V.
C-510/24 Profil-Copy 2002 ügyben 2025. október 16-án hozott ítélet
1) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra‑alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24‑i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása keretében nyújtott európai uniós támogatás kedvezményezettjének hatékony bírósági jogorvoslattal kell rendelkeznie az uniós alapokból támogatott program irányító hatóságának olyan végrehajtható határozatával szemben, amely őt e támogatás visszafizetésére kötelezi.
2) Az Alapjogi Charta 47. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
valamely európai uniós támogatás kedvezményezettjének azon lehetősége, hogy egyrészt az e támogatás visszavonását elrendelő határozat jogellenességének megállapítása iránt polgári bíróság előtt indított per keretében járulékosan vitassa az őt az említett támogatás visszafizetésére kötelező végrehajtható határozatot, és másrészt e per keretében e határozat végrehajtásának felfüggesztése érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje, hatékony bírósági jogorvoslatnak minősül.
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a PROFIL‑COPY 2002 Irodatechnikai Kft. (a továbbiakban: Profil‑Copy) magyar társaság és a „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz” irányító hatóságaként eljáró Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (Magyarország) (a továbbiakban: minisztérium) között a Profil‑Copy részére folyósított támogatás visszafizettetése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Az alapeljárás
16 A Profil‑Copy 125 184 193 forint (HUF) (hozzávetőleg 315 000 euró) összegű támogatást kapott napelemek telepítésére. A támogatást a 2021–2027‑es időszakban végrehajtott és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), valamint az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) által támogatott magyar „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz” keretében ítélték oda.
17 A minisztérium, miután szabálytalanságot állapított meg, e program irányító hatóságaként eljárva elrendelte a támogatói okirat visszavonását és a folyósított támogatás visszafizetését.
18 A Profil‑Copy által a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatósághoz benyújtott jogorvoslati kérelmet követően e döntést helybenhagyták, és a 256/2021. Korm. rendelet 403. §‑ának (1) bekezdése és 408. §‑a (1) bekezdésének d) pontja értelmében e döntéssel szemben további közigazgatási jogorvoslatnak már nincs helye.
19 Következésképpen az irányító hatóság visszavonta a Profil‑Copy részére jogosulatlanul odaítélt támogatást, és annak visszafizetésére szólította fel e társaságot, tájékoztatva őt arról, hogy e támogatás visszafizetésének hiányában az irányító hatóság az állami adóhatóságtól kérheti a jogosulatlanul kapott támogatásnak megfelelő követelés behajtását.
20 Mivel a magyar jog az irányító hatóság és az uniós támogatás kedvezményezettje közötti jogviszonyt polgári jogi jellegűnek minősíti, a Profil‑Copy polgári peres eljárást indított a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) – a kérdést előterjesztő bíróság – előtt az általa kapott támogatás visszafizetését elrendelő határozat következményeinek elhárítása érdekében.
21 E peres eljárás keretében a Profil‑Copy annak megállapítását kérte, hogy mind a szabálytalansági döntés, mind az állítólag jogosulatlanul kapott támogatás visszafizetésének elrendelése jogellenes. Azt is kérte e bíróságtól, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 103. §‑ának (1) bekezdése alapján hozott ideiglenes intézkedéssel tiltsa el a minisztériumot a követelt összeg visszakövetelésétől, illetve behajtásától. E tekintetben a Profil‑Copy arra hivatkozik, hogy míg a minisztérium az adóhatóság megkeresése útján már azt megelőzően megindíthatja a végrehajtást vele szemben, hogy kérelmét polgári ügyben hozott jogerős határozat érdemben elbírálná, ő csak rendes polgári peres eljárásban érvényesítheti a jogait e minisztériummal szemben. A minisztérium a maga részéről a kérdést előterjesztő bíróság előtt úgy véli, hogy ez utóbbi bíróságnak nincsen hatásköre ilyen ideiglenes intézkedés meghozatalára.
22 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az alapeljárásban meg kell vizsgálnia, hogy az irányító hatóság a támogatások visszafizettetése során tiszteletben tartotta‑e a 2021/1060 rendeletet végrehajtó 256/2021. Korm. rendeletet.
23 Ezenkívül e bíróság kifejti, hogy nemrégiben több hasonló ügyben fordultak hozzá, amelyekben a jogalanyok azt kérik, hogy a bíróság ideiglenesen tiltsa el a minisztériumot a követelések behajtásától. E jogalanyok arra hivatkoznak, hogy a végrehajtás ellehetetlenítené a gazdasági tevékenységük folytatását, mivel a fizetésképtelenség, sőt felszámolási eljárás veszélyének tenné ki őket még a per jogerős befejezése előtt. Ezáltal fennáll a reális veszélye annak, hogy a támogatás visszafizetését elrendelő határozat címzettjei már a per jogerős befejezése előtt megszűnnek, ami ellehetetlenítené a jogérvényesítésüket.
24 A magyar polgári bíróságok ebben az összefüggésben lehetővé teszik, hogy a támogatás visszafizetését elrendelő végrehajtható határozat címzettje később polgári peres eljárást indíthasson e határozat jogellenességének megállapítása iránt a támogatási szerződéstől való elállásról szóló határozat elleni kereset keretében.
25 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor kifejti, hogy a magyar ítélkezési gyakorlat a polgári bíróságoknak az ilyen típusú ügyekben előterjesztett ideiglenes intézkedések iránti kérelmekre vonatkozó hatáskörét illetően megosztott. Az ítélkezési gyakorlat egyik irányvonala úgy tekinti, hogy mivel a magyar törvény az uniós támogatási szerződést a polgári jog hatálya alá vonja, nincs akadálya ideiglenes intézkedés elrendelésének. Ezzel szemben az ítélkezési gyakorlat másik irányvonala szerint az ilyen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az eljáró bíróság hatáskörének hiánya miatt el kell utasítani, mivel az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvény 15. §‑a az e hatóság által lefolytatott végrehajtási eljárás felfüggesztésére jogosult szervek között nem említi a bíróságokat.
26 A kérdést előterjesztő bíróság – mivel először is meg kell vizsgálnia a 2021/1060 rendelet alapján nyújtott uniós támogatás visszafizettetésének jogszerűségét, másodszor e rendelet 69. cikkének (7) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai alapokra vonatkozó panaszok hatékony kivizsgálását, harmadszor pedig a Charta 47. cikke hatékony jogorvoslathoz való jogot biztosít minden olyan személynek, akinek az Unió joga által biztosított jogait megsértették – szükségesnek tartja, hogy a Bírósághoz forduljon annak megítélése érdekében, hogy a magyar jogban kialakított szabálytalanságkezelési rendszer e 47. cikkel összeegyeztethető‑e.
27 E körülmények között a Fővárosi Törvényszék felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett a Bíróság elé.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
„1) Megilleti‑e [a Charta] 47. cikkében előírt, bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jog a támogatás kedvezményezettjét az irányító hatóság végrehajtható jognyilatkozatával szemben, amelyben a kifizetett [uniós] támogatás visszafizetésére kötelezi a kedvezményezettet?
2) Abban az esetben, ha az irányító hatóság végrehajtható jognyilatkozatával a kifizetett [uniós] támogatás visszafizetésére kötelezi a kedvezményezettet és ő egyéb jogorvoslati lehetőség hiányában polgári peres eljárást indít a következmények elhárítása iránt, akkor ezt a polgári pert [a Charta] 47. cikke szempontjából bíróság előtti jogorvoslatnak kell tekinteni?
3) [A Charta] 47. cikke alkalmazása szempontjából hatékonynak minősül‑e az a bíróság előtti jogorvoslat, amely nem alkalmas arra, hogy elhárítsa egy olyan helyzet reális veszélyét, hogy az érintett fél a jogorvoslatban vizsgált, de annak elbírálása előtt végrehajtott intézkedés következményeképpen fizetésképtelenné váljon?
4) Mit tehet a tagállami bíróság abban az esetben, ha a 3. kérdésre nemleges a válasz, de megítélése szerint a tagállami jogszabályok nem teszik lehetővé számára azt, hogy elhárítsa egy olyan helyzet reális veszélyét, hogy az érintett fél a jogorvoslatban vizsgált, de annak elbírálása előtt végrehajtott intézkedés következményeképpen fizetésképtelenné váljon? Van‑e arra lehetősége a bíróságnak, hogy ideiglenes intézkedéssel elhárítsa a felet fenyegető fizetésképtelenség veszélyét az eljárás jogerős befejezéséig abban az esetben, ha csak ezáltal tudja biztosítani a jogorvoslat hatékonyságát, de megítélése szerint ezt a hazai jog nem tenné lehetővé?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
28 Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a 2021/1060 rendelet végrehajtása keretében nyújtott uniós támogatás kedvezményezettjének hatékony bírósági jogorvoslattal kell rendelkeznie az uniós alapokból támogatott program irányító hatóságának olyan végrehajtható határozatával szemben, amely őt e támogatás visszafizetésére kötelezi.
29 Amint az a Charta 51. cikkének (1) bekezdéséből következik, a Charta rendelkezéseinek a tagállamok csak annyiban a címzettjei, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.
30 A jelen ügyben ez a helyzet, mivel a Profil‑Copynak kifizetett támogatás visszavonását és visszafizetését elrendelő határozatot a 256/2021. Korm. rendelet alapján hozták meg, amely a 2021/1060 rendeletet hajtja végre, meghatározva a 2021–2027‑es programozási időszakban az egyes uniós alapokból származó támogatások felhasználására vonatkozó részletes szabályokat.
31 Mindemellett a Charta 47. cikkében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jognak az adott ügyben való elismerése azt feltételezi, hogy az e jogra hivatkozó személy az uniós jog által biztosított jogokra vagy szabadságokra hivatkozzon, vagy hogy e személlyel szemben olyan büntetőeljárást folytassanak, amely az uniós jog végrehajtásának minősül (lásd különösen: 2022. február 22‑i RS [Alkotmánybírósági ítéletek hatása] ítélet, C‑430/21, EU:C:2022:99, 34. pont).
32 A jelen ügyben a Profil‑Copy által indított polgári per annak megállapítására irányul, hogy jogellenes egyrészt az irányító hatóság azon határozata, amely visszavonta az ERFA és az ESZA+ által támogatott „Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz” keretében számára nyújtott támogatást, másrészt pedig – következésképpen – e támogatás visszafizetésének elrendelése.
33 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a 2021/1060 rendelet végrehajtása keretében nyújtott uniós támogatás kedvezményezettjének hatékony bírósági jogorvoslattal kell rendelkeznie az uniós alapokból támogatott program irányító hatóságának olyan végrehajtható határozatával szemben, amely őt e támogatás visszafizetésére kötelezi.
34 Emlékeztetni kell arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az előtte folyamatban lévő ügyekben meghatározza, hogy hogyan kell a nemzeti jogot helyesen értelmezni (2010. június 22‑i Melki és Abdeli ítélet, C‑188/10 és C‑189/10, EU:C:2010:363, 49. pont).
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második, harmadik és negyedik kérdésről
35 Második, harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy valamely uniós támogatás kedvezményezettjének azon lehetősége, hogy egyrészt az e támogatás visszavonását elrendelő határozat jogellenességének megállapítása iránt polgári bíróság előtt indított per keretében járulékosan vitassa az őt az említett támogatás visszafizetésére kötelező végrehajtható határozatot, és másrészt e per keretében e határozat végrehajtásának felfüggesztése érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje, hatékony bírósági jogorvoslatnak minősül.
36 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikkben említett eljárás keretében, amely a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladatainak világos szétválasztásán alapul, a nemzeti jog értelmezése és alkalmazása kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik (1999. május 4‑i Sürül ítélet, C‑262/96, EU:C:1999:228, 95. pont; 2012. június 14‑i Banco Español de Crédito ítélet, C‑618/10, EU:C:2012:349, 76. pont; 2022. szeptember 22‑i Servicios prescriptor y medios de pagos EFC ítélet, C‑215/21, EU:C:2022:723, 26. pont; 2024. április 9‑i Profi Credit Polska [Perújítás jogerős bírósági határozattal befejezett eljárásban] ítélet, C‑582/21, EU:C:2024:282, 31. és 54. pont).
37 Ennélfogva a Bíróság abból a jelen ítélet 25. pontjában felidézett előfeltevésből indul ki, hogy a magyar ítélkezési gyakorlat megosztott a polgári bíróságok azon hatáskörét illetően, hogy ideiglenes intézkedést rendeljenek el arra irányuló keresetek esetén, hogy a bíróság ideiglenesen tiltsa el az irányító hatóságot olyan támogatás behajtásától, amelyet e hatóság szerint jogalap nélkül fizettek ki a támogatás kedvezményezettjének.
38 A Charta 47. cikke kimondja, hogy mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz, ami magában foglalja azt, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.
39 E joghoz kapcsolódik az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a tagállamokkal szemben támasztott azon kötelezettség, hogy megteremtsék azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek (2017. május 16‑i Berlioz Investment Fund ítélet, C‑682/15, EU:C:2017:373, 44. pont; 2020. október 6‑i État luxembourgeois [Adózással kapcsolatos információk iránti kérelemmel szembeni jogorvoslati jog] ítélet, C‑245/19 és C‑246/19, EU:C:2020:795, 47. pont).
40 E tekintetben, jóllehet az adott területre vonatkozó konkrét uniós szabályok hiányában az eljárási autonómia elve értelmében az egyes tagállamok belső jogrendjének feladata, hogy meghatározzák a bírósági jogorvoslatok eljárási szabályait, valamint hogy az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett meghatározzák a jogalanyok uniós jogrendből eredő jogainak védelmét biztosító jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályokat, a tagállamok felelőssége, hogy minden esetben biztosítsák az említett jogokkal kapcsolatban a Charta 47. cikkében biztosított hatékony bírói jogvédelemhez való jog tiszteletben tartását (2019. november 19‑i A. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 115. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. június 2‑i Skeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 52. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 64. pont).
41 Az uniós jog azonban nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a nemzeti jogban megállapítottaktól eltérő jogorvoslati lehetőségeket hozzanak létre, kivéve azt az esetet, ha a szóban forgó nemzeti jogrend rendszeréből az következik, hogy nem létezik olyan bírósági jogorvoslat, amellyel akár járulékosan biztosítható lenne a jogalanyok uniós jogból eredő jogainak tiszteletben tartása, illetve ha a jogalanyok bírósághoz fordulásának az lenne az egyetlen módja, hogy kénytelenek lennének jogot sérteni (lásd ebben az értelemben: 2007. március 13‑i Unibet ítélet, C‑432/05, EU:C:2007:163, 40., 41., 64. és 65. pont; 2022. június 2‑i Skeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 54. pont).
42 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a magyar szabályozás jelenlegi állására tekintettel a polgári bíróságok megállapították, hogy hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy járulékosan elbírálják az irányító hatóság uniós támogatás visszafizetését elrendelő végrehajtható határozatának az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, az e támogatás kedvezményezettje által többek között az említett támogatást visszavonó, illetve a támogatási szerződéstől való elállásról szóló határozattal szemben indított kereset esetén.
43 Hozzá kell tenni, hogy az uniós jog szerint megítélendő jogvitában eljáró nemzeti bíróságnak az uniós jog alapján felhívott jogok létezésére vonatkozóan meghozandó bírósági határozat teljes érvényesülésének biztosítása érdekében lehetősége kell, hogy legyen ideiglenes intézkedések elrendelésére (lásd ebben az értelemben: 1990. június 19‑i Factortame és társai ítélet, C‑213/89, EU:C:1990:257, 21. pont; 2007. március 13‑i Unibet ítélet, C‑432/05, EU:C:2007:163, 67. és 77. pont; 2022. június 2‑i Skeyes ítélet, C‑353/20, EU:C:2022:423, 53. pont). Ebből következik, hogy az a bíróság, amely e körülmények között ideiglenes intézkedéseket rendelne el akkor, ha ebben nem akadályozná a nemzeti jog valamely szabálya, köteles e szabály alkalmazásától eltekinteni.
44 Ezenkívül, amennyiben – amint arra a jelen ítélet 25. pontja rámutatott – a magyar ítélkezési gyakorlat megosztott a polgári bíróságok azon hatáskörét illetően, hogy ideiglenes intézkedést rendeljenek el arra irányuló keresetek esetén, hogy a bíróság ideiglenesen tiltsa el az irányító hatóságot olyan támogatás behajtásától, amelyet e hatóság szerint jogalap nélkül fizettek ki a kedvezményezettjének, emlékeztetni kell a nemzeti jog uniós joggal összhangban álló értelmezésének követelményére. E követelmény a nemzeti bíróságok azon kötelezettségével jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a nemzeti jognak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul. Következésképpen valamely nemzeti bíróság nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tud valamely nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, mivel e rendelkezést állandó jelleggel e joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezték (lásd ebben az értelemben: 2016. április 19‑i DI ítélet, C‑441/14, EU:C:2016:278, 33. és 34. pont).
45 A jelen ügyben, mivel a magyar jog az irányító hatóság és az uniós támogatás kedvezményezettje közötti jogviszonyt polgári jogviszonynak minősíti, és mivel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 103. §‑ának (1) bekezdése felhatalmazza az illetékes polgári bíróságot arra, hogy kérelemre ideiglenes intézkedést rendeljen el, a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az ítélkezési gyakorlatnak a jelen ítélet 25. pontjában elsőként hivatkozott irányvonalát részesítse előnyben, és következésképpen állapítsa meg az arra vonatkozó hatáskörét, hogy felfüggessze az irányító hatóság által hozott, a Profil‑Copy részére eredetileg kifizetett uniós támogatás visszavonását elrendelő végrehajtható határozat és a visszafizettetési határozat végrehajtását.
46 Ha ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság az előző pontban említett visszafizettetési határozat alkalmazását nem függeszthetné fel, az irányító hatóság elérhetné e határozat adóhatóság általi végrehajtását. Márpedig a Charta 47. cikke értelmében vett hatékony jogorvoslathoz való jog illuzórikus lenne, ha a nemzeti szabályozás lehetővé tenné, hogy egy jogerős és kötelező bírósági határozat valamely fél hátrányára hatástalan maradjon. Az ilyen nemzeti szabályozás az e 47. cikkben biztosított hatékony jogorvoslathoz való jog lényeges tartalmát sértené (lásd ebben az értelemben: 2019. december 19‑i Deutsche Umwelthilfe ítélet, C‑752/18, EU:C:2019:1114, 35. és 36. pont; 2025. július 3‑i TOODE ítélet, C‑653/23, EU:C:2025:517, 28. pont).
47 A fenti megfontolásokra tekintettel a második, harmadik és negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely uniós támogatás kedvezményezettjének azon lehetősége, hogy egyrészt az e támogatás visszavonását elrendelő határozat jogellenességének megállapítása iránt polgári bíróság előtt indított per keretében járulékosan vitassa az őt az említett támogatás visszafizetésére kötelező végrehajtható határozatot, és másrészt e per keretében e határozat végrehajtásának felfüggesztése érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje, hatékony bírósági jogorvoslatnak minősül.