A magánélethez fűződő személyiségi jog – ezen belül a képmáshoz fűződő jog – más alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre és a közzététel módja – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét okozza-e [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:48. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes által szerkesztett internetes sajtótermékben 2023. május 3. napján „Hivatalosan is itt a tavasz – … rövidnadrágban tartott bizalmas egyeztetést …-nal és egy welsh terrierrel” címmel jelent meg cikk, amely többek között a következő mondatokat tartalmazza. „Az igazán nagy dolgok pisiltetés közben dőlnek el. Azt nem tudjuk, hogy kedden délelőtt is nagy témákról esett-e szó, amikor olvasónk, D. a …ban az elmélyülten beszélgető …–… duóba botlott, a társaságukban egy gyanúsan hallgató aranyos welsh terrierrel. A drótszőrűeket nem annyira ismerő olvasók kedvéért mondom, hogy … a … elnök-vezérigazgatója, civilben milliárdos, 44,6 milliárd forintot kitevő becsült magánvagyonnal. … pedig sok más mellett a kormánybirodalomba tartozó … építőcég, illetve összesen 153 milliárd forintra becsült vagyon tulajdonosa. A két NER-báró szeret közösen üzletelni. Eddigi legnagyobb húzásuk talán az volt, amikor a gyanú szerint egymással össze is játszó magántőke alapjaik uniós milliárdokat fektettek szexoldalakba. Például annak a …-nek a … Zrt.-jébe, aki ezzel páhuzamosan keményen NER-kritikus festőművészként is futtatta magát. Az Unió csalás elleni hivatala által is kivizsgált esetekben a …–… duó alapjai az uniós polgárok pénzét arra használták, hogy … cége irreálisan magasra pumpált áron vehessen meg olyan domain-neveket, mint …, a … vagy …. Az OLAF által vizsgált … programba becsatlakozó magyar cégek annyi szabálytalanságot követtek el, hogy Magyarország több mint 4 milliárd forintot bukott.” A cikk illusztrációjaként az alperes két fotót jelenített meg, amelyen kutyasétáltatás közben látható a felperes … társaságában.
[2] A felperes 2023. június 1. napján az alperesnek megküldött levélben kérte képmásának a cikkből történő törlését. Az alperes a kérelemnek nem tett eleget.
A kereset és az ellenkérelem
[3] A felperes a képmáshoz fűződő jog érvényesítése iránti keresetben arra kérte az alperest kötelezni, hogy képmását megjelenítő két felvételt a „Hivatalosan is itt a tavasz: … rövidnadrágban tartott bizalmas egyeztetést …-nal és egy welsh terrierrel” címmel megjelent cikkből és az alperes valamennyi adathordozójáról eltávolítsa. Kérte továbbá az alperes eltiltását a további jogsértéstől. A kereset jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban. Ptk.) 2:42. § (1) bekezdését, a 2:43. § g) pontját és a 2:51. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg.
[4] Az alperes az ellenkérelemben a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokai szerint a felperes Magyarország egyik legismertebb üzletembere, akinek tevékenysége közpénzeket érint, ezért az adott ügyben közszereplőnek minősül. Annak megítélésénél, hogy a kifogásolt fényképfelvétel közzétételével az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette-e, a sajtószabadsághoz fűződő jogot és a felperes képmáshoz fűződő jogát együttesen kellett értékelni. Az alapjogok kollíziójáról az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) [Thorgeir Thorgeirson v. Icelad (13778/88., 1992. június 25.), Bladet Tromso and Stesaas v. Norway (21980/93., 1999. május 20.), Von Hannover v. Németország No2. (60641/08. 2012. február 7.), Gouguenodze v. Georgia (71678/01, 2006. október 17.)] által kimunkált szempontrendszer alapján kellett állást foglalni a következők szerint. A cikk témája a közéleti vita részét képezi, mert a gazdasági élet szereplőinek magánéleti szituációban történő, de közpénzeket érintő üzleti kapcsolatokról szóló megbeszélését mutatja be. A fotó hozzájárul a közéleti vitához, mert a cikk témáját képi formában jeleníti meg. A felperes személye befolyásos üzletemberként ismert, az ábrázolás módja a felperes emberi méltóságát nem érinti. Az információ megszerzésének módja szempontjából az alperes eljárása megfelelt a szakma szabályainak, az olvasó által készített felvétel szokásos módon került az alperes birtokába, a hitelesség nem vet fel kételyeket, a fényképfelvétel nyilvános helyen készült. A felperes a gazdasági életben betöltött státuszára tekintettel közszereplőnek minősül, akinek más befolyásos üzletemberrel történő magánéleti szituációban történő találkozása a közéleti vita tárgyát képező történésnek minősül. A felperes képmását ábrázoló fotó ezért a Ptk. 2:44. §-a alapján a közéleti vita jogszerű illusztrálásának minősül annak ellenére, hogy készítéséhez és felhasználásához a felperes nem járult hozzá.
[6] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira történő visszautalással hagyta helyben. A jogerős ítélet indokolása szerint a bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy az alperes megalapozottan tekinthette-e a fotóval ábrázolt szituációt olyan történésnek, amiről a nyilvánosságot akár a felperes személyiségi jogainak korlátozása mellett is tájékoztathatja. A cikk egy korábbi közpénzek felhasználását érintő szabálytalansági eljárást idéz fel, amely a felperes és a további személy gazdasági tevékenységéhez is kapcsolódott. A közlés aktualitását e személyek ismételt találkozása szolgáltatta, ami a cikk szerint felveti az újabb közpénzekkel összefüggő üzleti együttműködés lehetőségét. Az elsőfokú bíróság a konkuráló alapjogok közötti mérlegelést megfelelő szempontok alapján és helytállóan végezte el, az elsőfokú bíróság indokainak megismétlése ezért szükségtelen volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetnek adjon helyt. Megsértett jogszabályként a Ptk. 2:44. §-át és a 2:48. § (1) bekezdését jelölte meg.
[8] A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a másodfokú bíróság nem elemezte a Ptk. 2:44. § (1) bekezdésének 2018. július 1. napjától hatályos szövegét, amely szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Figyelmen kívül hagyta, hogy e szabályozásból következően a magán- és családi élet védelme a szükségesség-arányosságon túli kritérium. A Ptk. 2:44. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdését juttatja kifejezésre, mely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének sérelmével, ez utóbbi kritériumhoz nem kapcsolható az Alaptörvény 1. cikk (3) bekezdése szerint elvégzendő szükségességi-arányossági teszt elvégzése. A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 8. § (1) bekezdése kifejezetten nevesíti a magánélet tiszteletben tartásához való jog részeként a képmáshoz való jogot, amelyet a másodfokú bíróság szintén figyelmen kívül hagyott. A cikk kiemelt figyelmet fordít a felperes magánéleti tevékenységre, holott a közügyek vitatása során a magánszféra kiemelt védelmet értelmez, nem vonatkozik rá a szükségesség arányosság teszt. A közéleti szereplő magán- és családi életével kapcsolatos tevékenysége soha nem minősíthető közügynek, e tekintetben a közéleti szereplőt minden esetben a nem közéleti szereplővel azonos szintű védelem illeti meg. A Ptk. 2:44. § (1) bekezdésének ekként történő értelmezését támasztja alá Mvtv. 16. §-ához fűzött indokolása és jogirodalmi álláspontok is.
[9] A felülvizsgálati kérelem további indokai szerint tévesen ítélte meg a másodfokú bíróság azt, hogy a felperes képmása a közéleti vita tárgyaként felhasználható. A közlés ugyanis semmilyen aktualitást nem tartalmaz, a jelenkori eseményeihez nem kapcsolható, arról nem tudósít, több évvel ezelőtti gazdasági eseményt elevenít fel. A sajtó érdeklődésére a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-a alapján a polgárok aktualitásokról történő tájékoztatása adhat alapot, ilyen aktualitása azonban a felvételen megörökített eseménynek nincs. A sajtószerv puszta feltételezése nem alapozza meg a közlés közügy jellegét, egymással magánjellegű viszonyban álló közéleti szereplők minden magánjellegű eseménye nem eshet automatikusan a közügyek megvitatásának magasabb tűrési kategóriájába. A képmás felhasználásához ezért a felperes hozzájárulása szükséges, hiszen nem járul hozzá többlettartalommal közérdekű témához (Kúria Pfv.20.937/2021/8., Pfv.21.201/2019/5.) A közlés közügyekben történő megszólalásként történő minősítése esetén, az úgynevezett szükségességi-arányossági teszt elvégzése sem indokolja a felperes képmáshoz fűződő jogának korlátozását. A közéleti szereplőről nyilvános helyen készített felvétel közéleti vitára hivatkozással minden további mérlegelés nélkül nem használható fel. Döntő jelentősége annak van, hogy a felperesről bemutatott felvételnek van-e, a közügyek megvitatásához hozzájáruló, azt elősegítő információértéke (Kúria Pfv.20.096/2018/5.) Az EJEB gyakorlata is azt támasztja alá, hogy pusztán a személyek magánéleti élethelyzetben való találkozása nem teremt tényleges kapcsolatot egy korábbi cikk tartalmával pusztán azáltal, hogy a kép szereplői megegyeznek a cikk szereplőivel [Österreichischer Rundfunk v. Austria [(35481/02 sz., 2006. december 7.), Alpha Doryforiki Tileorasi Anonymi Etairia v. Greece (72562/10) 2018. február 22.), Hachette Filipacchi Associes („Ici Paris”) v. France (12268/03. 2019. július 23.)]. A felvétel és a cikk közötti összefüggés hiányában a képfelvételek elkészítéséhez és felhasználásához a felperes hozzájárulása lett volna szükséges (Kúria Pfv.21.186/2021/5.). A cikk címe a felperes magánéleti tevékenységének tulajdonított kiemelt jelentőséget, a címnek pedig az Alkotmánybíróság 8/2018. (VII. 5.) AB határozatának [31] bekezdése szerint kiemelt, önálló jelentést kell tulajdonítani. A cikk témája is a felperes magánéletét helyezte középpontba, közéleti tevékenységéhez nem kapcsolódó magánéleti szituációban ábrázolta, ezért a jogerős ítélet által alkalmazott szempontrendszer alapján is jogsértő.
[10] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.
[13] A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának először azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:44. § (1) bekezdését megsértve jutott-e arra a következtetésre, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében a felperes magánélethez fűződő személyiségi joga korlátozható.
[14] A jelen esetben a felperes az igényét speciális eljárás keretében, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben érvényesítette (Pp. 502–504. §). E perkategória speciális szabályai a bizonyítás terjedelmére is kiterjednek. A Pp. 504. § (1) bekezdése szerint a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perben az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekre – az illetékességre vonatkozó szabály kivételével és a (2) bekezdésben meghatározott kiegészítéssel – a sajtó-helyreigazítás iránt indított perre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A (2) bekezdés szerint a bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy azokkal a felperes bizonyítsa, hogy a képmás- vagy a hangfelvétel elkészült, illetve azt felhasználták, illetve, hogy azokkal az alperes bizonyítsa, hogy a felperes az elkészítéshez, illetve a felhasználáshoz hozzájárult, vagy a felperes hozzájárulására törvény alapján nincs szükség. A Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A (2) bekezdés szerint nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
[15] Jelen perben az nem volt vitás, hogy a felperes a fénykép elkészítéséhez, illetve felhasználásához nem járult hozzá, a fotó nem tömegfelvétel és nem nyilvános közéleti szereplés alkalmával készült. A közéleti szereplők esetén a személyiségi jogok védelmének további, a Ptk. 2:44. § (1)–(3) bekezdésben meghatározott korlátja a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok, mindenekelőtt a véleménynyilvánítási (szólás-) és sajtószabadság érvényesülése. Az alperes védekezésére tekintettel ezért az eljárt bíróságok a képmáshoz való jog érvényesítése iránt indított perben is helytállóan tették vizsgálat tárgyává a képmás felhasználásával összefüggésben az ügy alapjogi vetületét és mérlegelték a konkuráló alapjogok érvényesüléséhez fűződő érdekeket.
[16] Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az Mvtv. 16. §-a az Alaptörvény hetedik módosításával kiegészített VI. cikkével való összhang megteremtésére tekintettel a Ptk. 2:44. § (1) bekezdését módosította. A Ptk. 2018. augusztus 1. napjától hatályos, jelen ügyben alkalmazandó 2:44. § (1) bekezdése szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az Mvtv. 16. §-ához fűzött indokolás szerint indokolt a Ptk. módosítása a közéleti szereplők vonatkozásában is a magánélet fokozott védelme érdekében, mind a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása vonatkozásában, mind az ezen kívül eső körben. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. Az Mvtv. 8. § (1) bekezdése szerint a magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme.
