkül megküldte, majd tárgyaláson – az alperes távollétében – ítéletet hozott, amellyel az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
[12] A jogerős ítélet szerint a szakértő jelezte, hogy a számítások korrekciója révén a helyben kialakult haszonbérleti díjak átlagszámításának eredménye 3505,86 forint/AK értékre módosult, továbbá határozottan úgy foglalt állást, hogy a perbeli ingatlan esetében jelenleg magasnak tartja a 6000 forint/AK értéket, hiszen nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, ami ezt az értéket indokolná.
[13] A törvényszék megítélése szerint a szakértő a kirendelő végzésben szereplő kérdéseket hiánytalanul és ellentmondásmentesen megválaszolta, a kiegészített szakvélemény világos, megalapozott volt, az alapján megállapítható volt, hogy szerződésben feltüntetett haszonbérleti díj aránytalan, mivel jelentősen eltér a helyben szokásos haszonbér mértékétől és a perbeli ingatlan nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek az eltérést indokolnák. Kiemelte, hogy „a Földforgalmi tv. 53. § (2a) bekezdésének szó szerinti értelmezése alapján csak a termőföld előnyös tulajdonságai (pl. fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetősége vagy közútról való megközelíthetősége) vehetők figyelembe a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérés indokaként, egyéb körülmények, így a szerződés időtartama vagy az infláció nem”.
[14] Az eljárt bíróság megállapította ezért, hogy a haszonbér aránytalansága okán az alperesnek a haszonbérleti szerződés jóváhagyását a Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés g) pontja alapján meg kellett volna tagadnia. Előírta, hogy a megismételt eljárásban az alperesnek a szerződés jóváhagyásáról az ítéletben kifejtettekre figyelemmel abból kiindulva kell döntenie, hogy a szerződésben meghatározott haszonbér értéke aránytalan.
A felülvizsgálati kérelem
[15] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt. Előadta, hogy a bíróság súlyosan, az ügy érdemére kiható módon megsértette a Pp. 346. § (5) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy az ítéletét egyetlen átlagszámításra alapozta, és nem adta meg az alperes által a szakvélemény kapcsán előadottak mellőzésének indokait. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 53. § (2a) bekezdését azáltal, hogy az ott felsorolt indokok meglétéről a bíróság tudomást nem vett, mellőzésüket nem indokolta.
[16] Az alperes szerint a jogerős ítélet ellentétes a Kfv.III.37.289/2017/5., BH 2020.160., Kfv.II.37.234/2017/5., Kfv.II.37.290/2017/6., Kfv.III.37.755/2017/13. számú határozatokkal és a 2/2018. (IX. 17.) KMK véleménnyel, így különösen nem értékelte azt, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződés a bérleti díj nagyságára növekvőleg hat és az egyben művelés lehetősége kedvezőbb gazdálkodási feltételeket jelent.
[17] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, kifejtve, hogy az eljárt bíróság a jogerős ítéletét megalapozott szakértői véleményre alapította, döntése nem ellentétes a Kúria közzétett határozataiban foglaltakkal.
[18] Az alperesi érdekelt a felülvizsgálati eljárásban nem tett nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
[21] A Kp. 120. § (5) bekezdése, valamint a 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[22] A Kp. 2. § (6) bekezdése kimondja, hogy a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak.
[23] A Kúria megállapította, hogy a perben szakértői bizonyításra került sor. Az elsőfokú bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményt készített, amellyel kapcsolatban a törvényszék – a per 2025. június 25-i tárgyalásán – arról tájékoztatta a feleket, hogy az aggályos, így figyelembe nem vehető (26. jegyzőkönyv). Ezt követően a feleket arról tájékoztatta, hogy a szakértőtől a szakvélemény aggályosságának kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás megadását kérhetik, majd a felek kérelmére elrendelte a szakvélemény kiegészítését (29. végzés). Az eljárt bíróság szakvélemény 31. szám alatti kiegészítését a 32. szám alatti tárgyalásra szóló idézéssel a feleknek anélkül küldte meg, hogy tájékoztatta volna őket arról, hogy az abban foglaltakra – megfelelő határidőn belül – észrevételt tehetnek. A felek a szakvéleményre nyilatkozatot így nem tettek.
[24] A Kp. 2. § (4) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. § (5) bekezdése szerint az ítélet indokolása tartalmazza a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.
[25] Az eljárt bíróság a kiegészített szakvélemény tekintetében a felek részére az észrevétel megtételének lehetőségét nem biztosította, megállapítható azonban az alperes perben beszerzett első szakvéleményre 21. sorszám alatt részletes észrevételt tett.
[26] Az eljárt bíróság az alperes első szakvéleményre tett észrevételeit a kiegészített szakvéleményben foglaltakkal nem ütköztette, így a jogerős ítéletben különösen nem adta indokát annak, hogy milyen szempontból bír vagy nem bír jelentőséggel a szerződés megkötésének ideje, az egyben művelhetőség és a szerződés időtartama, csupán példálózó jelleggel és indokolás nélkül rögzítette, hogy a szerződés időtartama vagy az infláció a haszonbér összege szempontjából nem értékelhető (jogerős ítélet [38] bekezdés).
[27] A Kúria gyakorlata egységes abban a kérdésben, hogy a perbeli szakértői véleményből a jogi következtetések levonása, illetve ennek érdekében az egyértelműség hiányának kiküszöbölése, e körben az esetleges ellentmondások feloldása a bíróság feladata. (Kfv.VI.37.380/2024/5.) Ennek szükséges előfeltétele, hogy a felek a szakértői véleményre nyilatkozatot tehessenek és a nyilatkozataikat a bíróság értékelje. Ezek hiányában a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas. A tisztességes, kontradiktórius eljárás megköveteli ugyanis, hogy a bíróság a kirendelt szakértő véleményét a felekkel megismertesse, és számukra észrevételezési lehetőséget biztosítson. A szakvéleményre alapított döntés csak akkor jogszerű, ha a bíróság a felek szakvéleménnyel szembeni kifogásait érdemben megvizsgálja és ütközteti a szakértő álláspontjával.
[28] A kifejtettek alapján a Kúria megállapította, hogy a felek szakvéleményre való észrevételei megtételére irányuló felhívás mellőzésével, a felek észrevételeinek mellőzésével meghozott jogerős ítélet a Kp. 2. § (4) és (6) bekezdéseibe, továbbá a Kp 78. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 279. § (1) bekezdésébe és a Kp. 84. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 346. § (5) bekezdésébe ütközött és azt a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[29] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság köteles a kiegészített szakvéleményt – megfelelő határidő tűzése mellett – a feleknek azzal a tájékoztatással megküldeni, hogy az abban foglaltakra észrevételt tehetnek. Ezt követően a felek esetleges észrevételeit a szakértői véleménnyel ütköztetnie kell, melynek során figyelemmel kell lennie az alperes védiratában felhívott, a Kúria adott kérdésben közzétett gyakorlatára is.
(Kúria Kfv.IV.37.774/2025/6.)