Szervezetet érintő kizárási ok azzal a közigazgatási szervvel szemben érvényesítendő, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet jogosít fel hatósági hatáskör gyakorlására vagy jogszabály ekként hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A kizárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hatóság hatáskörében annak szervezeti egysége járt el [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 23. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes felülvizsgálati eljárást kívánt kezdeményezni a Kúria előtt az alperes ellen, mivel az helybenhagyta az alperes a Járási Hivatalának határozatát. A döntés kirendelt eseti gondnok tisztségéből történő felmentéséről rendelkezett. A felperes a felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan 2021. július 13. napján az alperesnél előterjesztett jogi segítségnyújtás iránti kérelmében pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérte. Kérelmében kizárási okot jelentett be az alperessel szemben hivatkozással az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 23. § (3) bekezdésére. Álláspontja szerint az alperes kizárt a kérelme elbírálásából, mivel az alperesi kormányhivatallal szemben indítandó eljáráshoz kell a pártfogó képviselet engedélyezése.
[2] Az alperes a hatósági eljárás során iratában a felperes kizárási kérelmét felterjesztette az Igazságügyi Minisztériumhoz (a továbbiakban: felügyeleti szerv), mely a 2021. augusztus 6. napján kelt végzésével a felperesnek az alperes kizárása és más azonos hatáskörű szerv kijelölése iránt benyújtott indítványát megtagadta. Végzése indokolásában hivatkozott az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. § b) pontjában foglaltakra. A felügyeleti szerv álláspontja szerint az a tény, hogy a támogatással érintett peres eljárásban is az alperes járt el, a támogatási kérelem elbírálásának ügyében kizárási okot nem alapoz meg. A jogi segítségnyújtási támogatási kérelmet elbíráló alperes Hatósági Főosztály Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett alperesi Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya ugyanis az alperes két külön szervezeti egysége. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az a tény, miszerint a támogatással érintett peres eljárásban is az alperes jár el, nem jelent abszolút kizárási okot.
[3] Az alperes a továbbiakban határozatával a felperes jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában hivatkozott az Ákr. 1. § (1) bekezdésében rögzített, a közigazgatási hatósági eljárásokban érvényesülő alapelvek szerepét hangsúlyozó rendelkezéseire, az Ákr. 6. § (1) és (3) bekezdése szerinti jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés kötelezettségére, valamint az Ákr. 62. §-ának a hatóság tényállástisztázási kötelezettségét rögzítő rendelkezéseire is.
A kereseti kérelem és a védirat
[5] A fenti határozattal szemben felperes keresetet terjesztett elő, melyben elsődlegesen a határozat megsemmisítését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra kötelezését, míg harmadlagosan az alperesi határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az alperes határozata jogszabálysértő, tekintve, hogy az alperes az eljárásból kizárt hatóságként járt el a kérelem elbírálása során, figyelemmel az Ákr. 23. § (3) bekezdésében foglaltakra. Az alperesi hatóság megsértette az Ákr. 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 24. § (4) bekezdésében foglaltakat, továbbá a Ptk. 1:3. § (1) bekezdésében és az 1:4. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmére is hivatkozott.
Az elsőfokú ítélet
[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[9] A bíróság álláspontja szerint a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti eljárásban az alperes nem a saját ügyében jár el, nincs ügyféli jogállása, tekintettel arra, hogy nem az alperes valamely jogosultságára, illetve kötelezettségére van kihatással a keresettel támadott határozat alapjául szolgáló eljárás. Az abszolút kizárás kérdésének vizsgálata kapcsán tisztázandó, hogy mi az eljárás tárgya, vagyis milyen anyagi jogi viszonyban kell a hatóságnak döntést hoznia. Ehhez képest állapítható meg, hogy kinek van a jog által védett közvetlen érintettsége az ügyben. Mivel az alperes a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti eljárásban nem minősül ügyfélnek, így a jog által védett közvetlen érintettsége sincs a bíróság álláspontja szerint.
[10] A bíróság osztotta azon alperesi álláspontot is, mely szerint a kormányhivatal jogi segítségnyújtás iránti kérelmet elbíráló osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett határozatot meghozó másik osztálya a hivatal két külön szervezeti egysége. A bíróság a fentiekben részletezett jogi álláspontból kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy a támogatási kérelem kapcsán indult eljárásban az egész kormányhivatallal szemben nem állapítható meg abszolút kizárási ok a felperes által hivatkozott korábbi eljárásra tekintettel. E tekintetben tehát az alperes kizárását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy a kormányhivatal alperesként járt el a felperes támogatás iránti kérelmével érintett korábbi bírósági eljárás során.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes kizárt a pártfogó ügyvéd iránti kérelem elbírálásából.
[13] Megsértett jogszabályhelyek álláspontja szerint a következők: Ákr. 2. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja, 23. § (3) bekezdés, 24. § (4) bekezdés, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (1), (3), (6) bekezdése, 6. §, 26. § (1) bekezdés, 77. § (5) bekezdés, 78. § (1)–(2) bekezdés, 84. § (2) bekezdés, 85. § (2) bekezdés, 89. § (1) bekezdés a)–b) pontja, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja, 67. § (1) bekezdés, 70. §, 80. §, 81. § (2) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 346. § (4)–(5) bekezdés, 611. § (1) bekezdés, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3)–(4), (6) bekezdés, 4. § (1) bekezdés.
[14] A felperes szerint a jelen eljárásban is kizárási ok az alperessel szemben a pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelem elbírálása során, hogy éppen az alperes határozata elleni eljáráshoz kérte pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését. A korábbi eljárások alapján abszolút kizárási ok áll fenn, a bíróság megsértette a Kp. 78. § (2) bekezdését. Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jog is sérült ezáltal.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A felperes felülvizsgálati kérelme megalapozott.
[18] Jelen ügyben a Kúriának arról kellett döntenie, hogy a felperes által megjelölt abszolút kizárási ok fennáll-e az alperesi hatósággal szemben és ezzel összefüggésben történt-e jogszabálysértés a keresettel támadott alperesi határozat meghozatala során. Fennáll-e az alperesi kormányhivatal kizártsága abban a közigazgatási eljárásban, melyben a felperes a kormányhivatal egy másik osztálya által hozott határozat kapcsán indult bírósági eljárással összefüggésben kéri jogi segítségnyújtás engedélyezését.
[19] A Kp. 2. § (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson.
[20] Az Ákr. 2. § (1) bekezdése szerint: A közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) jogszabály felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.
[21] Az Ákr. 23. § (3) bekezdésének első mondata szerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.
[22] Az Ákr. 24. § (4) bekezdése szerint, ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel, a kizárási okot a hatóság a felügyeleti szerv számára bejelenti. A felügyeleti szerv dönt a hatóság kizárásáról, egyúttal – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – rendelkezik az ügyben eljáró másik, az eljárásból kizárt hatósággal azonos hatáskörű hatóság kijelöléséről.
[23] Az alperesnek a Jstv. 6. § b) pontjában foglalt kijelölés alapján hatáskörében a felperes kérelméről kell döntenie. A közigazgatási hatósági eljárásban ugyanis nem csak úgy általában biztosítható a jogi segítségnyújtás, hanem mindig egy adott, konkrét perhez kapcsolódóan. A határozatban felhívott jogszabályi rendelkezések alapján a kérelemben megjelölt peres eljárás viszonylatában ítélhető csak meg, hogy a felperest megilleti-e a jogosultság vagy sem.
[24] Jelen esetben az alperesnek arról kellett határoznia, hogy a felperes éppen a vele szemben indított, pont az ő általa hozott határozatot támadó perben jogosult-e jogi támogatásra. Erre figyelemmel az eljárás már nem kizárólag a felperes ügye, hanem az alperesé is, hiszen ő az engedélyezéssel érintett perben ellenérdekű fél. Az alperes tehát lényegében a saját ügyében döntött.
[25] A felügyeleti szerv szerint a jogi segítségnyújtási támogatási kérelmet elbíráló alperes Hatósági Főosztály Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztálya, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárással érintett alperesi Hatósági Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztálya az alperes két külön szervezeti egysége.
[26] A felügyeleti szerv állásfoglalását szervezeti viszony keretében fogalmazta meg, az a bíróságot jogalkalmazási tevékenysége során nem köti. Az a körülmény, hogy a felperes két ügyében az alperes két külön főosztálya járt el, jelen eljárásban a következőképpen veendő figyelembe.
[27] Az Ákr. 9. §-ában foglalt módon a törvény alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
[28] A Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint a Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. E felhatalmazás alapján az Ákr. 9. §-ának megfelelően jelen ügyre vonatkozóan a hatáskört gyakorló hatóság az alperes és nem annak valamely osztálya, főosztálya.
[29] Ekként ő, azaz az alperes a kizárási szabály alanya is. Nem releváns tehát, hogy melyik szervezeti egysége járt el, és az sem, ha esetleg belső szervezeti szabályozás vagy intézkedés folytán a szervezeti egység vezetője kiadmányozási joggal rendelkezik. Az Ákr. szerinti hatóságfogalomnak csakis a 9. §-ban szereplő jogforrások által meghatározott feljogosítás, jelen esetben a Korm. rendeleté feleltethető meg.
[30] Mindezek alapján az alperesre alkalmazandó az Ákr. 23. § (3) bekezdése, miszerint az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.
[31] Egyértelmű, hogy két külön hatáskör jogszabályi elvárás szerint önálló gyakorlása során jogos érdekének érintettsége jelen ügyre vonatkoztathatóan egyaránt megállapítható. A jogszerűség elve tehát abszolút értelemben véve sérülhet, hiszen az Ákr. 2. § (1) bekezdése szerint a hatóság hatáskörét csak a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolhatja. Nyilvánvalóan nem fér ezzel össze, ha e szempontokat, jelen esetben a jogi segítség igénybevételére való jogosultság megítélését, akárcsak eshetőlegesen is befolyásolhatja az a szempont, hogy olyan ügyben való eljárásról van szó, amelyben ugyanezen hatóság ellenérdekű fél is egyben.
[32] A Kúria mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Kp. 2. §-át. A felperes jogvédelemhez való joga sérült, amikor az Ákr.-ben meghatározottakkal ellentétes módon történt a közigazgatási hatóság eljárási jogosultságának megállapítása.
[33] Figyelemmel ezen eljárási megállapításra, a felperes egyéb jogszabályi hivatkozásainak vizsgálata nem volt szükséges.
[34] A kifejtett érvelés alapján a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával úgy változtatta meg, hogy az alperes határozatát megsemmisítette, és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
[35] A megismételt eljárásban az alperesnek az Ákr. 24. § (4) bekezdése szerint kell eljárnia.
(Kúria Kfv.VI.37.616/2022/5.)
