I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont].
II. A felülvizsgálati eljárásban a határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította a rendelkezését. A rendelkező rész és az indokolás közti ellentét az ítéletnek azért semmisségre vezető hibája, mert ezen ellentmondás esetében nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen döntést hozott [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. f) pont].
[1] A törvényszék ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (5) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont, (4) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. § (1) bek. a) pont] és 4 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §). Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetén azt börtönben kell végrehajtani, és ez esetben a III. r. terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A III. r. terheltet felmentette az ellene 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont], illetve 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk. 345. §) miatt emelt vád alól. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2023. szeptember 13. napján jogerős ítéletével a törvényszék ítéletét a III. r. terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés büntetést mint bűnszervezetben elkövetővel szemben szabta ki. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó ítéleti rendelkezést mellőzte, és őt 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, továbbá, hogy a III. r. terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra.
[3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan – a megtámadott határozatok megváltoztatása, a bűnszervezetben elkövetés megállapításának mellőzése, és ekként enyhébb büntetés kiszabása érdekében.
[4] Indokai szerint az ítélőtábla a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a III. r. terhelt által elkövetett bűncselekményeket bűnszervezetben elkövetettnek. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ugyanis sem a hierarchia, sem a konspiratív működés nem bizonyítható, de az sem, hogy a feltételezett bűnszervezetben részt vevő személyek milyen tudattartalommal bírtak a társas elkövetés bármilyen formájáról.
[5] Emellett, mivel a bíróság az ügy II. r. terheltjének felelősségét nem állapította meg a vád szerinti bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekben, az ő tagsága nélkül feltételezett szervezet nem állt legalább három személyből az I. r. és a III. r. terhelt csatlakozását megelőzően. Nem volt hierarchikus viszony sem, mert az I. r. és a III. r. terhelt ügyfélként csatlakozott, amely mellérendeltséget jelent.
[6] Az eljárás során nem lehetett olyan tudati tényt megállapítani, amely a bűnszervezeti elkövetésre vagy arra enged következtetni, hogy a III. r. terhelt tisztában volt azzal, hogy cselekményével egy működő bűnszervezethez kapcsolódott.
[7] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt a tényállás megalapozottságát állító, illetve a bizonyítékok értékelését támadó részében törvényben kizártnak, egyebekben pedig – eltérő okból – alaposnak tartotta.
[8] Indokai szerint az eljárt bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett, mert a jogerős ítélet rendelkező része ellentétes az indokolással.
[9] Rámutatott, hogy az ítélőtábla valójában úgy egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállást, hogy abban egymásnak ellentmondó ténymegállapítások vannak azt illetően, hogy a III. r. terhelt tudata átfogta-e a bűnszervezetben elkövetés megállapításához szükséges tényeket. Ekként a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította az ítéletének rendelkezéseit.
[10] A jogerős ítélet indokolása ezen felül is több vonatkozásban ellentétes a rendelkező résszel.
[11] A törvényszék ugyanis a III. r. terheltet 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól mentette fel. Az ítélet indokolása szerint a felmentő rendelkezések az 1. számú kft.-vel, a 2. számú kft.-vel, továbbá a 3. számú kft.-vel kapcsolatos cselekményekkel vannak összefüggésben. Ugyanakkor a bíróság az indokolásban máshelyütt a 2. számú kft.-vel kapcsolatos cselekményeket sem a bűnösséget megállapító, sem a felmentő rendelkezések sorában nem tüntette fel, míg a 4. számú kft.-vel kapcsolatos cselekményt a bűnösséget megállapító és a felmentő rendelkezések között is szerepeltette. Hozzátette, hogy az elbírálás időpontjában ez utóbbi kft.-vel kapcsolatos cselekmény már nem is minősült bűncselekménynek.
[12] További hiba volt az eljárt bíróság részéről, hogy tévesen határozta meg a III. r. terhelt terhére rótt, adózással kapcsolatosan bűnsegédként elkövetett közbizalom elleni bűncselekmények rendbeliségét.
[13] Ezek alapján nem állapítható meg, hogy hány rendbeli költségvetést károsító és közbizalom elleni cselekményt rótt a III. r. terhelt terhére, miként az sem, hogy hány rendbeli költségvetést károsító és közbizalom elleni cselekmény miatt emelt vád alól mentette őt fel.
[14] A jogerős ítélet további hibája, hogy az 1. számú kft.-vel kapcsolatban megállapított tényállás a III. r. terhelt tekintetében a bűnösség megállapítására ad alapot mind a költségvetést károsító, mind a közbizalom elleni bűncselekmény vonatkozásában. A rendelkező rész szerint azonban e bűncselekmények miatt a bíróság a III. r. terheltet felmentette.
[15] A 2. számú kft.-vel, valamint a 3. számú kft.-vel kapcsolatos cselekmények esetében pedig az ítéleti tényállás olyan hiányosságban szenved, amelyre tekintettel a III. r. terhelt cselekvőképességét illetően nem lehet jogkövetkeztetést tenni sem a bűnösségre, sem annak hiányára. E cégek adózását érintően a tényállás ugyanis semmilyen ténymegállapítást nem tartalmaz.
[16] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a III. r. terhelt vonatkozásában helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[17] A III. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa eltérő okból alapos, a Legfőbb Ügyészség álláspontja helytálló.
[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)–d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[19] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[20] A felülvizsgálati indítvány a bűnszervezetben elkövetés megállapítását kifogásolta, és ennek okán enyhébb büntetés kiszabását indítványozta, ekként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti okból előterjesztett.
[21] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. § (5) bek.]. Ez alóli kivétel a Be. 659. § (6) bekezdése szerinti rendelkezés, eszerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
[22] Az eljárási okból történő felülvizsgálat tehát hivatalbóli.
[23] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
[24] A rendelkező rész és az indokolás közti ellentét az ítéletnek azért semmisségre vezető hibája, mert ezen ellentmondás esetében nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen döntést hozott.
[25] Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében, vagyis az úgynevezett főkérdésekben kell ellentétnek fennállnia a határozat indokolása és a rendelkező rész között (BH 2019.196.). A főkérdésben való ellentétnek az a lényege, hogy nem dönthető el a bíróság akarata.
[26] A Be. 451. § (1) bekezdése szerint a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az (5) bekezdés értelmében az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza.
[27] A Be. 561. § (3) bekezdés f) pontja szerint az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza a határozat egyéb rendelkezéseinek indokolását az alkalmazott jogszabályok megjelölésével.
[28] Jelen ügyben a jogerős ítélet alapján a következők állapíthatók meg.
[29] A megyei főügyészség 1. számú vádirata alapján megállapított V. tényállási pont szerint:
̶ a 2. számú kft. nevében eljáró IX. r. terhelt fiktív áfabevallásokat továbbított az adóhatósághoz;
̶ ezek a bevallások azért voltak fiktívek, mert az azokat megalapozó külföldi gazdasági társaság részére való értékesítést igazoló számlák hamisak voltak;
̶ a bevallások benyújtására 2012. január 20-án, 2012. február 20-án, 2012. március 20-án, 2012. május 21-én és 2012. június 20-án került sor;
̶ ezzel összefüggésben 2011-ben 4 038 000, 2012-ben 30 473 000, így összesen 34 511 000 forint vagyoni hátrány keletkezett áfa adónemben;
̶ 20 479 000 forint összefű számla erejéig a hamis CMR okmányokon az aláírás a III. r. terhelt kezétől származott;
̶ az eljárás során nem volt megállapítható az, hogy a IX. r. terhelt tudott arról, hogy az értékesítést igazolni hivatott számlák hamisak voltak.
[30] A megyei főügyészség 1. számú vádirata alapján megállapított VIII. tényállási pont szerint:
̶ az 1. számú kft. nevében eljáró XII. r. terhelt fiktív áfabevallásokat továbbított az adóhatósághoz;
̶ ezek a bevallások azért voltak fiktívek, mert az azokat megalapozó külföldi gazdasági társaság részére való értékesítést igazoló számlák hamisak voltak;
̶ a bevallások benyújtására 2012. július 20-án, 2013. január 8-án, 2013. április 29-én és 2013. április 22-én került sor;
̶ a hamis bevallások a III. r. terhelt által hamisított CMR-eken alapultak;
̶ ezzel összesen 23 860 865 forint vagyoni hátrány keletkezett áfa adónemben;
̶ a III. r. terhelt által kiállított fiktív CMR-eken alapuló valótlan tartalmú számlák összege 23 097 903 forint volt;
̶ az eljárás során nem volt megállapítható az, hogy a XII. r. terhelt tudott arról, hogy az értékesítést igazolni hivatott számlák hamisak voltak.
[31] A megyei főügyészség 1. számú vádirata alapján megállapított IX. tényállási pont szerint:
̶ a 3. számú kft. nevében eljáró XIII. r. terhelt fiktív áfabevallásokat továbbított az adóhatósághoz;
̶ ezek a bevallások azért voltak fiktívek, mert az azokat megalapozó külföldi gazdasági társaság részére való értékesítést igazoló számlák hamisak voltak;
̶ ezzel összesen 8 637 495 forint vagyoni hátrány keletkezett áfa adónemben;
̶ a hamis CMR-okmányokat a III. r. terhelt töltötte ki, és írta alá más néven;
̶ az eljárás során nem volt megállapítható az, hogy a XIII. r. terhelt tudott arról, hogy az értékesítést igazolni hivatott számlák hamisak voltak.
[32] E tényállási pontokban az eljárt bíróság olyan megállapításokat tett, amelyekben a III. r. terhelt által a többi terheltnek a vádiratban felrótt költségvetést károsító és a közbizalom elleni bűncselekményhez való segítségnyújtását, ekként bűnsegédi tevékenységét írta körül, mivel a tényállások szerint a hamis CMR-ek kiállításával és aláírásával e bűncselekmények elkövetésének tárgyi feltételét, eszközét biztosította.
[33] Ehhez képest az idézett V., VIII. és IX. tényállási pontban írt cselekmények kapcsán az eljárt bíróság a III. r. terheltet érintően (is) felmentő rendelkezést hozott.
[34] Ezzel összefüggésben a Kúria megjegyzi a következőket.
[35] Kétségtelen, hogy az e tényállási pontokban írt cselekmények kapcsán a tettesként megvádolt IX. r., XII. r. és XIII. r. terhelt jogerős felmentésére került sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az irányadó tényállás alapján ne lenne megállapítható, hogy tettesi alapbűncselekmény történt. E körben jelentősége van annak is, hogy a tettesi alapbűncselekményt akár közvetett tettes is megvalósíthatja.
[36] A részesség, ekként a bűnsegély járulékos jellegéből nem következik ugyanis az, hogy a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele lenne a tettes (társtettesek) büntetőjogi felelősségre vonása; a bűnrészesek ezért akkor is felelősségre vonhatók, ha a büntetőeljárás során a tettes (tettesek) kiléte nem volt megállapítható (BH 2000.185., EBH 1999.84., BH 1999.53.I.). A részes büntetőjogi felelősségének megállapításához annak tényszerű megállapítása szükséges, de egyben elégséges is, hogy a – akár ismeretlen – tettes megvalósította a törvényi tényállást, illetőleg megkezdte a tényállásszerű elkövetési magatartás kifejtését, amihez a részes magatartása kapcsolódott vagy kapcsolódik (Kúria Bfv.II.785/2020/6. szám [30] bekezdés, BH 2021.66.).
[37] Mindezekből adódik, hogy a vizsgált tényállási pontok mindegyike valójában a III. r. terheltnek egy közvetett tettes – a tényállásban szintén körülírt – cselekményéhez kapcsolódó tényállásszerű magatartását, segítségnyújtását rögzíti, mellyel a III. r. terheltet felmentő rendelkezés – mindhárom esetben – úgy a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás, mint a bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása szempontjából nyilvánvalóan ellentétben áll.
[38] Ekként megvalósult a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amelyet a másodfokú bíróság sem orvosolt.
[39] Továbbmenően a Kúria megjegyzi a következőket.
[40] Helytálló a Legfőbb Ügyészség álláspontja abban a tekintetben, hogy nem állapítható meg, hogy a bíróság hány rendbeli közbizalom elleni bűncselekmény miatt állapította meg a III. r. terhelt büntetőjogi felelősségét, illetve hány rendbeli bűncselekmény miatt emelt vád alól mentette fel.
[41] Az elsőfokú bíróság 4 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) mondta ki bűnösnek, ugyanakkor további 3 rendbeli ugyanezen bűncselekmény miatt emelt vád alól mentette fel.
[42] Ehhez képest az ügyészség valóban 10 gazdasági társaság (a megyei főügyészség 1. számú vádiratában az 5. számú kft., a 6. számú kft., a 7. számú kft., a 2. számú kft., 1. számú egyéni vállalkozó, a 4. számú kft., az 1. számú kft., a 3. számú kft., továbbá a megyei főügyészség 2. számú vádiratában a 9. számú kft. és a 10. számú kft.) vonatkozásában emelt vádat a III. r. terhelttel szemben hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt, melyből következően 10 rendbeli bűncselekményről kellett volna a bíróságnak rendelkeznie. E körben – a helyes minősítés szempontjából – nincs jelentősége annak, hogy a megyei főügyészség 2. számú vádirata két gazdasági társaság, a 9. számú kft. és a 10. számú kft. kapcsán is körülírja a III. r. terhelt cselekvőségét, azonban ennek ellenére csak 1 rendbeli bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kezdeményezte a felelősségre vonást.
[43] Megjegyzi a Kúria, hogy a jogerős ítélet a III. r. terhelt elkövetési magatartását valamennyi, az érintett gazdasági társasággal összefüggő tényállásban rögzíti.
[44] Az elsőfokú bíróság ítélete e vonatkozásban azt tartalmazza, hogy a bűnösség kimondására az 5. számú kft., a 6. számú kft., a 7. számú kft., 1. számú egyéni vállalkozó és a 4. számú kft. tekintetében került sor, míg a 4. számú kft., az 1. számú kft. és a 3. számú kft. tekintetében felmentő rendelkezés született.
[45] Ennek, a már önmagában ellentmondó megállapításnak a feloldása a jogerős ítélet alapján nem lehetséges, és azt a másodfokon eljárt ítélőtábla sem tette meg.
[46] Mindazonáltal egyértelműen levonható az a következtetés, hogy az eljárt bíróság a jogerős ítéletben a 9. számú kft. és a 10. számú kft. vonatkozásában a vád tárgyává tett, és a tényállásban is körülírt közbizalom elleni bűncselekményről egyáltalán nem rendelkezett.
[47] A Legfőbb Ügyészség álláspontja helytálló abban a tekintetben is, hogy a másodfokú bíróság úgy egészítette ki az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, hogy abban egymásnak ellentmondó ténymegállapítások vannak a bűnszervezetben elkövetést illetően.
[48] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által kiegészített, ekként a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás e tekintetben az alábbiakat tartalmazza:
̶ az I. r. terhelt több vállalkozásban volt érdekelt, melyek áfafizetési kötelezettségének csökkentésére az 1. számú tanú által kiállított hamis bizonylatokat használt fel, de biztosított is fiktív számlákat a 4. számú kft. és 1. számú egyéni vállalkozó részére, lehetővé téve így az áfamentes értékesítésüket, illetve maga számára az áfamentes beszerzést;
̶ az I. r. terhelt által működtetett bűnös tevékenységre berendezkedett vállalkozások hálózatát az ügyben terheltként nem szereplő 1. számú tanú is átlátta, ő ennek tudatában működött közre a hamis bizonylatok felhasználásában, de szerepe volt a számlákhoz kapcsolódó kísérő okmányok, nemzetközi fuvarokmányok (CMR), állatorvosi igazolások továbbításában is;
̶ 1. számú tanú ismerve az I. r. terhelt által felállított céghálózat adóelkerülésre irányuló tevékenységét, egyes résztvevőknek ezen célokkal összhangban maga is adott utasításokat úgy, hogy azok őt kifejezetten a főnöküknek tekintették;
̶ az I. r. és a III. r. terhelt és az ügyben együttműködő tanúként érintett 1. számú tanú az irányadó tényállásban foglalt magatartásuk alapján tisztában voltak azzal, hogy cselekményük nem elszigetelt, hanem egy olyan mechanizmushoz kapcsolódik, amelyben részben külföldi számlázó cégek bevonásával jogtalanul, az irányadó igazgatási jogszabályokat megkerülve általános forgalmi adó elvonása történik;
̶ a II. r., a III. r., a XIV. r., a XV. r., a XVI. r., a XVII. r., a XVIII. r. és a XXI. r. terhelt vonatkozásában nem igazolt a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogó tudattartalom, az, hogy szükségszerűen átlátták a mások megelőző, követő, összehangolt tevékenységét.
[49] Az irányadó tényállás tehát egyszerre rögzíti, hogy a III. r. terhelt tisztában volt azzal, hogy cselekménye nem elszigetelt, hanem egy szervezett, adóelkerülést folytató mechanizmushoz kapcsolódik, és azt is, hogy vonatkozásában nem igazolt a bűnszervezet tárgyi ismérveit átfogó tudattartalom.
[50] Ezzel pedig a másodfokú bíróság valójában olyan ténybeli változtatást hajtott végre, amelynek következtében a vonatkozó tényállása kétarcú (azaz nem egyértelmű) lett a bűnszervezet ismérveit átfogó tudattartalmat, alanyi okozatosságot illetően.
[51] Ennek ellenére az ítélőtábla a III. r. terhelttel mint bűnszervezetben elkövetővel szemben szabott ki büntetést, az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés súlyosításával.
[52] Kétségtelen, hogy a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[53] Felülvizsgálatban a tényállás támadhatatlansága nem jelenti azt, hogy a ténymegállapításnak a tényállásszerűség szempontjából ne lenne jelentősége; a nem koherens, önellentmondásos tényállás ugyanis anyagi jogi sérelemként vizsgálható.
[54] Az irányadó tényállásnak mindazokat a tényeket tartalmaznia kell, amelyek az alkalmazott Btk. rendelkezéseinek szempontjából jelentősek, nem tartalmazhat viszont olyan ténymegállapítást, amely egymásnak ellentmondó vagy egymást kizáró jogi minősítést tesz lehetővé.
[55] Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott határozat ügydöntő rendelkezése a büntető anyagi jog szabályaival összhangban áll-e. Ha azonban a megtámadott határozat ügydöntő rendelkezése helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet maradéktalanul és megnyugtatóan állást foglalni, akkor ez egyben a büntető anyagi jogi szabály sérelmét is jelenti.
[56] Kétségtelen, hogy felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás megalapozatlansága nem vizsgálható (s nincs mód a tényállás hiányosságának – akár az iratok tartalma alapján való – kiküszöbölésére sem).
[57] Ebből azonban nem következik, hogy felülvizsgálat során az irányadó tényállásból vont jogi következtetés alaposságának vizsgálata is kizárt. A Be. 649. § (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében ugyanis éppen a jogi következtetés képezi a felülvizsgálat tárgyát.
[58] Indokolási kötelezettség sérül, ha a tényállás és a tényálláson kívüli indokolás között vagy a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és a tényálláson kívüli indokolás között van ellentmondás, eltérés, kétértelműség.
[59] Ha azonban a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem.
[60] Ekként felülvizsgálati eljárásban valóban az érdemi felülbírálatra alkalmatlansága folytán a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését eredményezi, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben (a terhelt bűnösségének megállapítása, felmentése, az eljárás megszüntetése, a bűncselekmény minősítése, illetve a Btk. anyagi jogi szabályainak megfelelően kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés) nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit (BH 2021.280.). A felülvizsgálati eljárás során a büntető anyagi jogi rendelkezés sérelmeként értékelhető, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a legfőbb bírói fórum megalapozottan nem foglalhat állást a terhelt bűncselekményének törvényes minősítése, következésképpen a büntetés kiszabása kérdésében (BH 1998.110.). A felülvizsgálati eljárásban a határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította a felmentő rendelkezését (BH 2010.241.), (Kúria Bfv.III.1.404/2021/14. szám [40] bekezdés).
[61] A Kúria a megismételt eljárásra vonatkozóan a Be. 663. § (3) bekezdése alapján azt az iránymutatást adja, hogy az elsőfokú bíróságnak a tárgyaláson a vád keretein belül tisztáznia kell a III. r. terhelt szerepét, cselekvőségét, és az ezt követően megállapított pontos tényállás alapján kell döntenie a büntetőjogi felelősségéről. A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye [Be. 633. § (2) bek.].
[62] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pont első fordulata szerint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha a bíróság a rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. § (1) bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el.
[63] Ezért a Kúria elrendelte a III. r. terhelt által megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését.
[64] Ekként a Kúria a III. r. terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a törvényszék és az ítélőtábla ítéletét a Be. 663. § (2) bekezdése alapján, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a III. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bfv.III.308/2024/12.)