A halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából való törlés jogszerűségének megállapításakor nem mellőzhető a felek által megkötött és a bejegyzés alapjául szolgáló megállapodás vizsgálata és helytálló értelmezése [2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) 33. § (1) bek., 24. § (6) bek., 74. § (4) bek.].
A felülvizsgálat alapját képező tényállás
[1] A felperes és az I. rendű alperesi érdekelt – a 224/2004. (XI. 5.) számú képviselő-testületi határozat alapján – 2004. december 9. napján együttműködési megállapodást kötött az I. rendű alperesi érdekelt tulajdonában álló … hektár nagyságú – holtágakból és összekötő csatornákból álló – holtágrendszer vonatkozásában. Az együttműködési megállapodás 2. pontja rögzítette, hogy az I. rendű alperesi érdekelt mely vízterületek halászati jogát adta határozott időre haszonbérbe a felperesnek, a 3. pontban pedig azt, hogy az I. rendű alperesi érdekelt a …/3, a …/8 és a …/4 hrsz-ú, összesen … hektár vízterület halászati jogát nem adta haszonbérbe, mert a 4. pont szerint a 3. pontban megjelölt vízterület halászati jogának gyakorlására együttműködési megállapodást kötött a felperessel az I. rendű alperesi érdekelt az őt megillető halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésére. Ezeket a feladatokat a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) rendelkezéseire utalással határozták meg. Az együttműködési megállapodás 8. pontja szerint a 4. pont szerinti vízterületre eső bevételt a felperes negyedévenként volt köteles átutalni az I. rendű alperesi érdekelt számlájára, a felperes a feladatok ellátásáért díjazást, költségtérítést, természetbeni juttatást nem igényelhetett.
[2] Az együttműködési megállapodást határozott időtartamra, 2005. január 1. és 2014. december 31. napja közötti időre kötötték, majd azt 2020. december 31. napjáig meghosszabbították a 2009. december 10. napján kelt együttműködési megállapodás módosításával. Az együttműködési megállapodás 17. pontja szerint az együttműködési szerződés a szerződés lejártával, közös megegyezéssel vagy felmondással szűnik meg.
[3] Az alperes a 2021. március 22. napján kelt, JN/56/00878-1/2021. számú határozatával 2021. január 1. napjával a .../4 helyrajzi számú vízterület vonatkozásában a felperest törölte a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából. Határozatát a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 33. § (1) bekezdésére és a 34. § (6) bekezdésére alapította. Az együttműködési megállapodás 6. és 17. pontjára utalva kifejtette, hogy az együttműködési megállapodás 2020. december 31-ével, a szerződés lejártával megszűnt, ezért a felperest a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából törölni kellett.
A kereseti kérelem, az alperes védirata, az érdekelti nyilatkozatok
[4] A felperes az alperes fenti határozata ellen előterjesztett keresetlevelében az alperes határozatának a megsemmisítését kérte. A Hhvtv. 74. § (4) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy 2013. augusztus 31-én változatlanul az együttműködési megállapodás alapján – tehát nem haszonbérleti jogviszony alapján – illette meg a halászati jog, mely jog a törvény erejénél fogva 2028. augusztus 31-ig még megilleti, ezért nem lett volna törölhető a nyilvántartásból.
[5] Kereseti érveit kiegészítve előadta, hogy a halászati jog jogosultjaként szerepelt a közhiteles VIZA nyilvántartásban, a halászati jog gyakorlására jogosult volt, a joga szerzett jog volt.
[6] Az alperes védiratában a felperesi kereset elutasítását kérte. Hivatkozva a Hhvtv. 5. § (1) bekezdésére leszögezte, hogy az I. rendű alperesi érdekelt mint az érintett vízterület tulajdonosa és egyben a halászati jog jogosultja, a felperesnek nem a halászati jogot adta át, mivel azt csak haszonbérleti szerződés keretében adhatta volna át, hanem együttműködési megállapodás keretében a felperest a halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésével bízta meg. A felperes nem rendelkezett halászati joggal, sem a Hhvtv. új szóhasználata szerint halgazdálkodási joggal, ezért e jog nem is hosszabbodhatott meg a törvény erejénél fogva.
[7] Álláspontja szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által vezetett halgazdálkodási nyilvántartásba a …/4 helyrajzi számú ingatlanhoz tévesen került bejegyzésre a felperes halgazdálkodásra jogosultként. A halgazdálkodási jogosultságot nem a nyilvántartásba való bejegyzés keletkezteti, de a téves bejegyzés miatt kellett rendelkezni a nyilvántartásból való törlésről.
[8] Az I. rendű alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a ’90-es évek elején szerzett tulajdont a holtágakon, amely tényt tulajdoni lappal igazolt, így teljesül a feltétel, hogy a Hhvtv. hatályba lépését megelőzően magántulajdonba került vízterületről van szó, ezért a Hhvtv. 74. § (6) bekezdése értelmében a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése nem alkalmazható. Hangsúlyozta, hogy a halászati jogát nem engedte át a felperesnek.
[9] A II. rendű alperesi érdekelt szintén a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Hhvtv. 23. §-a alapján az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog. A halgazdálkodási jog jogosultja csak haszonbérlő, illetve vagyonkezelő lehet a Hhvtv. 22. § (2) és (3) bekezdése alapján. Mivel a felperes se haszonbérlője, se vagyonkezelője nem volt az érintett területnek, így a halászati jog jogosultja sem lehetett, vagyis az alperes jogszerűen törölte a felperest a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából.
Az elsőfokú ítélet
[10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította. Indokolása szerint az együttműködési megállapodásban az I. rendű alperesi érdekelt csak a halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésével bízta meg a felperest, ezért ez nem jelenti azt, hogy a halászati (későbbi, a Hhvtv. szerinti szóhasználattal halgazdálkodási) jogát adta volna át a felperes részére. Az együttműködési megállapodás 4. pontja szerinti „halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésére” szerződéses meghatározás ugyanis nem egyenlő a halászati jog (halgazdálkodási jog) átengedésével. A felperes minderre tekintettel – a halgazdálkodási nyilvántartásba történő bejegyzése ellenére sem – nem rendelkezett halászati/halgazdálkodási jogosultsággal, ezért az nem is hosszabbodhatott meg az a törvény erejénél fogva 2028. augusztus 31. napjáig, emiatt a felperesnek a Hhvtv. 74. § (4) bekezdésére történő hivatkozása alaptalan volt.
[11] Az együttműködési megállapodás 17. pontja szerint a szerződés a felek között 2020. december 31. napjával megszűnt, ezért a halgazdálkodási nyilvántartásba bejegyzett felperes nyilvántartásból való törlésére jogszerűen került sor. Mivel a perrel érintett ingatlan tulajdonosa nem a felperes volt, továbbá haszonbérlőnek sem minősült haszonbérleti szerződés hiányában, illetve az I. rendű alperes a halászati (halgazdálkodási) jogát nem adta át a felperes részére, ezért a halászati jog jogosultja a 01174 hrsz.-ú ingatlan esetében az I. rendű alperesi érdekelt volt, a felperest nem lehetett a halászati jog jogosultjának tekinteni.
[12] Kiemelte azt is, hogy az alperes jogszerűen hivatkozott a 39/2004. iktatószámú, 2004. október 6. napján kelt együttműködési javaslat tárgyú levélre, valamint annak 1. számú mellékletére, amelyek alapján megállapítható, hogy a felek eredeti szerződéses akarata a halászati jog felperesnek történő átengedésére nem terjedt ki. A Hhvtv. 74. §-ához fűzött törvényi indokolásra is figyelemmel a felperesre a halászati jog nem került átruházásra az együttműködési megállapodás 4. pontja alapján, így jogszerzés hiányában nem alkalmazható a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése.
[13] Az I. rendű alperesi érdekelt érvére a felperes helytállóan utalt arra, hogy a Hhvtv. 74. § (6) bekezdése alkalmazásának nem állnak fenn a jogszabályi feltételei, mivel azzal, hogy a perbeli ingatlan önkormányzati tulajdonban van, köztulajdonnak minősül az Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése alapján. Leszögezte, hogy a halgazdálkodási jogot nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti, illetve nem a halgazdálkodási nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Mindkét nyilvántartás deklaratív, amely nem változtat a jogi helyzeten.
[14] Rámutatott arra is, hogy annak sincs jelentősége, hogy a felperes az együttműködési megállapodással érintett … hektár területen ugyanazokat a feladatokat végezte, mint a haszonbérbe kapott ingatlanok esetében, mivel a felperesnek halászati joga nem volt, csak a halászati jog gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésével bízták meg. Utalt a bíróság arra is, hogy a Hhvtv. 22. § (2) bekezdése, 24–32. §-ai alapján halgazdálkodási jog átengedésére kizárólag haszonbérbe adás vagy vagyonkezelés útján kerülhet sor, így együttműködési megállapodás keretében a halgazdálkodási jog nem engedhető át.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[16] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, másodlagosan a megsemmisítését kérte - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint – az alperesi határozat megsemmisítése mellett. Kifejtette, hogy egyetért azzal az ítéleti megállapítással, hogy az együttműködési megállapodásban nem történt rendelkezés a halászati jog átadásáról, azonban a peres eljárás során végig azt állította, hogy a halászati jog gyakorlásával bízták meg, ezért is kerülhetett be a halgazdálkodási nyilvántartásba. A halgazdálkodási jog megszerzését a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése azzal határozta meg, hogy úgy fogalmazott az a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására vonatkozik. A halgazdálkodási jog ezért a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva szállt át a felperesre, a jogot 2013. augusztus 31-től számított 15 évig gyakorolhatja.
[17] Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy a halászati jog gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzése nem egyenlő a halászati jog/halgazdálkodási jog átengedésével. Előadta, hogy a halgazdálkodási jog megszerzésére két módon kerülhetett sor a Hhvtv 74. § (4) bekezdése alapján: egyrészt 2013. augusztus 31-én halászati jogot szerzett az együttműködési megállapodás aláírásának napjára visszamenőlegesen, mivel a Hhvtv. legalizálta a korábban hatályos Hhtv. általi atipikus szerződés jogi megoldását, amelyet követett a halgazdálkodási jog megszerzése 2013. augusztus 31-től. A másik lehetőség, hogy a felperes közvetlenül és azonnal halgazdálkodási jogot szerzett 2013. augusztus 31-től. Állította, hogy mindkét módon jogot szerezhetett. Erre bizonyíték az együttműködési megállapodás, a nyilvántartásban jogának rögzítése.
[19] Az elsőfokú bíróság azt rögzítette, hogy a halgazdálkodási jogot nem a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti. Ugyanakkor az együttműködési megállapodás volt a jogalap a halgazdálkodási jog törlésére, ezzel az alperes elismerte, hogy a jog bejegyzése is az okirat alapján történt. De ha tévedésből történt volna meg a halgazdálkodási jog bejegyzése, akkor annak törlésére nem szolgálhat az az együttműködési megállapodás, amely nem adott jogalapot a jog bejegyzésére sem. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése alapján az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, ennek ellenkezőjének a bizonyítása pedig nem történt meg.
[20] Az elsőfokú ítélet indokolása alkalmazandónak tekintette a Hhvtv. 22. § (2) bekezdését, amely alapján a halgazdálkodási jog átengedésére csak haszonbérbeadás vagy vagyonkezelés útján van lehetőség. E jogszabályhely azonban a ius generalis, ezzel szemben az átmeneti rendelkezések között szabályozott Hhvtv. 74. § (4) bekezdése a ius specialis.
[23] Az I–II. rendű alperesi érdekeltek a felülvizsgálati tárgyaláson előterjesztett ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
A Kúria döntése és jogi indokai
[24] A felperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak szerint – alapos.
[27] Az ügy érdemét tekintve, annak a kérdésnek a megválaszolásakor, hogy a felperesnek a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartásából való törlésére jogszerűen került-e sor, nem mellőzhető a felperes és az I. rendű alperesi érdekelt között 2009. december 10. napján módosított, 2004. december 9. napján megkötött együttműködési megállapodás vizsgálata, amely rendezte az abban szereplő felek jogviszonyát, megszerzett jogaikat és az őket terhelő kötelezettségeket. Az együttműködési megállapodás … ha, … m2 nagyságú holtág rendszerre vonatkozott, melynek egy részét (66,8440 ha területet) az I. rendű alperesi érdekelt a felperesnek haszonbérbe adta. Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni [Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:349. § (1) bekezdése, a megállapodás kötésekor hatályban volt 1959. évi IV. törvény 425. § (1) bekezdése].
[28] A holtágrendszer egyéb, összesen … ha nagyságú vízterület használati jogát nem haszonbérbe adta az I. rendű alperesi érdekelt a felperes részére, amit külön kihangsúlyoztak a felek a megállapodásban, hanem e vízterületre együttműködési megállapodást kötöttek, mely szerint az I. rendű alperesi érdekelt a megállapodás 4. pontjában részletezett, a halászati jogának gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzésére jogosította fel a felperest, aki e feladatok elvégzésére úgy vállalt kötelezettséget, hogy a bevételt negyedévenként köteles volt átutalni az I. rendű alperesi érdekelt számlájára, díjazásra, költségtérítésre, természetbeni juttatásra nem volt jogosult.
[29] A Kúria hangsúlyozza, hogy a megállapodás 4. pontjában szereplő feladatok a megállapodásban is rögzítetten a Hhtv. szerinti halászati jog gyakorlásával összefüggő egyes tevékenységekre terjedt ki. A felperes a megállapodás szerint e feladatok elvégzését a vonatkozó ágazati szabályok betartása mellett [Hhtv., az annak végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szabályai, továbbá a település környezetvédelméről szóló 2/2003. (II. 7.) számú önkormányzati rendelet] vállalta. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a megállapodás 4. pontjában a halászati jognak a vonatkozó ágazati jogszabályban a szerződés megkötésének időpontjában szabályozott egyes részfeladatait sorolták fel, a 9. pontban további feladatokat róva a felperesre. A megállapodásban felsorolt részfeladatok felölelték a halászati jogba tartozó lényegi feladatokat, így az I. rendű alperesi érdekelt ténylegesen a halászati jog gyakorlását engedte át ezzel a felperesnek.
[30] A szerződés értelmezése alapján tehát a halászati jog gyakorlására a felek között létrejött atipikus szerződés alapján volt jogosult a felperes. Az elsőfokú ítélet indokolásának az a megállapítása, hogy a halászati jog gyakorlásával összefüggő feladatok elvégzése nem egyenlő a halászati jog/halgazdálkodási jog átengedésével, a hivatkozott és a felek között létrejött együttműködési megállapodás tartalmi értelmezéséből nem vezethető le.
[31] Nem vitás, hogy az együttműködési megállapodás létrejötte időpontjában hatályos Hhtv. 5. § (1) bekezdése értelmében a halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbe adása esetén pedig a haszonbérlőt kellett tekinteni. Tény, hogy az érintett vízterület tulajdonosa az I. rendű alperesi érdekelt volt, azonban a Hhtv. nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a halászati jog gyakorlására jogosult önkormányzat e jogának gyakorlását a szükséges szakértelemmel és kapacitással rendelkező egyéb szervezet részére atipikus szerződéssel átengedje. Az ily módon kialakult helyzet jogi rendezését a jogalkotó a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése mint átmeneti rendelkezés útján akként szabályozta, hogy azt a személyt/szervezetet, aki 2013. augusztus 31-én az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására, az új törvény [a Hhvtv.] hatályba lépését követő 15 évig a halgazdálkodási jog megilleti.
[32] A hivatkozott átmeneti rendelkezés indokolása szerint a Hhtv. szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a törvény szerint a halgazdálkodási jog jogosultjává válik. A Hhtv. szerint bármely jogcímen megszerzett halászati jog a törvény hatályba lépése után – írásbeli megállapodás hiányában, legkésőbb 15 év után – a Magyar Államot illeti meg. Ebből következően a Hhvtv. 74. § (4) bekezdése pontosan azokat a helyzeteket, kialakított jogi megoldásokat kívánta rendezni, mint amilyen a jelen ügyben rögzített tényállás szerinti is, amikor az adott halgazdálkodási vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására az adott személy/szervezet, ahogyan erre a felperes a jelen ügyben az I. rendű alperesi érdekelttel kötött megállapodás alapján jogosult volt. Ezen esetekre az új törvény fogalmi meghatározása szerinti halgazdálkodási jog a törvény hatályba lépését követő 15 évig e személyt/szervezetet megilleti, azaz a kialakult jogi helyzet fenntartása mellett a Magyar Állam lehetőséget biztosított az új jogszabály szerinti jogi helyzet adott határidőn belüli kialakítására, majd amennyiben a felek ilyen megállapodást egymással kötni nem tudnak a jövőre nézve, 15 év után a Magyar Államot illeti meg a Hhtv. szerint bármely jogcímen megszerzett halászati jog.
[35] Az, hogy a perbeli vízterület önkormányzati tulajdonban van, azaz köztulajdon, ezért a Hhvtv. 74. § (6) bekezdése nem alkalmazható, a felülvizsgálati eljárásban már nem volt vitás. A Hhvtv. 22. § (2) bekezdésének az a rendelkezése, hogy e jogszabály hatályba lépésétől kezdődően a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható, a Hhvtv. 74. § (4) bekezdésének alkalmazását nem zárja ki, mivel e jogszabályhely a halászati jogok gyakorlása tekintetében a korábbi szabályozás által nem tiltott atipikus megállapodás alapján előállt helyzetet rendezi, kifejezetten annak érdekében, hogy a Hhvtv. követelményeinek megfelelő jogi helyzet állhasson elő. Ezért a Hhvtv. 22. § (2) bekezdésére történő téves hivatkozás nem alapozhatja meg az elsőfokú ítéletben elfoglalt jogi álláspontot. A Hhvtv.-nek ez a szabálya a hatályba lépését követő új jogviszonyokra irányadó.
[36] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[37] Az új eljárás során az elsőfokú bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a Kúria által a fentiekben kifejtett jogértelmezést, a Hhvtv. 74. § (4) bekezdésének alkalmazhatóságát.
(Kúria Kfv.V.37.405/2022/13.)
