A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.032/2022/5. számú végzése

Nyomtatóbarát változat

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.032/2022/5. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás
[1] A felperes a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Gfv.V.30.281/2021/9. számú ítélete ellen. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria ítélete eltér Kúria 2/2014. PJE. számú polgári jogegységi határozatának III/1. pontjától, a Pfv.I.21.234/2020/8. számú ítéletétől, a Jpe.I.60.015/2021/15. számú határozatának 11. pontjában, illetve az 1/2019. PJE számú polgári jogegységi határozatban foglaltaktól.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[4] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
[5] Mindezek értelmében tehát a Kúria álláspontja szerint a jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet.
[6] Az előterjesztő illetéket nem rótt le, a jogegységi panaszban és azzal egységes szerkezetben benyújtott kiegészítésében személyes költségmentesség, ennek hiányában teljes költségfeljegyzési jog engedélyezését kérte. Kérelméhez azonban nem mellékelte a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (Kmr.) 10. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat (a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását három hónapra visszamenőleg a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot). A hiányos költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet ezért a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának elnöke – figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye –, a Jpe.II.60.032/2022/4. számú végzésével elutasította.
[7] A jogegységi panasz előterjesztője tehát sem az illetékfizetési kötelezettségét nem teljesítette, sem elbírálásra alkalmas költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jog iránti kérelmet nem nyújtott be. Mindezek miatt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye.
[8] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.
[9] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban – a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl – meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.
[10] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést, hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.014/2021/5., Jpe.II.60.002/2022/3.)
[11] A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében rámutatott arra is, hogy a Bszi.-ben rögzített törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis – a panasz befogadása esetén – az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.II.60.002/2022/3.)
[12] A jogegységi panaszban tehát nem elégséges megjelölni az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést.
[13] A felperes a jogegységi panaszban és azzal egységes szerkezetben előterjesztett kiegészítésében általánosságban utalt a megjelölt határozatoktól, illetve az azokban foglalt jogelvektől való eltérésre. Álláspontja szerint a Kúria annak megállapításával, hogy a felülvizsgálati kérelemben a panaszos a Ptk. 209. § (1) bekezdését nem jelölte meg, a támadott határozatának 52–57. pontjában jogkérdésben eltért a 2/2014. PJE III/1. pontjában foglaltaktól. Érvelése szerint a tájékoztatás tisztességtelenségét a 2009. május 22. előtt kötött szerződéseknél nem a Ptk. 209. § (1) bekezdése, hanem a Ptk.-nak a szerződés tisztességtelenségére vonatkozó összes rendelkezése alapján kell megítélni, így a Ptk. 209. § (1) bekezdése e jogelvek alkalmazhatósága tekintetében irreleváns, ezért ennek megjelölésének hiányára alapozottan felülvizsgálati kérelem nem utasítható el. A panaszos szerint a Kúria támadott határozata jogkérdésben eltért a Kúria Jpe.60.015/2021/15. számú határozat 11. pontjában foglaltaktól, mivel nem az EUB C-26/13. számú ítélet 67–68. pontjának megfelelően járt el és nem ennek megfelelően értelmezte a Ptk. 209/A. § (2) bekezdését. Az 1/2019. PJE számú határozatra akként hivatkozik, hogy attól a Kúria támadott határozata jogkérdésben eltért, mert a felülvizsgálati kérelem megjelölt részét a Pp. 110. § (3) bekezdése szerint nem tartalma szerint bírálta el. A jogegységi panasz szerint a Kúria a támadott határozatában „nem vizsgálta az árfolyamkockázati tájékoztató tisztességtelenségét és így nem vette figyelembe a Kúria Jpe.60.015/2021/15. számú határozatában és a Kúria Pfv.I.21.234/2020/8. számú ítéletben foglalt jogelveket, ezért megállapítható, hogy a Kúria jogkérdésben eltért a fenti határozatokban foglaltaktól”.
[14] A jogegységi panasz és annak kiegészítésének vizsgálata során a Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy a panaszos nem mutatta be azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Nem munkálta ki, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Sem az ügyek összehasonlítható tényállását, sem az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot konkrétan nem tárta fel, tehát nem egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését vetette össze egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. Amennyiben a panasz előterjesztője a jogértelmezésbeli eltérést nem tárja a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa elé, úgy a jogegységi panasz érdemi elbírálásra nem alkalmas. A panaszeljárás kereteit és tárgyát éppen ez az állított, jogértelmezésre vonatkozó, azaz jogkérdésben történt eltérés képezi, amelyet a panasz előterjesztőjének kell a Kúria elé tárnia. A Kúria eljárása ebben a részében sem hivatalbóli jellegű, a Jogegységi Panasz Tanács nem veheti, nem veszi át az előterjesztő szerepét. Mindezekre tekintettel a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján is.
[15] A Jogegységi Panasz Tanács korábban már rámutatott arra, hogy a „jogegységi panasz visszautasítását egyetlen, törvényben rögzített visszautasítási ok is indokolttá teszi […]”. (Jpe.I.60.001/2020/2. számú határozat [20] pontja).
[16] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) és h) pontja alapján visszautasította.

Záró rész
[17] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes.
[18] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. június 13.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Patyi András s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró, Dr. Orosz Árpád s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró helyett, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Szabó Klára s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró