I.
C-88/21. sz. Lietuvos Respublikos vidaus reikalų ministerija ügyben 2022. december 15-én hozott ítélet
A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12‑i 2007/533/IB tanácsi határozat 39. cikkét a 38. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
– az nem ír elő általános kötelezettséget a második generációs Schengeni Információs Rendszerben (SIS II) figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjármű nyilvántartásba vételének megtiltására;
– az nem írja elő a végrehajtó tagállam számára, hogy a megtalált tárgyra vonatkozó, az e 38. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések elérésére szolgáló lépésektől eltérő lépéseket megtiltó általános szabályokat állapítson meg; és
– azzal nem ellentétes, hogy e tagállam az ilyen gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó általános tilalom alóli kivételeket állapítson meg.
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12‑i 2007/533/IB tanácsi határozat (HL 2007. L 205., 63. o.; helyesbítés: HL 2014. L 299., 33. o.; a továbbiakban: SIS II határozat) 38. cikke (1) bekezdésének és 39. cikke (3) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Regionų apygardos administracinio teismo Kauno rūmai (regionális közigazgatási bíróság, kaunasi részleg, Litvánia) által a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia legfelsőbb közigazgatási bírósága) előtt azon litván szabályozás jogszerűsége tárgyában indított eljárás keretében terjesztették elő, amely megtiltja a második generációs Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS II) figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjárművek nemzeti gépjárműnyilvántartásban történő nyilvántartásba vételét.
Az alapeljárás
18 D. R. 2015. november 13‑án az A. M. Transportasszal kötött szerződés alapján egy Bulgáriában korábban ellopott gépjárművet vásárolt Németországban.
19 Ezt a gépjárművet 2015. november 20‑án törölték a német nyilvántartásból, és Litvániába szállították, ahol azt egy másik olyan személynek továbbértékesítették, akinek a személyazonossága az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem derül ki.
20 2016. február 22‑én ez a másik személy az említett gépjárművet nyilvántartásba szerette volna venni Litvániában a Regitránál, amely e tagállamban a gépjárművek nyilvántartásba vételével megbízott állami vállalat. Az említett e másik személy ekkor tudta meg, hogy ugyanezen gépjárműre vonatkozóan 2015. december 23‑án Bulgáriában figyelmeztető jelzés került bevitelre a SIS II‑be. Ennek következtében felmondta az e gépjármű tárgyában kötött adásvételi szerződést.
21 A litván ügyészség 2016. szeptember 21‑i határozatával az érintett gépjárművel kapcsolatban Litvániában indított nyomozást megszüntették, mivel megállapították, hogy e tagállamban nem történt bűncselekmény. Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, e határozattal e gépjárművet visszaadták a vevője, D. R. részére.
22 Jóllehet az említett határozat másolatának megküldésével és D. R. személyazonosságának közlésével értesítették a Nabko Holding Company LLC bolgár leányvállalatát, amely az említett gépjármű állítólagos lopáskori tulajdonosa volt, és aki így érvényesíthette volna jogait, de e tulajdonos nem tett ilyen irányú lépéseket. Egyébiránt a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam, annak ellenére, hogy megküldték számára a szükséges információkat, ezt követően három éven keresztül nem tett semmilyen lépést az e gépjárműre vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS II‑ből történő törlése érdekében.
23 2019. február 20‑i határozatával a Regitra regionális részlege elutasította a D. R. által Litvániában benyújtott, az érintett gépjármű nyilvántartásba vétele iránti kérelmet; e regionális részleg e határozatot a litván szabályozás azon rendelkezése alapján hozta, amelynek értelmében a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjárművek e tagállamban csak e figyelmeztető jelzés e rendszerből való törlését követően vehetők nyilvántartásba.
24 Az AM Transportas e határozatot megtámadta ezen állami vállalat előtt, amely 2019. március 28‑i határozatával helybenhagyta az említett regionális részlegnek az e gépjármű Litvániában történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasító határozatát.
25 Az AM Transportas ekkor keresetet nyújtott be az említett állami vállalat határozataival szemben a Regionų apygardos administracinio teismo Kauno rūmaihoz (regionális közigazgatási bíróság, kaunasi részleg, Litvánia).
26 E bíróság e nemzeti szabályozás jogszerűségének vizsgálatára irányuló kérelemmel fordult a kérdést előterjesztő bírósághoz.
27 A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető‑e a SIS II határozattal az olyan nemzeti szabályozás, amely a gépjárműveknek a nemzeti gépjármű‑nyilvántartásba való bejegyzését ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett gépjármű ne képezze figyelmeztető jelzés tárgyát a SIS II‑ben, különösen abban az esetben, ha e figyelmeztető jelzést az azt kiadó tagállam nem törölte a SIS II‑ből, jóllehet a végrehajtó tagállam hatóságai a megtalált tárgyra vonatkozó szükséges információkat megküldték mind a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam hatóságainak, mind e tárgy eredeti tulajdonosának.
28 Ilyen körülmények között a Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia legfelsőbb közigazgatási bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
„1) Úgy kell‑e értelmezni a [SIS II határozat] 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az arra vonatkozó kötelezettséget ír elő, hogy megtiltsák az olyan tárgyak nyilvántartásba vételét, amelyek vonatkozásában a [SIS II‑ben] figyelmeztető jelzést adtak ki, annak ellenére, hogy a figyelmeztető jelzés már nem releváns (a gépjárművet megtalálták; a gépjármű megtalálása szerinti tagállamban a büntetőeljárást az e tagállamban elkövetett bűncselekmény hiányában megszüntették; a figyelmeztető jelzést bevivő államot tájékoztatták, de az nem lép fel a figyelmeztető jelzés rendszerből történő törlése érdekében)?
2) Úgy kell‑e értelmezni a [SIS II határozat] 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az arra kötelezi az olyan tárgyat megtaláló tagállamot, amelynek vonatkozásában a határozat 38. cikkének (1) bekezdése alapján figyelmeztető jelzést adtak ki, hogy olyan nemzeti jogi szabályokat állapítson meg, amelyek megtiltanak a megtalált tárgyat érintő, a 38. cikkben említett valamely célkitűzés (lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználás) elérésére szolgáló intézkedéstől eltérő minden intézkedést?
3) Úgy kell‑e értelmezni a [SIS II határozat] 39. cikkét, és különösen 39. cikkének (3) bekezdését, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan jogi szabályokat határozzanak meg, amelyek a határozat 38. cikke alapján a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjárművek nyilvántartásba vételére vonatkozó tilalom alóli kivételeket állapítanak meg azt követően, hogy a tagállam illetékes hatóságai lépéseket tettek annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést bevivő államot a megtalált tárgyról tájékoztassák?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
29 Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a SIS II határozat 39. cikkét a 38. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az mindenekelőtt általános kötelezettséget ír elő a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjármű nyilvántartásba vételének megtiltására, és ezt követően arra kötelezi a tagállamokat, hogy a megtalált tárgyra vonatkozó, az e 38. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések elérésére szolgáló lépésektől eltérő lépéseket megtiltó általános szabályokat állapítsanak meg, valamint hogy e cikk végezetül lehetővé teszi e tagállamok számára, hogy az ilyen gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó esetleges általános tilalom alóli kivételeket állapítsanak meg.
30 Elöljáróban az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az érintett figyelmeztető jelzés tárgya egy 50 cm³‑t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű.
31 E tekintetben a SIS II határozat 38. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az ilyen, az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó keresett gépjárműre vonatkozó adatokat a SIS II‑ben rögzítik.
32 Az előterjesztett kérdéseket illetően először is emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2022. október 28‑i Generalstaatsanwaltschaft München [Kiadatás és ne bis in idem] ítélet, C‑435/22 PPU, EU:C:2022:852, 67. pont).
33 A SIS II határozat 39. cikke szabályozza a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés alapján hozott intézkedés végrehajtásának részletes szabályait.
34 Először is, ami e határozat 39. cikke (1) bekezdésének szövegét illeti, meg kell állapítani, hogy e rendelkezés azt írja elő, hogy ha egy lekérdezés nyomán kiderül, hogy a megtalált tárgy vonatkozásában már létezik figyelmeztető jelzés, az adatok közötti egyezést megállapító hatóság a szükséges intézkedések összehangolása érdekében kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kiadó hatósággal.
35 A SIS II határozat 39. cikkének (1) bekezdésében említett információkat, amint azt e 39. cikk (2) bekezdése pontosítja, a kiegészítő információk cseréje útján kell közölni.
36 E határozat 39. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tárgyat megtaláló tagállam a szükséges intézkedéseket „nemzeti jogával összhangban” hajtja végre.
37 Ebből következik, hogy a SIS II határozat 39. cikke általános kifejezésekkel annak a módnak a leírására szorítkozik, ahogyan a végrehajtó tagállam illetékes hatóságainak az e határozat 38. cikke alapján a SIS II‑ben kiadott figyelmeztető jelzésre vonatkozó pozitív válasz nyomán el kell járniuk.
38 Következésképpen, amint arra a főtanácsnok az indítványának 49. pontjában rámutatott, az uniós jogalkotó amikor amellett döntött, hogy a SIS II határozat 39. cikkében nem határozza meg részletesen azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a tagállamoknak az e határozat 38. cikke alapján a SIS II‑be bevitt figyelmeztető jelzés végrehajtása céljából el kell fogadniuk, e tekintetben széles körű mérlegelési mozgásteret kívánt hagyni a tagállamoknak.
39 Ami másodsorban a SIS II határozat 39. cikkének a szövegkörnyezetét illeti, meg kell jegyezni, hogy bár az e határozat szerinti, a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködés feltétele, hogy a végrehajtó tagállam hatóságai megteszik a szükséges biztosítási intézkedéseket (lásd ebben az értelemben: 2022. június 16‑i Nachalnik na Rayonno upravlenie Silistra ítélet, C‑520/20, EU:C:2022:466, 40. pont), az említett határozat egyetlen rendelkezése sem írja elő konkrétan, hogy a figyelmeztető jelzéssel érintett tárgyat megtaláló tagállamnak a nemzeti jogával összhangban milyen típusú intézkedést kell végrehajtania.
40 Egyébiránt meg kell állapítani, hogy bár az 1986/2006 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatok annak ellenőrzése céljából, hogy a nekik nyilvántartásba vételre bemutatott jármű lopott, jogellenesen használt vagy elveszett‑e, vagy azt büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresik‑e, hozzáféréssel rendelkeznek a SIS II‑höz, e rendelkezés semmilyen kötelezettséget nem ír elő a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező járművek nyilvántartásba vételének megtiltására vonatkozóan.
41 Harmadszor, a SIS II határozat (5) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy e határozat célja többek között a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti, büntetőügyekben folytatott operatív együttműködés támogatása, így járulva hozzá az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége magas biztonsági szintjének biztosításához.
42 Márpedig az említett határozat 39. cikkének azon értelmezése, amely szerint e cikk a tagállamok számára nem előre meghatározott intézkedések elfogadását írja elő, hanem széles mérlegelési mozgásteret biztosít számukra az elfogadandó intézkedések azonosítása tekintetében, nem ellentétes ezzel a célkitűzéssel, és megőrzi az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége biztonsági szintjének megerősítéséhez való hozzájárulást, ami a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó információk továbbításában és az érintett tagállamok közötti, a szükséges intézkedések összehangolása érdekében történő információcserében nyilvánul meg.
43 E körülmények között meg kell állapítani, hogy a SIS II határozat 39. cikkéből nem következik semmilyen olyan általános kötelezettség, mint a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjármű nyilvántartásba vételének megtiltására vagy az e gépjárművel kapcsolatos lépések megtiltására vonatkozó általános kötelezettség, az e határozat 38. cikkének (1) bekezdése szerinti lépések kivételével.
44 Ebből következik, hogy amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy él az említett határozat 39. cikkének (3) bekezdése alapján őt megillető, a nemzeti jogával összhangban végrehajtható intézkedésekre vonatkozó széles mérlegelési mozgástérrel, a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjárművek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános tilalom előírásával, ugyanezen határozat nem képezi akadályát annak, hogy e tagállam az e tilalom alóli kivételeket állapítson meg.
45 Egyébiránt, figyelembe véve a kérdést előterjesztő bíróság által azzal kapcsolatban kifejezett kétségeket, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságai a bevitt figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban nem tettek lépéseket, célszerű emlékeztetni a következőkre.
46 Egyrészt a SIS II határozat 8. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a más tagállamok által tett, kiegészítő információra vonatkozó kérelmeket a tagállamoknak a lehető leghamarabb meg kell válaszolniuk. Ezenkívül e határozat (13) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 45. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a SIS II‑be e határozat alapján bevitt, tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.
47 Másrészt az említett határozat 49. cikkének (1) és (2) bekezdése kétségtelenül kimondja, hogy kizárólag a SIS II‑be bevitt adatok naprakészségéért felelős, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jogosult az általa bevitt adatok törlésére. Mindemellett a SIS II határozat 8. cikkének a (8) preambulumbekezdésével együttesen értelmezett (1) bekezdése utal a SIRENE kézikönyvre, amely részletesebb szabályokat tartalmaz, és amely a 2.10. pontjának második bekezdésében előírja, hogy amint az adott figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam késedelem nélkül törli a figyelmeztető jelzést. A SIRENE kézikönyv e rendelkezése tehát arra kötelezi ez utóbbi tagállamot, hogy törölje e figyelmeztető jelzést, amint elérték azt a célt, amely miatt azt bevitték.
48 A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a SIS II határozat 39. cikkét a 38. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben a következőképpen kell értelmezni:
– az nem ír elő általános kötelezettséget a SIS II‑ben figyelmeztető jelzés tárgyát képező gépjármű nyilvántartásba vételének megtiltására;
– az nem írja elő a végrehajtó tagállam számára, hogy a megtalált tárgyra vonatkozó, az e 38. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések elérésére szolgáló lépésektől eltérő lépéseket megtiltó általános szabályokat állapítson meg; és
– azzal nem ellentétes, hogy e tagállam az ilyen gépjármű nyilvántartásba vételére vonatkozó általános tilalom alóli kivételeket állapítson meg.