A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. Ha külső szemlélő számára nem azonosítható a sátrakban vagy lakókocsikban zajló véleménynyilvánítás, felveti annak vizsgálatát, hogy ebben az esetben a nyilvános jelleg mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul-e. Ezek a felépítmények a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Azok használatának időbeli korlátozása, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, a korlátozás nem aránytalan [2018. évi LV. törvény (Gytv.) 3. § (1), (4) bek., 10. § (2) bek., 10. § (4) bek. aa) pont, 13. § (1) bek., 15. § (1), (2) bek.].
A közigazgatási per alapjául szolgáló tényállás
[1] A bejelentő 2022. április 24. napján 14 óra 37 perckor ügyfélkapun keresztül bejelentette az alperesnek, hogy 2022. május 3. napján 23:00 órától 2022. augusztus 3. napján 23:00 óráig gyűlést kíván szervezni 1124 Budapest, XII. kerület, Jagelló út 24. szám alatti Gesztenyés kertben. A gyűlés céljaként „Tiltakozás a COVID Diktatúra ellen” témát jelölte meg.
[2] Az alperes a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 11. § (2) bekezdése szerinti egyeztetési kötelezettségére tekintettel, a tényállás tisztázása érdekében a bejelentőt és a felperest mint a gyűlés egyik szervezőjét 2022. április 25. napjára egyeztetésre idézte hivatalos helyiségébe. Az alperes felhívása folytán a felperes a Gytv. 10. § (1) bekezdésére tekintettel a gyűlés végdátumát 2022. július 24. napjára módosította.
[3] Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy tudomása van arról, hogy a bejelentésben megjelölt helyszínen és időintervallumon belül további közterületi önkormányzati rendezvényeket fognak tartani. Az alperes több kompromisszumos megoldást ajánlott fel a rendezvények összeütközésének feloldása érdekében, mely javaslatokat – a jegyzőkönyv tanúsága szerint – a felperes elutasított.
Az alperes határozata
[4] Az alperes 2022. április 26-án kelt, 01000-160/575-2/2022 rendb. számú határozata szerint a szervező a gyűlést időbeli korlátozással és bizonyos feltételek mellett jogosult megtartani. Eszerint 2022. május 7. napján 00:00 órától 2022. május 9. napján 16:00 óráig, 2022. május 27. napján 00:00 órától 2022. május 29. napján 16:00 óráig terjedő időintervallum kivételével, 2022. május 31. napján 00:00 órától 2022. július 24. napján 24:00 óráig jogosult a gyűlést megtartani. A határozat további korlátozásként rögzítette, hogy hétfői napokon 00:00 órától 16:00 óráig, kedd és csütörtöki napokon 8:00 órától 16:00 óráig, pénteki napokon 8:00 órától 17:00 óráig terjedő időintervallum kivételével az installáció és kellékeinek felállítása nélkül, illetve pénteki napokon 17:00 órától vasárnap 24:00 óráig az installáció és kellékeinek felállítása mellett jogosult a gyűlést megtartani.
[5] A határozat kitért arra is, hogy a gyűlés alól kivett időintervallumokban a felperes köteles a gyűlés helyszínének eredeti állapotát visszaállítani, s amennyiben ennek a felperes nem tesz eleget, úgy a közterületnek minősülő helyszín tulajdonosa jogosult az eredeti állapot helyreállítására.
[6] Az alperes határozata megjegyezte, hogy a gyűlés szervezői 2022. január 14. napjától kezdődően folyamatosan jelen vannak a bejelentéssel érintett területen, lényegében ott életvitelszerűen tartózkodtak a gyülekezési jog háborítatlansága mellett, több tudomásul vett bejelentés nyomán.
[7] Az időbeli korlátozás körében az alperesi határozat arra hivatkozott, hogy a gyűlés bejelentésének időpontjában tudomása volt az alperesnek arról, hogy a bejelentett helyszínen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) több, egymással párhuzamosan zajló eseményt tart. Hivatkozott arra is, hogy az önkormányzat és a nyár folyamán az érintett Gesztenyés kert teljes területén tartja a napközis foglalkozás óvodások és iskolások, valamint piknik idősek számára elnevezésű rendezvényét. A határozat e körben pontosan megjelölte a fenti rendezvények által érintett időintervallumokat.
A keresetlevél és a védirat
[8] A felperes 2022. április 29. napján elektronikus úton keresetet terjesztett elő az alperes határozatával szemben, melyben annak megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság mellőzze a bejelentés elfogadása mellett előírt feltételeket, egyúttal kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is.
[9] A felperes mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a bejelentett gyűlés három hónapos időintervalluma alatt összesen kilenc alkalommal kellene felépítenie a jurtát, katonai sátrat, zuhanyzót, s tíz alkalommal kellene lebontaniuk, elszállítaniuk, mely több millió forintos anyagi terhet jelentene számukra, továbbá elképesztő mennyiségű munkával járna, gyakorlatilag kivitelezhetetlen lenne. Álláspontja szerint a korlátozó határozat a kilenc hónapja folyamatosan tartó jurtás tüntetés szándékos ellehetetlenítésére irányul. Hivatkozott arra, hogy a helyszínből minimális területet vesznek igénybe, mely nem zavarja a többi jövőbeni rendezvény megtartását.
[10] A felperes továbbá hivatkozott arra, hogy véleménye szerint az alperes a korlátozó határozatát a jogszabály által előírt 48 órás határidőt túllépve hozta meg. Állította, hogy az alperes rosszhiszemű volt eljárása során, mivel valószínűsíthette volna, hogy a felperes több hónapja tartó rendezvényét hosszabbítani szeretné, s erről a felperessel egyeztetnie kellett volna, mielőtt tudomásul veszi a többi rendezvény bejelentését.
[11] A keresetlevelében a felperes azt is előadta, hogy a törvény nem tiltja a hosszú idejű és építményben történő tüntetést, csupán az életvitelszerű tartózkodást, de jelen esetben nem erről van szó. A tüntetés formájából adódóan két főnek folyamatosan jelen kell lennie az eseményen, mely csak a szükséges installációval valósítható meg.
[12] Összességében álláspontja szerint a Gytv. 11. §-a és 13. §-a szerinti szükséges és arányos, máshogy nem elérhető jogvédelemmel [Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdonvédelem] történő gyülekezésijog-korlátozás ténybelileg nem igazolt és meghozatala és közzététele is jogellenes volt, így korlátozásra nem szolgálhat.
[13] Az alperes a keresetlevél felterjesztésével együtt 2022. május 2. napján kelt védiratot is elterjesztett, melyben elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján utasítsa vissza a keresetlevelet, mivel a felperes keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. Másodlagosan kérte a felperes keresetét mint megalapozatlant elutasítani, és kérte a felperes perköltségekben történő marasztalását. Továbbá felvette, hogy nem a felperes volt a gyűlés bejelentője, így kezdeményezte annak hivatalbóli vizsgálatát, hogy a felperes jogosult volt-e a keresetlevél előterjesztésére.
[14] A védirat szerint a felperes a jelen perben vitatott határozatot 2022. április 26. napján 16 óra 15 perckor töltötte le, amelyre tekintettel a Gytv. 15. § (2) bekezdésében előírt, közléstől számított három napos keresetindítási határidő 2022. április 29. napján letelt. A felperes e határidő alatt a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet nem jelölte meg, amelyre tekintettel a keresetlevél Kp. 48. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti visszautasításának van helye.
[15] Az alperes szerint a gyűlést ügyfélkapun keresztül 2022. április 24. napján 14 óra 37 perckor jelentette be a felperes, erre tekintettel a Gytv. 10. §-a alapján, a gyülekezési hatóságot terhelő 48 órás döntéshozatali határidő 2022. április 26. napján 14 óra 37 perckor járt le. Az alperes 01000-160/575-2/2022. rendb. számú határozata a törvényes határidőt betartva, 2022. április 26. napján 14 óra 20 perckor kelt, mely időpont a bejelentéstől számított 48 órát nem haladta meg. Továbbá hivatkozott arra, hogy a Gytv. 15. § (1) bekezdése a határozat közlésének időpontja tekintetében nem állapít meg kógens rendelkezést, azt haladéktalanul írásban közli a szervezővel. Jelen esetben a felperessel történő közlés az általa kért módon 2022. április 26. napján 16 óra 15 perckor megtörtént. Így a határidő számítással kapcsolatos eljárási kifogás alaptalan, az alperes a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával járt el.
[16] A védirat kitért azon felperesi érvre is, mely szerint a gyülekezési hatóságnak a felperest kellett volna elsőként tájékoztatni arról, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló közterületen rendezvényeket tart, ez álláspontja szerint értelmezhetetlen. A felperes az általa előadottakat érdemben nem fejti ki, azokat nem támasztja alá, azok nem kellően kimunkáltak, összefüggéstelenek. A Gytv. 11. és 13 §-ainak keresetben szereplő megjelöléséből semmilyen jogi következtetés nem vonható le azok jogszerűtlen alkalmazását illetően, az alperes helyes jogértelmezéssel oldotta fel a gyülekezési jog és a tulajdonhoz való jog kollízióját.
[17] A Kúria a védiratot megküldte a felperesnek álláspontja ismertetése végett. A felperes a védiratra adott válaszában a gyülekezési jog gyakorolhatóságára hívja fel a figyelmet, utalva arra, hogy a jurta megfelelő építmény rendezvényük prezentáló jellegéhez, ezen építmény környezeti biztonsága nem kérdéses.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A kereset – az alábbiak szerint – nem megalapozott.
[19] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy jogszerűen döntött-e az alperes, amikor a keresettel támadott határozatával a felperes által bejelentett gyűlés megtartását korlátozta. A keresettel támadott határozat jogszerűségét a Kúriának a Kp. 2. § (4) bekezdése, a 84. § (2) bekezdése, a 85. § (1) és (2) bekezdései, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése szerint a kereseti kérelem és védirat korlátai között, a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján kellett vizsgálnia. A tényállást a Kp. 78. § (1) és (2) bekezdéseire, valamint a Pp. 279. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel a peres felek tényállításai és az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egyenként és összességében, a megelőző eljárásban megállapított tényállással is összevetve történő értékelése alapján, a meggyőződése szerint állapította meg.
[20] A keresetlevél a felperes keresetindítási jogával összefüggésben mindössze annyit tartalmaz, hogy „felperes a főszervező, érintettsége így nyilvánvaló”, azonban ebbéli minőségét nem támasztotta alá. Az alperes védiratában vitatta, hogy a felperes a Gytv. 3. § (1) bekezdése szerint a gyűlés szervezője volna, a bejelentést nem ő nyújtotta be, és bár abban „főszervezőként” jelölték meg, személyazonossága nem volt megállapítható, ezért álláspontja szerint a keresetlevél előterjesztésére sem volt jogosult, és erre figyelemmel a keresetlevél visszautasítását indítványozta. Való igaz, hogy pusztán a bejelentés és a keresetlevél tartalma alapján kétség merülhetne fel abban, hogy a felperes a Gytv. 10. § (2) bekezdés alapján szervezőnek tekinthető-e, hiszen az ügyfélkapun keresztül előterjesztett bejelentést nem lehet közös bejelentésnek tekinteni, és arra vonatkozó adat sem merült fel, hogy a bejelentő a többi szervező, így a felperes képviseletében, meghatalmazottként járt volna el. A peranyag vizsgálata alapján azonban a Kúria megállapította, hogy a felperes az alperes hivatali helyiségében 2022. április 25. napján 13.05 órakor megkezdett, a Gytv. és a Vhr. alapján lefolytatott egyeztetés során az alperes a felperes személyazonosságát megállapította, és őt további szervezőként hallgatta meg. A felperes ezen úgy nyilatkozott, hogy ő a gyűlés vezetője, és ezt az alperes elfogadta. A Gytv. 3. § (4) bekezdése értelmében a gyűlést a szervező vezeti, ha azt többen szervezik, közösen jelölik ki a gyűlés vezetőjét. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes a gyűlés egyik szervezője, akinek keresetindítási jogát a Gytv. 15. § (2) bekezdés második mondata biztosítja.
[21] Az alperes védiratában arra hivatkozva kérte a keresetlevél visszautasítását, hogy a keresetlevél nem felel meg a Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja első fordulatának, vagyis nem tartalmazza megfelelően a tevékenységgel okozott jogsérelmet. A keresetlevél nyilvánvaló elírással (Gytv. helyett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény közismert rövidítését Gyvt.) a következők szerint tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését: „A Gyvt. 11. és 13. §-a szerinti szükséges, arányos, másként nem elérhető jogvédelemmel (Alaptörvény 32. cikk (6) bekezdése szerinti önkormányzati tulajdonvédelem) történő gyülekezésijog-korlátozás a fentiek alapján ténybelileg nem igazolt és meghozatala, közzététele is jogellenes, így korlátozásra egyébként se szolgálhat.” A keresetlevél további vizsgálata alapján megállapítható, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes keresetlevelében megfogalmazta, hogy miért tartja a döntést sérelmesnek, és utalt a megsértett jogszabályhelyekre is. A Kúria gyakorlata szerint „annak megítélése, hogy a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a kívánt (szükséges és elégséges) mélységben, részletességben megtörtént-e, a bíróság részéről a keresetlevél körültekintő tartalmi vizsgálatát igényli. A Kp. 48. § (1) bekezdés k) pontjának alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felperes egyáltalán nem, vagy annyira általánosan jelöl meg jogsérelmet, hogy az alapján a per keretei, a bíróság jogszerűségi vizsgálatának terjedelme egyáltalán nem azonosíthatók.” (Kpkf.VI.40.049/2020/2.)
[22] A perbeli esetben a felperes a keresetlevélben a még éppen elégséges mértékben eleget tett ennek a kötelezettségének, és ekként kijelölte a Kúria vizsgálatának kereteit.
[23] A felperes keresetlevelében hivatkozott arra, hogy a bejelentés és a határozat közlése között 48 óránál hosszabb idő telt el. Azt azonban még utalás szintjén sem jelölte meg, hogy ezt miért tartja jogszabálysértőnek. A Gytv. 13. § (1) bekezdése szerint „a gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme az (5) bekezdés szerinti enyhébb korlátozással nem biztosítható”.
[24] A felperes sem vitatta, hogy alperes határozata 2022. április 26. napján 14 óra 20 perckor, vagyis a Gytv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kelt.
[25] A Gytv. nem írja elő, hogy a gyülekezési hatóság határozatát 48 órán belül közölni is kell, épp ellenkezőleg, a Gytv. 15. § (1) bekezdése – eltérően az Ákr. 50. § (4) bekezdésben meghatározott általános szabálytól – az gyülekezési ügyek intézésének sajátosságaira tekintettel a határozat közlésére külön rendelkezést tartalmaz. A Kúria rámutat, hogy a közlés haladéktalanságát a 48 órás határidőhöz mérten kell megítélni. A felperes azonban maga sem hivatkozott arra, hogy a gyülekezési hatóság nem intézkedett volna a határozat haladéktalan közlése iránt, a határozata jogsértő voltát ilyen okból megállapítani jelen eljárásban nem lehetett.
[26] A felperes keresetlevelében hivatkozik arra, hogy 2021. július 31. napja óta folyamatos gyűlést tart és „hosszabbítási igényét” a gyülekezési hatóságnak feltételeznie kellett volna. Hivatkozott arra is, hogy a gyülekezési hatóságnak nem kellett volna elfogadni az önkormányzat „elsőbbségi igényét”, hanem a szervezőket rövid úton kellett volna nyilatkoztatni arról, hogy kívánnak-e újból „hosszabbítani”.
[27] Abból azonban, hogy a bejelentésben a Gytv. 10. § (4) bekezdés bb) alpontja értelmében a gyűlés kezdésének és befejezésének időpontját (és ekként a gyűlés időtartamát) meg kell jelölni, az következik, hogy a gyűlésnek valamikor bizonyosan véget kell érnie. A gyülekezés időtartamát általában a cél elérése, a résztvevők olyan alapvető szükségletei, mint étkezés, alvás vagy a gyülekezéssel érintettek társadalmi, egzisztenciális életkörülményei egyaránt szükségszerűen korlátozzák. E körben nem is annyira a gyűlés időtartama a meghatározó, hanem a gyűlések ideiglenes jellege. Ez az Alkotmánybíróság gyakorlatában is megjelenik „egy békés gyülekezés nem feltétlenül érzelem- vagy indulatmentes rendezvény, éppen ellenkezőleg, annak fogalmi eleme, hogy ideiglenes jelleggel kellemetlenséget idéz elő, ezzel képes ugyanis felhívni a figyelmet a kommunikálni kívánt üzenetre”. [30/2015. (X. 15.) AB határozat] Mindebből pedig az is következik, felperes „végtelenített” gyűléssel összefüggő érvelése sem lehet megalapozott.
[28] A felperes arra is hivatkozott, hogy a perbeli határozatban megjelölt kulturális rendezvények nem ellentétesek gyülekezése céljaival, ezért álláspontja szerint azokat szétválasztani sem szükséges, azonban gyülekezési jogát elsőbbrendűnek tartotta a kulturális rendezvények megtartásának jogához képest. Azt is felvetette, hogy a perbeli határozat azt a gyakorlatot vezetné be, hogy „komolyabb installációval nem lehet 3 hónapnál tovább egy helyen tüntetni közparkban, ugyanis minden park önkormányzat tulajdonában áll, és a mi példánk alapján bármely önkormányzat rendezvény bejelentéssel a saját maga által fenntartott parkban megszüntethetné a pár óra alatt nem lebontható és visszaépíthető felépítménnyel bíró tüntetést”.
[29] Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság gyakorlata is alátámasztja, hogy a gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. A rendezvény helyszínének kiválasztása önmagában kommunikációs értékkel bírhat, emellett a rendezvény célja szorosan kapcsolódhat – akár az ott korábban történtek, vagy szimbolikus jelentősége miatt – kiválasztott helyszínhez is [3/2013. (II. 14.) AB határozat]. A helyszín és az időpont (időtartam) választásának joga sem nem feltétlen, sem nem korlátlan, az az Alaptörvény I. cikkében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó feltételek szerint korlátozható.
[30] A felperes nem hivatkozott arra, hogy gyűlése helyszínének megválasztása bármilyen kommunikációs értékkel bírna, és nem ismert a bejelentett gyűlés tárgyával összefüggő olyan körülmény sem, amely alapján felmerült volna az, hogy csak az adott helyen és időben valósulhat meg a közügyben történő véleménynyilvánítás. Ezért önmagában a helyszínválasztást közügyben történő véleménynyilvánításnak sem lehet tekinteni.
[31] A Velencei Bizottság ajánlásában kifejtette, hogy a mások jogának és szabadságának sérelmére való hivatkozás során vizsgálni kell a jogsértés súlyát, a korlátozás szükségességét (fennáll-e a legitim cél, azaz a korlátozás-e a legenyhébb eszköz) és annak arányosságát is. A Gytv. 13. § (1) bekezdése csak abban az esetben teszi lehetővé a gyűlés megtiltását, ha a megtiltásnál enyhébb korlátozással a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme nem biztosítható.
[32] Indokolt utalni arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (4) bekezdése értelmében a közterület rendeltetése a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének; b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.); c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sport tevékenység, a szabadidő-eltöltés; d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás; e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének; f) a közművek elhelyezésének; g) zöldterületek kialakításának biztosítása. A közterület sajátossága az, hogy azt rendeltetésszerűen bárki, ellenérték nélkül használhatja. A közterület tehát olyan korlátozott önkormányzati tulajdon, melynek használatát elsősorban a közösség érdekében kell biztosítani. A közterület azonban véges, nem áll korlátlanul rendelkezésre. Erre figyelemmel a gyülekezési hatóságnak előbb azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli bejelentett, már huzamosabb ideje, előre láthatólag negyven fő részvételével zajló gyűlés mások – a helyi közösség tagjai – jogainak szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével járhat-e. Ennek igenlő megválaszolását követően pedig azt kellett megvizsgálnia, hogy ez a szükségtelen és aránytalan sérelem a gyűlés megtiltásánál enyhébb eszközökkel orvosolható-e.
[33] A gyülekezési hatóságnak a perbeli bejelentést – esetenként hónapokkal – megelőzően hivatalos tudomása volt arról, hogy az önkormányzat más közterülethasználókkal együttműködve milyen kulturális rendezvényeket tervez megtartani. Azok szervezőitől kapott tájékoztatások kitértek a közterülethasználatok időbeli és térbeli kiterjedésének megjelölésére, továbbá a kulturális rendezvények résztvevőire is. Az alperes ezért helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes újabb gyűlése és a kulturális rendezvények között feloldásra váró kollízió van, hiszen a gyűlés bejelentés szerinti megtartása a rendezvények lebonyolítását szükségtelen és aránytalan mértékben sértené. Az alperes az egyeztetési eljárás során kísérletet tett kompromisszum létrehozására, azonban a felperes és a bejelentő attól elzárkóztak. Erre figyelemmel az alperes a Gytv. 13. § (5) bekezdése alapján, megtiltásnál enyhébb korlátozásról rendelkezett.
[34] A felperes keresetleveléből kitűnik, hogy a perbeli határozatot azért tartja sérelmesnek, mert az az általa felállított installáció és kellékek bontása magas költséggel járna. E körben nem hivatkozott arra, hogy az installáció és kellékei felállításának időbeli korlátozása miért sérti a gyülekezési jogát.
[35] A Kúria e körben utal arra, hogy – szemben pl. a színpadi fény- és hangtechnikával – a jurta, a sátor, a mindennapi használati eszköznek minősülő ingóságok és a mobil WC a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Sem a bejelentés, sem pedig a felperes megelőző eljárás során tett nyilatkozatai, sem pedig perbeli nyilatkozatai nem tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy azok a konkrét, közügyben történő véleménynyilvánításhoz bármilyen módon kapcsolódnának, ezért az a körülmény, hogy azok használata időben korlátozott, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, vagyis a korlátozás nem aránytalan.
[36] A Gytv. 2. §-a szerint gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel. E § értelmében a gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat. A Kúria a peranyag részeként megismert helyszíni fényképfelvételekre figyelemmel megjegyzi, hogy még ha a kihelyezett feliratokból a külső szemlélő számára azonosítható is a helyszínen véleménynyilvánítás, az már nem ismerhető fel, hogy a sátrakban olyan nyilvános összejövetel zajlik, amelyhez szabadon, vagyis időbeli korlát nélkül csatlakozhatna. Sőt, a köznapi gondolkodás és a büntetőjogi gyakorlat egyaránt magánlakással azonosan ítéli meg a sátrakat és a lakókocsikat. Mindezek alapján – még akkor is, ha a szervezők elvben nem zárkóznak el attól, hogy gyűlésükhöz mások csatlakozzanak – kétséges, hogy a nyilvános jelleg, mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul. A szóban forgó eszközök használatának időbeli korlátozása emiatt sem veszélyezteti a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alkotmányos jogok gyakorlását.
[37] A támadott közigazgatási határozat a keresetben megjelölt körben nem bizonyult jogszabálysértőnek, ezért a Kúria a felperes keresetét – mint alaptalant – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
(Kúria Kgyk.IV.39.450/2022/5.)
