A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.022/2025/5. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
Indokolás
[1] Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.21.237/2024/5. számú részítéletével szemben, amelyben a Kúria a jogerős ítéletet az elsődleges felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta, a másodlagos felülvizsgálati kérelem tárgyában a felülvizsgálati eljárást a Jpe.I.60.001/2025. számú jogegységi panasz eljárás befejezéséig felfüggesztette. A panaszos kérte a Jogegységi Panasz Tanácsot, hogy a támadott részítéletet helyezze hatályon kívül, és a Kúriát utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. Kérte a támadott részítélet végrehajtásának felfüggesztését. Álláspontja szerint a Kúria részítélete eltér a Pfv.20.218/2017/4., 4/2008. PJE, 1/2017. PJE, Pfv.20.489/2013/4., Pfv.20.548/2021/9., Pfv.20.439/2023/4., Pfv.20.634/2023/8. és Pfv.20.446/2024/4. számú határozataiban foglaltaktól, továbbá a PK 154. kollégiumi állásfoglalástól és az 1/2016. (II. 15.) PK véleménytől.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[4] A panaszos a pertárgyértéket 840 000 forintban határozta meg, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. § (1) bekezdése alapján ennek 10%-át, 84 000 forint illetéket fizetett meg.
[5] A Kúria a jogegységi panasszal támadott részítélet [91] bekezdésében levezette, hogy a felülvizsgálati illeték számításának alapja 4 120 000 forint. A másodfokú bíróság a két gyermekre összesen 120 000 forintban határozta meg a gyermektartásdíj havi összegét, ezzel szemben az alperes összesen havi 50 000 forint megállapítását tartotta elfogadhatónak. A különbözet havi 70 000 forint, ebből következően az egyévi szolgáltatás mint pertárgyérték számítás alapja 840 000 forint. A másodfokú bíróság az alperest terhelő hátralékos gyermektartásdíjat 3 280 000 forintban határozta meg. Ezt felülvizsgálati kérelmében teljes egészében támadta az alperes. A lejárt összeget hozzá kell adni az egyévi szolgáltatás értékéhez, így a felülvizsgálati illeték számításának alapja 4 120 000 forint. A Kúria a felülvizsgálati eljárás részilletékét 412 000 forintban határozta meg.
[6] Az Itv. 50. § (1) bekezdése szerint a 39–41. §-k szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat és jogegységi panasz esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint. Az Itv. 39. § (1) bekezdése alapján az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
[7] A jogegységi panasz a Kúria részítéletét támadta, amelyben a Kúria meghatározta az eljárási illeték számításának alapjául szolgáló illetékalapot. A jogegységi panasz eljárásban az illeték mértékének meghatározása a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárásban megállapított illetékalaphoz igazodik, így az illeték számításának alapja 4 120 000 forint, az Itv. 50. § (1) bekezdése szerint a megfizetendő illeték 412 000 forint lett volna.
[8] A fentiekre tekintettel a panaszos az illetéket hiányosan fizette meg, ezért a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján visszautasította. Erre tekintettel – utalva a Bszi. 41/C. § (5) bekezdésére is – a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem érdemi elbírálását mellőzte.
Elvi tartalom
[9] A jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet. Az illeték mértékének meghatározása a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárásban megállapított illetékalaphoz igazodik.
Záró rész
[10] Az eljárás a jogegységi panasz visszautasítására tekintettel az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 84 000 (nyolcvannégyezer) forint illeték visszatérítését a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
[11] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. május 5.
Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró