A Magyar Királyi Kúria új épületének átadására 1896. május 1-jén, zárókövének letételére pedig a millenniumi ünnepségek keretében, október 20-án került sor.
Azonban az épületben, „melyet a törvényhozás bölcsessége és a kormány gondoskodása a felsőbb bíróságok részére emelt”, a Kúria első teljes ülését már 1896. szeptember 1-jén megtartotta. Szabó Miklós kúriai elnök üdvözölte „az igazság új otthonának” megnyitását és elmondta: „Az új épületnek felavatása a jövő hó [október] elején fog Ő csász. és apost. királyi Felségének jelenlétében megtörténni és az ezredéves ünnepélynek egyikét fogja képezni. A körülmények azonban úgy hozták magukkal, hogy az épületet addig is igénybe kellett már venni.”
Az Igazságügyi Palota megnyitását követően Szabó Miklós jeles látogatókat is fogadott az épületben, köztük Vilmos német császárt 1897 szeptemberében. A vendég Ferenc József császár és király, Erdély Sándor igazságügy-miniszter, Vértessy Sándor királyi ítélőtáblai elnök, Hammersberg Jenő királyi főügyész és Hauszmann Alajos építész, az Igazságügyi Palota tervezője társaságában járta be az épületet. A Kúria dísztermébe érve arról kérdezte Szabó Miklóst, hogy milyen gyakran tartanak ott üléseket. „Csak ha elvi jelentőségű határozatokat kell hoznunk” – hangzott az elnöki válasz. De nemcsak ekkor, hanem más jeles alkalmakkor is tanácskozott a Kúria a díszteremben. Itt került sor az évnyitó teljes ülésekre, a kúriai elnökök és a kúriai bírák beiktatására és eskütételére, alkalmanként a koronaügyész beiktatására és eskütételére.
Forrás: Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota, HVG–ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2016.