A választás tisztaságát sértő jogsérelem megvalósulása esetén, amennyiben az alkalmas a választói akarat befolyásolására, indokolt a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választás megismételtetése [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 143. § (1) bek., 173. § (2) bek., 218. § (2) bek. c) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Helyi Választási Bizottság (továbbiakban: HVB) 49/2024. (VI. 10.) számú határozatával megállapította a helyi polgármesterválasztás eredményét. A polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok közül 541 szavazat a győztes polgármesterjelöltre, 517 szavazat kérelmező melletti.
[2] A kérelmező a határozat ismeretében kétféle jogorvoslati kérelmet terjesztett elő. Egyrészt 2024. június 12-én egy kifogást, másrészt a választás eredményét megállapító határozattal szemben 2024. június 13-án egy fellebbezést. A két jogorvoslati kérelem 5 azonos jogsérelmet állított, eltérő sorrendiségben, és a fellebbezésben szerepel további egy jogsérelem, a láncszavazás gyanújának állítása.
[3] A kérelmező mindkét jogorvoslati kérelemhez csatolta a szavazatszámláló bizottság 5 tagjának 2024. június 12-én kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, mely szerint a 2. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, X.Y. a szavazóhelyiség ajtajában fogadta a választópolgárokat, és közölte velük, hogy kire kell szavazniuk, mely magatartása folyamatos volt. A nyilatkozat szerint nevezett személy kísérletet tett arra is, hogy az érkező szavazók őt kérjék a szavazás leadása során segítőnek. A nyilatkozat leírja, hogy a szavazóhelyiségben rendszeresen megjelent sofőri feladatokat ellátó Z.ZS., aki onnan telefonbeszélgetéseket folytatott, konzultált a delegáltakkal és külön helységbe is behívta a szavazatszámláló bizottság tagjait. Jogorvoslati kérelemhez a kérelmező csatolt egy Facebookról letöltött videót tartalmazó pendrive-ot, amellyel a választópolgárok pénzjuttatással történő befolyásolását kívánta valószínűsíteni. Csatolta továbbá a mozgó urnával történő szavazási jog korlátozása igazolásaként, az állítása szerint szavazni nem tudó két személy gondozója, A.B. nyilatkozatát.
[4] A kérelmező fellebbezését a Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) bírálta el, és 73/2024. (VI. 14.) számú határozatával a helyi polgármester-választás eredményét megállapító 49/2024. (VI. 10.) HVB határozatot helybenhagyta, hivatkozva arra, hogy a fellebbezésben leírt jogesetek és a csatolt bizonyítékok összességében nem alapozzák meg a választás megismétlésének elrendelését. Ugyanakkor megállapította a fellebbezésben 1.), 2.) és 3.) pontokban állított jogsértések elkövetését, mert „a rögzített tényállás és az azokra vonatkozóan dokumentált nyilatkozat alapján kétséget kizáróan megállapítható a választási alapelvek és a Ve. hivatkozott rendelkezéseinek megsértése.” Megállapította továbbá, hogy a fellebbezés 4.), 5.) és 6.) pontjában leírt jogsértések alátámasztására csatolt bizonyítékok nem elegendőek a jogsértés megállapításához. A kérelmező részéről ez utóbbi TVB határozattal szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.I.39.145/2024/2. számú határozatával – minősített elektronikus aláírás hiányában – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[5] A kérelmező részéről a választás eredményét megállapító határozat ismeretében a szavazatszámláló bizottság tagjainak működése, és a választás napján 2. számú szavazókörben történtek miatt előterjesztett kifogásnak a HVB az 52/2024. (VI.15.) számú határozatában helyt adott, és elrendelte a 2. számú szavazókörében a polgármester-választás megismétlését. Megállapította ugyanis, hogy a kifogásban leírt jogesetek és a csatolt bizonyítékok összességében megalapozták a polgármester-választás megismétlését. A határozat megállapította a kifogás 1.), 2.) és 3.) pontjában szereplő jogsértések elkövetését, valamint, hogy a kifogás 4.), 5.) és 6.) pontjában szereplő jogsérelmekhez kapcsolódó bizonyítékok nem tekinthetők a jogsértés megállapításához elegendő bizonyítéknak.
[6] A határozat indokolása nem a kérelmező kifogásában megjelölt jogsérelmek sorrendjében, hanem a kérelmező – párhuzamosan előterjesztett – fellebbezésében szereplő sorrendben szó szerint ismertette a jogsérelmeket, szó szerint ismertette továbbá a szavazatszámláló bizottság 5 tagjának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, kifogáshoz mellékelt nyilatkozatát, és ismertette a kifogáshoz mellékelt videofelvételt is. A határozat indokolása szerint a HVB egyetértett a kérelmező kifogásában leírtakkal a téren, hogy Z.Zs. választóhelyiségben történő jelenléte, és a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, X.Y. szavazóhelyiségben tanúsított magatartása és a kifogáshoz mellékelt bizonyítékok összességében megalapozzák a választás megismétlésének elrendelését.
[7] Ez utóbbi határozattal szemben a polgármesterjelölt fellebbezést terjesztett elő, amelyben a HVB, kérelmező kifogásának helyt adó határozata megváltoztatását, és a választás eredményét megállapító határozat helybenhagyását kérte. A fellebbezés követte a határozat szerkezetét az értékelés alá vont jogsérelmek terén, bár észrevételezte, hogy a kifogás 5 jogsérelmet állított és eltérő sorrendben a határozattól. A fellebbezést előterjesztő szerint Z.Zs. a választás napján megbízotti feladatokat látott el, feladatát képezte a mozgóurna szállítás és a szavazatszámláló bizottság tagjai részére napi háromszori étkezés és innivaló szállítása. Ennek igazolására csatolta a megbízási szerződést.
[8] X.Y. magatartása értékelésével összefüggésben hivatkozott arra, hogy csak általánosságokat fogalmaz meg, és nem részletezi, hogy X.Y. kivel, mikor beszélt, másrészt az a körülmény, hogy a leírásban szereplő eseményről a helyszínen nem készült jegyzőkönyv, önmagában megkérdőjelezi a nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát. Csatolta Cs.B. a 2. számú szavazókör elnöke írásbeli nyilatkozatát, amely szerint X.Y. semmilyen befolyásolásra irányuló tevékenységet nem folytatott. A nyilatkozat szerint nem fordult elő olyan, hogy segíteni kellett választópolgárnak a szavazásban. A mozgóurna igénybevételéhez kapcsolódó kifogással összefüggésben hivatkozott arra, hogy a kifogásban szereplő két személy részéről és a gondnokuk részéről sem került sor mozgóurna igénybevételére vonatkozó kérelem előterjesztésére.
A Területi Választási Bizottság határozata
[9] A fellebbezést a TVB alaposnak találta, és a 83/2024. (VI. 18.) számú határozatával a HVB 52/2024. (VI.15.) számú határozatát megváltoztatta, és a HVB 49/2024. (VI. 10.) számú, a helyi polgármester-választás eredményét megállapító határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása részletesen és szó szerint ismertette a győztes jelölt fellebbezést, és az ahhoz csatolt bizonyítékokat, majd sommásan megállapította, hogy a fellebbezésben foglaltak és a csatolt iratok alapján, továbbá figyelemmel a TVB 73/2024. (VI. 14.) számú, a kérelmező választás eredményét megállapító HVB határozattal szemben előterjesztett fellebbezését elbíráló határozat rendelkező részére és indokolásában foglaltakra, a HVB 52/2024. (VI. 15.) határozata megváltoztatásának és a HVB 49/2024. (VI. 10.) határozat helybenhagyásának van helye.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező a TVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a határozat megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI.t örvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) e) pontjait, a 40. § (1) bekezdését, a 43. § (1) és (3) bekezdését, a 46. §-át, a 143. § (1) bekezdés b) pontját, a 168. §-át, a 173. § (2) és (3) bekezdését, és a 181. § (1) bekezdését, továbbá kérte a polgármester-választás eredményét megállapító HVB 49/2024. (VI. 10.) számú határozat megsemmisítését és a 2. számú szavazókörben a polgármester-választás megismétlésének elrendelését.
[11] A HVB 49/2024. (VI.10.) határozatával szemben előterjesztett fellebbezése és a kifogása érvei megismétlése nélkül kérte az abban foglaltak figyelembevételét is.
[12] A kérelmező szerint a TVB a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értelmezte, határozatát nem indokolta meg teljeskörűen, és állította, hogy az általa benyújtott bizonyítékok alkalmasak voltak arra, hogy megállapítható legyen a szavazók befolyásolása. Kifogásában foglaltakra is utalva hivatkozott arra, hogy lassan köztudomású, hogy a választópolgárokat a szavazás során befolyásolásták (pl. szociális juttatások a választás előtt, disznóvágás körülményei.)
