A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasításának van helye, ha a fél állítja a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát, de nem jelöl meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont, 408. § (1)–(2) bek., 409. § (1) és (3) bek., 410. § (2) bek. cd) alpont].
[1] A felperes keresetében 1 000 000 forint mint foglaló visszafizetésére, valamint e tőkeösszeg késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1 000 000 forintot és annak késedelmi kamatát.
[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése szerint – annak helyes indokaira utalással [Pp. 386. § (4) bekezdés] – helybenhagyta.
[4] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet és azzal együtt felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. § (3) bekezdésére hivatkozással kérte.
[5] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemben nem volt elbírálható.
[6] A Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja értelmében vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető. A Pp. ezen rendelkezése alapján a felperes által foglaló visszafizetése iránt indított per – minthogy az a felek vagyoni jogain alapul és értéke pénzösszegben kifejezhető – vagyonjogi pernek minősül.
[7] A Pp. 408. § (1) bekezdése alapján nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi perben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg. A (2) bekezdés értelmében nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben.
[8] A Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha annak a 408. § alapján nem lenne helye – ugyanakkor törvény a felülvizsgálatot más okból nem zárja ki – és az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér [Pp. 409. § (1) és (3) bekezdés].
[9] A Pp. 410. § (2) bekezdés c) pontja rendelkezik arról, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek – attól függően, hogy a fél az engedélyezést melyik, a 409. §-ban meghatározott okra hivatkozva kérte – milyen kötelező tartalmi elemeket kell magába foglalnia. A 410. § (2) bekezdés cd) alpontja értelmében – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – meg kell jelölni a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér.
[10] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemre a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálására és visszautasítására vonatkozó rendelkezések az irányadók [Pp. 410. § (3) bekezdés].
[11] A Pp. 410. § (2) bekezdés c) pontja és a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) 1–3. és 5. pontja alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának alapvető feltétele a jogerős ítélet által felvetett jogkérdés megjelölése (Pfv.I.21.365/2021/3.). A jogkérdés fél általi megjelölése elengedhetetlen, hiszen a Kúria a fél kérelméhez kötve van, nem engedélyezheti a felülvizsgálatot olyan okból, amelyre a fél nem hivatkozott, és csak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben foglaltakat vizsgálhatja (Kúria Pfv.I.20.847/2021/4., Pfv.V.2 1.214/2021/7., Pfv.II.20.854/2021/5., valamint a PK vélemény 6. és 7. pontja).
[12] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében ugyan megjelölte a Kúria Kfv.37.462/2020/8. számú határozatát és idézte annak azt a részét, amelytől szerinte a felülvizsgálattal támadott határozat jogkérdésben eltér, de a kérelméből nem állapítható meg, hogy mi az a jogkérdés, amely kapcsán az eltérés kimutatható. A kérelmében azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság egyrészről nem tett eleget indokolási kötelezettségének, másrészről pedig jogszabálysértő módon járt el, amikor annak ellenére nem helyezte hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy az sem tett eleget a törvény szerint őt terhelő indokolási kötelezettségének.
[13] A Kúria rámutat, hogy a másodfokú bíróság a határozatában nem tett olyan elvi megállapítást, amely szerint az alperes által hivatkozott kúriai határozatban megfogalmazott, a bírósági határozatok indokolásával szemben támasztott követelményektől ellentétes álláspontra helyezkedett, csupán úgy ítélte, meg, hogy az alperes által hivatkozott körben a fellebbezés alaptalan. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés kizárólag olyan ítéleti rendelkezés vonatkozásában állapítható meg, amely esetén a másodfokú bíróság konkrét jogi norma eltérő értelmezése útján jutott a Kúria közzétett eseti döntésében foglalt jogértelmezéstől különböző álláspontra. Ez az adott ügyben nem volt megállapítható.
[14] A Kúria utal arra is, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet önmagában nem alapozza meg a támadott jogerős határozat jogszabálysértő volta, a döntés jogszerűségének érdemi vizsgálata a felülvizsgálati eljárásnak lehet a tárgya, arra viszont csak akkor van lehetőség, ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbíráslásra alkalmas és a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek helyt ad.
[15] Mindezek alapján a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem felel meg a Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában foglaltaknak, ezért azt a Kúria a Pp. 410. § (4) bekezdése alapján visszautasította.
(Kúria Pfv.II.20.967/2022/2.)
