Önmagában kizárja a terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként való minősítését, ha az alapbűncselekmény közvetlenül e terhelt előnyszerzését célozta, illetve az is, ha e személy az alapbűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetésben előzetesen megegyezett. Ellenben a pénzmosás elkövetési magatartását kimerítő megszerzés megvalósul, ha a terhelt az alapbűncselekmény elkövetése során a bankszámlájára utalt pénzt a saját érdekében felhasználja [Btk. 282. § (1) bek. c) pont és (2) bek.,
399. § (4) bek. a) pont I. ford., (5) bek.].
[1] A törvényszék a 2021. március 2. napján meghozott ítéletével a III. r. terheltet bűnösnek mondta ki pénzmosás bűntettében [Btk. 399. § (4) bek. b) pont 5. ford., (5) bek.], ezért a III. r. terheltet 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette és megállapította, hogy a III. r. terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Emellett vele szemben 346 200 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
[2] A III. r. terhelt és védője fellebbezése folytán másodfokon eljárt ítélőtábla a 2021. október 14. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet e terhelt tekintetében megváltoztatta; a terhelt cselekményét bűnpártolás bűntettének [Btk. 282. § (1) bek. c) pont, (2) bek.] minősítette, vele szemben a büntetés kiszabását mellőzte és őt 3 évre próbára bocsátotta. Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[3] A jogerős ítélet felülvizsgálattal érintett lényege szerint az I. r. terhelt és társa 2017. november 29. napját megelőzően lényegét tekintve abban állapodtak meg, hogy az I. r. terhelt társa egy, a G. H. Kft. sértettel szemben fennálló követelés összegét a gazdasági társaság számlájáról netbankon a jogosult helyett, ténylegesen a III. r. terhelt forint alapú bankszámlájára utalja azért, hogy azt a III. r. terhelt szerezze meg, afölött ő rendelkezzen saját céljaira.
[4] Az I. r. terhelt ehhez a társa rendelkezésére bocsátotta a III. r. terhelt bankszámlájának a számát, egyidejűleg a III. r. terhelttel megbeszélte, hogy a bankszámlájára fog érkezni egy összeg azért, hogy abból a saját kiadásait fedezze.
[5] Az I. r. terhelt ismeretlenül maradt társa 2017. november 30. napján a G. H. Kft. sértett ügyvezetője által használt felhasználónév és jelszó megadásával belépett a SpectraNet rendszerbe, és az ügyvezető által korábban már rögzített, aláírásra váró megbízás adatait annyiban módosította, hogy a K.-A. Kft.-nek utalni kívánt 346 200 forint jogosultjaként a III. r. terhelt bankszámlaszámát adta meg az összeg eredeti címzettjének bankszámlaszáma helyett. A pénzintézet a megbízást a módosított adatokkal 2017. december 1. napján teljesítette.
[6] A III. r. terhelt 2017. december 1. napján 8 óra 38 perckor sms-ben értesítést kapott a bankjától arról, hogy a bankszámlájára a G. H. Kft.-től 346 200 forint utalás érkezett „K.-A. Kft. CASCO ÉS ÁFA” közleménnyel. A pénzintézet ezt követően a III. r. terhelt tudtával hatósági átutalási megbízást teljesített akként, hogy a III. r. terhelt bankszámlájáról 14 000 forintot átutalt B. Megyei Jogú Város bankszámlájára. A III. r. terhelt ezt követően 8 óra 49 perckor bejelentkezett az internetes házibankba, majd a számlatörténet lekérdezése után 8 óra 53 perckor netbankon keresztül 39 000 forintnak bankszámlájára való bankon belüli átutalásáról rendelkezett fennálló jelzáloghitelének részbeni törlesztéseként. A III. r. terhelt ezt követően röviddel megjelent a bank b.-i fiókjában, és a pénztárban 9 óra 17 perckor felvett 291 000 forint készpénzt. A felvett készpénzből repülőjegyet vásárolt és 2017. december 18-án elutazott az I. r. terhelthez F.-be. A 346 200 forintból fennmaradó összeg a banki tranzakciós díjakat fedezte.
[7] Az I. r. terhelt a III. r. terhelt bankszámlaszámának rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújtott társának ahhoz, hogy a G. H. Kft. netbank adatait módosítva kárt okozzon a gazdasági társaságnak annak érdekében, hogy ezáltal a III. r. terhelt jogtalan haszonra tegyen szert.
[8] A III. r. terhelt már a készpénz bankszámlára érkezésekor tisztában volt azzal, hogy a pénz bűncselekményből származik. A bűncselekmény folytán 346 200 forinttal jogtalanul gazdagodott.
[9] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a III. r. terhelt terhére, a felülvizsgálat törvényi okaként a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulatának bb) alpontját jelölte meg.
[10] Indokolása szerint a jogerős ügydöntő határozatban a III. r. terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként történt minősítése és erre tekintettel vele szemben büntetés helyett intézkedés alkalmazása törvénysértő. Az irányadó tényállás szerint az alapcselekmény elkövetését megelőzően az I. r. terhelt megbeszélte a III. r. terhelttel: a bankszámlájára pénz fog érkezni azért, hogy abból a saját kiadásait fedezze. Így a terheltek előzetes megbeszélését követően került sor arra, hogy a III. r. terhelt megvalósította a saját cselekményét; ez az előzetes megegyezés viszont kizárja a bűnpártolás megállapíthatóságát.
[11] Kifejtette, hogy a tárgyi bűnpártolásra vezető, az alapcselekményből származó előny biztosításában való közreműködés feltétele, miszerint az alapcselekmény tettese vagy részese már megszerezze a kérdéses előnyt. A bűnpártoló tevékenysége arra irányul, hogy ez a helyzet fenn is maradjon. Jelen ügyben azonban az előnyt, az átutalt pénzt nem az I. r. terhelt vagy az ismeretlen társa, hanem a III. r. terhelt szerezte meg, majd a bűncselekményből származó összeget saját érdekében fel is használta, abból semmi nem jutott az alapcselekmény elkövetőihez. A felhasználás kifejtője lényegében ugyanúgy „közreműködik” a büntetendő cselekményből származó vagyon biztosításában, mint a bűnpártoló, azonban magatartása nem kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének érdekét szolgálja.
[12] Mindezekre tekintettel a III. r. terhelt jogerős ítéleti tényállás 1. pontjában ismertetett cselekményének helyes, a törvénynek megfelelő minősítése pénzmosás bűntette, amelynek a büntetési tétele – az elbíráláskori Btk. szabályait alkalmazva – 5 évig terjedő szabadságvesztés. Erre tekintettel büntetés helyett intézkedés, próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő.
[13] Az ügyészség az elsőfokú bíróság által kiszabott, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést helytállónak értékelte azzal, hogy az elsőfokú bíróság a III. r. terhelt vonatkozásában elmulasztotta vizsgálni az előzetes mentesítés lehetőségét; álláspontja szerint azonban arra a III. r. terhelt nem érdemes.
[14] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla ítéletét változtassa meg akként, hogy a III. r. terhelt cselekményét a Btk. 399. § (4) bekezdés b) pont 5. fordulat, (5) bekezdés szerinti pénzmosás bűntettének minősítse és vele szemben határozott ideig tartó, börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabjon ki, amelynek a végrehajtását próbaidőre függessze fel. Állapítsa meg, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a III. r. terhelt legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, míg egyebekben a jogerős ügydöntő határozatot hatályában tartsa fenn.
[15] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt – pontosítással és kiegészítéssel – fenntartotta.
