II.
C-181/21. sz - G. és C-269/21. sz. X (Nomination des juges de droit commun en Pologne) egyesített ügyben 2024. január 9-én hozott ítélet
A Sąd Okręgowy w Katowicach (katowicei regionális bíróság, Lengyelország) 2021. március 18-i és a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság, Lengyelország) 2021. március 31-i határozataival előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatatlanok.
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az EUSZ 2. cikknek, az EUSZ 6. cikk (1)–(3) bekezdésének, valamint az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben történő értelmezésére vonatkoznak.
2 E kérelmeket a C-181/21. sz. ügyben egy magánvállalkozás és egy fogyasztó között hitelszerződésből eredő követelés tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében, a C-269/21. sz. ügyben pedig több fogyasztó és egy bank között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya devizában nyilvántartott hitelszerződésből eredő követelés és e szerződés megsemmisítése.
Az alapeljárások
A C-181/21. sz. ügy alapjául szolgáló tényállás
30 Az alapeljárás egy magánvállalkozás és egy fogyasztó között hitelszerződésből eredő követelés tárgyában folyik.
31 E magánvállalkozás keresetet indított a fogyasztó ellen 16 000 lengyel zloty (PLN, hozzávetőleg 3450 euró) kamatokkal és eljárási költségekkel növelt összegének megfizetése iránt. A Sąd Rejonowy w Dąbrowie Górniczej (Dąbrowa Górnicza-i kerületi bíróság, Lengyelország) érdemi határozatot hozott, és fizetési meghagyást bocsátott ki. A fogyasztó e határozattal szemben ellentmondással élt. Az ellentmondást e kerületi bíróság végzésével elutasította.
32 A fogyasztó e végzés ellen panaszt nyújtott be a Sąd Okręgowy w Katowicachnál (katowicei regionális bíróság, Lengyelország). E panasz kivizsgálására egy három bíróból álló ítélkező testületet jelöltek ki, amelynek A. Z. bíró is a tagja volt.
33 Ami A. Z. bíró Sąd Okręgowy w Katowicachra (katowicei regionális bíróság) történő kinevezésének körülményeit illeti, az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e bíró, aki 1996 óta volt a Sąd Rejonowy w Jaworzniére (jaworznói kerületi bíróság, Lengyelország) kinevezett bíró, pályázatot nyújtott be a Sąd Okręgowy w Katowicachon (katowicei regionális bíróság) megüresedett bírói álláshely betöltésére.
34 A Sąd Apelacyjny w Katowicach (katowicei fellebbviteli bíróság, Lengyelország) kollégiuma előzetes véleményt adott ki A. Z. bíró pályázatára vonatkozóan, majd ezt követően e bíróság bíráinak képviselői a pályázat véleményezésétől tartózkodtak. E közgyűlés ugyanis 2019. január 14-én elfogadott egy határozatot, amelyben jelezte, hogy az ilyen kinevezési eljárásban szerepet játszó KRS jogállásával és működési módjával kapcsolatos aggályaira tekintettel nem vesz részt az e bíróságon, illetve az illetékességi területén működő sąd okręgowykon (regionális bíróságok) megüresedett álláshelyekre történő bírói kinevezésekre irányuló eljárásban.
35 Ezenkívül az ugyanezen a napon elfogadott határozatával a Sąd Apelacyjny w Katowicach (katowicei fellebbviteli bíróság) bíráinak képviselőiből álló közgyűlés felhívta az elnökét egyrészt, hogy tartózkodjon az e bíróság és a Sąd Okręgowy w Katowicach (katowicei regionális bíróság) bírói álláshelyeire benyújtott pályázatok továbbításától mindaddig, amíg a közgyűlés nem véleményezte azokat, másrészt pedig hogy a kinevezési eljárások előkészítésére vonatkozó napirendi pontot halassza el mindaddig, amíg a KRS-sel kapcsolatos kétségek eloszlatására sor nem kerül.
36 A fenti határozatok ellenére a Sąd Apelacyjny w Katowicach (katowicei fellebbviteli bíróság) elnöke, aki egyben e bíróság bírói közgyűlésének elnöke is, és akit az igazságügyi miniszter nevezett ki e bíróság elnökévé, elfogadta A. Z. bíró pályázatát. A Lengyel Köztársaság elnöke A. Z.-t a Sąd Okręgowy w Katowicach (katowicei regionális bíróság) bírájává nevezte ki.
37 A 2021. március 18-án tartott zárt ülésen a jelen ítélet 32. pontjában említett ítélkező testület előadó bírája kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezen ítélkező testület „bíróságnak” minősül-e, tekintettel A. Z. bírónak a Sąd Okręgowy w Katowicach (katowicei regionális bíróság) bírájává történő kinevezésének körülményeire. E körülmények között fordult – a polgári perrendtartásról szóló törvény 367. cikkének 3. §-a alapján – egyedül eljárva a Bírósághoz.
A C-269/21. sz. ügy alapjául szolgáló tényállás
38 Az alapeljárás több fogyasztó és egy bank között devizában nyilvántartott hitelszerződésből eredő követelés, illetve e szerződés megsemmisítése tárgyában folyik.
39 E fogyasztók a 2019. október 3-i Dziubak ítéletre (C-260/18, EU:C:2019:819) hivatkozva a Sąd Okręgowy w Krakowiéhoz (krakkói regionális bíróság) fordultak annak érdekében, hogy a bíróság kötelezze e bankot többek között 104 537 PLN (hozzávetőleg 22 540 euró) megfizetésére, és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az érintett hitelszerződést. Emellett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztettek, amelyben többek között azt kérték, hogy engedélyezzék számukra az e hitelszerződés alapján teljesítendő havi törlesztőrészletek megfizetésének felfüggesztését mindaddig, amíg az alapeljárásban jogerős ítélet nem születik.
40 Ezt az eljárást és az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálását a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) egyesbíróként eljáró bírájára szignálták, aki az ügyben a kérdést előterjesztő bíróság.
41 A bíróság 2020. október 9-i végzésével helyt adott az említett kérelemnek.
42 A bank a végzéssel szemben panaszt nyújtott be. A panasz megvizsgálására a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) három bíróból álló ítélkező testületét jelölték ki. Ezen ítélkező testület egyik tagja A. T. bíró, aki egyben az előadó bíró és az említett ítélkező testület elnöke is volt. Ez az ítélkező testület az említett végzést megváltoztatta, és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet teljes egészében elutasította. Mivel az ilyen határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye, az ügyet érdemi határozathozatalra visszautalták a kérdést előterjesztő bírósághoz.
43 Az A. T. bírónak a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) bírájává történő kinevezésének körülményeit illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy e bíró, aki 2009 óta a Sąd Rejonowy dla Krakowa-Krowodrzy w Krakowie (Krakkó-Krowordza-i kerületi bíróság, Krakkó, Lengyelország) kinevezett bírája volt, pályázatot nyújtott be a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) megüresedett bírói álláshelyének betöltésére. Ezen álláshelyre egyedül az említett bíró pályázott. A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy nagy tapasztalatuk ellenére a sąd rejonowyk (kerületi bíróságok) számos bírája nem vesz már részt e pályázati eljárásokon, mivel a rendes bíróságok bíráinak kinevezésére irányuló eljárás már nem alkotmányos, többek között azért, mert a nagymértékben átpolitizálttá vált KRS döntései már nem objektív kritériumokon alapulnak, és azok az igazságügyi miniszter által kinevezett bírósági elnökök által támogatott pályázóknak kedveznek.
44 A Kolegium Sądu Okręgowego w Krakowie (a krakkói regionális bíróság kollégiuma, Lengyelország) a 2020. június 1-jei meghallgatáson véleményezte A. T. bíró pályázatát.
45 A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy e kollégium tagjainak többségét a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) és a sąd rejonowyk (kerületi bíróságok) elnökei adják, akiknek a kinevezésére az igazságügyi miniszternek közvetlen befolyása van. Hozzáteszi, hogy A. T. bíró pályázatát nem terjesztették a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) bírói közgyűlése elé véleményezésre, tekintettel arra, hogy a lengyel jogalkotó teljes egészében megszüntette a bírói önigazgatási testületeknek a lengyelországi bírák kinevezési folyamatára gyakorolt tényleges befolyását. 2020. február 14-ét követően – és ezen belül különösen a rendes bíróságokról szóló törvény 58. cikke módosításának hatálybalépése óta – ugyanis már nem követelmény, hogy e közgyűlés véleményt adjon.
46 2020. július 7-én a KRS határozatot fogadott el, amelyben A. T. bírónak a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) bírájává történő kinevezését javasolta. 2021. február 4-én a Lengyel Köztársaság elnöke e kinevezésnek eleget tett.
47 Az említett kinevezés körülményei alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak a jelen ítélet 42. pontjában említett, a 2020. október 9-i végzésével szemben a bank által benyújtott panasz tárgyában határozatot hozó három bíróból álló ítélkező testület összetételének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, és következésképpen az ezen ítélkező testület által elfogadott határozat érvényességét illetően. A bíróság ebben az összefüggésben azt kérdezi, hogy kötelező-e rá nézve annak a bírói tanácsnak a végzése, amely hatályon kívül helyezte az általa elrendelt ideiglenes intézkedéseket, vagy az ügyek véletlenszerű elosztásának rendszere alapján új ítélkező testületet kell kijelölni a panasz vizsgálatára, amelyben A. T. bíró nem vesz részt.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek indokolása, valamint a C-181/21. és C-269/21. sz. ügyben előterjesztett kérdések
48 A kérdést előterjesztő bíróságok lényegében előadják, hogy a Bíróság által eddig elbírált más ügyektől eltérően a C-181/21. és C-269/21. sz. ügyek tárgya nem a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság), hanem a rendes bíróságok bírói álláshelyeire történő kinevezés.
49 Ezzel kapcsolatban utalnak a KRS és a bírói önigazgatási testületek összetételével, ezeknek a bírói kinevezések folyamatában betöltött szerepével, valamint az ilyen kinevezések jogszerűségének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos közelmúltbeli lengyelországi igazságügyi reformhoz kapcsolódó bizonyos fejleményekre. E különböző tényezők arra késztetik őket, hogy megkérdőjelezzék, hogy az ilyen eljárás eredményeként kinevezett bírák részvételével megalakított ítélkező testületek „bíróságnak” minősülnek-e nevezetesen az uniós jog értelmében.
50 E körülmények között a Sąd Okręgowy w Katowicach (katowicei regionális bíróság) és a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárásokat felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő – a C-181/21. és C-269/21. sz. ügyben közel azonos módon megfogalmazott – kérdéseket terjeszti a Bíróság elé.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
„1) Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 2. cikket és az EUSZ 19. cikk (1) bekezdését, valamint a [Charta] 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 6. cikk (1)–(3) bekezdését, hogy
a) nem minősül az uniós jog értelmében törvény által létrehozott bíróságnak az a bíróság, amelynek keretében az e bíróságon belül bírói tisztségre a többségében a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül felállított bírói önigazgatási testületek részvételét mellőző eljárásban kinevezett személy jár el olyan helyzetben, amelyben az érintett tagállam alkotmányos vívmányainak fényében szükséges az e követelménynek megfelelő bírói önigazgatási testület bírói kinevezési eljárásban való részvétele az intézményi és strukturális összefüggésekre, és különösen arra tekintettel, hogy
– a bírói tisztségre vonatkozó pályázatok véleményezésének kötelezettsége a bírák közgyűléseire hárult, e kötelezettséget pedig szándékosan a nemzeti jogszabályokkal és e bírói önigazgatási testület álláspontjával ellentétes módon figyelmen kívül hagyták [(C-181/21. sz. ügy)]; vagy
a bírói tisztségre vonatkozó pályázatok véleményezésének kötelezettsége a bíróság kollégiumára hárult, amely szervet oly módon alakították ki, hogy tagjainak többségét a végrehajtó hatalom képviselője (az igazságügyi miniszter, egyben Prokurator Generalny [legfőbb ügyész, Lengyelország]) nevezte ki [(C-269/21. sz. ügy)];
– a lengyel alkotmányos és jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes módon megválasztott jelenlegi [KRS] nem független szerv, és annak nem tagjai a szakma e szervbe a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül kinevezett képviselői, következésképpen ténylegesen nem nyújtottak be a bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló, nemzeti jogszabályoknak megfelelő kérelmet;
– a pályázati eljárás résztvevőinek nem állt rendelkezésre az EUSZ 2. cikk, az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése, valamint a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 6. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti bíróság előtti jogorvoslat;
b) nem felel meg a törvény által létrehozott független bíróság követelményeinek az a bíróság, amelyben e bíróságon belül bírósági tisztségre a végrehajtó hatalom önkényes beavatkozásától függő és a többségében a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól függetlenül létrehozott bírói önigazgatási testületek vagy a jelölt objektív értékelését biztosító egyéb szerv részvételét mellőző eljárásban kinevezett személy jár el, tekintettel arra, hogy a bírói önigazgatási testületek és a végrehajtó és jogalkotó hatalomtól független és a jelölt objektív értékelését biztosító egyéb szerv részvétele a bírói kinevezési eljárásban az EUSZ és a Charta fentiekben említett rendelkezéseiben gyökerező, és az Európai Unióhoz hasonló jogi unió alapját jelentő európai jogi hagyomány összefüggésében szükséges ahhoz, hogy a nemzeti bíróság az uniós jog hatálya alá tartozó ügyekben biztosítsa a hatékony bírói jogvédelem előírt szintjét, és következésképpen biztosított legyen a hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve, valamint a jogállamiság elve?
2) Úgy kell-e értelmezni a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket és EUSZ 19. cikk (1) bekezdését, hogy amennyiben a bíróság valamely tanácsának az [első kérdésben] ismertetett feltételek mellett kinevezett személy a tagja,
a) azokkal ellentétes az olyan nemzeti jogi rendelkezések alkalmazása, amelyek az ilyen személy bírói tisztségre való kinevezése jogszerűségének vizsgálatát a bírói tisztségre kizárólag az [első kérdésben] ismertetett feltételek mellett kinevezett személyekből álló [rendkívüli felülvizsgálati és közjogi tanács] kizárólagos hatáskörébe utalják, és amelyek egyúttal előírják a bírói kinevezésekkel kapcsolatos kifogások elbírálásának mellőzését – figyelembe véve az intézményi és rendszerszintű kontextust is;
b) az uniós jog tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében a nemzeti jog olyan értelmezését követelik meg, amely lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a határozathozatalra alkalmatlan bíró kizárására vonatkozó szabályok analógia útján történő alkalmazása útján hivatalból kizárja az ilyen személyt az ügy elbírálásából (iudex inhabilis)?”
51 A Bíróság elnöke a 2021. május 5-i határozataival az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélet meghozatala céljából egyesítette a C-181/21. és a C-269/21. sz. ügyet.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatóságáról
60 A C-181/21. sz. ügyben a lengyel kormány többek között lényegében arra hivatkozva vitatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát, hogy csak az alapügyben eljáró, három bíróból álló ítélkező testület rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az ebben az ügyben feltett kérdéseket a Bíróság elé terjessze, az ezen ítélkező testület egyedül eljáró bírájának erre nem volt hatásköre.
61 A C-269/21. sz. ügyben e kormány arra hivatkozik, hogy a lengyel eljárási szabályok értelmében az ebben az ügyben kérdést előterjesztő bíróságnak nincs hatásköre az alapeljárás felperesei által előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elbíráló jogerős végzést meghozó, három bíróból álló ítélkező testület, ezen belül különösen az ezen ítélkező testület egyik tagja, A. T. bíró kinevezése jogszerűségének felülvizsgálatára. A lengyel kormány álláspontja szerint, amelyet a tárgyaláson a Bizottság is támogatott, ilyen körülmények között a Bíróságnak az ezen előterjesztő bíróság által feltett kérdésekre adott válasza nem szükséges az alapeljárás tárgyát képező jogvita eldöntéséhez.
