I. A Ve. vagy választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja).
II. A Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti, a választás eredménye elleni, a szavazatok újraszámlálása útján történő jogorvoslatot – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme miatt – ellehetetleníti, ha a választási iratokat (szavazatokat) tartalmazó szállítóeszköz olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy vagy személyek is hozzáférhettek, annak tartalma kétséget kizáróan nem rekonstruálható [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek. a) pont, 75. § (1) bek. c) pont, 223. § (2) bek. a) pont, 241. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 45/2024. (VI. 10.) HVB határozatával megállapította a 2024. június 9. napjára kitűzött, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az egyéni listás képviselő választás eredményét.
A fellebbezés
[2] Képviselő-jelölt a határozattal szemben a törvényes határidőben előterjesztett fellebbezésében kérte a HVB határozatának megváltoztatását, az érvénytelen szavazatok felülvizsgálatát, a szavazatok újraszámlálását arra hivatkozva, hogy a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében, 188–198. §-aiban, 223. § (3) bekezdés a) pontjában, 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltakat. Álláspontja szerint a négy szavazóköri jegyzőkönyvben megállapított összesen 42 db érvénytelen szavazat igen magas számából alappal vonható le következtetés arra, hogy hogy a szavazatszámláló bizottságok nem a törvénynek megfelelően határozták meg azok érvénytelenségét. Hivatkozott arra, hogy tudomása szerint a szavazatszámláló bizottságok érvénytelennek nyilvánítottak olyan szavazatokat is, amelyek mellett a szavazólap rajzot, egyéb megjegyzést tartalmazott, ami önmagában nem érvénytelenségi ok. Hivatkozott továbbá arra, hogy az egy szavazatnyi különbség minimális, illetve a 003. és 004. szavazókörökben az éjszaka folyamán kétszer is volt áramszünet, ami fokozta a hibalehetőséget.
A Területi Választási Bizottság határozata
[3] A Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 115/2024. (VI. 17.) számú határozatával a HVB határozatát, a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményét megváltoztatta és megállapította a megválasztott képviselőket és a rájuk leadott érvényes szavazatok számát.
[4] A határozat indokolása szerint a TVB az ügy összes iratát tartalmazó iratanyag és a bizonyítékok (az érvénytelen szavazatok, az érvénytelen szavazólapok megfelelősége) vizsgálata alapján a fellebbezést megalapozottnak találta; a Somogy Vármegyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) tagjai közreműködésének igénybevételével a szavazatok újraszámlálását kétszer elvégezte; a választás eredményét megállapította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem és észrevétel
[5] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a TVB határozatának megváltoztatását, a HVB határozatának helybenhagyását, szükség esetén a szavazatok újraszámlálásának az elrendelését arra hivatkozva, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 223. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint a 241. § (3) bekezdését. Álláspontja szerint az újraszámolásnak nem volt jogi indoka, mert a fellebbezésben a fellebbező nem igazolta és nem valószínűsítette a jogszabálysértés tényét.
[6] Kifogásolta, hogy a választási bizottság tagjai – a TVI vezetőjének csatolt nyilatkozatából és a TVB ülésről készült jegyzőkönyvből megállapíthatóan – nem vettek részt a szavazatok újraszámlálásában, azt helyettük és távollétükben a TVI végezte el. A Ve. 241. § (3) bekezdése a választási iroda közreműködését lehetővé teszi ugyan, a közreműködés azonban nem jelenti azt, hogy a választási bizottság helyett, jelenlétüket mellőzve történhet az újraszámlálás. A választási bizottság tagjai nélkül nem garantálható az eljárás törvényessége, és a jelöltek és jelölő szervezetek delegált tagjainak sem áll módjában a delegáló törvényes és jogos érdekeinek védelme. A választási bizottság mellőzése az eredményre érdemi kihatással volt, az eredeti helyes számítás helyett tévesen számolt a választási iroda.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint – alapos.
[11] A TVB által elbírált fellebbezés – a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően – megfelel a fellebbezéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek, tartalmazza a jogszabálysértésre hivatkozást, illetve a megsértett konkrét jogszabályt, a jogszabályhelyek és az okok megjelölésével [Ve. 223. § (2) bekezdés a) pont]. A TVB erre figyelemmel a fellebbezést köteles volt elbírálni. A fellebbezés elbírálása során a TVB arra a következtetésre jutott, hogy a fellebbezésben foglaltak a szavazatok újraszámlálását megalapozzák; döntésének meghozatala során mérlegelte a szavazatszámlálással kapcsolatos, általa ismert tényeket (az áram kimaradásokat), valamint a szavazatok érvénytelenségével kapcsolatos nyilatkozatok valószínűségét (a fellebbező tényállításait, illetve a TVI döntést előkészítő iratanyaga alapján megállapítható hiányosságokat), valamint mindezek kihatását a választás eredményére. Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmező a fellebbezésben foglaltakkal, illetve a TVB-nek az újraszámlálást elrendelő döntésével nem ért egyet, a fellebbezés érdemi elbírálását nem teszi jogsértővé.
[12] A kérelmező arra megalapozottan hivatkozott, hogy a követendő kúriai gyakorlat (Kvk.II.37.500/2014/6., Kvk.VII.39.130/2024/4., stb.) szerint a szavazatok újraszámlálását önmagában a kis szavazatkülönbség nem eredményezheti, a kis szavazatkülönbség esetére történő újraszámlálásra ugyanis a Ve. nem tartalmaz szabályt, illetve önmagában a kis szavazatkülönbség a választási eljárás alapelveinek [Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pont] megsértését sem eredményezi. A TVB azonban – a fentiekben kifejtettek szerint – nem csupán a kis szavazatkülönbségre tekintettel döntött a szavazatok újraszámlálásának az elrendeléséről.
[14] A Ve. 241. § (3) bekezdése szerint, ha a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással fellebbezést nyújtottak be, és a benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.
[15] A Ve. kimerítően felsorolja a választási irodák feladatait, amelyek között szerepel a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítése [Ve. 75. § (1) bekezdés c) pont].
[16] A Ve. 241. § (3) bekezdése alapján a szavazatok újraszámlálása a választási bizottság, illetve a bíróság kötelessége, amelynek elvégzése során a választási iroda tagjainak közreműködését vehetik igénybe. A Ve. által használt közreműködésen a szavazatok újraszámlálása során a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenység elvégzésében, ellátásában való közös tevékenységet, illetve segítségnyújtást kell érteni. Erre figyelemmel a választási iroda tagjainak a szavazatok újraszámlálásában való közreműködése nem az újraszámlálás választási bizottság távollétében történő elvégzését jelenti, a TVI a szavazatok újraszámlálását a döntéselőkészítő tevékenysége során a választási bizottság nélkül nem végezheti el.
[17] A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása [Ve. 14. § (1) bekezdés]. A Kúria a Kvk.VI.39.308/2022/5. számú határozatában rámutatott arra, hogy a „választási bizottságok összetételükben és jogállásuknál fogva is garantálják a választási eljárás alapelveinek érvényesülését, kiemelten a pártatlanságot és a függetlenséget. A feladatok ellátásához megfelelő hatáskörök kapcsolódnak, melyek közül az egyik legfontosabb a jogvita (panasz, kifogás) elbírálásának joga. A választási eljárás tisztaságának garanciáit a Ve. a választási bizottságok vonatkozásában több rendelkezéssel is biztosítja, ilyen a választási bizottságok létrehozásának módja, a személyi összetétele, az összeférhetetlenségi szabályok, a működésének rendje. Létszámukat a Ve. határozza meg, elnökét, elnökhelyettesét a bizottság a választott tagok közül választja.”
[18] A fentiek alapján a választások folyamatában garanciális jelentősége van annak, hogy a választási szervek, vagyis a választási bizottságok és a választási irodák a törvényhozó által a hatáskörükbe utalt feladataikat a törvényben meghatározottak szerint végezzék. A Ve. vagy a választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja), a TVI a választási bizottság hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében a TVB távollétében történő megszámlálásával nem bízható meg (nem felhatalmazható).
[20] A Kúria megállapította, hogy a TVB az általa elrendelt szavazat újraszámlálást nem végezte el, ezzel megsértette a Ve. 241. § (3) bekezdés második mondatában foglaltakat, amelyre tekintettel a szavazatok bíróság általi újraszámlálásának lenne helye, ennek elrendelésére azonban a Kúriának – a következők szerint – nincs törvényes lehetősége.
[21] A Somogy Vármegyei TVI 2024. június 21-én a felülvizsgálati kérelem és mellékletei mellett, „átvett iratok” és „TVI iratai” megjelöléssel – a Kúria erre irányuló rendelkezése, megkeresése nélkül – intézkedett a 001., 002., 003., és 004. szavazókörök vonatkozásában a névjegyzékek összesítő lapjai és a „képviselőv. érvényes és érvénytelen szavazatai” Kúriára történő megküldéséről. Az iratokat a TVI munkatársa személyesen hozta, 2024. június 21-én 8 óra 23 perckor a Kúria Ügykezelő Irodáján (a továbbiakban: Iroda) egy 64X24X38 cm méretű sérült „OBI-s költöztető dobozt” adott át az Iroda munkatársainak. A dobozt a TVI munkatársa a tetejével lefelé helyezte el az Irodán, mert az alja ki volt szakadva. Az Iroda jelenlévő munkatársai a dobozt nem nyitották ki, azonban az azon lévő sérülések mérete lehetővé tette, hogy szemrevételezéssel, a dobozba betekintve megállapítsák, hogy abban összekötve (kötegelve) szavazólapok találhatók.
[23] A Ve. nem tartalmaz külön szabályozást arra vonatkozóan, hogy a szavazatok újraszámolása esetén a választási iratok szállítását a jogorvoslati fórumokhoz (a területi választási bizottságokhoz, illetve a bírósághoz) milyen módon és hogyan kell megszervezni és lebonyolítani. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságának alapelvéből azonban az a (minimum)követelmény mindenképpen levezethető, hogy a szavazatokat tartalmazó szállítóeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban, illetve abból szavazólapot, illetve azt tartalmazó csomagot elhelyezni, kicserélni, eltávolítani ne lehessen. Ennek érdekében, figyelemmel a Ve. 75. § (1) bekezdés f) pontjára is, a választási irodának gondoskodnia kell a szállítóeszköz megfelelő lezárásáról és ezen állapotnak a szállítás során, annak befejezéséig, a jogorvoslati szervnek átadásáig történő megőrzéséről.
[24] Ha a választási iratokat (szavazatokat) tartalmazó szállítóeszköz olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy vagy személyek is hozzáférhettek, annak tartalma kétséget kizáróan nem rekonstruálható, akkor az – a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelme miatt – a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti, a választás eredménye elleni, a szavazatok újraszámlálása útján történő jogorvoslatot ellehetetleníti.
[25] Mivel a Kúriára 2024. június 21-én érkezett, szavazatokat tartalmazó szállítóeszközön (dobozon) található sérülés mérete és jellege folytán a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti bírósági jogorvoslat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelme nélkül nem végezhető el, a Kúria a szavazás megismétlését rendelte el. A Ve. 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.
(Kúria Kvk.VII.39.179/2024/6.)