A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás összetett bűncselekmény, amely magában foglalja a lopás eszközcselekményeként megvalósult rongálást. A rongálás akkor állapítható meg halmazatban a lopással, ha hiányzik az összetett bűncselekményhez szükséges eszköz-cél kapcsolat. Ugyanakkor a törvényi egység felbomlik, amennyiben a rongálásnak a büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal megvalósult lopás büntetési tételénél súlyosabb. A bűnhalmazat megállapítása esetén a lopás nem értékelhető egyben a dolog elleni erőszakkal elkövetett minősítés alapján is [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont, 371. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb) és bc) alpont], társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb) és bc) alpont, (4) bek. b) pont I. ford.]. Ezért őt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható. A bíróság vele szemben 667 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terhelt tekintetében megváltoztatta, a büntetését 3 év 2 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Pontosította a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést és a III. r. terhelt személyi adatait, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a III. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállás lényege a következő:
4.) tényállási pont: Az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt 2020. január 3. napján 18 óra 30 perc és 2020. január 5. napján 13 óra 45 perc közötti időben az 1. számú sértett által működtetett 1. számú Kft. irodájába az ajtókat befeszítve bementek, és onnan a sértett tulajdonát képező 2000 forint készpénzt eltulajdonították. A terheltek a sértettnek a lopással 2000 forint, a rongálással 880 581 forint kárt okoztak.
6.) tényállási pont: Az I. r., a II. r. és a III. r. terhelt 2020. január 14. napján 18 óra 00 perc és 22 óra 17 perc közötti időben a 2. számú sértett által működtetett 2. számú Kft. irodájába a hengerzárat kitörve behatoltak, és onnan a sértett tulajdonát képező 400 000 forint készpénzt, 1 darab 29 599 forint értékű kézi porszívót és 1 darab 104 981 forint értékű kávéfőzőt tulajdonítottak el. A terheltek a sértettnek a lopással 534 580 forint, a rongálással 47 950 forint kárt okoztak.
[4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozatok megváltoztatása és enyhébb büntetés kiszabása érdekében.
[5] Indokai szerint a 4.) tényállási pont esetében a szándékuk nem a rongálás, csak az eltulajdonítás volt. Ő figyeléssel biztosította társai cselekményét, ezért nem valósított meg rongálást, ebben a bűncselekményben bűnsegéd volt. Kifejtette, hogy a jogerős ítélettől eltérő minősítés más büntetési tételkeretet eredményez. Sérelmezte, hogy a bíróság az ítélet 6.) tényállási pontja szerinti bűncselekmény vonatkozásában nem megfelelően mérlegelte a vallomásokat. A sértetti ingatlanba a terheltek kétszer tértek vissza, ezek közül csak az első alkalommal volt jelen, amikor nem tulajdonítottak el semmit. Kifogásolta, hogy egy másik terhelttel szemben súlyosabban minősülő bűncselekmények miatt enyhébb szankciót alkalmazott a bíróság.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Indokai szerint a 4.) tényállási pont vonatkozásában elkövetési értékként kizárólag a 2000 forint vehető figyelembe, míg a dolog elleni erőszak, mint minősítő körülmény megállapításának – figyelemmel a 42/2007. BK vélemény II/a. pontjára is – nincs helye. A III. r. terhelt esetében semmi nem utal arra, hogy bűnözői életmódra rendezkedett volna be, vonatkozásában a rendszeres haszonszerzésre törekvés nem teljesül.
[7] Álláspontja szerint minősítő körülmény hiányára figyelemmel a III. r. terhelt 4.) tényállási pontban írt cselekménye nem minősülhet lopás vétségének is, míg a 6.) tényállási pontban írt lopási cselekménye csak a dolog elleni erőszak miatt minősül súlyosabban. A III. r. terhelt a 4.) tényállási pontban lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést valósított meg, azonban, mivel a különös visszaesőre irányadó büntetési tételkeret és középmérték nem változott, az ítélet megváltoztatásának nincs helye. Kifejtette, hogy különböző ügyek különböző terheltjeivel kapcsolatos rendelkezések összehasonlításának a felülvizsgálati eljárásban nem lehet helye, irreleváns, hogy más elkövetővel szemben, más eljárásban milyen szankciót alkalmaztak. Mindezek alapján a megtámadott határozatok III. r. terhelt vonatkozásában történő hatályban tartását indítványozta.
[8] A III. r. terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványában írtakat fenntartva kifejtette, hogy az üzletszerű elkövetés megállapítása nem helytálló. Azt a bíróság nyomatékos súlyosító körülményként értékelte, ezért a büntetés enyhítését indítványozta.
[9] A III. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítvány – a következők szerint – részben alapos.
[10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogi – és nem ténybeli – hibájának orvoslását teszi lehetővé. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[11] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont I. fordulat ba) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.
[12] A III. r. terheltet a 4.) tényállási pontban rögzített cselekmény miatt a bíróság társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont, bb) es bc) alpont], és társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] mondta ki bűnösnek.
[13] A bíróság tehát a (szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal, üzletszerűen elkövetett) lopás vétségét és a (nagyobb kárt okozó) rongálás bűntettét a III. r. terhelt terhére halmazatban állapította meg.
[14] A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás összetett bűncselekmény, amely magában foglalja a lopás eszközcselekményeként megvalósult rongálást. A rongálás akkor állapítható meg halmazatban a lopással, ha hiányzik az összetett bűncselekményhez szükséges eszköz-cél kapcsolat. Ugyanakkor a törvényi egység felbomlik, amennyiben a rongálásnak a büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal megvalósult lopás büntetési tételénél súlyosabb (BH 1991.263.). A bűnhalmazat megállapítása esetén a lopás nem értékelhető egyben a dolog elleni erőszakkal elkövetett minősítés alapján is.
[15] A lopás, a rongálás és a magánlaksértés bűncselekményét érintő egyes minősítési és halmazati kérdésekről szóló 42/2007. BK vélemény szerint dolog elleni erőszakkal (…) elkövetett lopás esetében I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe; II. a rongálás vagy a magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult; a) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak a 2012 évi C. törvény Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb; b) míg a magánlaksértésnek a 2012. évi C. törvény 221. § (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével. A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek.
[16] A jelen ügy 4.) tényállási pontjában irányadó tényállás szerint a terheltek az ajtókat befeszítve bementek az 1. számú sértett által működtetett irodába, és onnan 2000 forint készpénzt tulajdonítottak el, a rongálással 880 581 forint kárt okoztak.
[17] A Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint a büntetés 2 évig terjedő szabadságvesztés, ha a szabálysértési értékre megvalósított lopást dolog elleni erőszakkal valósítják meg, míg a Btk. 371. § (3) bekezdés a) pontja alapján a 881 581 forint kárt okozó rongálás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.
[18] Mindezek alapján jelen esetben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek, e minősítő körülmény és a halmazat megállapítására nem volt lehetőség.
[19] Ehhez képest vizsgálandó, hogy az üzletszerű minősítő körülmény az irányadó tényállás alapján megállapítható-e.
[20] A Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
[21] Az üzletszerűség megállapításának két feltétele: tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények megvalósítása, alanyi oldalon pedig ennek révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés.
[22] Az üzletszerűség alanyi feltételeként pedig annak van jelentősége, hogy a bűncselekményből származó haszon elérésére törekvésnek egyben át kell fognia az ugyanolyan (vagy hasonló) jellegű bűncselekmény e célból történő ismételt (illetve ismétlődő) elkövetésére vonatkozó akaratelhatározást is.
[23] Az üzletszerűség alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre törekvést kívánja meg, vagyis azt, hogy az elkövető az ugyanolyan, vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekintse. Ebből a szempontból tehát nem az egyes cselekmények között eltelt hosszabb vagy rövidebb időtartamnak van jelentősége, hanem annak, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e, vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e.
[24] Az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen vagyon elleni bűncselekmény is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha ezzel a bűncselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban álló ugyanolyan vagy hasonló más bűncselekmények miatt a terheltet az eljárást megelőzően már elítélték (Kúria Bfv.III.266/2023/11. számú határozat).
[25] Ugyanakkor a III. r. terheltet érintően az üzletszerűségre vonatkozó ténybeliség – sem a 4.), sem a 6.) tényállási pontot érintően – nem szerepel a vádiratban, és ilyet az ítéleti tényállás sem rögzít.
[26] Az irányadó tényállásból kitűnően a III. r. terhelt társaival 2020. január 5. és 2020. január 14. napjain, tehát alig két hét különbséggel követte el a lopási cselekményeket.
[27] Az ítélet az üzletszerűség megállapításához tartozó jogi indokot nem hozott fel, azt megalapozó körülmény az előéleti adatokban nem szerepel, nem tekinthető ilyennek a korábbi vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatti elítélése sem a terheltnek, figyelemmel a távoli elkövetési időpontokra.
[28] Az üzletszerűség megállapításának ténybeli alapja nincs.
[29] Ekként helytállóan mutatott rá a Legfőbb Ügyészség, hogy az üzletszerűség – mint minősítő körülmény – megállapítására nem törvényesen került sor.
[30] Ezért az ítélet 4.) tényállási pontjában írt cselekmény nem minősül lopás vétségének is, míg a 6.) tényállási pontban írt lopási cselekmény kizárólag a dolog elleni erőszak miatt minősül súlyosabban.
[31] A kifejtettekből következően a III. r. terhelt a 4.) tényállási pont szerinti cselekvőségével nem a jogerős ítéletben rögzített, a Btk. 370. § (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés szerint büntetendő lopás vétségét, hanem lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést [2012. évi II. tv. (továbbiakban: Szabs. tv.) 177. § (1) bek. a) pont I. ford.] valósított meg.
[32] Következésképpen a III. r. terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a lopás vétségében ezért a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor.
[33] A Btk. 462. § (2) bekezdés b) pont első fordulata szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.
[34] Az elkövetés idején hatályos Szabs. tv. rendelkezéseinek alapulvételével a 177. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést valósít meg, aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el.
[35] A Kúria megállapította, hogy a III. r. terhelt fenti cselekményével nem bűncselekményt, hanem – a védett jogtárgy egyszeri megsértésére tekintettel 1 rendbeli – a Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést követett el.
[36] Ugyanakkor a Szabs. tv. 6. § (6) bekezdése szerint a cselekmény elkövetésétől számított 2 év elteltével felelősségre vonásnak nincs helye.
[37] Jelen ügyben az objektív elévülési határidő 2022. január 5. napján eltelt.
[38] A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontja alapján az eljárást meg kell szüntetni, ha elévülés miatt nincs helye felelősségre vonásnak.
[39] Mindezek alapján a III. r. terheltet a tényállás 4.) pontja szerinti cselekmény vonatkozásában az ellene társtettesként elkövetett lopás vétsége miatt emelt vád alól fel kell menteni, és a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást meg kell szüntetni.
[40] Ehhez képest a III. r. terhelt terhén fennmaradó két, súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt kiszabott büntetés változatlan tételkeretek közötti, így nyilvánvalóan nem törvénysértő büntetés.
[41] Az indítványozó kifogásolta, hogy az ítélet 6.) tényállási pontja szerinti bűncselekmény vonatkozásában a bíróság nem megfelelően mérlegelte a vallomásokat, továbbá mindkét tényállásban rögzítettektől eltérően történtek a cselekmények.
[42] A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[43] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[44] Az indítvány a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül, valamint eltérő cselekvőséget állítva a jogerős ítéleti tényállást támadta, ez azonban felülvizsgálati eljárásban nem lehetséges, eredményre nem vezethet.
[45] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.
[46] Ekként a Kúria a III. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott; a III. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont] miatt emelt vád alól felmentette, és a tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bek. első ford.] miatt indult eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel, a Be. 567. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. Egyebekben a megtámadott határozatot a III. r. terhelt tekintetében a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.III.1.427/2024/13.)