I. A befolyással üzérkedés a jogtalan előny kérésével befejeződik. Ehhez képest az előny kérése esetén az ígéretre, az előny ígérete esetén pedig a tényleges átadására nincs a befejezettséghez szükség [Btk. 299. § (1) bek.].
II. A hivatali helyzettel egyéb módon visszaélés esetében a hivatali helyzethez fűződő jogait az elkövető rendeltetésellenesen gyakorolja.
A hivatali visszaélés bűntette célzatos bűncselekmény; megvalósulásához nem szükséges, hogy a hivatalos személy jogellenes magatartása folytán ténylegesen be is következzék a jogtalan előny vagy a jogtalan hátrány. Elegendő, hogy a cselekményt az elkövető ennek érdekében valósítsa meg [Btk. 305. § c) pont].
[1] A törvényszék a 2013. augusztus 27. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet befolyással üzérkedés bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 256. § (1) bek.], felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette (korábbi Btk. 225. §) és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette (korábbi Btk. 225. §) miatt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett a vagyonelkobzásról és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2014. december 3. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta és megállapította, hogy az I. r. terhelt bűncselekményeinek jogszabályi megjelölése a Btk. 299. § (1) bekezdése, a Btk. 342. § (1) bekezdés a) pontja és a Btk. 305. § c) pontja. Az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Mellőzte a különös visszaesést megállapító és a feltételes szabadságra bocsátást kizáró, valamint a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseket. Rendelkezett továbbá arról, hogy az I. r. terhelt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] Az irányadó, a másodfokú bíróság által helyesbített jogerős tényállásnak a felülvizsgálattal érintett bevezető része és az I/c.) tényállási pont lényege a következő:
– F. I. 2007-ben ügyfélszolgálati ügyintézőként dolgozott az APEH regionális igazgatóságán. A feladata volt egyebek mellett magánszemélyek jövedelemigazolásának kiadása, továbbá 2007. áprilisig a gazdasági társaságok adóigazolásának a kiadása is, de ezt a feladatkört, mivel az igazolásai nem voltak pontosak, elvették tőle. F. I. a munkakörénél fogva tisztában volt az adó- és jövedelemigazolások formai kellékeivel. Ezen kívül hozzáférése volt az ügyfélszolgálat szárazbélyegzőjéhez.
– F. I. 2007-ben a fenti ismereteit több alkalommal arra használta fel, hogy mások által elkészített, hamis igazolásokat a munkahelyéről alkalmanként kihozott szárazbélyegzővel lebélyegezte, illetve azokat maga aláírta. Az így kiállított igazolások az adóhatóság rendszerébe nem kerültek be, az ügyszámok véletlenszerűek voltak, más ügyekhez tartoztak.
– A III. r. terhelt 2007 augusztusában az adóhatóság ügyfélszolgálatán találkozott az I. r. terhelttel. A III. r. terhelt cége, a G. Kft. részére hitelt szeretett volna felvenni, tudta azonban, hogy nullás igazolást nem kaphat, hiszen adótartozása van, amire részlefizetési kedvezményt kért. Az I. r. terhelt tájékoztatta a III. r. terheltet, hogy tud a részére igazolást kérni. A III. r. terhelt tudva, hogy szabályos körülmények között ilyen igazolást nem kaphat, az I. r. terheltnek 10 000 forintot adott. Az I. r. terhelt nem állította, hogy ezt az összeget hivatalos személynek adja át.
– Az I. r. terhelt ismeretlen módon, utólag meg nem állapítható időben megszerezte a G. Kft. nevére kiállított hamis ügyiratszámú, 2007. szeptember 24. napjára keltezett igazolást, amit F. I. aláírt és lebélyegzett. Az I. r. terhelt F. I.-nek nem adott át pénzt. A III. r. terhelt az igazolást 2007. augusztus 29. napján egy bankfiókban hitelkérelem céljából benyújtotta, a bank azonban észlelve az igazolás hamis voltát a kérelmet elutasította.
[4] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az ítélet egyéb részeiben rögzített, tartalmilag a tényálláshoz tartozó további ténymegállapítás:
– Az I. r. terhelt arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt – F. I.-t – befolyásol, a maga részére jogtalan előnyt kért.
[5] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára hivatkozással az I. r. terheltnek a befolyással üzérkedés bűntettének és a hivatali visszaélés bűntettének vádja alól történő felmentése érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[6] Kifejtette, hogy a jogerős tényállás szerint az I. r. terhelt utalás szintjén sem hivatkozott arra, hogy a III. r. terhelt számára szükséges igazolást hivatalos személy útján, annak befolyásolásával tudja beszerezni, akinek az igazolás kiállítása hivatali jogkörébe tartozik. Mindössze annyit állított, hogy tud szerezni igazolást.
[7] Ugyanakkor az igazolás közokirat-hamisítás útján is beszerezhető, annak megszerzését nem kizárólag hivatalos személy befolyásolásával lehet elérni.
[8] A védő szerint F. I. nem valósította meg a Btk. 305. § c) pontjában írt hivatali visszaélés bűntettét. A III. r. terhelt cégének nevére kiállított igazolást nem F. I., hanem egy ismeretlen személy állította ki, így az igazolás tartalmát tekintve F. I. tudásának és hivatalban elfoglalt pozíciójának nincs jelentősége.
[9] F. I. az aláírása és a szárazbélyegző igazoláson való elhelyezésekor nem volt jogosult adóigazolás kiállítására, így az adóhatóság rendszerét nem is vette igénybe eljárása során. Jogosultság hiányában rendeltetéstől eltérő joggyakorlásról, joggal való visszaélésről nem lehet szó. F. I. nem követett el hivatali visszaélést.
[10] Álláspontja szerint, mivel a felbujtás részesi alakzat, megállapításához szükséges, hogy a tettes valamely bűncselekmény törvényi tényállási elemeit kimerítse. Mivel F. I. cselekménye nem minősül a Btk. 305. § c) pontja szerinti hivatali visszaélés bűntettének, az I. r. terhelt terhére nem állapítható meg annak elkövetésére való felbujtás.
[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta.
[12] Az ügyészi álláspont szerint az I. r. terhelt nem pusztán azt állította a III. r. terheltnek, hogy a szükséges adóigazolást megszerzi, hanem kifejezetten arra utalt, hogy ilyet kérni fog. Az I. r. terheltnek azon állítása, hogy az adótartozások ellenére nullás igazolást fog kérni a III. r. terhelt cége részére, csakis úgy értelmezhető, hogy az I. r. terhelt azt a látszatot keltette, hogy azt az adóhatóság érdekkörében eljáró hivatalos személy befolyásolásával fogja megtenni.
[13] A befolyásolásra hivatkozásnak nem okvetlenül kifejezettnek, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. A befolyással üzérkedés bűntette megvalósul abban az esetben is, ha az elkövető szóban nem közli ugyan a hivatalos személy irányába történő elintézés módját, de a kért ellenszolgáltatás fejében olyan ígéretet tesz, amelyet kizárólag a hivatalos személy befolyásolása útján lehet elérni.
[14] A hivatali visszaélés bűntette kapcsán kifejtette, hogy F. I. tevékenysége a mások által készített hamis igazolások aláírását és az adóhivatalból jogosulatlanul kihozott szárazbélyegzővel való lebélyegzését foglalta magában. F. I. ezen cselekményét tekintette a jogerős ügydöntő határozat közokirat-hamisítás bűntettének, egyúttal hivatali visszaélés bűntettének, és ehhez igazodott az I. r. terhelt mint részes cselekménye is.
[15] F. I.-nek a munkájából adódóan volt hozzáférése a hivatali szárazbélyegzőhöz, amit csak legális ügymenet esetén lehetett volna használni.
[16] Mindezek alapján a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta az I. r. terhelt tekintetében.
[17] Az I. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[19] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállított tényállás az irányadó.
[20] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét.
[21] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. r. terhelt bűnösségét befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. § (1) bek.], közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. a) pont] és felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § c) pont] megállapította.
[22] A Btk. 299. § (1) bekezdése alapján befolyással üzérkedést követ el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért.
[23] Feltétele a bűncselekménynek, hogy az elkövető arra hivatkozzon: hivatalos személyt fog befolyásolni. A cselekménynek összefüggésben kell állnia annak a hivatalos személynek a tevékenységével, akinek befolyásolására hivatkozik az elkövető.
[24] Jelen ügyben a befolyással üzérkedés bűntettének lehetséges elkövetési magatartásai közül az I. r. terhelt a jogtalan előny kérésével valósította meg a bűncselekményt.
[25] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket:
– F. I. 2007-ben ügyfélszolgálati ügyintézőként dolgozott az APEH regionális igazgatóságán.
– F. I. 2007-ben a fenti ismereteit több alkalommal arra használta fel, hogy a mások által elkészített, hamis igazolásokat a munkahelyéről alkalmanként kihozott szárazbélyegzővel lebélyegezte, illetve azokat maga aláírta. Az így kiállított igazolások az adóhatóság rendszerébe nem kerültek be, az ügyszámok véletlenszerűek voltak, más ügyekhez tartoztak.
– A III. r. terhelt cége, a G. Kft. részére hitelt szeretett volna felvenni, tudta azonban, hogy nullás igazolást nem kaphat, hiszen adótartozása van.
– Az I. r. terhelt tájékoztatta a III. r. terheltet, hogy tud a részére igazolást kérni.
– Az I. r. terhelt arra hivatkozva, hogy hivatalos személyt (F. I.) befolyásol, a maga részére jogtalan előnyt kért.
– A III. r. terhelt tudva, hogy szabályos körülmények között ilyen igazolást nem kaphat, az I. r. terheltnek 10 000 forintot adott át.
– Az I. r. terhelt ismeretlen módon, utólag meg nem állapítható időben megszerezte a G. Kft. nevére kiállított, hamis ügyiratszámú, 2007. szeptember 24. napjára keltezett igazolást, amit F. I. aláírt és lebélyegzett.
[26] A Kúria rámutat arra, hogy a befolyásolásra hivatkozásnak nem feltétlenül kifejezettnek, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie.
[27] Az irányadó tényállásban rögzített tények alapján megállapítható: az I. r. terhelt egyértelművé tette a III. r. terhelt számára, hogy a jogtalan előnyért – 10 000 forintot kért és kapott – hivatalos személyt fog befolyásolni a nullás igazolás megszerzése érdekében.
[28] A befolyással üzérkedés a jogtalan előny kérésével befejeződik. Ehhez képest az előny kérése esetén az ígéretre, az előny ígérete esetén pedig a tényleges átadására nincs a befejezettséghez szükség. Jelen esetben azonban a pénz átvétele is megtörtént.
[29] A védő kifejtette továbbá, hogy az I. r. terhelt nem követhette el felbujtóként a hivatali visszaélés bűntettét, mivel álláspontja szerint F. I. nem követett el hivatali visszaélést.
[30] A Kúria e körben a következőkre mutat rá.
[31] A Btk. 305. §-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette a legáltalánosabb elkövetési magatartást tartalmazó hivatali bűncselekmény, amely szerint hivatali visszaélés bűntette miatt büntetendő, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél.
[32] A bűncselekmény alanya tettesként csak hivatalos személy lehet. Jelen ügyben az elsőfokú ítélet tartalmazza azon tényeket, amelyekből okszerű következtetés vonható arra, hogy F. I. hivatalos személy, illetve F. I. hivatalos személy minőségére vonatkozó következtetést az elsőfokú ítélet jogi indokolása tartalmazza.
[33] A hivatali helyzettel egyéb módon visszaélés [Btk. 305. § c) pont] esetében a hivatali helyzethez fűződő jogait az elkövető rendeltetésellenesen gyakorolja.
[34] F. I. mint az adóhatóság ügyfélszolgálati ügyintézője – hivatalos személy – az ügyfélszolgálat szárazbélyegzőjével látta el a más által előre elkészített hamis adóigazolást. Munkakörénél fogva hozzáférése volt a hivatali szárazbélyegzőhöz, ezáltal az elkövetési magatartása közvetlen összefüggésben állt a hivatali működésével.
[35] A hivatali visszaélés bűntette célzatos bűncselekmény; megvalósulásához nem szükséges, hogy a hivatalos személy jogellenes magatartása folytán ténylegesen be is következzék a jogtalan előny vagy a jogtalan hátrány. Elegendő, hogy a cselekményt az elkövető ennek érdekében valósítsa meg.
[36] Ezért közömbös, hogy a III. r. terhelt cégének hitelkérelmét a bank elutasította, mivel észlelte az adóigazolás hamis voltát.
[37] A hivatali visszaélés bűntettének felbujtója bárki lehet. A felbujtás lényege a tettes(ek) rábírása arra, hogy egy vagy több konkrét bűncselekményt elkövessen(ek). A felbujtás elkövetési magatartása a rábírás, ami nem más, mint a tettesre gyakorolt olyan pszichikai ráhatás, amely kialakítja a tettesben a konkrét bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szándékot. Ez szóban, írásban, ráutaló magatartással egyaránt megvalósulhat, formáját illetően lehet kérés, rábeszélés, megbízás, utasítás.
[38] A felbujtás megállapíthatóságának feltétele az eredményesség.
[39] Az irányadó tényállás az előzőekben kifejtettek szerint maradéktalanul kimeríti az I. r. terhelt terhére rótt felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének megállapításához megkívánt tényállási elemet.
[40] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor az I. r. terhelt bűnösségét befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 299. § (1) bek.] és hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § c) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is.
[41] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. § (1) bekezdése alapján a megtámadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.III.715/2022/6.)