A regisztratív szerv által hozott határozat esetén sem elegendő annyi indokolás, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A döntés indokolásában ki kell térni arra, hogy mely okiratok szolgálnak a bejegyzés alapjául, és azok miért felelnek meg, vagy miért nem felelnek meg és mely jogszabályi követelményeknek [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. § (1) bek., 81. § (1) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 89. § (1) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az érdekelt 2017. április 13-án vételi jogot alapító megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) kötött a felperes 1/1 arányú tulajdonában álló „szántó” megnevezésű ingatlan (továbbiakban: ingatlan) 9/10 tulajdoni hányada tekintetében az érdekelt javára. A megállapodás szerint az érdekelt a vételi joga alapján egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a felperestől az ingatlan 9/10 tulajdoni hányadát 13 400 000 forint vételár ellenében. A megállapodás nem tartalmazta a felperes bejegyzési engedélyét.
[2] Az alperes a határozatával az érdekelt javára bejegyezte a vételi jogot az ingatlan 9/10-ed tulajdoni hányada tekintetében.
[3] Az érdekelt képviseletében eljáró ügyvéd 2024. május 23-án az érdekelt javára tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez az ingatlanra vonatkozóan. Kérelméhez csatolta a 2024. február 19-én kelt, „Vételi jog érvényesítése” elnevezésű okiratot, ügyvédi meghatalmazást.
[4] Az alperes a 2024. június 28-án meghozott 348214/2/2024. számú határozatával (a továbbiakban: elutasító határozat) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 39. (3) bekezdés f) pontja alapján a kérelmet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a megállapodás nem tartalmazza a tulajdonos bejegyzési engedélyét, illetve azt külön jognyilatkozat formájában sem nyújtották be. Továbbá az érdekelt nem igazolta azt a tényt, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Rögzítette, hogy az Inytv. 39. § (6) bekezdése szerint a beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a (3) bekezdésben foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat.
[5] Az érdekelt jogi képviselője 2024. július 15-én terjesztette elő a beadványát, amelyhez csatolta a 2023. december 13-án kelt ingatlan-nyilvántartási kérelem formanyomtatvány nem hitelesített példányát, a 2023. december 13-án kelt „Vételi jog érvényesítése” elnevezésű okirat nem hitelesített másolati példányát, a 2023. december 13-án kelt tulajdonjog bejegyzési engedély nem hitelesített másolati példányát, a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyására irányuló kérelmet, valamint a Budapesten, 2024. július 9-én kelt szöveges kérelmet.
[6] Az alperes a beadványt a 2024. augusztus 1. napján kelt végzésével (a továbbiakban: visszautasító végzés) az Inytv. 26. § (8) bekezdése, valamint a 39. § (4) bekezdés e) és f) pontjai alapján visszautasította, mivel a beadványhoz az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításához szükséges kérelem-formanyomtatványt és a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem csatolták, valamint az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg.
[7] Az alperes a 2024. augusztus 15-én kelt határozatával az elutasító határozatot és a visszautasító végzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120. § (1) bekezdése alapján visszavonta. A visszavonással egyidejűleg az ingatlanra a tulajdonjogot 9/10 hányadban az érdekelt javára vételi jog jogcímén bejegyezte. Indokolásában megállapította, megállapította, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá a tulajdoni lap tartalma sem képezi akadályát a kérelem teljesítésének.
[8] Az alperes a 2024. október 18-án kelt határozatával az előző határozat indokolását az Ákr. 91. § (1) bekezdése alapján a következő szövegrésszel egészítette ki: megállapította, hogy a záradékolt 2024. február 19-én kelt „vételi jog érvényesítése” elnevezésű okirat és a 2023. december 13-án kelt bejegyzési engedély szolgál a tulajdonjog bejegyzés alapjául. Megállapította, hogy 2023. december 13-án kelt okiratban a felperes elismerte, hogy átvette a vételi jog jogosultjának egyoldalú jognyilatkozatát, amely megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv.vhr.) 15. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A kiegészítés indoka, hogy a határozat indokolása nem tartalmazta, hogy az érdekelt 9/10 arányú tulajdonjoga mely okiratok alapján került bejegyzésre.
A kereseti kérelem
[9] A felperes a keresetében a kiegészített határozat megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy az sérti az Ákr. 2. § (1) bekezdését, 2. § (2) bekezdés a) pontját, 62. § (1) bekezdését, 81. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át, az Inytv. 29. §-át, 39. § (3) bekezdés a) pontját, 32. § (1) bekezdés e), f) és g) pontjait, valamint az Inytv.vhr. 15. § (4) bekezdését.
Az elsőfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.
[11] Ítélete [9] bekezdésében rögzítette, hogy az alaphatározat csak a kiegészítő határozattal együtt értelmezhető, így azok kizárólag egységesen, egy perben bírálhatók el.
[12] Indokolása szerint a keresetben foglaltakra tekintettel abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az érdekelt által benyújtott okiratok alapján az alperes jogszerűen jegyezte-e be az érdekelt tulajdonszerzését az ingatlanra.
[13] Indokolásában felhívta az ügyben alkalmazandó anyagi jogi rendelkezéseket, az Inytv. 29. § bekezdését, a 32. § (1)–(2) bekezdését, a 39. § (3) bekezdés a) pontját, valamint az Inytv.vhr. 15. § (4) bekezdését.
[14] A [14] bekezdésben rögzítette, hogy a felperes által is idézett analóg módon irányadó kúriai gyakorlat [Kúria Kfv.37.511/2011., Kfv.37.196/2012/5., 7/2007. KPJ (helyesen: 3/2007. KPJE] alapján a vételi jog érvényesítéséhez három okirat együttes bemutatása szükséges: i) a bejegyzés alapjául szolgáló, a vételi jog érvényesítéséről szóló egyoldalú nyilatkozat, ii) a vételi jog érvényesítésének a kötelezettel való közlését igazoló irat, iii) a kötelezettől származó bejegyzési engedély.
[15] A [14] bekezdésben kiemelte, hogy a 2023. december 13-án kelt vételi jog érvényesítése elnevezésű okirat nem tartalmazta – ahogy az ugyanaznap kelt bejegyzési engedély sem – a felek állampolgárságára vonatkozó nyilatkozatot, így ez a vételi jog érvényesítéséről szóló nyilatkozat nem szolgálhatott a bejegyzés alapjául. Elsődlegesen tehát tulajdonképpen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a vételi jog gyakorlásához a bejegyzés alapjául szolgáló vételi jog érvényesítéséről szóló okiratot kellett-e közölni a kötelezettel.
[16] Az ítélete [15] bekezdésében az Inytv.vhr. 15. § (4) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján arra a megállapításra jutott, hogy az nem tesz olyan megkötést, miszerint a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot kellene közölni a kötelezettel, csupán azt írja elő, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatot kell a kötelezett felé megtenni. Ennek megtörténtét az alperesi érdekelt megfelelően igazolta a 2023. december 13-i vételi jog érvényesítése elnevezésű okirat végén található, az okirat közléséről szóló, aláírással igazolt felperesi nyilatkozattal. Annak a közlés igazoltsága szempontjából tehát nem volt jelentősége, hogy a közölt okirat utóbb tartalmi hiányosság miatt nem szolgálhatott a bejegyzés alapjául, a közlés ettől függetlenül joghatályosan megtörtént. Ennek megállapításához az alperesnek nem kellett az okiratok anyagi jogi érvényességét vizsgálnia. Hangsúlyozta, hogy a közlés ráadásul mindössze egyszer történhet meg joghatályosan. Ha az állampolgárságra vonatkozó tartalmi hiány miatt a közölt okirat érvényességével kapcsolatban a felperes kifogással kívánna élni, a polgári bíróság előtt kell az okirat érvénytelensége tárgyában keresetet indítania. Az okirat érvénytelenségének bírósági megállapításáig az okiratot joghatályosan közöltnek kell tekinteni.
[17] A [16] bekezdésben a 2023. december 13-án kelt – az állampolgárságra vonatkozó adatot nem tartalmazó – bejegyzési engedéllyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Inytv. 29. § rendelkezése a bejegyzési engedélyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakiságot ír elő. Az alakisági kritériumok ugyanakkor nem összetévesztendők a tartalmi kritériumokkal, előbbit az Inytv. 32. § (2) bekezdése, utóbbit az Inytv. 32. § (1) bekezdése szabályozza. Az állampolgárságra vonatkozó adat hiánya az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontja alapján az okirat tartalmi hiányossága körébe tartozik, így nem ütközött az Inytv. 29. §-ába, ekként a bejegyzésnek nem volt akadálya az, hogy a bejegyzési engedély nem tartalmazta az egyébként a bejegyzés alapjául szolgáló okirattól elvárt állampolgársági adatot.
[18] A [17] bekezdésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megjelölt vételi jog, mint jogcím megfelelt az alapjául szolgáló szerzésmód sajátosságainak, ezért elfogadható volt a bejegyzés teljesítéséhez. A felperes ugyanakkor helytállóan állította, hogy a határozat nem tartalmazza, hogy milyen okiratok alapján került bejegyzésre a tulajdonjog, azonban ezt a hiányt a kiegészítő határozat megfelelően pótolta.
[19] A [18] bekezdésben összegzésül megállapította, hogy az alperes a bejegyzés alapjául szolgáló, a vételi jog érvényesítéséről szóló egyoldalú nyilatkozat, a vételi jog érvényesítésének a kötelezettel való közlését igazoló irat és a kötelezettől származó bejegyzési engedély birtokában jogszerűen jegyezte be az alperesi érdekelt tulajdonjogát az ingatlanra. A vételi jog gyakorlásának közlése a felperes vonatkozásában hatályosult, a bejegyzési engedélyből kitűnően a felperes azzal egyetértett, a felek akarata egyértelműen megállapítható volt.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesi határozat megsemmisítését kérte, tekintettel arra, hogy az ítélet jogszabálysértő, valamint jogkérdésben eltér a kúriai joggyakorlattól.
[21] Az Ákr. 2. § (1) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozással előadta, hogy az alperes, mint regisztratív szerv az anyagi jogi igények körében véleményt nem formálhat, kizárólag az Inytv. és az Inytv.vhr. keretei között vizsgálhatta volna azt, hogy az érdekelt tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges iratok bejegyzésre alkalmasak-e. A földhivatali bejegyzés vonatkozásában a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratokat aláíró felek szándéka közömbös, kizárólag annak van jelentősége, hogy az alpereshez benyújtott okiratok megfelelnek-e az Inytv. és az Inytv.vhr. által támasztott követelményeknek.
[22] Kiemelte, hogy az okiratok bejegyzésre való alkalmasságát minden egyes okirat tekintetében külön vizsgálat tárgyává kell tenni. Az alperes azonban jogszerűtlenül összességében és nem okiratonként vizsgálta a feltételek teljesülését. Hangsúlyozta, hogy a bejegyzési engedély ugyan rendelkezésre áll, ám az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy az tartalmilag hiányos, mivel nem szerepel benne a helyes jogcím és hiányzik az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat. Továbbá a vételi jogot gyakorló és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas nyilatkozat közlése nem történt meg. Mindebből következően nem áll rendelkezésre olyan bejegyzési engedély, amely megfelel az Inytv. 32. § (1) bekezdés g) pontjának, ekként a felhívott jogesethez hasonlóan a tulajdonjog bejegyzését el kellett volna utasítani.
[23] Részletesen kifejtett érvelésében tévesnek és a joggyakorlattól (Kfv.37.099/2015/3., Kfv.37.196/2012/5., Kfv.37.726/2018/6. 3/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat) eltérőnek tartotta azt a következtetést, hogy az okiratok megfelelnek a jogszabályi követelményeknek és azok alapján az érdekelt tulajdonjoga bejegyezhető volt. A felperes 2023. december 13-i bejegyzési engedélye és a 2024. február 19-i vételi jog érvényesítése elnevezésű okiratok nem felelnek meg az Inytv. 32. § (1) bekezdés e) és g) pontjának, így az alperesnek az Inytv. 39. § (3) bekezdés a) pontja szerint kellett volna eljárnia.
[24] Hangsúlyozta, a hivatkozott Kfv.37.099/2015/3. kúriai határozat is utal arra, hogy amennyiben valaki az opciós jogát gyakorolja, akkor a jogcím opciós vétel, nem pedig a vételi jog maga. A vételi jog nem egy jogcím, ez már abból is következik, hogy a Ptk. a vételi jogot az adásvétel különös nemei között szabályozza. Következésképpen a jogerős ítélet [17] bekezdése tévesen állapította meg, hogy a vételi jog, mint jogcím megfelelt az alapjául szolgáló szerzésmód sajátosságainak, ezért elfogadható volt a bejegyzés teljesítéséhez.
[25] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, tekintettel arra, hogy az jogszerű és megalapozott.
[26] Hangsúlyozta, hogy Ptk. 6:225. § (1) bekezdéséből, valamint az Inytv.vhr. 15. § (4) bekezdéséből következően a jogszabály a közlés megtörténtének igazolását várja el, ami jelen esetben fennáll.
[27] Rámutatott arra, hogy a 2023. december 13. napján kelt és 2024. január 23. napján kelt vételi jog érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatok tartalmukban annyiban különböznek, hogy utóbbi a felek állampolgárságára vonatkozó adattal egészült ki. Az Inytv.vhr. nem tartalmaz arra utalást, hogy a vételi jog érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatnak a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben elvárt alakisággal vagy és tartalmisággal kell rendelkeznie, a vételi szándék közlését igazoltnak fogadta el. Kiemelte, hogy az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozat hiánya tartalmi hiányosság. Az Inytv. 29. §-a szerint a bejegyzési engedélynek a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal szemben támasztott alaki követelménynek kell megfelelnie, az állampolgárságra vonatkozó adat hiánya nem vezethet a kérelem Inytv. 39. § (3) bekezdése szerinti elutasításhoz.
[28] A perbeli esetben a tulajdonjog bejegyzés alapjául szolgáló okirat nem kizárólag a vételi jog érvényesítéséről szóló egyoldalú nyilatkozat, hanem azzal együttesen a bejegyzési engedély is. Ezek együttes megléte és tartalma alapozza meg a vételi jog alapján történő tulajdonjog bejegyzést, együttesen kell megfelelniük az Inytv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
[29] Az érdekelt a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[31] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdésében foglaltakból következően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
[32] A Kp. 120. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős ítélet meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[33] Az elsőfokú bíróság hiányosan állapította meg a tényállást, elmulasztotta a keresetlevélben hivatkozott eljárásjogi jogsérelmek vizsgálatát, továbbá az anyagi jogi jogszabálysértések vizsgálatába szükségtelenül bocsátkozott.
[34] Helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság az ítélete [9] bekezdésében, hogy a per tárgyát a kiegészített határozat jogszerűségének vizsgálata képezte.
[35] A Kúria hangsúlyozza, hogy a közigazgatási perben a keresetlevélben hivatkozott eljárási jogsérelmek az anyagi jogi jogsérelmeket megelőzően vizsgálandók. Ha ugyanis lényeges, az ügy érdemére kiható jogszabálysértést állapít meg a bíróság, akkor az a közigazgatási cselekmény megsemmisítését és szükség esetén a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését önmagában megalapozza.
[36] A felperes a keresetlevelében az Ákr. 2. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja, 62. § (1) bekezdése és az indokolási kötelezettség megsértését állította. Az elsőfokú ítélet kereset tartalmát ismertető [5] bekezdése az eljárásjogi kifogásokat egyáltalán nem, hanem csak a határozattal szembeni anyagi jogi jogsérelmeket és azok indokolását ismertetette. Vélhetően ez a hiányosság okozta azt, hogy az eljárási jogszabálysértések vizsgálatát elmulasztotta.
[37] Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény feljegyzésére és átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az okiratiság elve érvényesül.
[38] Arra vonatkozóan, hogy mit jelent az ingatlanügyi hatóság, mint regisztratív szerv tényállás tisztázási kötelezettsége terjedelmes kúriai joggyakorlat áll rendelkezésre. A Kúria a Kfv.37.578/2017/7. számú határozatában kifejtette, hogy az ingatlanügyi hatóság az okiraton alapuló bejegyzés során az Inytv.-ben foglalt feltételek meglétét vizsgálhatja. Az ingatlanügyi hatóság tényállás-tisztázási kötelezettsége azt jelenti, vizsgálnia kell, hogy a benyújtott kérelemben megjelölt jog bejegyzése alapjául szolgáló okirat rendelkezésre áll-e, és az megfelel-e a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, így alkalmas-e a bejegyzésre.
[39] Az ingatlanügyi hatóság Inytv. 39. §-ában előírt hiánypótlási eseteket kivéve bizonyítást nem folytathat le, a mögöttes jogviszonyok tartalmát nem értékelheti.
[40] Mindez a jelen ügyre vetítve azt jelenti, hogy az érdekelt 2024. május 23-i tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme alapján indult eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratok rendelkezésre állnak-e, továbbá, hogy azok megfelelnek-e az alkalmazandó anyagi jogszabályokban, az Inytv. 29. § bekezdésében, a 32. § (1)–(2) bekezdéseiben, a 39. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint az Inytvvhr. 15. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, alkalmasak-e a bejegyzésre.
[41] Az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerint a döntés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szükséges minden adatot a zártan kezelt és védett adatok kivételével, a rendelkező részt – a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült eljárási költséggel –, továbbá a teljes eljárásra történő áttérés esetén az áttérés okára, a megismerhetetlenné tett zártan kezelt és védett adatokkal együtt megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.
[42] A tisztességes hatósági ügyintézéshez való alapjogból és a kiemelt tételes rendelkezésből következik a kérelmet benyújtó ügyfél joga arra vonatkozóan, hogy az ügyében hozott határozat indokait megismerhesse.
[43] A kiegészített határozat indokolása csupán azt a sommás megállapítást tartalmazza, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Arra azonban nem tér ki indokolásában, hogy mely okirat, a bejegyzési kérelem elbírálása során alkalmazandó jogszabályok közül melyiknek és miért felel meg. A kiegészített határozat indokolásából egyáltalán nem állapítható meg, hogy az alperes eleget tett-e a tényállás tisztázási kötelezettségének.
[44] Mindez pedig olyan lényeges, súlyos az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, amely önmagában megalapozza a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Ha az elsőfokú bíróság nem mulasztotta volna el az eljárásjogi jogsérelmeket állító kifogások vizsgálatát, akkor észlelnie kellett volna, hogy az alperesi határozat olyan hibában szenved, amely miatt az érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan.
[45] Az elsőfokú bíróság a fentiek ellenére elvégezte a kérelemhez csatolt okiratok vizsgálatát a bejegyezhetőség szempontjából a [14]–[18] bekezdésekben.
[46] A Kúria hangsúlyozza, hogy olyan jogszabályi feltételek vizsgálata, amely az alperesi vizsgálat tárgyát nem képezte, a bíróság által nem pótolható, mert az végső soron hatáskör elvonást és a fél Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való joga megsértését eredményezné.
[47] A fentieken túl az is elkerülte az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy a kiegészítő határozattal beemelt indokolási részben feloldhatatlan logikai ellentmondás feszül. Ilyen ellentmondás, hogy a 2023. december 23. napján kelt bejegyzési engedély hogyan vonatkozhat a 2024. február 19. napján kelt vételi jog érvényesítése elnevezésű okiratra, továbbá az, hogy 2023. december 23-án kelt bejegyzési engedély hogyan igazolhatja a 2024. február 19. napján kelt ingatlan megvásárlására vonatkozó jognyilatkozat közlésének a megtörténtét. Mindez az anyagi jogszabályok értelmezése nélkül megállapítható olyan logikai ellentmondás, amely szintén önmagában is a kiegészített határozat érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan voltát eredményezi.
[48] Mivel – a fent kifejtettek szerint – a kiegészített határozat jogszerűsége érdemben nem volt vizsgálható, az elsőfokú bíróság szükségtelenül bocsátkozott azok vizsgálatába az ítélete [14]–[18] bekezdéseiben, amely megállapítások jogszerűségét és a kúriai joggyakorlattól való eltérését a Kúria sem vizsgálhatta jelen felülvizsgálati eljárásban.
[49] A fentiek miatt ugyan nincs jelentősége, ám a Kúria észlelte, hogy az Ákr. 91. §-a szerinti kiegészítés jogintézményét jogszerűtlenül alkalmazta az alperes.
[50] Az Ákr. 81. § (1) bekezdése értelmében a döntés kötelező tartalmi eleme az indokolás. Az Ákr. 91. § (1) bekezdése kimondja, ha a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.
[51] A határozat tartalmazott indokolást, így abból kötelező tartalmi elem nem hiányzott. A döntés korrekciójának lehetőségét az Ákr. több helyen is biztosítja, jelen eset szerinti korrekciónak a kiegészítés nem volt jogszerű eszköze.
[52] A fentiek alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alapján úgy változtatta meg, hogy az alperesi határozatot megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
[53] Az új eljárás során az alperesnek vizsgálnia kell azt, hogy 2024. május 23-i kérelemben megjelölt tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratok rendelkezésre állnak-e, és azok megfelelnek-e a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben támasztott törvényi követelményeknek, így alkalmasak-e a bejegyzésre. Az alperes e vizsgálat során a mögöttes jogviszonyok tartalmát nem értékelheti, valamint az Inytv. 32. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelően valós jogcímet jegyezhet be. A döntése indokolásában mindezekre ki kell térnie, hogy abból ellenőrizhető legyen, hogy eleget tett-e a tényállástisztázási kötelezettségének. A határozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a döntés alapjául mely jogszabályi rendelkezések szolgálnak, azokat miként kell értelmezni.
(Kúria Kfv.VI.37.309/2025/12.)