Nem jelenti a határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes ellentétet, ha a tényállásban leírt több rendbeli lopási cselekményt a bíróság egységként minősíti. Ez téves minősítésben megnyilvánuló anyagi jogi szabálysértés, ami csak akkor lehet felülvizsgálat alapja, ha törvénysértő büntetést eredményezett [Be. 608. § (1) bek. f) pont, Be. 649. § (1) bek. b) pont és (2) bek. d) pont].
[1] A járásbíróság büntetővégzésével a terhelttel szemben „üzletszerűen elkövetett lopás vétsége” [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont] miatt 180 óra közérdekű munkát szabott ki.
[2] A büntetővégzés ellen a jogosultak nem terjesztettek elő tárgyalás tartása iránti indítványt, ezért az jogerőre emelkedett.
[3] A jogerős büntetővégzésben megállapított tényállás szerint a rendszeres jövedelmet biztosító munkaviszonnyal nem rendelkező terhelt rendszeres haszonszerzésre törekedve az alábbi bűncselekményeket követte el.
[4] A terhelt az ítéletben megjelölt időben és helyen a töltőállomás kútoszlopánál személygépkocsijába 13 liter mennyiségű, 5100 forint értékű üzemanyagot tankolt, majd az üzemanyagtöltő állomás épületébe bement, rövid nézelődés után kiment és a megtankolt személygépkocsival távozott. A terhelt az eltulajdonítást követően az elkövetés helyére rövid idő múlva, az elkövetés napján visszament és a tankolás összegét megtérítette. A bűncselekmény elkövetési értéke 5100 forint, amely megtérült.
[5] A terhelt az ítéletben megjelölt időben és helyen az 1. számú Áruházból 9990 forint összegben aláöltöző szettet tulajdonított el oly módon, hogy azokat a ruházatába rejtette. A terméken áruvédelmi eszköz nem volt. Az üzletben a terhelt cselekményét a biztonsági őr észlelte, és az eltulajdonított termékek visszaadására szólította fel, aki ennek eleget tett. A bűncselekmény elkövetési értéke 9900 forint. A lopással okozott kár megtérült.
[6] A terhelt az ítéletben megjelölt időben és helyen a 2. számú Áruházból 1 üveg Royal vodkát (1349 forint), 1 doboz Heineken sört (598 forint), 1 darab Hell italt (169 forint), valamint 2 darab terhességi tesztet (1298 forint) tulajdonított el, összesen 3414 forint értékben oly módon, hogy a termékekkel a ruházati osztály próbafülkéjébe ment és ott a ruházatába rejtette. A termékeken áruvédelmi eszköz nem volt. A terhelt cselekményét a bolt biztonsági szolgálata észlelte, és a terheltet az eltulajdonított termékek visszaadására szólította fel, aki ennek eleget is tett. A bűncselekménnyel okozott kár 3414 forint, amely megtérült.
[7] A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a vármegyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, – a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértésre figyelemmel – a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okra való hivatkozással.
[8] Indítványában a jogerős büntetővégzésben megállapított tényállás áttekintését követően kifejtette, hogy az eljárt bíróságnak a terhelttel szemben 3 rendbeli lopás vétsége miatt kellett volna – halmazati – büntetést kiszabnia. Ehhez képest a járásbíróság egy rendbeli – a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) 61/2008. BK vélemény 1. pontjában írtakkal szembemenően, tévesen megnevezett – lopás vétsége miatt marasztalta el a terheltet, és a halmazati büntetés kiszabását is elmulasztotta.
[9] Ezt az indítványozó akként tartotta összegezhetőnek, hogy a bíróság által meghozott büntetővégzés két bűncselekmény tekintetében nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapítását és azok miatt büntetés kiszabását, holott az indokolás a bűncselekmények elkövetését a terhelt terhére megállapította. Végkövetkeztetése szerint ezért az ügydöntő határozat indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, mert az indokolásban a bíróság három bűncselekmény elkövetését állapította meg a terhelt terhére, míg a rendelkező rész kettő bűncselekmény tekintetében nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapítását, e bűncselekmények megnevezését, jogszabályi alapját és azok miatt büntetés kiszabását.
[10] Indokaira tekintettel a támadott büntetővégzés hatályon kívül helyezését és a járásbíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt az általa helyesnek tartott jogi és ténybeli indokainál fogva fenntartotta, és maga is a jogerős büntetővégzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt.
[12] A felülvizsgálati indítvány alaptalan.
[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[14] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság az ügydöntő határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[15] A Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
[16] A Be. 451. § (5) bekezdése szerint a határozat részét képező indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza.
[17] Ekként az indokolás rendeltetése
– egyfelől a döntés, tehát valamely rendelkezés (jogkövetkeztetés) ténybeli alapjának rögzítése (a tényállás),
– másfelől számadás a döntéshozatali tevékenységről (a tényálláson kívüli indokolás).
[18] A tényállás és a tényálláson kívüli indokolás megkülönböztetése a vizsgált feltétlen eljárási szabálysértés szempontjából alapvető jelentőségű. Az eljárási szabálysértés megállapítására ugyanis főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben (Bfv.III.868/2012/14.).
[19] Ha azonban – e főszabály alóli kivételként – a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, az a felülvizsgálati eljárásban szintén az abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést [Bfv.III.777/2020/9. (BH 2021.193.), Bfv.II.1.726/2016/5. (BH 2017.324.)].
[20] Ennek megfelelően az ítélet indokolása teljes mértékben ellentétes a rendelkező résszel, ha
– az ítélet nem csupán a tényállást, de a tényálláson kívüli indokolást sem rögzíti, azaz, ha az ítélet írásba foglalása elmaradt (Bfv.II.283/2022/13.),
– a bíróság ítéletének rendelkező része – bár a terhelttel szemben büntetést szab ki – nem tartalmazza a büntetőjogi felelősség megállapítását, a bűncselekmény megnevezését és jogszabályi alapját, noha az indokolás a bűncselekmény elkövetését megállapítja (Bfv.125/2020/7.),
– az ítélet rendelkező része nem tartalmaz rendelkezést a vád tárgyává tett bűncselekmények egyikéről, noha az ítélet indokolása szerint a bíróság a terheltet valamennyi bűncselekmény vádja alól felmentette (Bfv.II.477/2020/9.),
– a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a bíróság a büntetővégzés rendelkező részében – a végrehajtás elrendelése esetére rendelkezve a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről – elmulasztja a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést, és az alkalmazott jogszabályok között sem tünteti fel a megfelelő hivatkozást (Bfv.II.738/2021/7.),
– a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát enyhíti, ugyanakkor az indokolásban a meg nem változtatás mellett érvel (Bfv.I.1414/2019/7.).
[21] Eljárási szabálysértés megállapítására az vezet tehát, ha az ellentét a büntetőjogi főkérdések – a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása – tekintetében áll fenn a rendelkező rész és az indokolás között.
[22] Ezzel szemben a tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Ennek alapja, hogy az irányadó tényállásnak az alkalmazott Btk. szempontjából jelentős valamennyi tényt tartalmaznia kell. Ehhez képest ítélhető meg, hogy a megtámadott ügydöntő határozat rendelkezései a büntető anyagi jog szabályaival összhangban állnak-e. Mindenképpen a büntető anyagi jogi szabályok sérelmével jár, ha az ügydöntő határozatban írt rendelkezések helytálló vagy téves mivoltának kérdésében az irányadó tényállás alapulvételével nem lehet megnyugtatóan állást foglalni. Ezért felülvizsgálatban ugyancsak a büntető anyagi jog szabályainak megsértését – és nem az indokolás hibáját – jelenti, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a bíróság milyen tényállásra alapította ítéletének a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló rendelkezéseit [Bfv.I.1.004/2020/13. (BH 2021.280.)].
[23] Mindezen elvi alapvetések tükrében az indokolás és a rendelkező rész feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ellentéte jelen ügyben nem állapítható meg. A járásbíróság ügydöntő határozata rendelkező részében egy rendbeli bűncselekmény miatt szabott ki büntetést, amely teljes összhangban áll a büntetővégzés tényálláson kívüli indokolásával, amely – a rendelkező rész tartalmával azonosan – egyetlen rendbeliként minősített bűncselekmény miatt kiszabott büntetés indokait rögzíti, a halmazati büntetés kiszabására való utalás nélkül. A büntetőjogi főkérdésben hozott döntés és az indokolás iránya ekként azonos, azaz, az ítélet rendelkező része és indokolása egymással összhangban áll, kizárva a felrótt eljárási szabálysértésre való hivatkozás helytálló mivoltát.
[24] A Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatában nem kétségesen akként foglalt állást, hogy az ügydöntő határozat rendelkező része és indokolása egymással teljes mértékben ellentétes abban az esetben is, ha a bíróság bűnösséget megállapító és felmentő rendelkezést sem hozott, ugyanakkor a bűncselekmény megállapítására alkalmas történeti tényállás rögzítése, és minősítésének az indokolásban való megállapítása mellett, a végzés rendelkező részében a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása és az elkövetett cselekményének minősítése nélkül szabott ki büntetést (Bfv.II.125/2020/7. [17]).
[25] Az alapul fekvő ügy azonban – a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozata elvi tételeinek jelen ügyre való alkalmazását kizáró módon – ettől lényegesen különböző. Szó sincs róla, hogy a járásbíróság a tényállásban leírt valamely bűncselekmények miatt mellőzte volna a terhelt marasztalását és a büntetését. Ehelyett – az üzletszerű elkövetés felhívásából is egyértelműen kitűnően – a tényállásban leírt teljes cselekménysor miatt, de a vádirathoz képest eltérően, három rendbeli helyett egy rendbeliként minősített lopás vétsége miatt szabott ki büntetést a terhelttel szemben.
[26] Eljárási szabálysértés címén valójában maga az indítványozó is a megállapított tényállás és a tényállásban foglalt cselekmény rendelkező részbeni minősítésének összhangját, azaz a büntetővégzéssel elbírált cselekmény téves minősítését kifogásolta. Ezt maga a felülvizsgálati indítvány is szinte szó szerint tartalmazza, azt rögzítve, hogy „a járásbíróságnak az általa rögzített tényállás alapján a vádlott büntetőjogi felelősségét 3 rendbeli lopás vétségében kellett volna megállapítania”.
[27] A bűncselekmény téves minősítésére való hivatkozás pedig nem eljárási szabálysértésként bírálandó el, hanem a büntető anyagi jog szabályainak megsértése körében, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában írt felülvizsgálati ok beálltát megvizsgálva (Bfv.II.527/2023/10.). Ezért az indítványozó e körben írt kifogásait a Kúria a jogerős ítélet anyagi jogi felülbírálata során vonta az értékelési körébe.
[28] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint felülvizsgálati okot jelent, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt (első fordulat), illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést.
[29] A minősítés törvényességét érintő felülbírálatot a Kúria a Be. 659. § (1) bekezdésében írt szabályok szem előtt tartásával, az irányadó tényállás alapulvételével végezte el.
[30] Elvi síkon: ugyanazon bűncselekmények (homogén) halmazatát a törvényi tényállás többszöri megvalósítása eredményezi. Ha a törvényi tényállás többszöri megvalósítása több, egymástól elkülönült magatartással megy végbe, a halmazat anyagi, ha pedig egyetlen magatartással, akkor a halmazat alaki.
[31] A lopás Btk. 370. § (1) bekezdésében írt törvényi tényállásának többszöri megvalósítását jelenti, ha az elkövető
– több passzív alanytól vesz el idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett, vagy
– egyetlen passzív alanytól, de többször vesz el idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett, e cselekmények ugyanakkor a Btk. 6. § (2) bekezdésében írt feltételek fennállása mellett a folytatólagosság törvényi egységébe olvadhatnak.
[32] Ugyanakkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a lopást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el [Btk. 462. § (2) bek. b) pont]. E főszabály alóli kivételként bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke érték-egybefoglalás folytán az ötvenezer forintot meghaladja [Btk. 462. § (4) bek. a) pont].
[33] A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. II. törvény (Szabs. tv.) 177. § (6) bekezdése szerint az elkövetési érték összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés – egyebek mellett – a) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt (így lopást) több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye azonban érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható.
[34] A szabálysértések érték-egybefoglalásának célja és rendeltetése, hogy ezáltal az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) alapján lehessen a cselekményt elbírálni. A törvény ugyanis az absztrakt társadalomra veszélyesség szempontjából azonosnak tekinti, ha az elkövető több, viszonylag kisebb érték (kár, vagyoni hátrány) tekintetében követ el tényállásszerű cselekményeket, vagy pedig egyetlen elkövetési magatartással okozza ugyanazt az eredményt. Ekként a Szabs. tv. 177. § (6) bekezdése alapján az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban, valamint az (1a) bekezdésében megjelölt szabálysértések érték-egybefoglalása folytán létrejött bűncselekmény törvényi egység, amely az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) szerint minősül.
[35] Érték-egybefoglalásra azonban sor kerülhet olyan esetekben is, ha a különböző cselekmények elkövetése folytán jelentkező összesített érték (kár, vagyoni hátrány) nem haladja meg a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolása szempontjából a Btk. 459. § (6) bekezdés a) pontjában megjelölt értékhatárt. Ha azonban az elkövető azonos tulajdon elleni szabálysértéseket rendszeres haszonszerzésre törekedve követ el és ezért az üzletszerűség megállapítható, úgy az üzletszerűség minősítő körülménye folytán a Btk. Különös Részében előírt tényállásoknak megfelelően az elkövetett szabálysértések számának megfelelő rendbeliségű vagyon elleni vétség megállapítása indokolt. Az üzletszerűség az érték-egybefoglalást megelőzi [a Kúria – 2/2023. (VII. 5.) számú BK véleményével fenntartott – 87/2010. BK véleménye a szabálysértések érték-egybefoglalásáról]
[36] Következésképpen:
– ha az elkövető által egy éven belül, külön-külön legfeljebb 50 000 forint értékre elkövetett és együttesen elbírált lopási cselekmények összeadott elkövetési értéke meghaladja az 50 000 forintot, az érték-egybefoglalás folytán bűncselekmény, mégpedig törvényi egységbe olvadó egyetlen rendbeli bűncselekmény valósul meg,
– ha az elkövető által külön-külön legfeljebb 50 000 forint értékre elkövetett lopási cselekményekben a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontjában írt üzletszerű elkövetés ismérvei hiánytalanul felismerhetők, a törvényi tényállás teljes megvalósításának számához igazodó rendbeliségű lopás vétsége megállapításának van helye, függetlenül attól, hogy az egyes részcselekmények egy éven belül mentek-e végbe, azok együttes elkövetési értéke az 50 000 forintot meghaladja-e és e részcselekmények elbírálására együttesen kerül-e sor.
[37] A konkrét esetben a terhelt terhére megállapított részcselekményekkel érintett elkövetési érték együttesen sem haladja meg az 50 000 forintot, így eleve – fogalmilag – kizárt, hogy a vád tárgyát képező cselekmény érték-egybefoglalás folytán képezzen törvényi egységet alkotó, ezért egyetlen rendbeli bűncselekményt.
[38] Ezzel szemben a terhelt által egymáshoz közel eső időpontokban különböző sértettek sérelmére elkövetett lopási cselekményekben a rendszeres haszonszerzési célzat nyilvánvalóan azonosítható, azaz az egyes részcselekmények – a Szabs. tv. 177. § (6) bekezdésében írtak szerint az érték-egybefoglalást egyébként is megelőző – üzletszerű elkövetésük okán minősülnek bűncselekménynek. A szabálysértési értékre, üzletszerűen elkövetett részcselekmények megvalósításával a terhelt az egyes részcselekmények számához igazodóan három ízben merítette ki a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában írt lopás vétségének teljes törvényi tényállását, azaz magatartása három rendbeli lopás vétségeként bírálandó el.
[39] A Kúria 2/2023. (VII. 5.) BK véleményével fenntartott, a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61. BK vélemény 1. pontja alapján a terhelt terhére megállapított bűncselekmény megnevezése helyesen lopás vétsége.
[40] Ekként a járásbíróság a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével, törvénysértően minősítette a terhelt tényállásban rögzített cselekményeit.
[41] A törvénysértő minősítés a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont első fordulatában írt felülvizsgálati ok beálltának csupán szükséges, de nem elégséges feltétele. A felülvizsgálat szóban forgó oka nem teljesül, ha a törvénysértő minősítés nem párosul törvénysértő büntetés kiszabásával.
[42] A Be. rendelkezéseiből következően a felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2011.97.I.). A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli [Bfv.III.77/2017/23. (BH 2017.359.)].
[43] A jogerős büntetővégzés egy rendbeli, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lopás vétsége miatt szabott ki büntetést, amelyhez képest a törvényes minősítésnek megfelelő három rendbeli lopás vétsége miatt a büntetési tételkeret felső határa – a halmazati büntetéskiszabás Btk. 81. § (1), (2) és (3) bekezdésében írt szabályaira tekintettel – három évre emelkedik.
[44] Ezzel együtt a kiszabott büntetés törvénysértő jellegére maga az indítványozó megyei főügyészség sem hivatkozott. Ehhez képest a jogerős büntetővégzésben a Btk. 33. § (4) bekezdésének felhívásával kiszabott közérdekű munka, illetve e büntetési nem 180 órában való meghatározása a törvényes minősítés mellett is igazodik a cselekmények tárgyi súlyához és az alanyi bűnösség fokához.
[45] Erre tekintettel a cselekmény törvénysértő minősítése a jelen esetben nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását, ezért a jogerő áttöréséhez a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont első fordulatában szabott második feltétel nem teljesült.
[46] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen – a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.1.443/2023/14.)