62 E tekintetben a Bíróság már többször hangsúlyozta, hogy az EUMSZ 267. cikkel bevezetett eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén a Bíróság megadja számukra az uniós jog értelmezéséhez azokat a támpontokat, amelyek az általuk eldöntendő jogvita megoldásához szükségesek, továbbá az előzetes döntéshozatalra utalás indoka nem az általános vagy hipotetikus kérdésekről való véleménynyilvánítás, hanem az adott jogvita tényleges megoldásának szükségessége (2022. március 22-i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – kinevezés] ítélet, C-508/19, EU:C:2022:201, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
63 Az EUMSZ 267. cikkben foglaltak szerint a kért előzetes döntésnek „szükségesnek” kell lennie a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó „ítélete meghozatalához” (2022. március 22-i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – kinevezés] ítélet, C-508/19, EU:C:2022:201, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
64 A Bíróság ily módon emlékeztetett arra, hogy az EUMSZ 267. cikk szövegéből és rendszeréből is kitűnik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás egyik előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita, amelynek keretében a nemzeti bíróságnak az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletet tekintetbe vevő határozatot kell hoznia (2022. március 22-i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – kinevezés] ítélet, C-508/19, EU:C:2022:201, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
65 Az ilyen eljárás keretében tehát e jogvitának és az értelmezni kért uniós jogi rendelkezéseknek kapcsolódniuk kell egymáshoz, hogy az értelmezés a kérdést előterjesztő bíróság által meghozandó határozat szempontjából objektíve szükséges legyen (2020. március 26-i Miasto Łowicz és Prokurator Generalny ítélet, C-558/18 és C-563/18, EU:C:2020:234, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
66 A jelen ügyben a C-181/21. sz. ügyet illetően elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy – amint az az ezen ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik – e kérelmet az alapügyben eljáró, három bíróból álló ítélkező testület előadó bírója terjesztette a Bíróság elé. E bírónak kétségei vannak afelől, hogy ezen ítélkező testület összetétele összeegyeztethető-e különösen az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésével és a Charta 47. cikkével, arra tekintettel, hogy az említett ítélkező testületnek A. Z. bíró is a tagja, akit a lengyel igazságszolgáltatási rendszer reformja nyomán hatályba lépő eljárás szerint neveztek ki.
67 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel ez az előterjesztő bíró tehát arra keresi a választ, hogy megfelel-e az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek az a bíró, aki az alapügyben eljáró ugyanazon ítélkező testület tagja, mint ő maga, és akit bizonyos sajátos körülmények között neveztek ki.
68 E tekintetben tény, hogy minden bíróság köteles megvizsgálni, hogy összetételénél fogva a – többek között az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti – törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróságnak minősül-e, ha e tekintetben komoly kétség merül fel, mivel e vizsgálat szükséges ahhoz a bizalomhoz, amelyet egy demokratikus társadalom bíróságainak a jogalanyban kelteniük kell (2020. március 26-i Simpson kontra Tanács és HG kontra Bizottság [felülvizsgálat] ítélet, C-542/18 RX-II és C-543/18 RX-II, EU:C:2020:232, 57. pont; 2023. június 5-i Bizottság kontra Lengyelország [A bírák függetlensége és magánélete] ítélet, C-204/21, EU:C:2023:442, 129. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.).
69 Mindemellett a Bíróságtól előzetes döntéshozatal keretében kért értelmezésnek az EUMSZ 267. cikk értelmében vett szükségessége azt jelenti, hogy ha a nemzeti bíróság – a C-181/21. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróhoz hasonlóan – úgy határoz, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordul a Bírósághoz, akkor egyedül le kell tudnia vonni a következtetéseket ezen értelmezésből azáltal, hogy annak fényében értékeli az ugyanazon ítélkező testület egy másik bírája kinevezésének jogszerűségét, és adott esetben dönt e bíró kizárásáról.
70 Márpedig sem az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból, sem a C-181/21. sz. ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem következik, hogy a nemzeti jog szabályai értelmében az ebben az ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíró mindezt saját hatáskörében eljárva, egyedül megtehetné.
71 Így nem egyértelmű, hogy e bíró egyedül eljárva figyelembe vehetné a Bíróság által az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseire adott esetleges válaszokat.
72 Az uniós jog rendelkezéseinek a C-181/21. sz. ügyben kért értelmezése tehát az alapügyben a kérdést előterjesztő, egyedül eljáró bíró által meghozható határozat szempontjából nem objektíve szükséges.
73 Következésképpen a C-181/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet úgy kell tekinteni, hogy az a jelen ítélet 62. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett általános vagy hipotetikus kérdésekről való véleménynyilvánításra irányul, és ezért elfogadhatatlan.
74 Ami a C-269/21. sz. ügyet illeti, meg kell állapítani, hogy az ebben az ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemben maga az előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság) három bíróból álló ítélkező testülete által meghozott, az előterjesztő bíróság határozatát megváltoztató, és az érintett fogyasztók ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasító végzés ellen nincs helye további jogorvoslatnak. Ugyanakkor hivatkozik az e végzést övező jogbizonytalanságra, amelynek oka, hogy az azt meghozó ítélkező testület összetételének jogszerűsége A. T. bíró részvétele miatt kétséges. Mindemellett e bíróság nem hivatkozik a lengyel eljárási jog egyetlen olyan rendelkezésére sem, amely hatáskört biztosítana számára, hogy vizsgálja, ráadásul egyesbíróként eljárva, hogy az ilyen kérelem tárgyában egy három bíróból álló ítélkező testület által meghozott jogerős végzés összeegyeztethető-e nevezetesen az uniós joggal.
75 Egyébiránt a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy az alapügyben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a kérdést előterjesztő bíróságra nézve – a polgári perrendtartásról szóló törvény 365. cikke értelmében – kötelező erejű végzéssel jogerősen elbírálták, és e bíróság nem rendelkezik hatáskörrel sem az e végzést meghozó ítélkező testületben részt vevő bíró „kizárására”, sem pedig e végzés vitatására.
76 A jelen ítélet 74. és 75. pontjában kifejtettekre tekintettel nem egyértelmű, hogy a C-269/21. sz. ügyben kérdést előterjesztő bíróság a nemzeti jog szabályai értelmében hatáskörrel rendelkezne arra, hogy értékelje – nevezetesen az uniós jog szempontjából – az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a jogerős végzést meghozó, három bíróból álló ítélkező testület, és különösen azon körülmények jogszerűségét, amelyek között A. T. bírót kinevezték, illetve hogy adott esetben vitassa e végzést.
77 A fentiekből ugyanis kitűnik, hogy a három bíróból álló, A. T. bíró részvételével működő ítélkező testület, amely az előterjesztő bíróság elsőfokú végzését megváltoztatta, teljes egészében elutasította az alapeljárás felperesei által előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. A felperesek által az érdemi keresetükkel párhuzamosan benyújtott ezen kérelem elbírálása tehát véglegesen lezárult.
78 Így a C-269/21. sz. ügyben előterjesztett kérdések természetüknél fogva az alapeljárás olyan szakaszára vonatkoznak, amely jogerősen lezárult, és amely elkülönül a kérdést előterjesztő bíróság előtt egyedül folyamatban lévő érdemi jogvitától (lásd analógia útján: 2022. március 22-i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – kinevezés] ítélet, C-508/19, EU:C:2022:201, 71. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E kérdések tehát nem objektíve szükségesek e jogvita eldöntéséhez, hanem arra irányulnak, hogy a Bíróság az említett jogvita szempontjából szükséges válaszoktól elvonatkoztatva, általánosságban értékelje a lengyelországi rendes bíróságok bíráinak kinevezési eljárását.
79 Ebből következően az említett kérdések meghaladják a Bíróság EUMSZ 267. cikk értelmében fennálló igazságszolgáltatási feladatának keretét (lásd analógia útján: 2022. március 22-i Prokurator Generalny [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa – kinevezés] ítélet, C-508/19, EU:C:2022:201, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
80 E körülmények között meg kell állapítani, hogy a C-269/21. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem szintén elfogadhatatlan.
81 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatatlanok.