Senyei Károly – eredetileg Schmidt néven – látta meg a napvilágot Pesten 1854. január 15-én.
Művészeti tanulmányait a magyar fővárosban kezdte meg, majd a bécsi és a müncheni képzőművészeti akadémiákon folytatta. 1886-os hazatérése után korának egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrásza, meghatározó alkotója, a világvárossá váló Budapest arcának egyik legfontosabb formálója lett.
Számos művet készített például a Budavári Palota számára. Ma is látható az Oroszlános udvarban a Háború és Béke című allegorikus kompozíciója, vagy a dunai homlokzat előtt a Halászó gyerekek kútja. Ehhez hasonló alkotása a Pesti Vigadó előtti Vízcsorgató gyermekek kútja.
Három Szent István-szobra is található Budapesten. A legelső a Szent István Társulat egykori székházának – amely ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek ad otthont – homlokzati fülkéjében áll. Ezt követően készült a Szent István Bazilika főkapuja felett látható tondó. A harmadik alkotás pedig a millenniumi emlékműszobrászat kiemelkedő helyszínén, a Hősök terén lévő szoborgaléria nyitó alkotása. Az ezredévi emlékmű szobrainak negyedik műve is Senyei Károly keze munkáját dicséri, és az Aranybullát tartó II. Andrást ábrázolja.
Senyei Károly művészetét Hauszmann Alajos is jól ismerte és nagyra becsülte, hiszen a Királyi Kúriának otthont adó, Kossuth téri Igazságügyi Palota oromzatán álló Trigát is ő mintázta meg. Ezt a kompozíciót a művészettörténészek a legjobb művei között tartják számon. A Triga három lovas diadalszekér, amit a felvilágosodás fáklyáját és a béke pálmáját tartó Géniusz hajt. Az épületet több neves művész szobrai díszítik: a Triga alatt, a timpanonban Zala György alkotása látható, de Fadrusz János is faragott a palotára szobrot.
Senyei Károly 1919. február 7-én hunyt el.
