A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.020/2025/3. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.020/2025/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

Indokolás
[1] Az alperes (a továbbiakban: panaszos) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Pfv.20.565/2024/5. számú, a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyező, és az elsőfokú bíróságot az érdemi tárgyalási szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésével (a továbbiakban: támadott határozat) szemben. Arra hivatkozott, hogy a támadott határozat jogkérdésben eltér a Kúria Gfv.30.124/2023/7., Pfv.20.023/2016/6. és Pfv.21.013/2021/19. számú határozataitól. A panaszos kérte a Jogegységi Panasz Tanácsot, hogy a támadott határozatot helyezze hatályon kívül, és a Kúriát utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[4] A panaszos 70 000 forint eljárási illetéket fizetett meg. A jogegységi panaszban ezzel összefüggésben rögzítette, hogy álláspontja szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (3) bekezdés d) pontja alapján az illetékszámítás alapja 700 000 forint, mivel az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint azért nem állapítható meg, mert „per megszüntetés tárgyában született a támadott végzés”. Erre figyelemmel a panaszos álláspontja szerint – utalva a Jogegységi Panasz Tanács Jpe.II.60.010/2024/4. számú végzésére is, amely szerint az Itv. 50. § (1) bekezdése a végzések elleni jogegységi panaszok tekintetében is alkalmazandó – a jelen jogegységi panasz eljárásban fizetendő illeték 70 000 forint. 
[5] A Kúria a panaszos által megfizetett eljárási illeték összegével kapcsolatban a következőket állapította meg:
[6] Az Itv. 39. § (1) bekezdése alapján az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Az Itv. 50. § (1) bekezdése szerint a 39–41. §-ai szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat és jogegységi panasz esetén 10%, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 3 500 000 forint.
[7] A Kúria a jogegységi panasszal támadott határozatában a jogerős végzést az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az érdemi tárgyalási szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Erre tekintettel a jogegységi panasz eljárás illetékét a teljes eljárás alapjául szolgáló pertárgyérték alapján kell meghatározni, amelyet a felperes – amint arra a jogegységi panasz alapjául szolgáló ügyben első fokon eljárt bíróság is utalt – 47 628 815 forintban jelölt meg.
[8] Önmagában az a körülmény, hogy a jogegyégi panasz alapjául szolgáló eljárásban az elsőfokú bíróság az eljárást megszüntette, a jogegységi panasz eljárás illetékének meghatározása során az eljárás tárgyának értékét nem teszi meg nem állapíthatóvá. 
[9] A fentieket figyelembe véve a jogegységi panasz eljárás illetéke az Itv. 39. § (1) bekezdése és az 50. § (1) bekezdése értelmében 3 500 000 forint. Következésképpen a panaszos a jogegységi panasz eljárás illetékét hiányosan fizette meg.
[10] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Elvi tartalom
[11] A jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségmentességi kérelmet. Az illeték mértékének meghatározása a jogegységi panasszal érintett illetékalaphoz igazodik.

Záró rész
[12] Az eljárás az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a panaszos az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján a jogegységi panasz eljárásban megfizetett 70 000 (hetvenezer) forint illeték visszatérítését a lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
[13] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2025. május 5.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső  s.k. bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró