A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (1), (4) bek., 4. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5. §, 5:7. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (3) bek. a) pont, 25. § (4) bek., 29. § (3) bek.].
A kijelölési eljárás alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2023. október 25-i dátummal keresetlevelet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Ebben előadta, hogy 2021 szeptemberében 1/1 arányú tulajdonosa volt a „kivetett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlannak, továbbá kizárólagos tulajdonát képezte és képezi az ingatlanon található felépítmény. Előadása szerint 2021. szeptember 15-én a III. rendű alperes megbízottjai és munkavállalói útján, a II. rendű alperes „magánhadserege” egy csoportjával kiegészülve a fenti ingatlant és a létesítményt a felperes kifejezett tiltakozása, birtokvédelmi kérelme, feljelentése ellenére tilos önhatalommal birtokba vette.
[2] A keresetlevél [8] pontja szerint a III. rendű alperes birtokba jutását követően órákon belül érkezett a Megyei Jogú Város Jegyzője, aki a mellékelt birtokvédelmi határozatával a III. rendű alperes birtokvédelmi kérelmének helyt adott.
[3] A felperes keresetében kérte, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:21. §-a, valamint 5:5. § (1) bekezdése alapján a bíróság állapítsa meg, hogy a II. rendű és III. rendű alperesek 2021. szeptember 15-én tilos önhatalommal kerültek a perbeli ingatlan és létesítmény birtokába; a közigazgatási határozatból származó vélt igényét a III. rendű alperes a tulajdonossal szemben – a törvényes jogi út mellőzésével – erőszakkal önmaga, a II. rendű alperes bevonásával és részvételével érvényesítette. Kérte annak megállapítását, hogy ezt követően a III. rendű alperes jogalap nélküli birtokos volt, továbbá a II. rendű és III. rendű alperesek a létesítményt jogalap nélkül adták át az I. rendű alperes részére.
[4] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2023. december 4-én hozott végzésében megállapította hatásköre hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Az indokolásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1) bekezdésére, 12. § (1) bekezdésére és 13. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva megállapította, hogy a kereset elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 174. § (1) bekezdését alkalmazva határozott. A végzés fellebbezés hiányában 2024. január 17-én jogerőre emelkedett.
[5] A Székesfehérvári Törvényszék a 2024. március 18-án kelt 71.M.70.015/2024/4. számú végzésében megállapította hatáskörének és illetékességének hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Veszprémi Törvényszékhez. Az indokolásban kiemelte, hogy a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020. március 31-én megszűnt, az illetékességébe tartozó munkaügyi perekben a Pp. 630. § (11) bekezdése alapján a továbbiakban a Székesfehérvári Törvényszék mint munkaügyi bíróság jár el. A Székesfehérvári Törvényszéknek és a Székesfehérvári Törvényszék mint munkaügyi bíróságnak közigazgatási jogvitában nincs hatásköre eljárni, Fejér Vármegye területéhez kapcsolódó közigazgatási jogvita elbírálására a Veszprémi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége. A végzés 2024. április 23-án jogerőre emelkedett.
[6] Időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2024. február 26-án hozott 12.G.302.667/2023/13. számú végzésében elrendelte a 7. alszámú végzés rendelkező része kijavítását akként, hogy „elrendeli a keresetlevél áttételét a Veszprémi Törvényszékre”. A végzés 2024. március 29-én jogerőre emelkedett, azt a Pesti Központi Kerületi Bíróság megküldte a Székesfehérvári Törvényszéknek, ahol 2024. április 5-én került lajstromozásra.
A kijelölés iránti kérelem
[7] A Veszprémi Törvényszék a 2024. május 31-én hozott 101.K.700.536/2024/3. számú végzésében a felperesnek az I., II. és III. rendű alperesek ellen birtokvédelem iránti ügyben előterjesztett keresete kapcsán megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat kijelölés iránt – negatív hatásköri összeütközés okán – előterjesztette a Kúriához.
[8] Az indokolásban megállapította, hogy a felperes keresetét nem a közigazgatási szerv döntésével, hanem az I., II. és III. rendű alperesekkel szembeni birtokvédelmi jogvitájából eredően terjesztette elő. Ez a jogvita nem minősül a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási jogvitának, ezért a kereset elbírálására a közigazgatási bíróság nem rendelkezik hatáskörrel.
[9] A keresetben foglaltakkal kapcsolatban a törvényszék rögzítette, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal H 2425/2021. számú kijelölő határozata ellen a felperes által benyújtott kereset folytán a Veszprémi Törvényszéken, illetve a Fővárosi Törvényszéken volt közigazgatási per folyamatban, azonban a felperes a perbeli kereseti kérelmében nem ezen határozat jogszerűségének bírósági felülvizsgálatát kérte.
[10] A törvényszék a Kp. 15. § (2) bekezdésének alkalmazásával – figyelemmel a (3)–(5) bekezdésben foglaltakra – a felperes birtokvédelemre irányuló kereseti kérelme tárgyában előterjesztést tett a kijelölés iránt a Kúriánál.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A Kúria a polgári bíróság és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság között felmerülő hatásköri összeütközést a Pesti Központi Kerületi Bíróság kijelölésével oldotta fel.
[12] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes keresete vonatkozásában a közigazgatási vagy a polgári bíróságnak van-e hatásköre eljárni.
[13] A felperes keresetét a Ptk. 5:21. §-ára és 5:5. § (1) bekezdésére alapította. Az 5:21. § értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. Az 5:5. § a birtokost megillető birtokvédelemre irányadó rendelkezéseket tartalmazza.
[14] A Ptk. 5:7. § (1) bekezdése szerint tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. Az 5:8. § alapján a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
[15] A Megyei Jogú Város Jegyzője a 2021. szeptember 15-én hozott KP/36066-2/2021. számú határozatában döntött a III. rendű alperes birtokvédelmi kérelméről. A felperes keresetében a Ptk. 5:7. §-a szerinti birtokpert indított közvetlenül a bíróságnál.
[16] A Kp. 4. § (1) bekezdése kimondja, a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.
[17] A Kúria egységes gyakorlata a Kp. 4. § (1) bekezdése értelmezése és alkalmazása körében az, hogy a közigazgatási tevékenységnek három konjunktív fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kpkf.VI.39.649/2020/2., Kkk.39.441/2022/3.).
[18] A felperes birtokvédelem iránt indított pert, ez a jogviszony nem a közigazgatási jog által szabályozott, a Kp. 4. § (3) bekezdése szerinti közigazgatási cselekmény nem valósul meg, így ez alapján ebben a körben közigazgatási per nem indítható.
[19] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a felperes keresetét helytelenül értelmezte, az nem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozataival szemben került előterjesztésre, abban a felperes egyértelműen birtokvédelmi igényt kívánt érvényesíteni.
[20] A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a per elbírálása polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
[21] Ezt követően a Kúria azt vizsgálta, hogy a per törvényszék vagy járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörébe tartozik.
[22] A Kúria megítélése szerint a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontjára figyelemmel a birtokvédelmi (birtokháborítási) perek a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vagyonjogi pereknek minősülnek, amelyek így a járásbíróság (kerületi bíróság) hatáskörébe tartoznak.
[23] A Kúria végül abban a kérdésben döntött, hogy a kereset elbírálására melyik járásbíróság (kerületi bíróság) rendelkezik illetékességgel.
[24] A Pp. XLI. Fejezete tartalmazza a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perre vonatkozó szabályokat. A felperes – a korábban írtaknak megfelelően – keresetében nem jegyzői határozatot támadott, ezért a XLI. Fejezet rendelkezései jelen ügyben nem alkalmazhatók, vagyis az általános illetékességi szabályok az irányadók.
[25] A Pp. 25. § (1) bekezdése rögzíti, az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs. A 25. § (4) bekezdése értelmében a nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti. A 28. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárólagos illetékesség hiányában a felperes – választása szerint – az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog tárgyában a pert az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A 29. § (3) bekezdése kimondja, az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a per – a felek által kikötött illetékesség esetét kivéve – az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható, ha az együttes perlés feltételei a pertársaságra vonatkozó szabályok szerint fennállnak.
[26] A felperes élve a vagylagos illetékességhez kapcsolódó választási lehetőségével a pert a Pp. 25. § (4) bekezdésére és 29. § (3) bekezdésére alapítottan az I. rendű alperes székhelye szerinti bíróságon indította meg, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
[27] A Kúria a Kp. 15. § (4) bekezdésében írt hatáskörében eljárva eljáró bíróságul a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.
(Kúria Kpk.IV.39.116/2024/3.)