[14] Hivatkozott arra, hogy a Ve. rendelkezései bár biztosítják a választási eljárás teljes körű transzparenciáját, nyilvánosságát, ugyanakkor a TVB ülés időpontjáról – megkeresése ellenére – sem kapott tájékoztatást, ezáltal sérült a Ve. 40. § (1) bekezdése és 43. § (3) bekezdése.
[15] A bírósági felülvizsgálati kérelem szerint a szavazóhelyiségben minden körülmények között biztosítani kell a választások tisztaságát. Az a körülmény, hogy a szavazóhelyiségben a választók befolyásolására került sor kiemelt figyelmet érdemel. Hivatkozott arra, hogy a kifogásához is csatolt öt szavazatszámláló bizottsági tag nyilatkozatukat felelősségük tudatában tették meg.
[17] Bírósági felülvizsgálati kérelméhez csatolta a Hírmondó 2023. június 7-i számát, továbbá két azonos tartalmú nyilatkozatot a szavazatszámláló bizottsági tagoktól a boríték nélküli szavazás tényéhez kapcsolódóan, továbbá egy közmunkás nyilatkozatát a választói akarat fenyegetéssel történő befolyásolására vonatkozóan. Csatolta továbbá elektronikus levelét a jogorvoslati joga gyakorlásával összefüggésben.
[18] A Kúria rövid határidővel felhívta a HVB 52/2024 (VI. 15.) számú határozattal szemben fellebbezést előterjesztő érintettet nyilatkozattételre, aki a bírósági felülvizsgálati eljárásban /4 sorszám alatt tett nyilatkozatában a bírósági felülvizsgálati kérelem elutasítását – helyesen a TVB határozatának helybenhagyását – kérte, állítva, hogy a TVB határozata nem jogszabálysértő, megfelel a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek és a TVB eleget tett az indokolási kötelezettségének is. Nyilatkozatában nagyobbrészt megismételte a fellebbezésében előadottakat, kérte az ott csatolt bizonyítékok figyelembevételét.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nagyobbrészt megalapozott az alábbiak miatt.
[21] A Kúria megjegyzi, hogy a választás eredményét megállapító határozat után a kérelmező részéről előterjesztett két jogorvoslati kérelem tartalmi azonossága folytán vizsgálta a kétszeres elbírálás lehetősége kizártságát is. E vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a kérelmező részéről kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelem, annak tartalma szerint sem volt tekinthető a szavazás eredményét megállapító határozattal szembeni fellebbezésnek, figyelemmel arra, hogy abban a kérelmező nem a Ve. 241. §-a szerinti tartalomnak megfelelően és nem az eredményt megállapító határozatot támadta, hanem a szavazás napján történtek miatt állított jogsérelmeket. Ennek a vizsgálatnak abból a szempontból is jelentősége volt, hogy a Kúria számára a kifogást elbíráló határozathoz kapcsolódó Ve. 229. § (2) bekezdése szerinti határidő állt rendelkezésre a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására, szemben a Ve. 354. § (4) bekezdésében szereplő 8 napos határidővel. Itt jegyzi meg a Kúria, hogy mivel jelen bírósági felülvizsgálati eljárás tárgya a TVB 83/2024. számú határozata, ezért nem értékelhette annak kérdését, hogy a TVB 73/2024. számú határozat meghozatalánál figyelemmel volt-e a Ve. 241. §-ára és az ahhoz kapcsolódó kúriai gyakorlatra.
[22] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a kúriai gyakorlat szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a bírósági jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának és ennek keretében a hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelemről a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt (Kvk.IV.37.316/2014/2.; Kvk.IV.37.657/2019/3.). Egységes a Kúria gyakorlata abban is, hogy bár a Ve. 225. §-a lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálati kérelemben az új tényekre és bizonyítékokra történő hivatkozást, ugyanakkor az új tényeknek, bizonyítékoknak oksági kapcsolatban kell lenniük a kifogás tárgyával, az abban sérelmezett tevékenységgel (BH 2014.377; Kvk.37.270/2018/2.; Kvk.V.37.338/2018/2.). Ebből következően a bírósági felülvizsgálati kérelemhez kérelmező részéről csatolt, a boríték nélküli szavazás tényéhez kapcsolódó, és egy közmunkás választói akarat fenyegetéssel történő befolyásolására vonatkozó nyilatkozatait a Kúria figyelembe venni nem tudta.
[23] A Kúria álláspontja szerint a kérelmező a helyi választási iroda pártatlan működése hiányára a felülvizsgálati kérelmében eredménytelenül hivatkozott. Amellett ugyanis, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek […] közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól […] szóló 2/2024 (III. 11.) IM. rendelet 7. és 8. §-ai nem rendelkeznek a kérelmező állításával szemben összeférhetetlenségről, a Kúria kiemeli, hogy a választásokhoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálati eljárás sajátos jellege miatt a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdése szerint csak helybenhagyó vagy megváltoztató határozatot hozhat, azaz egy esetleges összeférhetetlenség esetén sem rendelheti el a TVB bírósági felülvizsgálattal érintett eljárásának megismétlését. Erre tekintettel nincs jelentősége a bírósági felülvizsgálati kérelem eredményessége szempontjából, annak, hogy a TVB biztosította-e a Ve. 43. § (3) bekezdésében, egyébként csak lehetőségként megfogalmazottak szerint a kérelmező részére a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét vagy sem, és hogy tájékoztatta-e a kérelmezőt az ülése időpontjáról.
[24] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem megalapozottsága vizsgálata során a Ve. 231. § (4) bekezdésének megfelelően a TVB előtti és az azt megelőző eljárást és a sérelmezett határozatot vizsgálta. A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A Ve. 43. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A Ve. 43. § (4) bekezdése szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, míg az (5) bekezdés kimondja, hogy a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[25] A Kúria több határozatában mutatott rá arra, hogy az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz a hitelt érdemlő bizonyítás. Mindebből következik, hogy választási ügyben a jogorvoslati kérelmet előterjesztőt nem az állított jogsértés kétséget kizáró bizonyítása, hanem annak kellő valószínűsítése terheli, és ez utóbbi szint is elegendő ahhoz, hogy a jogsérelem megállapítható legyen. (Kvk.I.37.511/2018/2.; Kvk.V.37.522/2018/2.; Kvk.IV.39.095/2024/6.). A Kúria a TVB és a HVB jelen eljárásban érintett határozatai vizsgálata során ezt az elvet irányadónak tekintette.
[26] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme helytállóan hivatkozott a választás tisztasága Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott alapelv fontosságára. Az Alkotmánybíróság többek között a 3210/2024 (VI. 13.) számú döntésének [32] bekezdésében foglalkozott a választás tisztasága elvének érvényesülése kérdésével és ebben az alábbiakat rögzítette: „A demokratikus jogállamnak eleme a hatékony politikai demokrácia működése. A hatékony politikai demokráciának előfeltétele a választójog hatékonysága. Ehhez hozzátartozik a választás tisztaságának biztosítása is, a választók akarata szabad kifejezésének biztosítása. A Ve. a választás tisztaságának biztosítása érdekében alapelvi szinten és tételes szabályokkal is kizárja az illetéktelen befolyás gyakorlását […]. A választás tisztasága a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével áll összefüggésben. A választás tisztaságának megóvása, mint alapelv átfogja az egész választási folyamatot, a választások egészének meg kell felelnie ennek az elvnek.”
[27] A Kúria a fent ismertetett szempontoknak megfelelően és a TVB határozatának szerkezetét követve, pontonként vizsgálta a kérelmező által állított jogsérelmeket. Ugyanakkor megjegyzi, hogy mivel a TVB határozat alapját egy a kifogásnak helyt adó HVB határozat képezte, amelyhez kapcsolódó kifogásban csak 5 jogsérelem állítása történt meg, továbbá mivel a HVB 52/2024. (VI. 15.) számú határozat rendelkező része azon megállapítását, hogy a kifogás 4.), 5.) és 6.) pontjában leírt jogsértések alátámasztására csatolt bizonyítékok nem elegendőek – jogorvoslattal a TVB előtt senki nem támadta, a Kúriának csak a vizsgált határozatokban hivatkozott 1.), 2.) és 3.) pontban megfogalmazott jogsérelmek kérdését kellett vizsgálnia.
[28] A Kúria a rendelkezésre álló bizonyítékok értékeléséhez kapcsolódóan rámutat arra körülményre is, hogy a TVB itt vizsgált 83/2024. (VI. 18.) számú határozata a győztes polgármesterjelölt fellebbezése elbírálásakor a határozat indokolása szerint figyelemmel volt a TVB azonos jogsérelmeket vizsgáló 73/2024. (VI. 14.) számú határozatára, amelynek rendelkező része, annak 2. pontjában megállapította az 1.), 2.) és 3.) pontban leírt jogsértések elkövetését. Kétségtelen azonban, hogy a győztes polgármesterjelölt fellebbezése és ahhoz csatolt bizonyítékok nem voltak ismertek a TVB korábbi határozata meghozatalakor.
[29] A Kúria megvizsgálta mind a kifogáshoz, mind a fellebbezéshez mellékelt bizonyítékokat, és megállapította, hogy a fellebbező részéről csatolt bizonyítékok nem alkalmasak az 1.), 2.) és 3.) pontban tárgyalt jogsérelmek cáfolatára az alábbiak miatt.
[30] A Ve. szigorú szabályokat tartalmaz a választás tisztasága biztosítása érdekében a szavazóhelyiségben tartózkodó személyek jelenlétére. A Ve. 173. § (2) bekezdése szerint a választási iratok és egyéb kellékek elhelyezése után a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a (2) bekezdés szerint a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
Z.Zs. tényszerűen a fenti személyi körbe nem sorolható, a szavazóhelyiségben történő tartózkodását pedig a fellebbezést előterjesztő fél sem vitatta. A fellebbezéshez mellékelt megbízási szerződés - amellett, hogy az azon szereplő június 7-ére szóló megbízás 9-ére történő javítása tisztázatlan – Z.Zs. gépjármű vezetésével, valamint mozgóurna szállítással bízta meg, tehát maximum ezen utóbbi okból és csak rövid ideig tartózkodhatott volna a szavazóhelyiségben. Z.Zs. ebből következően a Ve. hivatkozott szabályát megsértve tartózkodott huzamosabb ideig, és nem célhoz kötötten a szavazóhelyiségben, amely egyben a választás tisztaságát is sértette.
[31] A Kúria szerint a kifogásban állított legsúlyosabb jogsérelem X.Y. szavazatszámláló bizottsági tag választók befolyásolását célzó tevékenységével van összefüggésben. A Ve. 143. § (1) bekezdése szerint ugyanis nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben. Amennyiben a TVB határozatában 2.) és 3.) pontban megfogalmazott jogsérelmek megállapíthatóak, azok önmagukban is olyan súlyúak, hogy a szavazás megismételtetésének Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontban foglalt esetét megteremtik.
[32] A Kúria szerint a TVB okszerűtlenül mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat X.Y. magatartásával összefüggésben. Hangsúlyozandó, hogy a fent leírt kúriai gyakorlat a bizonyítás során csak a valószínűsítési szintet várja el a jogsérelmet állítótól. A Kúria szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogáshoz csatolt teljes bizonyító erejű magánokiratban 5 szavazatszámláló bizottsági tag állítja, a fellebbezéshez mellékelt egy szavazatszámláló bizottsági tag (elnök) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tagadásával szemben a jogsérelem megtörténtét. Az öt különböző személytől származó, egybehangzó nyilatkozatot egy személytől származó ellentétes nyilatkozat nem tudja kellően cáfolni, az öt nyilatkozat pedig kellően valószínűsíti az elkövetett jogsértést. Az a körülmény pedig, hogy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjai nem kezdeményezték az elnöknél a jegyzőkönyv felvételét, önmagában alkalmatlan a jogsérelem megvalósulása cáfolatára, mert a tagok nem vesztik el jogukat arra, hogy a szavazás napján történtekkel kapcsolatban később teljes bizonyító erejű okiratban tegyenek vallomást. Ezt a bizonyítást a Ve. nem zárja ki. Mindezekre tekintettel a Kúria - egyebekben a TVB 73/2024. (VI. 14.) számú határozatával egyezően – megállapította, hogy a határozatokban 1.), 2.) és 3.) pontban megjelölt jogsérelmek megvalósultak.
[33] A Kúria álláspontja szerint mivel a TVB nem megfelelően mérlegelte a jogsérelmekhez kapcsolódó bizonyítékokat, és a TVB határozatában 1.), 2.) és 3.) pontban szereplő jogsérelmek megvalósultak, és ezek a jogsérelmek olyan súlyúak, hogy a választás tisztasága megőrzése érdekében indokolt a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a választás megismétlése. Ezért a TVB határozatának Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerinti megváltoztatásának van helye, a HVB 52/2024. (VI. 15.) számú határozata helybenhagyása mellett.
[34] A Kúria ugyanakkor észlelte, hogy a HVB 52/2024. (VI. 15.) számú határozata bár elrendelte a szavazás megismétlését a 2. számú szavazókörében, de a választás napját nem határozta meg. Ezért a Kúria a Ve 7. §-a alapján a megismételt szavazás napját a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzte ki.
(Kúria Kvk.I.39.181/2024/6.)