[17] Jelen ügyben az elsőfokú bíróság a keresetet a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése megváltozott tartalmának figyelmen kívül hagyásával bírálta el, az elsőfokú ítélet [21] bekezdésében a 2018. augusztus 1. napját megelőzően hatályos, jelen ügyben azonban nem alkalmazandó rendelkezéseit hívta fel. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak ellenére helyes indokaira történő visszautalással hagyta helyben, hogy a felperes a 27.P.21.670/2023/7. számú tárgyalási jegyzőkönyvben és a fellebbezésben kifejtett érvelése is kiterjedt a Ptk. 2:44. (1) bekezdésének módosult rendelkezéseire. A felperes a fellebbezési érvelését – egyebek mellett – kifejezetten arra alapította, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozása – a Ptk. 2:44. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése szerint – nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az első- és a másodfokú bíróság anyagi jogszabálysértésének azonban az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, ezért a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését sem indokolta a következő okokból.
[18] Az Alaptörvény – amelynek mindenkor hatályos szövege alkalmazandó – hetedik módosítása megváltoztatta a magánélet védelmének kereteit. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hetedik módosítása után folytatott gyakorlatában hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében megállapított magánszférajogok nemcsak komplex védelmet jelentenek az egyén számára, hanem adott esetben az egyén családi életére, otthonára, valamint kapcsolattartására nézve ez a védelem fokozottan, kiemelten jelenik meg. Ilyen fokozott védelem a közszereplő mellett még inkább érvényesül a nem közszereplő közeli hozzátartozóival (kiemelten mind a közszereplők, mind a nem közszereplők gyermekeivel) összefüggésben, különösen a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog gyakorlása esetén. Az Alaptörvény említett módosítása a fenti alapjogok esetleges kollíziója során a magánszférát mint „lehetséges” külső korlátot említi. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ezért a bíróságoknak mint jogalkalmazóknak esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményének gondos mérlegelésével kell megállapítaniuk azt, hogy a magánszféra, ezen belül a családi élet védelme méltányos egyensúlyba került-e a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentőségével, hírértékével, avagy az adott hír olyan önálló információs értékkel bír-e, amely a közéleti vitát előmozdítja (3210/2020. (VI. 19.) AB határozat Indokolás [56]).
[19] Az Alkotmánybíróság értelmezéséből következően az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének a hetedik módosítást követő rendelkezései sem zárják ki az alapjogok ütközését, az ügy alapjogi érintettsége esetén a bíróságnak ezért minden esetben kötelessége annak mérlegelése, hogy az érintett magánszférája, ezen belül a képmáshoz fűződő jogosítványai méltányos egyensúlyba került-e a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentőségével, hírértékével. Ebből következően a Kúria nem kíván eltérni a Pfv.IV.20.613/2021/4. számú ítéletében foglalt indokaitól abban, hogy a magán- és családi körben történt cselekmények nem mindig és minden körülmények között tartoznak a magánélet védelme alá. Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésével védett, a magánélet védelméhez fűződő jog nem „elsődleges” más alapjoggal, így a IX. cikkel védett véleménynyilvánításhoz fűződő alapjoggal szemben sem. A bíróságoknak a magánélethez való jog más, azonos szinten védett jogokkal – elsősorban a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával – való konfliktusának megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérnie a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával. Ezt támasztja alá az Mvtv. 2. § (2) bekezdése is, mely az Alaptörvénnyel összhangban mondja ki, hogy a magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. Mindebből következően téves a felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon érvelése, hogy a felperes magánélethez fűződő személyiségi joga – ezen belül az Mvtv. 8. § (2) bekezdése által nevesített képmáshoz fűződő jog – olyan sérthetetlen jog és olyan kiemelt védelmet élvez, amely az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával sem korlátozható.
[20] Ezt követően a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes képmásának felhasználása a közügyek megvitatásához hozzájárult-e, igenlő esetben a konkuráló alapjogok közötti mérlegelés során a másodfokú bíróság a felperes által megjelölt anyagi jogszabályokat megsértve döntött-e a kereset elutasításáról.
[21] Az Alkotmánybíróság gyakorlata egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez (amikor a megosztott információ a közélethez kapcsolódik) fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik (3308/2020. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [28], 7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [17], [47]). Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint a közéleti vita nemcsak a szűkebb értelemben vett politikai vitát jelenti, hanem valamennyi társadalmi jelentőségű kérdés megvitatása is ebbe a körbe sorolandó. A puszta információs érdek (a közvélemény kíváncsisága) nem szolgáltatna alapot az Alaptörvény II. és VI. cikkeinek korlátozására, a demokratikus vita lehetőségének biztosítása viszont igen (26/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [27], [29]).
[22] Miként arra az elsőfokú bíróság is helyesen mutatott rá: az EJEB számos döntésében vizsgálta a véleménynyilvánítás szabadságához az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 10. Cikkhez kapcsolódóan a magánszemélyek magánszférájához való jogának a terjedelmét. Az Egyezmény 10. Cikke nemcsak a gondolatot és az információt védi, hanem azt a formát is, amelyekben az megjelenik, így kiterjed a képfelvételek közlésére is, azaz a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja azok közzétételét is [Von Hannover kontra Németország (No.2.), no.40.660/08 és 60.641/08, 2012. február 7-i ítélet, Von Hannover kontra Németország (No.3.), no.8772/10, 2013. szeptember 19-i ítélet, Verlagsgruppe News GmbH. and Bobi v. Ausztria, 59.631/9, 2012. december 4.]. Az EJEB ítéleteiben általános jelleggel – az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszerhez hasonlóan – rögzítette a képfelvételnek az érintett személy hozzájárulása nélkül történő közzététele esetén a jogsértés megítélése során figyelembe veendő szempontokat. Eszerint értékelni kell, hogy a közlés mennyiben járul hozzá a közéleti vitához, mennyire ismert az érintett személy, mi a sajtóközlemény témája, milyen volt az érintett személy korábbi magatartása, továbbá a képfelvétel milyen körülmények között készült, mi a közlemény tartalma, formája és következményei (Von Hannover v. Germany no.59.320/00., [109]–[113], Verlagsgrouppe News GmbH. Bobi kontra Ausztria 2012. december 4., 59.631/09, [72]). Közszereplő nem jogosult magánélete olyan mértékű védelmére, mint egy magánszemély (Von Hannover v. Germany (No.3), no.9772/10, 2013. szeptember 19-i ítélet).
[23] A felperes által említett további ítéletekben az EJEB a vizsgálandó elemek között úgyszintén kiemelte az érintett személy ismertségének fokát, az ügy aktualitását, a feljelentés tartalma és a bemutatott kép közötti kapcsolatot, továbbá a képmás bemutatását kísérő szöveget (Österreichischer Rundfunk v. Austria, 2006. december 7., 35.841/02). A véleménynyilvánítás szabadságának 10. Cikkbe ütköző sérelmét megállapító ítéletében az EJEB szintén a következő szempontokat vette figyelembe: a közlés hozzájárulása a közérdekű vitához; az érintett személy és a jelentés tárgyának ismertségi foka; az érintett személy korábbi magatartása; a videofelvétel készítésének ismertsége; az információ megszerzésénke módja és valóságtartalma; a közvetítés tartalma, formája és következményei; a szankció súlyossága (Alpha Doryforiki Tileorasi Anonymi Etairia v. Greece (72562/10) 2018. február 22., [49]–[80]). A felperes által idézett további ügyben az EJEB úgyszintén a véleménynyilvánítás szabadságának 10. Cikkbe ütköző sérelmét megállapító ítéletében azt hangsúlyozta, hogy az EJEE 10. Cikk (2) bekezdése nagyobb teret enged a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozásra az olyan ügyekről szóló szenzációhajhász tudósítások kapcsán, amelyek egyedüli célja, hogy kielégítsék az olvasóközönség kíváncsiságát egy adott személy szigorú értelemben vett magánéletének részleteivel kapcsolatban. A közismert személyek esetén is figyelemmel kell lenni arra, hogy a publikáció hozzájárult-e a bármilyen közérdekű társadalmi vitához (Hachette Filipacchi Associes („Ici Paris”) v. France (12268/03.) 2019. július 23. [40] bekezdés). A Kúria – idézett szempontrendszerhez igazodó – töretlen gyakorlata szerint a képmás felhasználásához adott hozzájárulás felhasználása során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a közszereplőről a cikk tárgyát képző témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e (Kúria Pfv.IV.20.069/2021., Pfv.IV.20.290/2022/6.).
[24] Ebben az ügyben a másodfokú bíróság – a fent idézett szempontokra tekintettel – a jogsértés megítélése során helytállóan vonta az értékelés körébe és a Kúria is meghatározó jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cikk témája a közéleti megszólalásként értékelhető a következőkre tekintettel. Egyrészt a publikáció érinti a közpénzek felhasználását, mert a felperes és a képen látható további személy korábbi, szabálytalansági eljárást maga után vonó, gazdasági tevékenységét, „közös üzletelését” eleveníti fel. Az alperes a cikk alatt elérhetővé tette egy internetes portálon 2017. március 1. napján megosztott cikket, amely az olvasó figyelmét e témára irányítja. Másrészt tágabb értelemben a cikk általánosabb mondanivalója az, hogy a felperes és a társaságában – kétségtelenül magánjellegű szituációban – mutatkozó személy komoly hatást kiváltó gazdasági döntéseinek alapja és alapvető szempontja a közöttük fennálló személyes kapcsolat, ami a felperes gazdasági életben betöltött szerepére tekintettel szintén a közéleti vita részét képező téma. Ezt a mondanivalót az alperes éppen azzal a képi ábrázolással erősítette, hogy a felperest a gazdasági élet más, kiemelkedő szereplőjével közösen szabadidős tevékenység alkalmával láttatta. Az átlagosan tájékozott olvasó számára egyértelmű, hogy a publikáció témája nem önmagában a felperes városi sétájának bemutatása. Ez következik önmagában a cikk címéből, mely szerint a felperes „bizalmasan egyeztet” …nal. Ezt a mondanivalót közvetíti az írás bevezetője, miszerint „[a]z igazán nagy dolgok pisiltetés közben dőlnek el”. A publikáció közügyet érintő tartalma szempontjából ezért nem annak van jelentősége, hogy az alperes a fényképpel ábrázolt esemény alapján okkal feltételezte-e az adott esetben újabb közös gazdasági tevékenység megszervezését, hanem annak, hogy a magyar gazdasági élet jelentős szereplői egymással magánjellegű kapcsolatban állnak, amely személyes kapcsolat a gazdasági döntéseket is befolyásolhatja. A felperes a gazdasági életben betöltött jelentős szerepvállalására tekintettel a közlés ezen mondanivalója nem csupán az olvasók kíváncsiságának kielégítését szolgálja, hanem a közérdeklődésen túl egyértelműen a társadalmi vitában, azaz a közügyben történő megszólalásként is értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az alperes által ábrázolt jelenet a társadalmi vita részét képező témával függ össze, ezért a jogerős ítélet nem tér el jogkérdésben a Kúria Pfv.IV.20.937/2021/8. és a Pfv.IV.21.201/2019/5. számú ítélet indokaitól sem. Ezt meghaladóan a Kúria megítélése szerint jelentősége volt annak, hogy a felperes magasabb tűrési kötelezettségét kifejezetten a gazdasági szerepvállalás, a közbeszerzésekben való részvétel, a közpénzekhez érdemi mértékű hozzájutás alapozta meg, az ezzel kapcsolatos tűrési kötelezettsége szinte azonos a közszereplőkével (Kúria Pfv.IV.20.067/2018/6., Pfv.20.069/2018/7.). Az alperes közlése témáját tekintve szorosan kapcsolódik e magasabb tűrési kötelezettséggel érintett tevékenységhez, a képi ábrázolás is a magyar gazdasági élet egyik meghatározó szereplőjével ábrázolja. A fényképfelvétel készítésének körülményei között értékelni kellett, hogy a felperest ábrázoló fotó a nyilvánosság számára nyitva álló parkban készült, cikk aktualitását a felek aktuális közös tevékenysége adta. Az pedig jelen per tárgya – a képmáshoz fűződő jog megsértése – de az ütköző alapjogok kollíziója szempontjából sem bír jelentőséggel, hogy az alperes híradása megfelelt-e a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének. Végezetül a másodfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy a felperes megjelenítése nem járt az emberi méltóság sérelmével.
[25] Mindezek alapján a Kúria – az Alkotmánybíróság és az EJEB hivatkozott döntéseiben vizsgált mérlegelési szempontok figyelembevételével – azt állapította meg, hogy a cikkben a felperes képmásának hozzájárulása nélkül történt bemutatása nem járt a képmáshoz fűződő jog aránytalan sérelmével, a szólás- és sajtószabadság mint a közügyek megvitatását biztosító alapjogok gyakorlásával szemben.
[26] A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette és jogkérdésben sem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.20.138/2024/4.)