[16] Az ítélőtábla másodfokú ítéletében felhívott eseti döntés helyes értelmezésére rámutatva kifejtette, hogy ha az elkövető célja kizárólag az alapbűncselekményből származó teljes előnynek a saját maga részére történő megszerzése, biztosítása és felélése, akkor ezáltal az alapcselekmény elkövetőjének érdekében történő cselekvés is hiányzik, így – mint ahogy a jelen ügyben is – bűnpártolásról sem lehet szó.
[17] Utalt rá: az irányadó tényállásból az állapítható meg, hogy az alapcselekmény elkövetése a III. r. terhelt kizárólagos előnyszerzését célozta; ezáltal szó sincs arról, hogy a III. r. terhelt a közreműködéséért cserébe részesült volna bármilyen haszonban. Miután a III. r. terhelt magatartása a bűncselekményből származó teljes pénzösszeg megszerzésére és felélésére irányult, cselekményének törvényes minősítése pénzmosás bűntette.
[18] Mindezek alapján az ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítéletének a III. r. terhelt tekintetében való megváltoztatását, cselekményének – a felülvizsgálati indítványban írt minősítés helyett – a Btk. 399. § (4) bekezdés a) pont 1. fordulatába ütköző és az (5) bekezdés szerint minősülő pénzmosás bűntettének minősítését; és vele szemben a próbára bocsátás mellőzését indítványozta, míg a felülvizsgálati indítvány egyéb indítványai tekintetében azzal egyező indítvány tett.
[19] A III. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett írásbeli észrevételében a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság körültekintő eljárással, törvényesen hozta meg ítéletét, annak megváltoztatására ok nincs, az alkalmazott intézkedés megváltoztatása pedig a belső arányoság ellen is szólna. Mindezek alapján a támadott másodfokú ítélet hatályban tartását indítványozta.
[20] A fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa – a Legfőbb Ügyészség által tett pontosítással – alapos.
[21] A Be. 660. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen való elbírálását indítványozza [Be. 660. § (2) bek. a) pont].
[22] A fentiekre történő figyelmeztetés után a felülvizsgálati indítvánnyal érintettek nyilvános ülés kitűzését nem indítványozták, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el.
[23] Az ügyiratok szerint a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát az ügyészséggel 2021. november 8-án közölte, miután pedig a fellebbviteli főügyészség felülvizsgálati indítványa 2022. április 13-án érkezett az ítélőtáblára, a Be. 652. § (3) bekezdése szerinti törvényes határidő kétséget kizáróan megtartott, így az ügyészség által a III. r. terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány joghatályos.
[24] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[25] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont első fordulatának bb) alpontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság jogerős ítéletében alkalmazott intézkedés a cselekmény törvénysértő minősítése következtében törvénysértő.
[26] Ugyanakkor a felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. § (2) bek.]. A felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.].
[27] A fenti rendelkezések összevetése alapján megállapítható, hogy a hivatkozott felülvizsgálati ok alapján az alkalmazott intézkedés akkor lehet felülvizsgálat tárgya, ha a terhelt terhére rótt bűncselekmény jogerős ítéleti minősítése a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével törvénysértő, a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés pedig a helyes minősítéshez képest ugyancsak az. A felülvizsgálati indítvány a III. r. terhelt cselekményének a másodfokú bíróság által megállapított minősítését és az arra tekintettel alkalmazott joghátrányt támadja, ezért annak alapján a felülvizsgálatnak az indítvány szerint megjelölt okból helye van.
[28] A Btk. 282. §-ában szabályozott bűnpártolás az utólagos bűnkapcsolatok egyik alakzata, melynek elkövetésére háromféle magatartást szabályoz a törvény.
[29] A Btk. 282. § (1) bekezdés c) pontja szerinti bűnpártolást – az úgynevezett tárgyi bűnpártolást – az követi el, aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában. A cselekmény súlyosabban minősülő és büntetendő, ha a bűnpártolást haszonszerzés végett követik el [Btk. 282. § (2) bek.].
[30] Bűnpártolás esetén alapbűncselekményként olyan cselekmény kerülhet szóba, melyből bármilyen – jellemzően – anyagi előny származik. Előny alatt értünk olyan helyzetet, változást, amely az alapbűncselekmény elkövetésének a következménye, és az elkövető számára kedvezőbb, mint a bűncselekmény elkövetése előtti állapot. A bűnpártoló ennek a korábbinál előnyösebb helyzetnek a fenntartásában vagy még kedvezőbbé tételében működik közre, de kizárólag az alapcselekmény elkövetőjének az érdekében (BJD 741., BJD 7335.).
[31] A bűnpártolás valamennyi esetében feltétel az elkövető és a bűnpártoló közötti előzetes megegyezés hiánya. A bűnpártolás elkövetője az alapbűncselekmény elkövetőjével az alapbűncselekmény elkövetése előtt nem egyezhet meg az általa tanúsítandó magatartásban (BH 2008.173.).
[32] A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Tárgyi bűnpártolás esetén a szándékosság egyenes és eshetőleges is lehet, azonban az elkövetési tárgy bűncselekményből származó eredetével az elkövetőnek tisztában kell lennie.
[33] A tárgyi bűnpártolás [Btk. 282. § (1) bekezdés c) pont] akkor valósul meg, ha a bűnpártoló az alapcselekmény elkövetőjének – és nem a saját vagy harmadik személy – vagyoni haszna végett működik közre az előny biztosításában (BJD 741., BH 1990.88., BH 1999.438.).
[34] Az irányadó tényállás szerint:
- az I. r. terhelt és társa abban állapodott meg, hogy az I. r. terhelt társa a sértett gazdasági társaság számlájáról netbankon a jogosult helyett, ténylegesen a III. r. terhelt bankszámlájára fog utalni egy pénzösszeget azért, hogy azt a III. r. terhelt szerezze meg, afölött ő rendelkezzen a saját céljaira;
- az I. r. terhelt megbeszélte a III. r. terhelttel, hogy a bankszámlájára fog érkezni egy összeg azért, hogy abból a saját kiadásait fedezze;
- a III. r. terhelt sms-ben értesítést kapott a banktól, hogy a bankszámlájára a G. H. Kft.-től 346 200 forint utalás érkezett „K.-A. Kft. CASCO ÉS ÁFA” közleménnyel;
- az utalás megérkezését követő fél óra alatt a III. r. terhelt a teljes összegről rendelkezett, miután ebből az utalásból a bank, a III. r. terhelt rendelkezése alapján átutalási megbízást teljesített, majd maga a terhelt is utalt személyes kötelezettségeire, illetve az összeg jelentősebb részét készpénzben felvette, melyet saját külföldi utazására elköltött;
- a III. r. terhelt már a készpénz bankszámlára érkezésekor tisztában volt azzal, hogy a pénz bűncselekményből származik és a bűncselekmény folytán 346 200 forinttal jogtalanul gazdagodott.
[35] Az irányadó tényállásból tehát egyrészt az I. r. és a III. r. terheltek közötti előzetes megállapodásra van adat, másrészt az is megállapítható, hogy az alapcselekmény elkövetője teljes egészében a III. r. terhelt kizárólagos előnyszerzését célozta, és az előny tényleges megszerzője – a megszerzett pénzösszeg magára fordítása révén – kizárólag a III. r. terhelt volt.
[36] Mindez azt jelenti, hogy a jelen ügyben szó sincs arról, ami a tárgyi bűnpártolás megállapítására vezethetne, azaz, hogy a III. r. terhelt fejtette ki a cselekményét az alapbűncselekmény elkövetésében részt vett I. r. terhelt érdekében; hanem – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség is utalt – mindez pont fordítva történt. Továbbá arról sincs szó, hogy a III. r. terhelt az alapbűncselekmény elkövetője érdekében végzett közreműködéséért cserébe részesült volna bármilyen haszonban. Magatartása ténylegesen a bűncselekményből származó teljes pénzösszeg megszerzésére és felélésére irányult. Mindezt az igazolja, hogy tudott a várható utalásról, a készpénz bankszámlára érkezésekor már tisztában volt azzal, hogy a pénz bűncselekményből származik, hiszen az számára is egyértelműen se őt, se az I. r. terheltet nem illette meg, és az utalás megérkezését követően igen rövid idő alatt annak teljes összegét saját érdekkörének megfelelően fel is használta, amikor rendelkezett róla, illetőleg készpénzben felvette.
[37] A bűnpártolás akkor minősül haszonszerzés végett elkövetettnek [Btk. 282. § (2) bek.], amennyiben a bűnpártoló az alapcselekmény elkövetője érdekében fejti ki a cselekményét, azonban közreműködése a saját maga számára történő haszonszerzést is célozza (jellemzően valamilyen ellenszolgáltatás érdekében fejti ki a bűncselekményből származó előny biztosítására irányuló tevékenységét). Amint azt a Kúria már kifejtette, a tárgyi bűnpártolás alapesetében törvényi követelmény a bűnpártoló részéről, hogy a bűncselekmény folytán jelentkező előny biztosításában az alapbűncselekmény elkövetője oldalán működjön közre. Mindez pedig változatlan követelmény a bűnpártolás haszonszerzés végett való elkövetése szerinti minősített esetében is.
[38] Ennek megállapítására vezet az ítélőtábla határozatában felhívott és a Legfőbb Ügyészség átiratában is értelmezett – helyesen – BH 2009.292. számú eseti döntés indokolása. A bűnpártoló haszna ugyanis magából a bűnpártoló cselekményből, nem pedig az alapcselekményből származik (Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.340/2010/6.).
[39] Ha viszont az elkövető célja kizárólag az alapbűncselekményből származó teljes előnynek a saját maga részére történő megszerzése, biztosítása, illetve felhasználása, akkor ezáltal az alapcselekmény elkövetőjének érdekében történő cselekvés is hiányzik, így bűnpártolásról sem lehet szó. Jelen esetben pedig ez a helyzet.
[40] A pénzmosás azon esete, amikor a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot az elkövető magának vagy harmadik személynek megszerzi, speciális bűncselekmény a (tárgyi) bűnpártoláshoz képest, másrészről pedig annál súlyosabb megítélésű, ezért (specialitás hiányában is) elnyeli (konszumálja) azt (Kúria Bfv.II.538/2014/19.). A jelen ügyben is erről van szó.
[41] A III. r. terhelt az általa is tudottan más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyonhoz hozzájutott, amikor az utalás tárgyát képező pénzösszeget megszerezte. A megszerzés – mint elkövetési magatartás – általában véve az elkövetési tárgy feletti rendelkezési lehetőség, tényleges hatalom megszerzését jelenti, ami a terhelt rendelkezése alatt álló bankszámlára való érkezéssel megvalósult, felhasználásával pedig realizálódott is.
[42] A Btk. 399. § (4) bekezdés a) pontjának első fordulata szerint pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi. Tekintettel az utalás tárgyát képző összeg nagyságára, a III. r. terhelt a pénzmosást a Btk. 459. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott, jelentős értéket meg nem haladó értékre követte el. Mindezekre tekintettel a III. r. terhelt cselekménye – a Legfőbb Ügyészség minősítést érintő indítványának megfelelően – a Btk. 399. § (4) bekezdés a) pontjának I. fordulatába ütköző és az (5) bekezdés szerint minősülő bűnpártolás bűntette megállapításra alkalmas.
[43] Tekintettel arra, hogy az elbíráláskori Btk. 399. § (4) bekezdése szerinti elkövetési magatartások esetén, amennyiben azt jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el, a büntetési tétel 5 évig terjedő szabadságvesztés, míg az elkövetéskori Btk. által ugyanezen elkövetési érték esetén alkalmazott büntetési tételkeret 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés volt, a III. r. terhelt pénzmosásként értékelt cselekményének megítélése során – figyelemmel a Btk. 2. § (2) bekezdésére – egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával, az elbíráláskori Btk. szabályait kell alkalmazni, mivel az rá nézve kedvezőbb.
[44] A Btk. 65. § (1) bekezdése alapján a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.
[45] A III. r. terhelt terhére megállapított pénzmosás bűntettének büntetési tétele tehát – az elbíráláskori Btk. szabályait alkalmazva – 5 évig terjedő szabadságvesztés, amelyre figyelemmel a próbára bocsátás alkalmazása a Btk. 65. § (1) bekezdése alapján törvénysértő.
[46] A III. r. terhelt esetében a büntetési tételkeret a generális 3 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés, a Btk. 80. § (2) bekezdése szerinti középmérték 2 év 7 hónap 15 nap.
[47] Az elsőfokú bíróság által maradéktalanul felsorolt büntetéskiszabási körülmények alapján, az enyhítő körülmények túlsúlyára és a konkrét cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a középmérték alsó határától messze elmaradó, a generális minimumhoz közelítő tartamú szabadságvesztés felel meg a Btk. 79. § szerinti büntetési céloknak és a Btk. 80. § (1) bekezdése szerinti büntetéskiszabási elveknek.
[48] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 37. § (2) bekezdés a) pontja alapján börtön, és miután – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, a Kúria a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. 85. § (1) és (2) bekezdése alapján – a törvényi minimum szerinti tartamban – próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a Btk. 38. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról.
[49] Az alkalmazott jogkövetkezményekhez tartozik az előzetes mentesítés kérdése, amelyet Kúria a 8/2015. (IV. 17.) AB határozatban megfogalmazott alkotmányos követelményre tekintettel a III. r. terhelt tekintetében hivatalból vizsgált.
[50] A Btk. 102. § (1) bekezdése szerint a bíróság az elítéltet előzetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.
[51] Az előzetes mentesítés rendkívüli intézmény; a törvény eleve behatárolja az előzetes bírósági mentesítés lehetőségét, ezen belül pedig a bíróság mérlegeléséhez köti. Ehhez képest az érdemesség szempontjából a bűncselekmény jellegén, a büntetés mértékén túlmenően, alapvetően a terhelt személyének jövőbeni társadalomra veszélyessége mérlegelendő. Nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről való döntésről van szó, hanem arról, hogy a bűncselekménye ellenében és kiszabott büntetése mellett, a társadalom védelme igényli-e a személyére háruló, a büntetett előélethez fűződő hátrányos következményeket is [BH 2018.135. (Kúria Bfv.III.1.055/2017.)].
[52] A III. r. terhelt törvénysértő bűncselekménye a pénzügyi intézmények és a gazdasági élet szereplőinek törvényes működéséhez fűződő közösségi érdeket sérti, e bűncselekmény védett jogi tárgya a szervezett bűnözés elleni minél hatékonyabb küzdelemhez fűződő társadalmi érdek. A III. r. terhelt terhére rótt bűncselekmény jellegére, társadalomra veszélyességére, és az elkövetés körülményeire tekintettel az egyéb iránt rendezett személyi körülmények ellenére is a III. r. terhelt tekintetében az előzetes mentesítés törvényi indoka hiányzik.
[55] Mindezekre tekintettel, miután a Kúria olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt, az ítélőtábla ítéletét a III. r. terhelt tekintetében, a Be. 662. § (2) bekezdés b) pont első fordulata szerint a minősítés és a jogkövetkezmények tekintetében – a rendelkező részben foglaltak szerint – megváltoztatta, míg egyebekben a megtámadott határozatot e terhelt tekintetében a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.545/2022/9.)