Az Fkr. 15/A. § (6) bekezdéséből és a 21. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjából következően azon szakképesítések után jár felvételi többletpont, amelyek szerepelnek a miniszteri közleményben és nem számítottak utánuk érettségi pontot [423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Fkr.) 15/A. § (6) bek., 21. § (1) bek. j) pont; 1993. évi LXXVI. törvény (Szakképzési tv.) 12. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3), (6) bek.; 2011. évi CCIV. törvény (2011-es Szakképzési tv.) 41/H. § (1a) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2012. szeptember 1-jén kezdte meg középiskolai tanulmányait a szakképző intézményben, ahol 2016. június 21-én érettségi bizonyítványt, majd 2017. május 25-én erősáramú elektrotechnikus végzettséget szerzett. A szakképző intézmény a szakképesítés azonosító számaként a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: 1993-as Szakképzési tv.) 12. §-a értelmében az 5452201 10000000 számot jelölte meg.
[2] A felperes a 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során jelentkezett az egyetem villamosmérnöki alapképzésére. A felvételi eljárás során többletpontként kívánta beszámítani az erősáramú elektrotechnikus szakképesítését.
[3] Az I. rendű alperes a 2023. augusztus 5-én hozott FE-A/84969-4/2023A számú határozatában a felperest felvételi eredményei alapján a megjelölt jelentkezési helyre nem sorolta be, mert a számított pontja nem felel meg az intézmény által meghatározott minimum pontszámnak. A határozat indokolása többek között tartalmazza, hogy az I. rendű alperes a felperes részére 0 többletpontot határozott meg.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetet nyújtott be az I. rendű alperes határozatával szemben, amelyben azt sérelmezte, hogy a hatóság nem ismerte el a többletpontok vonatkozásában az általa 2017-ben szerzett erősáramú elektrotechnikusi szakképesítést. Véleménye szerint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre alapítottan 32 többletpont jár neki a szakképesítésére figyelemmel.
Az elsőfokú ítélet
[5] A törvényszék jogerős ítéletében az I. rendű alperes határozatát megsemmisítette, és az I. rendű alperest új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezte.
[6] Az indoklásban kiemelte, nem volt vitás a felek között, hogy a 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2023. szeptemberben induló képzések kiadvány (a továbbiakban: felvételi tájékoztató) 6. számú táblázataként megjelent miniszteri közlemény szerint kizárólag az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2012-es OKJ rendelet) Országos Képzési Jegyzékében (a továbbiakban: OKJ) szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítések vehetők figyelembe többletpontént. A 6. számú táblázat a műszaki képzési területen, az 5452201 azonosító számú erősáramú elektrotechnikus szakmaszámú szakképesítést tartalmazza.
[7] A felperes bizonyítványában az erősáramú elektrotechnikus szakképesítés azonosító száma 15 számjegyű (5452201 10000000), míg a felvételi tájékoztató 6. számú táblázatában ugyanezen szakképesítés azonosító száma 7 számjegyből áll (5452201). A szakképesítések nemcsak elnevezésükben, de az első 7 számjegy tekintetében is azonosak.
[8] Az I. rendű alperes nem vitatta, hogy a felperes által elvégzett képzés szakmai tartalmában azonos a miniszteri közleményben és a felvételi tájékoztatóban szereplő 5452201 azonosító számú erősáramú elektrotechnikus képzéssel. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a szakképesítés bizonyítványban feltüntetett azonosító száma formailag nem felel meg a miniszteri közleményben és a felvételi tájékoztatóban található azonosító számnak.
[9] A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: 2011-es Szakképzési tv.) 95. §-a értelmében az 1993-as Szakképzési tv. 2011. december 31-én hatályát vesztette, míg a 2011-es Szakképzési tv. 2012. január 1-jén lépett hatályba. Rendelkezéseit első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni. A felperes a szakképesítést tanúsító bizonyítványát 2017-ben szerezte, vagyis a 2011-es Szakképzési tv. és a 2012-es OKJ rendelet hatálya alatt. Ezért a bíróság nem tartotta alaposnak az I. rendű alperes azon hivatkozását, hogy a felperes az erősáramú elektrotechnikus szakképesítését még az 1993-as Szakképzési tv. rendelkezései szerint szerezte meg, mivel 2017-ben ez a jogszabály már nem volt hatályos.
[10] Nem vitás, hogy a felperes szakképesítést igazoló bizonyítványa az 1993-as Szakképzési tv.-re hivatkozik, vélhetően azonban a bizonyítványt kiállító szakképző intézmény használt a kiállításhoz hatálytalan szövegezést tartalmazó formanyomtatványt és szakmai azonosító kódot, mert a korábban írtaknak megfelelően a kibocsátás időpontjában szakképesítést a 2011-es Szakképzési tv. és a 2012-es OKJ rendelet szerint lehetett szerezni.
[11] A 2017-ben hatályos 2011-es Szakképzési tv. 6. § (1) bekezdésére figyelemmel az állam által elismert szakképesítéseket a 2012-es OKJ rendelet tartalmazza. Az ekkor hatályos 2012-es OKJ rendelet 1. számú mellékletének 122. sorában található az erősáramú elektrotechnikus szakképesítés – helyesen – 5452201 azonosító kóddal. Ez az azonosító kód megegyezik a miniszteri közleményben és a felvételi tájékoztatóban szereplő, többletpontként is elismerhető azonosító számmal. A szakképző intézmény alakilag hibásan bocsátotta ki a felperes bizonyítványát, azonban ez a mulasztása a felperesnek hátrányt nem okozhat.
[12] A felvételi eljárásban az I. rendű alperesnek figyelembe kellett volna vennie a felperes részére az erősáramú elektrotechnikusi szakképesítése után járó többletpontokat.
[13] A törvényszék a megismételt eljárásra előírta, hogy az I. rendű alperes köteles a felperes felvételi pontszámát az 5452201 azonosító számú erősáramú elektrotechnikus szakképesítés figyelembevételével kiszámítani, azt nem mellőzheti arra hivatkozással, hogy a bizonyítványon szerepelő szakmai azonosító nem felel meg a miniszteri közleményben és a felvételi tájékoztatóban foglaltaknak.
A felülvizsgálati kérelem
[14] A jogerős ítélet ellen az I. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, és szükség esetén az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[15] Előadta, hogy a 2023. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 15/A. § (6) bekezdése és a 21. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontja vonatkoztak a perben vitás többletpontokra. Az eljárásban a miniszteri közlemény szerint lehetett többletpontot számítani, az pedig konkrét szakképesítéseket rendelt hozzá konkrét felsőoktatási alapképzési szakokhoz vagy képzési területekhez. A miniszteri közlemény a felvételi tájékoztató táblázataként jelent meg. A 2023. évre vonatkozó rendelkezések erős szűkítést tartalmaztak a 2017-ben hatályos rendelkezésekhez képest a többletpontok érvényesítése körében. A szűkítés egyik eleme volt, hogy csak a 2012 utáni OKJ szerinti szakképesítések után érvényesíthető többletpont, a másik elem pedig az, miszerint a miniszter határozza meg közleményben az egyes többletpont-jogcímként érvényesíthető szakképesítéseket.
[16] A jogalkotó ahhoz kötötte, hogy az OKJ-szakképesítések szakmai vizsgájából lehessen érettségi pontot számítani, hogy annak kizárólag a 2012 utáni OKJ-szakképesítések képezhetik az alapját, mivel a szakmai vizsga rendszerszintű változtatáson esett át 2012 után. Ugyanis a modulrendszerű szakmai vizsgát felváltotta a komplex szakmai vizsga.
[17] A felperes az erősáramú elektrotechnikus szakképesítését még az 1993-as Szakképzési tv., valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2010-es OKJ rendelet) rendelkezései szerint szerezte meg, szakmai vizsgáját modulrendszerben tette le.
[18] Az 1993-as Szakképzési tv.-t 2012. január 1-jei hatállyal a 2011-es Szakképzési tv. váltotta, ez alapján került kiadásra szintén 2012. január 1-jei hatállyal a 2012-es OKJ rendelet.
[19] Az Fkr. módosítása – amely beiktatta a 15/A. § (6) bekezdését és módosította a 21. § (1) bekezdés j) pontját – a 2011-es Szakképzési tv. és a 2012-es OKJ rendelet alapján megszerzett szakképesítésekre szűkítette az OKJ-többletpont alapján képező szakképesítések körét azzal, hogy a miniszter ezek közül jelölheti meg a többletpontra jogosító szakképesítéseket.
[20] Az I. rendű alperesnek a perbeli esetben nem kellett mást vizsgálnia mint, hogy a felperes szakképesítése szerepel-e a miniszteri közleményben. Az erre adott válasz nemleges, mindez nem annak a kérdése, hogy szerepel-e még több számjegy a szakmaszám végén, hanem az a meghatározó, hogy a felperes szakképesítését a 2012 utáni rendeletek alapján szerezte-e meg, avagy nem.
[21] A fent ismertetett jogszabályváltozások következménye az, hogy amíg a felperes a szakképesítése után 2017-ben még kapott többletpontot, 2023-ban azonban már nem. Az elsőfokú bíróság nem vélelmezhette volna, hogy a szakképző intézmény gondatlan módon, nem megfelelő formanyomtatványon adta ki a szakképesítés tanúsítványát, hiszen még a formanyomtatvány legyártása is engedélyhez kötött, a felhasználásáról pedig szigorú nyilvántartást kell vezetni. A felek ellenbizonyítást nem tettek arra vonatkozóan, hogy a közokirat tartalma valótlan lenne, így azt a törvényszéknek teljes bizonyító erejűként kellett volna azt figyelembe vennie.
[22] Az ítélet [18] bekezdése az I. rendű alperes szerint iratellenes, mert a perben nem kizárólag arra hivatkozott, hogy a szakmaszám formailag nem egyezik meg, hanem arra is, hogy a 2012 utáni szakképesítésekből számítható érettségi pont vagy többletpont.
[23] Az ítélet [19] pontja irat- és jogszabályellenes, mivel a szakképzési törvények hatályon kívül helyezéséből, illetve hatályba lépéséből nem következik az, hogy a felperes melyik törvény szerinti szakképesítést végezte el.
[24] Az ítélet [20] bekezdése jogszabályellenes, mert a felperes bizonyítványa moduláris vizsga eredményét tartalmazza, nem a 2011-es Szakképzési tv. szerinti komplex szakmai vizsgáét.
[25] Az I. rendű alperes hivatkozott arra, hogy a törvényszék végzésével perbe állította II. rendű alperesként az egyetemet, erre azonban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) végzésben hivatkozott 41/H. § (1a) bekezdésére alapítottan nem volt törvényes lehetőség, mert a többletpont kérdése felsőoktatási intézményi döntést nem érintett.
[26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő, a II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[27] A felülvizsgálati kérelem alapos.
[28] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[29] A Kúria álláspontja szerint a törvényszék a nagyrészt pontosan megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetést vont le.
[30] Az Fkr. 15/A. § (1) bekezdése értelmében középfokú szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkező jelentkező felvételi összpontszámát a szakképzettsége szakirányának megfelelő továbbtanulás esetén a 15. §-tól eltérően – a jelentkező számára előnyösebb módon – az alábbiak szerint kell számítani:
a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával,
b) az érettségi pontok kétszerezésével, vagy
c) kizárólag a szakmai vizsga eredménye után járó pont alapján,
d) és mindhárom esetben a 20–21. §-ban és a 24. §-ban meghatározott többletpontok hozzászámításával.
[31] Az Fkr. 15. § (6) bekezdése szerint a többletpontok megállapítása érdekében képzési területenként a szakiránynak megfelelő, 21. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, 2012. után szerzett szakképzettségek és szakképesítések körét a miniszter hivatalos kiadmányként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján és a Tájékoztatóban. A 21. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontja alapján a jelentkező a következő jogcímeken, a 6. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felvételi eljárás során a 15/A. § (6) bekezdése szerinti miniszteri döntésnek megfelelő szakirányú továbbtanulás esetén, ha a szakképesítést igazoló bizonyítványból vagy a középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélből nem számítottak érettségi pontot a 15/A. § alapján, akkor a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék szerinti 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontra jogosult.
[32] A 2023-as felvételi tájékoztató 6. számú táblázataként jelent meg az Fkr. 15/A. § (6) bekezdésében megjelölt miniszteri közlemény, amely a műszaki képzési terület villamosmérnöki alapképzési szakán az 5452201 szakmaszámú erősáramú elektrotechnikus szakképesítést tartalmazza, mint többletpontra jogosító szakképesítést.
[33] A szakképző intézmény által a felperes részére kibocsátott bizonyítvány az 545220110000000 azonosító számú erősáramú elektrotechnikus megnevezésű szakképesítést megszerzését igazolja, amelynek szakmaszáma nem egyezik meg a miniszteri közleményben szereplő, többletpontra jogosító 5452201 szakmaszámmal.
[34] A Kúria hangsúlyozza, nem vitás, hogy a felperes OKJ bizonyítványában szereplő 15 számjegyből álló, a szakképesítésre vonatkozó azonosító szám (szakmaszám) első hét számjegye megegyezik a miniszteri közleményben szereplő erősáramú elektrotechnikus képesítés szakmaszámával, azonban ez nem jelenti azt, hogy a felperes szakképesítése a többletpontra való jogosultság tekintetében megfelel a miniszteri tájékoztatóban írt szakképesítésnek.
[35] Az I. rendű alperesnek eljárása során a többletpontra jogosultság vonatkozásában – a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően – azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes által szerzett szakképesítés a miniszteri közleményben szerepel-e. A fent kifejtettekből következően a felperes szakképesítésének szakmaszáma a miniszteri közleményben nem található meg, ezért részére a szakképesítése után többletpont nem állapítható meg.
