A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.042/2025/10. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria az I. rendű alperes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasítja; az I. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
[1] Az I. rendű alperes (a továbbiakban: panaszos) jogi szakvizsgával rendelkező félként személyesen eljárva a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdését is megjelölve jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.314/2025/14. számú, a panaszos felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasító végzése (a továbbiakban: támadott határozat) ellen. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, a „jogszabálysértő, bírói gyakorlattól indokolatlanul eltérő” jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását, ennek hiánya esetén a Kúriának a felülvizsgálatra, érdemi határozat hozatalára utasítását. Jogegységi panaszában a Kúria számos határozatát megjelölte.
[2] A panaszos kérte továbbá, hogy a Kúria „a Fővárosi Törvényszék 54.Pf.633.796/2024/12. számú jogerős ítélet, a Budai Központi Bíróság 0102-4. Vh-454/2025/4-I. számú végrehajtási lappal 0538.V.0884/2025/14-17. számon elrendelt végrehajtást szíveskedjen, a Vht. 48. § (3) bekezdése alapján felfüggeszteni”.
[3] A panaszos az eljárási illetéket nem fizette meg, azonban költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte elsődlegesen a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kmtv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezését. Másodlagosan kérte „az alábbi ügydöntő tények okán, a teljes személyes költségmentesség engedését, a rokkantsági ellátás, -szociális igazgatási törvény szerinti hozzátartozói ápolói kényszerű közös háztartás, -egyéb hátrányok, -méltánylásra szoruló tények okán.” Harmadlagosan részleges személyes költségmentesség engedélyezését, vagy „más bírósági jogérvényítést lehetővé tevő engedélyt” kért.
[4] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[5] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
[6] A Pp. 100. §-a alapján alkalmazandó Kmtv. 12. § (3)–(5) bekezdései értelmében a fél egymással eshetőleges viszonyban álló, több különböző költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet is előterjeszthet. A kérelemben fel kell tüntetni az igényelt költségkedvezményt (költségmentesség, teljes költségfeljegyzési jog, részletes költségfeljegyzési jog), és szükségeshez képest elő kell adni a költségkedvezmény engedélyezése alapjául szolgáló minden körülményt. A fél a jövedelmi és vagyoni viszonyait jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni, és az igazolásokat a kérelmével egyidejűleg kell előterjesztenie.
[7] A panaszos elsődlegesen a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezését kérte. E szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.
[8] A Kmtv. felhatalmazása alapján megalkotott, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Kmr.) 9. § (1) bekezdése szerint, ha a kérelmező a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b)–f) pontjaiban foglaltakra tekintettel kéri a költségmentesség engedélyezését, úgy – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az ennek alapjául szolgáló ellátásról vagy ellátásra jogosultságról kell igazolást mellékelnie, és elegendő csak a nyomtatvány személyi adatokra vonatkozó részét kitöltenie.
[9] A panaszos a költségmentesség engedélyezése iránti kérelméhez nem csatolt olyan dokumentumot, ami azt igazolná, hogy aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. A panaszos által csatolt, a rokkantsági ellátást megállapító 2016. szeptember 23-i határozat önmagában nem jelenti e jogosultság fennállását. Erre tekintettel a Kmtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes személyes költségmentesség engedélyezésének feltételei nem állnak fenn.
[10] A panaszos másodlagosan kérte „az alábbi ügydöntő tények okán, a teljes személyes költségmentesség engedését, a rokkantsági ellátás, -szociális igazgatási törvény szerinti hozzátartozói ápolói kényszerű közös háztartás, -egyéb hátrányok, -méltánylásra szoruló tények okán.” Harmadlagosan részleges személyes költségmentesség engedélyezését vagy „más bírósági jogérvényítést lehetővé tevő engedélyt” kért. A panaszos e kérelme tartalma szerint a Kmtv. 5. § (2) bekezdése és 6. § (2) bekezdése szerinti kérelemként értelmezhető.
[11] A Kmtv. 5. § (2) bekezdése szerint a fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. A Kmtv. 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint a fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének, vagy ezen összeg meghatározott hányadának, vagy az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene.
[12] A Kmr. 10. § (3) bekezdése alapján a kérelmezőnek költségmentesség alapjául szolgáló körülmények igazolására szolgáló nyomtatványhoz mellékelni kell három hónapra visszamenőleg a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását a fizetési számlaegyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot. Ha a kérelmező több fizetési számlával rendelkezik egy pénzforgalmi szolgáltatónál, vagy több pénzforgalmi szolgáltató vezet részére fizetési számlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolásokat mellékelni.
[13] A panaszos a költségmentesség engedélyezése iránti kérelméhez 2025.01.02.–2025.02.01. és 2025.04.02.–2025.05.01. közötti időszakra vonatkozó számlakivonatokat csatolt. Ezek azonban nem a jogegységi panasz előterjesztését megelőző három hónapra vonatkoznak, figyelemmel arra, hogy a panaszos a jogegységi panaszát 2025. július 29. napján terjesztette elő. Emellett a panaszos a Kmtv. 5. § (2) bekezdése és 6. § (2) bekezdése körében figyelembe vehető, értékelhető releváns körülményeket sem igazolt.
[14] A költségmentesség engedélyezése iránti kérelem – a fent részletezett hiányosságai okán – nem felel meg a Kmtv.-ben és a Kmr.-ben írt követelményeknek. A Kmr. 10. § (3) bekezdése eltérést meg nem engedő, kógens követelményt fogalmaz meg a költségmentesség engedélyezéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások tekintetében, ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a panaszos hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasította.
[15] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[16] A panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét nem fizette meg, továbbá a hiányos költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét a Kúria elutasította. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
[17] A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
[18] A Jogegységi Panasz Tanács rámutat arra, hogy a jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi (Jpe.II.60.014/2024/3., Indokolás [5]), így a jogegységi panasz érdemi elbírálásának akadályát képező további visszautasítási okok vizsgálatát a Kúria mellőzte.
[19] Mindazonáltal a Jogegységi Panasz Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a Bszi. 41/C. § (3) bekezdésében foglalt követelmény (az, hogy a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, és azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél) nem pusztán a határozatok és az eltérés puszta megnevezését jelenti. A jogegységi panaszban „nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie, pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal.” (Jpe.I.60.011/2021/3.; Jpe.I.60.014/2021/5.) Továbbá a Jogegységi Panasz Tanács gyakorlata következetes abban is, hogy a panaszosnak „ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel.” (Jpe.II.60.002/2022/3.)
[20] A jelen ügyben a panaszos ezt a részletes kimunkálást elmulasztotta: nem mutatta be, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Emellett nem is tárta fel az általa megjelölt határozatok és a támadott határozat közötti ügyazonosságot sem. Sőt a panaszos maga is hivatkozott arra, hogy „a felülvizsgálat támadott jogerős ítélet, a BHGY közzétett Kúriai határozatok egyes részeivel mutat hasonlóságot, de nincs ügy-, jog-, tényállási-, jogi érvelési azonosság […] A Kúria szerelés nélküli szerelési díjért, ügyvéd írt indokolással megvett ítéletet még nem vizsgált. Nincs a közzétett Kúriai döntések között ilyen precedens döntés.” A panaszos beadványa részben a korábbi jogi álláspontjának megismétlésére és az általa összeállított tényállás ismertetésére szorítkozik, részben pedig – amint azt a felülvizsgálati kérelem vonatkozásában a támadott határozatot hozó tanács is megállapította – jelentős részében már nyelvtanilag is nehezen értelmezhető hivatkozásokból áll.
Elvi tartalom
[21] A jogegységi panasz befogadásához követelmény, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
Záró rész
[22] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[23] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. szeptember 15.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró