I. Az „akció” – szemben az „árcsökkentéssel” – nem jogi fogalom. Minden árcsökkentés akció, de nem minden akció árcsökkentés. Az „árcsökkentés bejelentése” kifejezés az eladó azon promóciós nyilatkozataira vonatkozik, amelyek szerint csökkentette az áru(k)ért felszámított árat, és nem alkalmazható az árelőnyök promóciójának olyan technikáira, amelyek nem árcsökkentések. Nem tekinthető önmagában azért tisztességtelennek egy kereskedelmi gyakorlat, mert a 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet szerinti árcsökkentett és a nem árcsökkentett akciós termékek esetében egyaránt figyelemfelhívó színű címkén adnak ártájékoztatást, továbbá a termékeket a kereskedelmi egység „Akció” feliratú polcán helyezik el. Az átlagfogyasztó számára egyértelmű ártájékoztatás alkalmazása nem valósít meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
II. A nem visszaváltási díjas termék áránál visszaváltási díj nem tüntethető fel. A valótlan ártájékoztatás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Mindig a vállalkozásnak kell teljes körű, valós, egyértelmű és időszerű tájékoztatást adva elöl járnia, az átlagfogyasztótól pedig nem várható el, hogy a részére adott tájékoztatásban kételkedjen és a tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges, ezért jelentős információkat maga kutassa fel [4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (Árrendelet) 2/A. § (1)–(2) bek.; 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 14. § (1), (3) bek.; 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. § (1), (3) bek., 4. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2024. július 4-én próbavásárlással egybekötött helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a felperes kereskedelmi egységében. Ezt követően hivatalból fogyasztóvédelmi hatósági eljárást indított, majd a 2024. augusztus 29-én kelt, keresettel támadott határozatával a felperessel szemben 3 000 000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint kötelezte, hogy kereskedelmi tevékenysége során
1. a fogyasztók tájékoztatása érdekében a kínálatban tartott termékek eladási árát és a vonatkozó egységárat minden esetben írásban tüntesse fel, és gondoskodjon arról, hogy azt a fogyasztók ügyleti döntésük meghozatala előtt megismerhessék,
2. a kínálatban tartott termékek eladási árát és/vagy egységárát mindig egyértelműen, a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint tüntesse fel írásban, továbbá az árcsökkentés bejelentése esetén jelölje meg azt a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat, amely a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap,
3. a fogyasztók számára a kínálatban tartott akciós termékek esetében a ténylegesen fizetendő eladási árról adjon írásban tájékoztatást.
[2] Határozatának indokolásában rámutatott, hogy a próbavásárlás során vásárolt termékek közül kettőnek az eladási áráról és az egységáráról a felperes nem adott írásbeli tájékoztatást.
[3] Megállapította, hogy a felperes az akcióval nem érintett termékeiről fehér, míg az akcióval érintett termékeinek áráról narancssárga színű polccímkéken ad tájékoztatást. A felperes nem következetesen, nem egyértelműen használta a narancssárga ártájékoztatást, mert a próbavásárlás során vásárolt termékek közül hat esetében kizárólag a ténylegesen fizetendő eladási árat és a hozzá tartozó egységárat tüntette fel, két terméknél azonban az árcsökkentésről is tájékoztatta a fogyasztókat. A felperes nem adott tájékoztatást a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (a továbbiakban: Árrendelet) 2/A. §-ában foglaltaknak megfelelően. Kifejtette, hogy az árcsökkentés bejelentése nem csak szavakkal, hanem ráutaló magatartással, nonverbális kommunikációval – így színekkel, képi szimbólumokkal – is megvalósítható. A felperes a narancssárga színű polccímke alkalmazásával és az azon feltüntetett időszak megjelölésével felhívta a fogyasztók figyelmét az árcsökkentés tényére, az árcsökkentést bejelentette, mégsem jelölte meg az árcsökkentést megelőzően alkalmazott árat. Hozzátette, hogy a narancssárga figyelemfelhívó szín a vásárlók számára az árcsökkentéssel, leértékeléssel, árkedvezménnyel hozható összefüggésbe. Azáltal, hogy a felperes a narancssárga ártájékoztatás alkalmazásával összemosta az árcsökkentést az állandó kínálatban nem szereplő, korlátozott ideig elérhető („in-out”) termékek kedvező árával, a fogyasztókat elbizonytalanította. Ezt erősíti, hogy ezeket a termékeket is az „Akció” jelölésű polcokon helyezte el. Összegezve arra jutott, hogy a felperes kereskedelmi gyakorlata az árfeltüntetési szabályokat, és az egyértelműség követelményét sérti.
[4] Megállapította továbbá, hogy a felperes az egyik próbavásárlással érintett termék esetében nem a ténylegesen fizetendő eladási árról adott tájékoztatást, hiszen azt jelezte, hogy az eladási áron túl a fogyasztóknak 50 forint visszaváltási díjat is fizetniük kell – ezzel szemben a terméken nem szerepelt a fizetendő visszaváltási díj, és azt a felperes a nyugta szerint nem is számolta fel.
[5] Határozatát a fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. § (1), (3) és (5) bekezdéseire, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1), (3) bekezdéseire, 7. § (1) bekezdésére, (5) bekezdés c) pontjára, valamint az Árrendelet 2. § (1) bekezdésére, 3. § (1) és (2) bekezdéseire, 4. § b) és e) pontjaira, illetve 2/A. § (1) és (2) bekezdéseire alapította.
A felperes keresete, az alperes védekezése
[6] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy az alperes a tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Emellett állította, hogy jogsértést nem követett el.
[7] Az alperes védekezése a kereset elutasítására irányult, a határozatában kifejtett indokok alapján.
A jogerős ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság a 2025. június 3-án kelt és jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[9] Jogerős ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes által felvett jegyzőkönyv és annak fényképmellékletei a tényállás felderítéséhez elégségesek voltak, az alperes a felperes nyilatkozatát is beszerezte, teljes és helyes tényállást rögzítve hozta meg a döntését.
[10] Az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően állapította meg, hogy a felperes két próbavásárolt termék eladási áráról és egységáráról nem adott írásbeli tájékoztatást.
[11] Rámutatott, hogy az akció és az árcsökkentés (Árrendelet 2/A. §) nem azonos fogalmak, azok megkülönböztetendők, a felperes árfeltüntetési gyakorlata sérti az egyértelműség Fgytv. 14. § (3) bekezdésében rögzített követelményét, ezáltal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. Utalt arra, hogy a felperes a kereseti álláspontja alátámasztására felhívta a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.147/2023/7. számú ítéletének jogértelmezését, ez azonban a jogvita eldöntése során nem kötötte. Kiemelte, hogy az Árrendelet 2/A. §-át a 48/2020. (XII. 11.) ITM rendelet iktatta be, a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2161. európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Omnibus irányelv) való megfelelés érdekében. A jogalkotó célja az egyértelmű, világos, valós és a fogyasztói ügyleti döntés meghozatalához segítséget nyújtó információk megjelenítésének előírása volt, amely információk birtokában a fogyasztók a bármilyen elnevezéssel kommunikált, de tartalmilag árcsökkentést jelentő kereskedelmi gyakorlat esetében megalapozott ügyleti döntést tudnak hozni. Megítélése szerint a narancssárga színű polccímke általában egységes vizuális jelzés az akciós árra, a fogyasztók fejében pedig ez gyakran automatikusan az akciós terméket jelenti. Ha ugyanilyen címkét tesznek egy nem akciós termék mellé is, az azt a látszatot keltheti, hogy az is akciós, még ha az árat helyesen is tüntetik fel, ezáltal pedig az ilyen gyakorlat nem felel meg az egyértelműség követelményének. A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: UCP irányelv) alapján a vizuális elemek kommunikációnak minősülnek. Amennyiben a felperes egységesen narancssárga színkódot használ az árcsökkentéssel érintett termékek jelzésére, az vizuálisan rögzült jelentést hordoz. Ha ugyanilyen színű címkét kap egy árcsökkentéssel nem érintett termék, az a fogyasztó számára megtévesztő lehet, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az UCP irányelv 6. cikke alapján. Az egyértelműség követelményének nem felel meg az olyan gyakorlat, amely nem világos, kétértelmű és a fogyasztókat elbizonytalanítja abban, hogy árcsökkentéssel érintett terméket választanak, avagy az állandó kínálatban nem szereplő, korlátozott ideig kedvező áron elérhető terméket. A bizonytalanságot erősíti, hogy az „in-out” termékeket az árcsökkentett termékekkel együtt, az „Akció” jelölésű polcokon helyezte el a felperes.
[12] Az elsőfokú bíróság a nem visszaváltási díjas termék ártájékoztatása kapcsán kifejtette: a felperes akkor járt volna el helyesen, ha a polc fölötti táblán szereplő feliraton – „Kétféle termék a polcon!” – túl közvetlenül a termék mellett, a polcsínen a visszaváltási díjas termékek esetében a +50 forint megjelölésű címkét alkalmazza, a régebbi csomagolású termékek esetében pedig ezt a megjelölést mellőzi. Megítélése szerint a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DRS rendelet) hatálya alá tartozó és a hatálya alá nem tartozó termékek egy polcon történő értékesítése, illetve a termék ténylegesen fizetendő eladási árának helytelen feltüntetése szintén sérti az egyértelműség Fgytv. 14. § (3) bekezdésében rögzített követelményét, ezáltal a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltséget számított fel.
[14] Azzal érvelt, hogy az akciós termékek, illetve a nem visszaváltási díjas termék árára vonatkozó tájékoztatása nem volt jogsértő. Az akciós termékekre vonatkozó ártájékoztatás körében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a keresetében előadottakat nem értékelte, ezzel megsértette a Kp. 2. § (4) bekezdésében foglaltakat. Az „akció” és az „árcsökkentés” fogalmainak értelmezése kapcsán továbbra is hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.147/2023/7. számú ítéletében foglaltakra, ami alapján az elsőfokú bíróság jogi álláspontját tévesnek tartotta. Aszerint ugyanis az „akció” mint kereskedelmi gyakorlat nem szűkíthető le kizárólag az Árrendelet 2/A. §-a szerinti árcsökkentésre. Az akció ennél tágabban értelmezendő, mert az árcsökkentésen túl magában foglalhat olyan kedvezményeket, amelyek a termék mennyiségéhez vagy meghatározott időszakban, eseményhez kapcsolódóan átmeneti, korlátozott ideig történő elérhetőségéhez fűződnek. Ezek az árcsökkentéshez hasonlóan előnyt jelenthetnek a fogyasztók számára, figyelemfelkeltő jelölésük, és „Akció” felirat alatt az árcsökkentett termékekkel együtt történő elhelyezésük pedig nem megtévesztő, mert az átlagfogyasztó az akció megjelölés alatt nem kizárólag az árcsökkentéssel, hanem árcsökkentésnek nem minősülő egyéb kedvezményekkel érintett termékeket is érthet. Kiemelte, hogy minden esetben pontos tájékoztatást ad a fogyasztóknak arról, hogy milyen típusú akciót alkalmaz. A vizsgált ártájékoztatásokon megjelenítette a termékek eladási árait, és azon termékek esetében, ahol árcsökkentést alkalmazott, a korábbi árat, az árcsökkentés tényét és mértékét. A kifogásolt termékek esetében nem alkalmazott árcsökkentést, a narancssárga színű polccímkékkel mindössze felhívta a fogyasztók figyelmét az „in-out” termékekre, és e termékek címkéjén semmi sem utalt árcsökkentésre. Álláspontja szerint az átlagfogyasztó számára a címkék adattartalmából, annak színétől függetlenül egyértelmű, hogy az árcsökkentett vagy nem árcsökkentett terméket jelöl. Az átlagfogyasztótól elvárható, hogy az ártájékoztatást elolvassa és értelmezze, megbizonyosodjék arról, hogy a vállalkozás az adott termék vonatkozásában alkalmaz-e árcsökkentést. Hangoztatta, hogy a jogszabályok nem tartalmaznak az ártájékoztatás színére vonatkozó előírást, a vizsgált árfeltüntetési gyakorlatát, a narancssárga színű polccímkék árcsökkentett és nem árcsökkentett termékek esetében történt párhuzamos alkalmazását semmi sem tilalmazza, a fogyasztók megtévesztése pedig fel sem merülhetett, az Fgytv. 14. § (3) bekezdését, az Fttv. 3. §-ában, illetve az UCP irányelvben foglaltakat nem sértette meg. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.466/2012/4. számú ítéletére is, amely szerint az átlagos vásárló számára egyértelmű ártájékoztató tábla alkalmazása nem valósít meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
[15] A nem visszaváltási díjas termék árára vonatkozó tájékoztatása kapcsán kifejtette, hogy sem a DRS rendelet, sem más jogszabály nem rendelkezik arról, hogy abban az átmeneti időszakban, amikor ugyanazon terméket kötelező visszaváltási díjjal és visszaváltási díj nélkül is forgalmazza, fel kellene tüntetnie az eltérő csomagolásban elérhető termékek vételárát. Ennek ellenére a fogyasztókat tájékoztatta, hogy a korábban forgalomba hozott, nem a DRS rendelet hatálya alá tartozó termékre továbbra sem kell megfizetni a visszaváltási díjat. A tájékoztató plakáton jól olvashatóan szerepel a „Kétféle termék a polcon!” figyelemfelhívás, valamint jól láthatók a visszaváltási díjas termékeket jelölő piktogramok. A DRS rendelet hatálya alá tartozó és a hatálya alá nem tartozó termékek azonos polcon azonos tartalmú címkével történő árusítása megfelelő tájékoztatás mellett ugyancsak nem jogsértő.
[16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Perköltséget számított fel.
[17] Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszerű. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen kifejtette a felperes keresetében az akciós termékekre vonatkozó ártájékoztatás körében írtakra vonatkozó érveit. A Fővárosi Törvényszék jogértelmezése az elsőfokú bíróságot nem kötötte. Rámutatott, hogy az „akció” szó az átlagfogyasztó számára átmeneti árleszállítást, csökkentett eladási áron történő értékesítést, esetleg a termék mennyiségi kedvezményét, jellemzően rövidebb időre szóló, a fogyasztók széles körét célzó, érdeklődésük felkeltése vagy vásárlásuk érdekében alkalmazott kedvezményes eladási árat jelent. Az „akció” kedvezményes vásárlásra történő felhívás. A felperes szándéka, kereskedelmi magatartása – nyilatkozata szerint is – a fogyasztók figyelmének felhívására irányult, ezért alkalmazott narancssárga színű polccímkéket, amely szín a vásárlók számára az árcsökkentéssel, leértékeléssel, árkedvezménnyel hozható összefüggésbe. A köztudatban elterjedt nézet szerint a színes címkék különböző fokozatú árkedvezményt jelölnek. A felperes a kedvezményes árhoz társított kereskedelmi kommunikációt alkalmazta, ami alkalmas volt arra, hogy azt a látszatot keltse az árérzékeny fogyasztókban, hogy az adott termékeket a címkén megjelölt időszakban érdemes megvásárolniuk, mert az olcsóbb, mint korábban. Fenntartotta, hogy a felperes jogsértő magatartást tanúsított, mikor az „Akció” feliratú polcra helyezte az akcióval érintett, illetve az „in-out” termékeket is – amelyek ára kedvező, de nem csökkentett –, és e termékeket egységesen narancssárga színű polccímkével jelölte. A narancssárga színű polccímke alkalmazásával és az azon szereplő időszak megjelölésével a felperes felhívta a fogyasztók figyelmét az árcsökkentés tényére, az árcsökkentést tehát bejelentette, mégsem jelölte meg a korábbi árat. Árfeltüntetési gyakorlata nem adott az Árrendelet 2/A. §-ában foglaltaknak megfelelő, egyértelmű tájékoztatást a fogyasztók számára. A felperes az „in-out” termékek esetében nem adott tájékoztatást arról, hogy azok nem árcsökkentett termékek. A fogyasztók így nem tudhatták, hogy a felperes miért jelölte e termékeket az árcsökkentett termékekkel azonos színű polccímkével, tájékoztatás hiányában az „in-out” szó jelentésével sem lehettek tisztában. A felperes egyébként a nyilatkozatán túl semmivel sem bizonyította, hogy a kifogásolt termékek „in-out” termékek lennének, nem pedig hiányos akciós árfeltüntetésről volt szó. A felperes a kifogásolt termékek promotálását akként kívánta elősegíteni, hogy az akcióval érintett termékekkel azonos, narancssárga színű polccímkéken tüntette fel az „in-out” termékek adatait, összemosta az árcsökkentést az „in-out” termékek árfeltüntetésével, ezzel a fogyasztókat elbizonytalanította. A bizonytalanságot erősítette, hogy az akcióval nem érintett termékeket az akciós termékek polcán, azok mellett helyezte el kiegészítő tájékoztatás nélkül, ezzel megsértette az egyértelműség követelményét, megtévesztette a fogyasztókat. Az átlagfogyasztótól nem várható el, hogy kutatást végezzen: két egymás mellett elhelyezett, narancssárga színű polccímkével ellátott termék esetében miért található csökkentett ár az egyiken és miért nem található a másikon.
[18] A felperes nem visszaváltási díjas termék árára vonatkozó tájékoztatása kapcsán kiemelte: a kötelező visszaváltási rendszer valóban az ellenőrzés ideje körül lépett hatályba, azonban minden vállalkozásnak fel kell készülnie annak érdekében, hogy a jogszabály hatálybalépésének napjától kezdve jogszerű magatartást folytathasson. Utalt arra, hogy az Fgytv. szerint a ténylegesen fizetendő árat kell feltüntetni. Márpedig, ha egy termék után nem kell visszaváltási díjat fizetni, akkor annak eladási áránál nem lehet feltüntetni a visszaváltási díjat, és fordítva: a visszaváltási díjas termék esetében fel kell tüntetni a visszaváltási díjat. Az eltérő csomagolásban eltérő áron elérhető ugyanazon termékek vételárát eltérő módon kell feltüntetni. A felperesnek úgy kellett volna kihelyezni az adott terméket, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen, mely esetben nem kell visszaváltási díjat fizetni, és mely esetben számolnak fel plusz 50 forintot. Az eladási ár a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információ, a felperes vizsgált kereskedelmi gyakorlata pedig e tekintetben valótlan információt tartalmazott. A felperes nem a feltüntetett eladási áron értékesítette a próbavásárolt terméket, a fogyasztókat az ügyleti döntésük meghozatalában a nem valós ártájékoztatással megtévesztette. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozásnak kell olyan fogyasztói tájékoztatást kell kihelyeznie, amely a hatályos jogszabályoknak maradéktalanul megfelel. Ez esetben az átlagfogyasztó megfelelő információ birtokában, további kutakodás nélkül, egyértelműen tud az igényeinek megfelelő termékeket vásárolni. Az átlagfogyasztónak nem kötelessége kutakodni, további erőfeszítéseket tenni annak tisztázására érdekében, hogy melyik termék visszaváltási díjas és melyik nem az.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében befogadta, mert a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vetett fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, a felperes pedig a befogadási kérelmében valószínűsítette, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes (7/2023. Jogegységi határozat). Hangsúlyozza a Kúria: az elsőfokú bíróságot a Fővárosi Törvényszék 105.K.700.147/2023/7. számú ítéletében az akciós termékek árára vonatkozó tájékoztatás kapcsán kifejtett jogértelmezés valóban nem kötötte [vö. Kp. 85. § (6) bekezdés]. Ugyanakkor a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok számára az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében – szükség szerint (így, ha közöttük jogértelmezésbeli ellentét alakul ki) – irányt mutasson.
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának eredményeként megállapította, hogy az – az alábbiak szerint – részben alapos.
[21] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem jelölte ki. A felperes felülvizsgálati kérelmében az eladási árról és az egységárról szóló tájékoztatás elmaradásával kapcsolatos jogsértésre vonatkozó részében a jogerős ítéletet nem támadta, ezért ezt a kérdést a Kúria sem érintette.
[22] A felülvizsgálati kérelem két kérdésben támadta a jogerős ítéletet: egyfelől az akciós termékek, másrészt pedig a nem visszaváltási díjas termék árára vonatkozó tájékoztatás körében. A Kúria elsőként az akciós termékek árára vonatkozó tájékoztatás kérdését vizsgálta. Mindenekelőtt kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetében foglaltakat kimerítette, érvelését értékelte, azzal kapcsolatos jogi indokairól a jogerős ítéletében számot adott. E körben az elsőfokú bíróság terhén jogszabálysértés nem volt megállapítható, nem jogszabálysértő ugyanis, ha az elsőfokú bíróság a felperes kereseti érveit nem fogadja el.
[23] A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal összefüggésben a Kúria rámutat: az „akció” – szemben az „árcsökkentéssel” – nem jogi fogalom. Köznyelvi értelemben elsődlegesen kétségkívül az árcsökkentést, azaz az árleszállításos árusítást jelenti, de a kereskedelemben ennél szélesebb körben elterjedt kifejezés, hiszen egyéb árelőnyt, illetve a fogyasztók számára kedvezményes vagy más szempontból előnyös vásárlási lehetőséget is jelenthet (pl. gyűjtőcsomag, gazdaságos kiszerelés, egyet fizet kettőt vihet, illetve az „in-out” termékek és hasonló limitált ajánlatok). Röviden: minden árcsökkentés akció, de nem minden akció árcsökkentés.
[24] Az „árcsökkentés” jogi szabályozását az Európai Unióban az Omnibus irányelv vezette be, kiegészítve a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanács irányelvet (a továbbiakban: PID irányelv). A PID irányelv „árcsökkentésre” vonatkozó szabályait Magyarországon az Árrendelet implementálta. A PID irányelv 6a. cikk (1) bekezdése, illetve az Árrendelet 2/A. § (1) bekezdése alapján az „árcsökkentést bejelentő” kereskedőnek meg kell jelölnie az adott termék korábbi árát, amely – a (2) bekezdés értelmében – a kereskedő által a megelőző legalább harminc napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti. Ez a szabályozás – tárgya szerint – az árcsökkentés bejelentése esetére, az árcsökkentést bejelentő kereskedő magatartására és az árcsökkentéssel érintett termékekre vonatkozik, azt pedig nem határozza meg, hogy akcióként kizárólag árcsökkentés lenne alkalmazható.
[25] A PID irányelv 6a. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról szóló iránymutatás (az Európai Bizottság 2021/C 526/02. számú közleménye, a továbbiakban: PID iránymutatás) 1.1. pontja foglalkozik az „árcsökkentés bejelentése” kifejezés jelentésével. Eszerint a 6a. cikk az eladó azon promóciós nyilatkozataira vonatkozik, amelyek szerint csökkentette az áru(k)ért felszámított árat. Például a következők szerint lehet árcsökkentést bejelenteni: százalékban kifejezve (%), pl. „20 % kedvezmény” vagy konkrét összeggel, pl. „10 EUR kedvezmény”; új (alacsonyabb) ár és a korábban alkalmazott (magasabb) ár feltüntetésével – a korábbi ár áthúzva is feltüntethető – pl. „100 EUR helyett most 50 EUR” vagy „50 EUR 100 EUR”; bármely más promóciós technika, mint például a „vásárolj ma áfa nélkül”, amely azt üzeni a fogyasztó számára, hogy az árengedmény megegyezik a hozzáadottérték-adó (általános forgalmi adó) értékével (és nem azt jelenti, hogy az adót nem szedik be); az aktuális ár „bevezető” árként vagy hasonlóként való feltüntetésével, valamint a leendő rendes árként magasabb ár megjelölésével. Ezzel szemben – az iránymutatás szerint – a 6a. cikk nem alkalmazható az olyan általános marketingállításokra, amelyek az eladó ajánlatát más eladó ajánlataival való összehasonlítással promotálják anélkül, hogy árcsökkentésre hivatkoznának vagy annak benyomását keltenék, mint például a „legjobb/legalacsonyabb árak”. A 6a. cikk nem vonatkozik továbbá az árelőnyök promóciójának más olyan technikáira sem, amelyek nem árcsökkentések.
[26] Kétségtelen tehát, hogy „árcsökkentés bejelentésére” többféleképpen is sor kerülhet, azonban – a fenti iránymutatást is szem előtt tartva – a perbeli narancssárga színű polccímke használata önmagában nem tekinthető „árcsökkentés bejelentésének”, azaz a kereskedő olyan promóciós nyilatkozatának, amely szerint csökkentette az áru(k)ért felszámított árat. Sem az alperes, sem pedig az elsőfokú bíróság nem mutatta be, hogy a narancssárga színhez olyan széles körben ismert, avagy legalábbis a felperes gyakorlatában alkalmazott jelmagyarázat lenne társítható, amely ezt a színt az „árcsökkentés” fogalmához kapcsolná. Az alperes és az elsőfokú bíróság a polccímke felperes által alkalmazott színének olyan jelentéstartalmat tulajdonítottak, amelyet alátámasztani semmivel sem tudtak, így e körben tett megállapításaik megalapozatlanok. A felperes az alperes által kifogásolt termékek esetében az eljárás folyamán következetesen állította, hogy nem alkalmazott árcsökkentést, a narancssárga színű polccímkékkel mindössze felhívta a fogyasztók figyelmét az „in-out” termékekre, és e termékek címkéjén – nem vitatottan – semmi (így a korábbi ár, az árcsökkentés tényének és mértékének megjelölése) sem utalt árcsökkentésre. Az pedig – szemben az alperes érvelésével – a hatóság kötelessége lett volna, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes e termékeket ténylegesen a korábbihoz képest csökkentett áron forgalmazta volna, így az árfeltüntetés hiányos lenne. Annak, hogy a felperes hatféle, próbavásárlással érintett terméknél kizárólag a ténylegesen fizetendő eladási árat és a hozzá tartozó egységárat tüntette fel, s nem jelölt meg korábbi árat, az az oka, hogy ezek a rendelkezésre álló peradatok alapján nem voltak árcsökkentéssel érintett termékek. Kétféle – árcsökkentéssel érintett – terméknél az árcsökkentésről is tájékoztatta a fogyasztókat. Ez nem következetlenség: a perbeli esetben a felperes a narancssárga árjelzőt nem csak az árcsökkentéssel érintett, hanem más akciós termékekre való figyelemfelhívás érdekében is használta, ezek esetében nyilvánvalóan nem tudott – és nem is kellett – eleget tenni az Árrendelet (mögöttesen a PID irányelv) előírásának. Árcsökkentés bejelentésének hiányában az Árrendelet 2/A. §-ának alkalmazhatósága, így annak megsértése a perbeli ügyben fel sem merülhetett.
[27] A felperes árelőny promóciójára szolgáló technikája az Fttv. (mögöttesen az UCP irányelv) sérelmét felvetheti, ha azzal megtéveszti a fogyasztókat. E körben a Kúria hangsúlyozza: „akciós termék” – a korábban kifejtettekből következően – nem csak az lehet, amellyel kapcsolatban a kereskedő árcsökkentést jelent be, hanem árcsökkentéssel nem érintett termékek is. Így azután az, hogy a felperes az akcióval – és nem csupán az árcsökkentéssel – érintett termékeinek áráról narancssárga színű polccímkéken adott tájékoztatást, illetve e termékeket az „Akció” feliratú polcon helyezte el, nem értékelhető megtévesztő, ezáltal pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként. Egyértelmű ugyanis, hogy a felperes promóciós technikája az akciós termékekre – így a többi között az árcsökkentéssel érintett termékekre is, de nem kizárólag azokra – utalt. A próbavásárlással érintett termékek polccímkéi alapján azok eladási árát és egységárát a fogyasztók megismerhették, ahol pedig a felperes ténylegesen árcsökkentést alkalmazott, ott a termék korábbi árát, az árcsökkentés tényét és mértékét is. A fogyasztók tehát a polccímkék adattartalmából tájékozódhattak, hogy melyik termék mennyibe kerül, és arról is, hogy melyiket vásárolhatják meg a korábbihoz képest csökkentett áron. Az Fttv. 4. § (1) bekezdésében körülírt, észszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztótól pedig az valóban elvárható, hogy az ártájékoztatást – függetlenül annak színétől – megismerje, így az adott esetben megtudhatta, hogy az adott akciós termék árcsökkentéssel, illetve milyen mértékű árcsökkentéssel érintett. A felperes alappal hívta fel a Kúria Kfv.III.37.466/2012/4. számú ítéletét, amely szerint az átlagos vásárló számára egyértelmű ártájékoztató tábla alkalmazása nem valósít meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.
[28] A felperes felülvizsgálati kérelme e körben eredményes volt, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján e tekintetben megváltoztatta, ebben a részében az alperes határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[29] A megismételt eljárásban az alperesnek a megállapított jogsértésekhez kapcsolódó jogkövetkezményekről annak figyelembevételével kell újból rendelkeznie, hogy a felperes akciós termékek árára vonatkozó, vizsgált tájékoztatása sem az Árrendelet kizárólag az árcsökkentés esetére vonatkozó szabályait, sem az árfeltüntetés Fgytv. szerinti egyértelműségi követelményét nem sértette, így nem minősült az Fttv. alapján megtévesztőnek, ezáltal pedig tisztességtelennek.
[30] A Kúria ezt követően megvizsgálta a nem visszaváltási díjas termék árára vonatkozó tájékoztatás kérdését is. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság e körben a nem vitatott tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. A jogerős ítéletben írtakkal a Kúria egyetértett, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal összefüggésben az alábbiakat emeli ki.
[31] A PID irányelv a kereskedők számára előírja, hogy az árak fogyasztók általi összehasonlításának megkönnyítése érdekében tüntessék fel az áruk eladási árát és egységárát (mértékegységenkénti árát). Az Fgytv. 14. § (1) bekezdése szerint a fogyasztót írásban tájékoztatni kell a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. A (3) bekezdés alapján az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
[32] A felülvizsgálati kérelmében a felperes maga sem vitatta, hogy a próbavásárolt nem visszaváltási díjas termék esetében nem a ténylegesen fizetendő árról adott tájékoztatást. A Kúria nem tudta elfogadni a felperesnek az átmeneti időszakra vonatkozó külön jogszabályi rendelkezés hiányára alapított felülvizsgálati érvelését, mert eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályoknak való megfelelés volt számon kérhető a felperesen, ahogyan azt az alperes és az elsőfokú bíróság meg is tette. Az alperes helytállóan utalt arra, hogy a DRS rendelet, a kötelező visszaváltási rendszer alkalmazására való felkészülés a felperes feladata és felelőssége volt. Ennek megfelelően, a nem visszaváltási díjas termék áránál nem tüntethetett volna fel visszaváltási díjat. Az elsőfokú bíróság az idézett jogszabályi előírásból helytállóan vezette le, hogy a polc fölötti – általános – tájékoztatás e tekintetben nem volt elégségesnek értékelhető, a felperes akkor járt volna el helyesen, ha közvetlenül a termék mellett, a polcsínen a visszaváltási díjas termékek esetében a +50 forint megjelölésű címkét alkalmazza, a régebbi csomagolású termékek esetében pedig ezt a megjelölést mellőzi. Ennek hiányában a magatartása sértette az egyértelműség Fgytv. 14. § (3) bekezdésében rögzített követelményét, és – a nem is vitatottan valótlan ártájékoztatás miatt – az átlagfogyasztó megtévesztésére alkalmas, így az Fttv. 3. § (3) bekezdésén keresztül a 3. § (1) bekezdésébe ütközően tisztességtelen volt. Amint az alperes is felhívta a figyelmet: mindig a vállalkozásnak kell teljes körű, valós, egyértelmű és időszerű tájékoztatást adva elöl járnia, az átlagfogyasztótól pedig nem várható el, hogy a részére adott tájékoztatásban kételkedjen és a tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges, ezért jelentős információkat maga kutassa fel.
[33] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét egyebekben a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VII.37.566/2025/8.)