[36] A jogerős ítélet [18] bekezdésében a bíróság rögzítette, az I. rendű alperes a perben nem vitatta, hogy a felperes által elvégzett képzés szakmai tartalmában azonos a miniszteri közleményben szereplő 5452201 azonosítószámú erősáramú elektrotechnikus képzéssel. Az I. rendű alperes kizárólag arra hivatkozott, hogy a szakképesítés bizonyítványban feltüntetett azonosító száma formailag nem felel meg a miniszteri közleményben található azonosítószámnak.
[37] A fenti törvényszéki érveléssel szemben az I. rendű alperes a közigazgatási peres eljárásban 10. alszám alatt terjesztett elő iratot, amelynek 4. oldalán kifejtette, hogy az Fkr. 2020. december 25-i, valamint 2021. január 1-jei hatályú változásai, amelyek módosították a 21. § (1) bekezdés j) pontját, valamint beiktatták a 15/A. § (6) bekezdését – a 2011-es Szakképzési tv. és a 2012-es OKJ rendelet alapján megszerzett OKJ szakképesítésekre szűkítette az OKJ többletpont alapját képező szakképesítések körét azzal, hogy a miniszter ezek közül jelölheti meg a többletpont jogcímének alapját képező szakképesítéseket.
[38] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az Fkr. fent hivatkozott, 2023-ban is alkalmazandó módosításai valóban szűkítették a többletpont alapját képező szakképesítések körét és azt a miniszteri közleményben foglaltakhoz kötötték.
[39] A korábban rögzítetteknek megfelelően a szakképző intézmény a felperes szakképesítését igazoló bizonyítványt az 1993-as Szakképzési tv. 12. §-ára alapítottan adta ki a felperesnek 2017. május 25-én. A bizonyítvány közokiratnak minősül, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 323. § (3) bekezdés b) pontjából következően teljes bizonyító erővel bizonyítja az abban tanúsított adatok és tények valóságát. A Pp. 323. § (6) bekezdése alapján a közokirattal szemben helye van ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza.
[40] A szakképző intézmény bizonyítványának adattartalmát a felek a közigazgatási peres eljárásban nem vitatták, azzal szemben ellenbizonyítást nem indítványoztak. Önmagában az a tény, hogy a bizonyítvány kiadásának időpontjában az 1993-as Szakképzési tv. már nem volt hatályos, nem igazolja azt, hogy a felperes nem ezen jogszabály szerinti, hanem a 2011-es Szakképzési tv. és a 2012-es OKJ rendelet szerinti szakképesítést szerzett. Az ezzel ellentétes, az ítélet [20] bekezdésében foglalt törvényszéki okfejtés nem foghat helyt.
[41] A felperes a szakképesítését igazoló bizonyítványt nem a 2011-es Szakképzési tv. szerint szerezte meg, erre figyelemmel az a jogszabály ebben a körben nem alkalmazandó csakúgy, mint a 2012-es OKJ rendelet sem. Ezért az ítélet [21] bekezdésében a fenti két jogszabályt a perbeli jogviszonyra alkalmazó törvényszéki érvelés alaptalan.
[42] A törvényszék a 4/I. alszámú végzésében az egyetemet II. rendű alperesként perbe állította az Nftv. 41/H. § (1a) bekezdésére és a Kp. 25. § (2) bekezdésére hivatkozva, mert véleménye szerint a felperes által támadott I. rendű alperesi határozat alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban felsőoktatási intézményként az egyetem járt el.
[43] Az Nftv. 41/H. § (1) bekezdése értelmében a jelentkező – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés ellen a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat. A 41/H. § (1a) bekezdése kimondja, perbe kell állítani a felsőoktatási intézményt alperesként, ha az (1) bekezdés szerinti közigazgatási per a felsőoktatási intézmény döntését is érinti.
[44] Az alperes keresettel támadott határozatát az I. rendű alperes hozta. A felperes ügyében a II. rendű alperes mint felsőoktatási intézmény döntést nem hozott, a közigazgatási per így a II. rendű alperes döntését nem érintheti. Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperest szükségtelenül vonta perbe alperesként, mert az Nftv. 41/H. § (1a) bekezdésében foglalt feltétel nem áll fenn.
[45] A Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az azt lefolytató bíróság köteles jelen kúriai végzést figyelembe venni és annak megfelelő döntést hozni.
[46] A törvényszéknek eljárása során a II. rendű alperes szükségtelen perbeállításának eljárásjogi következményeit is le kell vonnia.
(Kúria Kfv.III.37.038/2024/5.)