A szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat lehetősége nem nyitja meg újra a nyilvántartásba vételről szóló határozat elleni jogorvoslatot, mert ebben az eljárásban az embléma, jelkép használatával kapcsolatos jogvita nem dönthető el [2013. évi törvény (Ve.) 158. § (2) bek., 132. §, 135. § (1) bek., 4–5. Melléklet].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Békés Vármegyei Területi Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) a kérelmezőt, mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán jelölő szervezetet a 1/2024. TVB határozatával, míg a Polgárok Békéscsabáért Egyesületet (továbbiakban: Egyesület) a 20/2024. TVB határozatával, a kérelemben megjelölt adataival, emblémájával nyilvántartásba vette. Az Egyesület emblémájának hasonlósága miatt a kérelmező kifogást terjesztett elő, amelyet a TVB a 30/2024. (V. 3.) számú határozatával elutasította azzal, hogy a választási kampányban az emblémák különbözősége az eltérő színből és a megkülönböztető jegyekből adódóan egyértelműen felismerhető. A Nemzeti Választási Bizottság 307/2024. (V. 9.) számú határozatával a TVB 30/2024. számú határozatát megváltoztatta és a 2024. április 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Helyi Választási Bizottság határozata
[2] A Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HBV) 112/2024. (V. 14.) számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán a 2. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát a határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyta.
A felülvizsgálati kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a HVB határozatának megváltoztatását kérte, annak megállapítása mellett, hogy a HVB az Egyesület jelölő szervezet szavazólapon szereplő szív emblémájának feltüntetésével megsértette a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjában foglalt alapelveket. Állította, hogy a megelőzés elve alapján az Egyesület jelképeként a szív formátumot nem lehetett volna a nyilvántartásba bejegyezni. Fennáll az ugyanazon a választáson résztvevő jelölő szervezetek közötti azonossági tilalom az embléma tekintetében is. A szavazólapon megjelenített két szürkésárnyalatú szív nem segíti elő a fogyatékkal élő választópolgár jogának gyakorlását, sőt éppen ellenkezőleg, megtéveszti őket. Előadta továbbá, hogy a HVB figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében szabályozott diszkrimináció tilalmát.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[6] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 135. § (1) bekezdése szerint a bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda és a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti. A jelöltek, jelölő szervezetek adatait a Nemzeti Választási Iroda a központi névjegyzékből, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából veszi át. A 4. számú melléklet sorolja fel azokat az adatokat, amelyeket a nyilvántartásnak tartalmaznia kell, ennek ac) pontja rögzíti a jelölő szervezet jelképét.
[7] A nyilvántartásba vétellel tehát rögzül az az adattartalom, amivel a jelölő szervezetet nyilvántartásba vették, ez magába foglalja a jelölő szervezet jelképének megjelenését is. Az egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapján olyan adatok szerepelnek, amelyeket a jelöltek és jelölő szervetek nyilvántartásba vételével a választási bizottság korábbi határozatában már vizsgált és elbírált.
[8] Az egyéni szavazólapon feltüntetendő adatokat a Ve. 5. számú melléklete tartalmazza, melyhez járulnak a Ve. 158. § (2) bekezdésében a jelölő szervezet feltüntetésére vonatkozó adatok, melynek részét képezi a jelkép szürkeárnyalatos képének megjelenítése. Ennek megfelelően került sor a szavazólap adattartalmának támadott határozattal való jóváhagyására. A szavazólapok adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat csak arra terjedhet ki, hogy a szavazólapon megjelenő adatok megegyeznek-e a nyilvántartásba vett adatokkal, tehát a jogorvoslat elbírálásakor kizárólag ezeket kell összevetni, a Ve. 160. és 161. §-ai követelményeinek érvényesülése mellett. Ez a jogorvoslat a nyilvánvaló hibák kiküszöbölését szolgálja, ezért van rövid határideje. Ebben az eljárásban már nem lehet vitatni a nyilvántartásba vett adatok tartalmát, azt a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásában lehet kifogásolni.
[9] A TVB az Egyesületet a 20/2024. számú határozatával vette nyilvántartásba a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. június 9. napjára kitűzött általános választásán. A nyilvántartásba vétel az egyesület logójára is vonatkozott. A kérelmező jogorvoslattal élt a saját és az Egyesület logójának azonossága, összetéveszthetősége miatt, amelyet a TVB 30/2024. határozatában alaptalannak ítélt, majd a Nemzeti Választási Bizottság a kérelmező fellebbezése alapján eljárva e döntést megváltoztatta és a 2024. április 29-én benyújtott jogorvoslati kérelmet – elkésettség miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezen eljárások az Egyesület logójával kapcsolatos nyilvántartásba vett adatot nem érintették, azt változatlanul hagyták.
[10] Erre figyelemmel a Kúria jelen eljárásában a 2. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapjának adattartalmát csak a nyilvántartás adataival vethette össze, s csak azt tudta megállapítani, hogy a két dokumentumban szereplő logó között nincs eltérés. Az forma, szín (annak szürke árnyalata) és tartalom szempontjából megegyezik, így nyilvánvaló hiba nincs.
[11] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a szavazólap adattartalmával kapcsolatos jogorvoslat lehetősége nem nyitja meg újra a logó nyilvántartásba vételéről szóló határozat elleni jogorvoslatot.
[12] Mindezek folytán a Kúria az HVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.
(Kúria Kvk.I.39.067/2024/2.)