A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.063/2023/11. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a Kúria eljárt tanácsát a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.
A panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.
Indokolás
A jogegységi panasz alapjául szolgáló tényállás
[34] Az I. rendű alperes 2008. május 28-án CHF alapú, gépjárművásárlási célú kölcsönszerződést kötött a II. rendű alperes jogelődjével, a jogelőd neve-vel. A bank a kölcsönszerződést az adós szerződésszegése okán azonnali hatállyal felmondta, majd a szerződésből eredő követelést 2017. november 30-án a felperesre engedményezte.
[35] A peres eljárás során, 2022. március 16-án a felperes és a II. rendű alperes a közöttük létrejött engedményezési szerződés 1. számú kiegészítéseként abban állapodott meg, hogy a II. rendű alperes engedményező jogátruházóként a fenti megállapodás tárgyát képező ügyletekből eredően fennálló, bármilyen jogcímen felmerülő követelések, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek, valamint az ebből eredő igények érvényesítésére vonatkozó, általuk forgalomképesként megjelölt jogát átruházta a felperes engedményesre mint jogszerzőre.
[36] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az I. rendű alperest elsődlegesen – kölcsöntartozás jogcímén – 2 112 885 forint és járulékai megfizetésére, másodlagosan pedig kérte, hogy a bíróság – az induló ügyleti kamat 8,58% mértékben történő meghatározása mellett – a perbeli jogviszonyt nyilvánítsa érvényessé, és kötelezze az I. rendű alperest 2 112 885 forint és járulékai megfizetésére. A II. rendű alperest mindezek tűrésére kérte kötelezni.
[37] Az I. rendű alperes ellenkérelme a kereset elutasítását célozta. Hivatkozott a perbeli ügylet létre nem jöttére, a több okból fennálló érvénytelenségére és a felmondás jogellenességére, vitatta továbbá a kereseti kérelem összegszerűségét is. Kiemelte, hogy a felperes a másodlagos kereseti kérelem érvényesítéséhez engedményesként nem rendelkezik perbeli legitimációval, mert a szerződéssel összefüggő jogok átruházása kizárólag háromoldalú megállapodás útján lehetséges.
[38] A II. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte.
[39] Az elsőfokú bíróság ítéletével a másodlagos keresetnek részben helyt adott, és a II. rendű alperes, valamint az I. rendű alperes között 2008. május 28-án létrejött kölcsönszerződést oly módon nyilvánította érvényessé, hogy az induló ügyleti kamat mértékét évi 8,58%-ban állapította meg. A keresetet ezt meghaladóan elutasította.
[40] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta, és a II. rendű alperes mint hitelező és az I. rendű alperes mint adós között létrejött perbeli kölcsönszerződés az ügyleti kamat 8,58%-os mértékének megállapításával történő érvényessé nyilvánítására irányuló keresetet elutasította, egyebekben helybenhagyta.
[41] A jogerős döntés releváns indokolása szerint – egyetértve a Kúria Gfv.30.087/2021/7. számú ítéletével – a felperes mint engedményes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) engedményezésre vonatkozó rendelkezései alapján csak a szerződésből eredő követelést és az ahhoz kapcsolódó nevesített jogokat szerezte meg, míg a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülnének az engedményeshez.
[42] A másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a 2022. március 16-án kelt megállapodás a felperes kereshetőségi jogát megalapozza-e. Elsődlegesen kifejtette, hogy jelen jogviszonyt a régi Ptk. szabálya szerint kell elbírálni, majd rámutatott, hogy bár a régi Ptk. a szerződésátruházás intézményét nem szabályozta, de a bírói gyakorlat elfogadta a szerződési pozíció átruházását háromoldalú megállapodással. A perbeli megállapodás azonban kétoldalú, azaz az adós hozzájárulása nélkül a szerződésátruházás nem jöhetett létre.
[43] A másodfokú bíróság vizsgálta azt is, hogy a régi Ptk. hatálya alá tartozó szerződés esetében a szerződés érvényessé nyilvánítása, illetőleg az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányuló jog önállóan átruházható volt-e, és arra a következtetésre jutott, hogy a régi Ptk. hatálya alatt a jogok főszabályként forgalomképtelenek voltak, így önállóan, a szerződési pozícióban történő alanyváltozás hiányában nem átruházható.
[44] Kifejtette továbbá azt is, hogy a felperes a régi Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján sem jogosult arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását közvetlenül a kötelezettel szemben kérje, az igény érvényesítésére kereshetőségi joggal nem rendelkezik.
[45] A másodfokú bíróság megjegyezte továbbá, hogy a Kúria előtt folyamatban volt Gfv.30.087/2021. számú per és jelen ügy tényállása eltérő, azon ügyben a felek jogátruházó szerződést nem csatoltak. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint döntése nem tért el a Kúria megjelölt határozatától, az eltérést ezért nem kell indokolnia.
[46] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak a hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az elsőfokú bíróság, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[47] Megsértett jogszabályhelyként a régi Ptk. 234. § (1) bekezdését és 237. § (2) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:193. § (1) bekezdését, 6:194. § (1) bekezdését, 6:202. §-át és 6:59. § (2) bekezdését, a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 1. § a) pontját és 50. § (1) bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott arra, hogy a jogerős döntés eltér a Kúria által hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Gfv.30.087/2021/7. (BH 2022.158.) és a Gfv.30.183/2021/4. számú ítéletektől.
[48] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán a felperes – külön beadványban – felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy a Kúria elsődlegesen a Pp. 409. § (3) bekezdése, másodlagosan a 409. § (2) bekezdés a) pontja, harmadlagosan ugyanezen jogszabályhely b) pontja alapján engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A megsértett jogszabályokat a felülvizsgálati kérelemmel egyezően adta elő.
[49] A Pp. 409. § (3) bekezdésére alapított kérelme indokaként előadta, hogy a jogerős ítélet e kérdéskörben eltért a Kúria Gfv.30.087/2021/7. (BH 2022.158.) és a Gfv.30.183/2021/4. számú közzétett határozataitól, mert a Kúria e két egyedi döntésében akként foglalt állást, hogy a szerződésben nem részes felperest abban az esetben megilleti a más személyek között létrejött kölcsönszerződés érvénytelensége esetén az érvényessé nyilvánítás kezdeményezésének joga, amennyiben jogelődje ezen jogát kifejezetten erre irányuló jogátruházási megállapodásban ruházza át, és habár a perbeli esetben a felperes és a II. rendű alperes között létrejött a Kúria által megkívánt jogátruházási megállapodás, a másodfokú bíróság mégsem ismerte el a felperes kereshetőségi jogát, ezzel pedig a Pp. 346. § (5) bekezdése szerinti indokolás nélkül tért el a Kúria egyedi döntésétől, így a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján indokolt a felülvizsgálat engedélyezése.
[50] A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulatára hivatkozva előadta, hogy a felperes mint követelések vásárlásával üzletszerűen foglalkozó pénzügyi vállalkozás, a banktól megvásárolt deviza alapú követeléseket nagy számban peres eljárás keretében érvényesíti. Az ítélkezési gyakorlat azonban nem egységes abban a kérdésben, hogy az engedményesként fellépő felperest megilleti-e a kereshetőségi jog a más felek között fennállt szerződés érvénytelensége esetén, azaz az engedményes jogosult-e a bank és az adós között létrejött kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérni. Előadása szerint az ország legtöbb első- és másodfokú bírósága előtt sikerrel lépett fel a felperes a perbelivel egyező kereseti kérelemmel (Budapest Környéki Törvényszék 7.Pf.20.575/2020/8., Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.158/2020/8., Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.21.653/2019/6., Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.106/2019/5., Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf.20.758/2020/14., Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.191/2022/7.). Eltérő döntésként a Budapest Környéki Törvényszék felülvizsgálattal támadott másodfokú ítéletét jelölte meg és hivatkozott – azok csatolása vagy idézése nélkül – ugyanezen bíróság további jogerős döntéseire is (4.Pf.20.104/2022/27. és 4.Pf.20.690/2022/7.).
[51] A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont második fordulata, a joggyakorlat továbbfejlesztése kapcsán azt adta elő, hogy a felülvizsgálat engedélyezése amiatt szükséges, mert hibás a precedensként megjelölt kúriai döntésekben foglalt elvi tartalom, ugyanis a felperes jogátruházás hiányában, pusztán engedményezés alapján rendelkezik a perbe vitt anyagi joggal, azaz a kereshetőségi joggal. E körben utalt arra is, hogy osztja a Jpe.III.60.037/2023. számon folyamatban lévő jogegységi eljárásban az indítványt előterjesztő kúriai tanács – a felperes felülvizsgálati kérelmének 1.2. pontjában kifejtettekkel egyező – álláspontját.
[52] A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjára alapított kérelmében különleges súlyú jogkérdésként a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelemben megfogalmazott jogkérdést jelölte meg, utalva arra, hogy tipikusan már felmondott fogyasztói kölcsönszerződésből eredő, követeléskezelő társaságok által érvényesített követelés iránti perekben merül fel problémaként, hogy ki minősül olyan harmadik személynek, aki a más felek közötti szerződés érvénytelenségére hivatkozni jogosult. A jogkérdés társadalmi jelentőségét azzal indokolta, hogy a fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan sok per van folyamatban, az alapul szolgáló szerződések érvénytelensége a társadalom nagy szeletét, a társadalom valamennyi vagyoni, életkor szerinti csoportját érinti.
A Kúria jogegységi panasszal támadott határozata
[53] A Kúria Gfv.30.366/2023/2. számú végzésével a felülvizsgálatot megtagadta.
[54] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet mindenekelőtt abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a felperes által megjelölt, közzétett kúriai határozatokban foglaltaktól.
[55] A Pp. 409. § (3) bekezdésére alapított kérelem vizsgálatának szempontjaként rögzítette, hogy a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a Kúria által meghozott, a BHGY-ban 2012. január 1. után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul (Gfv.30.454/2022/2., Pfv.20.782/2022/3., valamint az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 5. pontja). A felperes által megjelölt Gfv.30.087/2021/7. és Gfv.30.183/2021/4. számú határozatok elvi tartalmaként azt emelte ki, hogy „[a]z engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez.” Megállapítása szerint a jogerős ítélet e jogértelmezéstől nem tért el, ugyanis a hivatkozott – és indokolásában szinte teljesen egyező – két kúriai határozattal azonosan, azok érvelését átvéve adta indokát annak, hogy a felperes mint engedményes az engedményezési szerződés alapján miért nem jogosult a perbe vitt másodlagos kereseti kérelem érvényesítésére.
[56] A másodfokú bíróság vizsgálta a felperes által hivatkozott 2022. március 16-i megállapodást is. A jogerős ítélet [28]–[29] bekezdésében kizárólag az adott tényállás mellett és a felperes vonatkozásában mondta ki a kereshetőségi jog hiányát azzal az indokkal, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránti jog a felperest a II. rendű alperessel kötött kétoldalú megállapodással nem, csak az I. rendű alperes által is aláírt, teljes alanyváltozást eredményező háromoldalú megállapodással illetheti meg, mert az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránti jog a régi Ptk. alapján forgalomképtelen, önállóan – szerződéspozícióban történt alanyváltozás hiányában – nem ruházható át. A felperes által megjelölt kúriai határozatok alapját képező eljárásokban a felek jogátruházási szerződést nem csatoltak, ilyen szerződésre nem hivatkoztak, így a másodfokú bíróság ítéleti döntésének alapját képező azon jogkérdésben, hogy a Ptk. hatályba lépését követőn a régi Ptk. hatálya alatt létrejött szerződésből származó jogosultság forgalomképes-e, az átruházható-e, és ha igen, arra két- vagy háromoldalú megállapodással van-e mód, a Kúria a felülvizsgálati kérelemben és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben hivatkozott határozataiban nem foglalt állást, a jelen ügy által felvetett jogkérdés tehát eltért a Kúria említett két határozatának tárgyát képező jogkérdéstől.
[57] Kifejtette, hogy a felülvizsgálat engedélyezésének a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulatára és b) pontjára alapított kérelmek esetében a Kúria a felülvizsgálatot csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában [a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. és 3. pontja; Gfv.30.303/2021/3., Pfv.20.170/2022/2., Gfv.30.047/2022/2.]. A felperes a Pp. 409. § (2) bekezdés a) és b) pontjára alapított kérelmeiben jogkérdésként ugyancsak azt fogalmazta meg, hogy az engedményesként fellépő felperest megilleti-e a kereshetőségi jog a más felek között fennállt szerződés érvénytelensége esetén, azaz az engedményes jogosult-e a bank és az adós között létrejött kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérni. E jogkérdésben pedig a Kúria már – a jogerős ítéletben kifejtettekkel és a felperes által is előadottakkal egyezően – állást foglalt a Gfv.30.183/2021/4. és a Gfv.30.087/2021/7. számú határozataiban, az engedélyezési kérelemhez csatolt, eltérőként hivatkozott határozatok pedig a precedensként megjelölt kúriai döntések előttiek, míg a Miskolci Törvényszék hivatkozott határozata csatolásra nem került, az a BHGY-ban sem fellelhető.
[58] A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának második fordulata körében a Kúria arra mutatott rá, hogy a PK véleményben adott értelmezés szerint az abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt. A felek a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére akkor hivatkozhatnak, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban változatlan formában nem támogatható, figyelemmel például a társadalmi vagy gazdasági viszonyok megváltozására, avagy arra, hogy a jogszabályokban változás következett be, amely kétségessé teszi, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadóak lehetnek. A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont második fordulata szerinti kérelmét a felperes kizárólag arra alapította, hogy a hivatkozott kúriai döntések elvi tartalmát ő maga hibásnak tartja, ez azonban adekvát indokolásként nem értékelhető, az nem elégíti ki a Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti tartalmi követelményeket, figyelemmel a PK véleményben kifejtett jogértelmezésre is. Ezen követelményeknek az sem felel meg, hogy a felperes utalt a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa előtt Jpe.III.60.037/2023. számon folyamatban lévő jogegységi eljárásban az indítványt előterjesztő kúriai tanács álláspontjára, illetve a felülvizsgálati kérelme tartalmára. Sem a más eljárásban kifejtett bírói álláspont, sem pedig az eltérő célt szolgáló és önállóan szabályozott felülvizsgálati kérelem tartalma nem vehető figyelembe a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem kötelező tartalmi elemeinek teljesítéseként. (Gfv.30.116/2023/2.)
[59] A határozata elvi tartalmaként azt emelte ki a Kúria, hogy I. nincs helye engedélyezésnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt, ha a jogerős ítélet nem azt a jogkérdést bírálta el, mint a Kúria hivatkozott határozata; továbbá II. a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, illetve a jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére tekintettel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a BHGY-ban közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást.
A jogegységi panasz és az ellenérdekű felek nyilatkozatai
[60] A Kúria felülvizsgálatot megtagadó végzésével szemben a felperes nyújtott be jogegységi panaszt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) és (2) bekezdése alapján. Kérte a támadott határozat hatályon kívül helyezését, és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását a Bszi. 41/D. § (2) bekezdése alkalmazásával.
[61] A panaszos szerint a Kúria ítélkező tanácsa a felülvizsgálat megengedhetősége tárgyában hozott döntésében jogkérdésben eltért a Kúria Gfv.30.087/2021/7. és a Gfv.30.183/2021/4. számú ítéleteitől, továbbá a Gfv.30.156/2023/4. számú és Jpe.II.60.022/2023/4. számú végzéseitől. Utalt rá, hogy az előbbi két ítéletre a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott, de a Kúria a másodfokú bíróság általi eltéréssel okozott jogsértést nem orvosolta [a Bszi. 41. § (1) bekezdésén alapuló kérelem oka], továbbá az utóbbi két végzéstől a Kúria a támadott határozata meghozatalakor anélkül tért el, hogy jogegységi eljárást kezdeményezett volna, holott az alsóbb fokú bíróságok határozataiban ilyen eltérés nem volt.
[62] A panaszos jogi álláspontja értelmében a támadott és a hivatkozott kúriai határozatok tényállása maradéktalanul megegyezik: mindegyik esetben a felperes a régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyból eredő követelést érvényesít a perben, engedményesként kéri a kölcsönszerződés érvénytelensége jogkövetkezményének levonását. A „precedenserejű” döntésekben a Kúria kimondta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására irányuló jog a felperest engedményesi minőségére alapítottan nem illeti meg, ilyen joggal és így kereshetőségi joggal csupán egy kifejezetten erre irányuló jogátruházási megállapodás megkötése útján rendelkezhet. Jelen ügy tényállása annyi többletelemet tartalmaz, hogy a felperes és a II. rendű alperes – éppen a Kúria „precedenserejű” döntéséhez igazodva – jogátruházási megállapodást kötött, amely alapján a felperes a Kúria elvi jelentőségű döntései értelmében már rendelkezik kereshetőségi joggal.
[63] A panaszos a határozatokkal elbírált jogkérdést azonosnak minősítette. A Kúria korábbi közzétett döntéseiben elvi éllel rögzítette, hogy jogátruházás útján van mód az érvénytelen szerződésből származó jogosultság átruházására, így az szükségszerűen jelenti azt is, hogy ez a jog forgalomképes és átruházható, hiszen e jogok az engedményeshez „kerülhetnek”. A Kúria azt is rögzítette, hogy erre egy kifejezetten erre irányuló jogátruházási megállapodással van mód. A „precedenserejű” döntésekben a Kúria a régi Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait elemezte, így jutott arra a következtetésre, hogy a kérdéses jogok az engedményezéssel nem, csupán egy erre irányuló jogátruházással szállnak át, míg jelen perben ugyanazon régi Ptk. alkalmazásával ugyanazon tényállásra alapítottan jutott a jogerős ítélet eltérő következtetésre, a Kúria ennek ellenére nem látta azonosnak a jogkérdést és nem engedélyezte a felülvizsgálatot. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott határozataiban ugyanis a Kúria nem csak azt mondta ki, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránti jog az engedményest e minőségére alapítottan nem illeti meg, hanem azt is, hogy kifejezetten erre irányuló jogátruházási megállapodás alapján megilletheti, amiből az is következik, hogy ez a perbeli jogosultság forgalomképes és átruházható. A korábbi közzétett döntések és jelen ügy jogkérdése ekként azonos. Minthogy pedig a jogerős ítélet e jogkérdésben eltért a korábbi kúriai döntésektől, ezért a felülvizsgálat engedélyezésének lett volna helye.
[64] A Gfv.30.156/2023. számú ügyben hozott határozattól a jogegységi panasszal támadott határozat azért tér el, mert abban a – ténybelileg és jogilag azonosnak minősülő – ügyben a Kúria a felperes azonos tartalmú kérelmére engedélyezte a felülvizsgálatot, mindhárom engedélyezési ok alapján. A Jpe.II.60.022/2023/4. számú határozattól pedig azért tér el, mert a jelen eljárásban támadott végzéshez hasonló, Gfv.30.058/2023/2. számú végzéssel szemben a felperes által benyújtott jogegységi panaszt a Kúria befogadta, és az eljárás folyamatban van.
[65] Az I. rendű alperes a jogegységi panaszra tett nyilatkozatában a jogegységi panasszal támadott határozat érdemével és indokaival egyetértve annak helyessége melletti érveit adta elő, utalva arra is, hogy álláspontja szerint a jogkérdések azonosságának hiányában a jogegységi panasz eljárás engedélyezésének sem lett volna helye.
[66] A II. rendű alperes a panasz teljesítését nem ellenezte (maga is kérte a panasszal célzott döntés meghozatalát), és röviden kifejtette a jogegységi panasz indokolásával megegyező, azt támogató álláspontját.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntése és annak jogi indokai
[67] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi panaszt befogadta.
[68] A panaszos a kérelmét a Bszi. 41/B. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással is előterjesztette. Az (1) bekezdésre alapított kérelmében megjelölte a Kúria Gfv.30.087/2021/7. számú és Gfv.30.183/2021/4. számú, BHGY-ban közzétett határozatait, állítva a támadott kúriai határozat azoktól való indokolatlan eltérését, bemutatva azt is, miben látja azt az eltérést, amelyre már a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott. Ezért panasza befogadható volt. Annak vizsgálata, hogy a támadott határozat valóban eltér-e a megjelölt határozatoktól, az ügy érdemi vizsgálatára tartozó kérdés. A Bszi. 41/B. § (2) bekezdésére alapított kérelmének indokolásában megjelölt határozatok (a Kúria Gfv.30.156/2023/4. számú, felülvizsgálatot engedélyező végzése és a Jpe.II.60.022/2023/4. számú, az ellenérdekű felet a jogegységi panasz befogadásáról értesítő végzése) nem a BHGY-ban közzétett határozatok, precedensnek nem minősülnek. Ezért a Bszi. 41/B. § (2) bekezdésére alapított kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmatlan volt.
[69] A Bszi. módosítása folytán kifejezett törvényi rendelkezés nem utal a felülvizsgálat engedélyezését megtagadó végzés elleni jogegységi panaszra, azonban a Bszi. – az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvény 43. §-a által beiktatott, 2021. január 1. napjától hatályos – 41/D. § (2) bekezdéséből észszerű kétség nélkül az a következtetés vonható le, hogy a Bszi. jelenleg hatályos szabályai szerint is helye van a felülvizsgálat engedélyezését megtagadó végzés elleni jogegységi panasznak. A Bszi. 41/B. § (1) bekezdése a referenciahatározat(ok)tól eltérő jogerős, felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat esetén biztosít jogorvoslatot, feltéve, hogy az eltérést – amelyre a felülvizsgálati kérelemben hivatkoznia kell a félnek – a Kúria a felülvizsgálati eljárás során nem orvosolta. Amennyiben ennek oka az, hogy tartalmi vagy formai okokból sor sem került az eltérés indokoltságának érdemi vizsgálatára, a panaszosnak azt is be kell mutatnia, hogy a Kúria határozata – adott esetben a felülvizsgálatot megtagadó végzés – annak ellenére nem orvosolta a sérelmet, hogy erre a kérelem lehetőséget kínált. Ezért ebben az esetben a jogegységi panasz eljárásban csak az vizsgálható, hogy a felülvizsgálatot megtagadó végzés jogsértően hiúsította-e meg a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő által állított azon jogsértésnek az érdemi vizsgálatát, amely szerint a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúriának a felülvizsgálati kérelemben megjelölt közzétett határozatától.
[70] A panaszos a jogegységi panasszal támadott végzés helyességét vitatja, mert szerinte, érvei alapján a felülvizsgálat engedélyezésének lett volna helye. Eljárása a jogerős ítélet felülvizsgálatának lefolytatását célozza az ítélkező tanács által el nem fogadott érvelése alapján. Két „precedensértékű” kúriai ítélet és támadott határozatként a felülvizsgálatot megtagadó, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet ilyen módon elbíráló végzés összevetését kérte. Ez utóbbi határozat indokolása szerint a Kúria vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a felperes által megjelölt, közzétett kúriai határozatoktól, majd részletesen kifejtette, hogy a „precedenshatározatok” azért nem alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését, mert a Kúria – felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben – hivatkozott határozatai nem foglaltak állást a vizsgált ügy által felvetett jogkérdésben.
[71] A felülvizsgálni kért jogerős ítélet által felvetett jogkérdés az, hogy egyrészt a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek bíróság által történő levonásához fűződő jog átruházható-e; másrészt ha igen, erre két- vagy háromoldalú megállapodás létrejötte esetén van-e mód. A jogkérdésben eltérés vizsgálatához a Jogegységi Panasz Tanács először áttekintette a referenciahatározatok tartalmát a felmerült jogkérdések megítélése vonatkozásában. A Kúria Gfv.30.183/2021/4. számú és Gfv.30.087/2021/7. számú ítéleteiben a felülvizsgálati kérelmekre figyelemmel, a régi Ptk. rendelkezéseinek értelmezése alapján úgy határozott, hogy az engedményes kizárólag a régi Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai alapján nem jogosult az érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok a régi Ptk. alapján nem, csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez. Végkövetkeztetése szerint az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog szükségszerűen a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az – az engedményezési szerződés erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában – a régi Ptk. alapján nem száll át az engedményesre. Mindkét precedensértékű határozat a döntés elvi tartalmaként is kimondta azt, hogy engedményezés esetén a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez.
[72] Ezzel szemben a jogegységi panasszal támadott határozatában a Kúria eljárt tanácsa a felülvizsgálat engedélyezésének feltételeként azért nem állapította meg a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogkérdésben eltérő voltát, mert a felperes által megjelölt kúriai határozatok alapját képező eljárásokban a felek jogátruházási szerződést nem csatoltak, ilyen szerződésre nem hivatkoztak, így a hivatkozott „precedensértékű” határozatok nem tartalmaznak állásfoglalást abban a kérdésben: az engedményezett szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonása iránti jog forgalomképes-e és ha igen, átruházása kétoldalú megállapodással is lehetséges-e vagy csak az adós részvételével kötött háromoldalú jogügylettel.
[73] A Kúria a Gfv.30.183/2021/4. számú és a Gfv.30.087/2021/7. számú ítéleteiben azonban mindkét kérdésben állást foglalt: az átruházhatóság kimondásával a jog forgalomképességét is megállapította, a jogátruházó szerződésre utalás pedig nem korlátozódik szerződéses alanyváltozásra, fogalmilag magában foglalja az engedményező és engedményes között létrejövő kétoldalú megállapodás esetét is. Minthogy ilyen módon a jogerős ítélet eltér a felülvizsgálati kérelemben megjelölt referenciahatározatoktól, a felülvizsgálat engedélyezésének lett volna helye a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján.
[74] A panaszos már a jelen eljárás megindításakor utalt az általa megjelölt jogkérdésben folyamatban volt jogegységi eljárásra. Időközben a Kúria meghozta a 10/2024. JEH (Jpe.III.60.037/2023/13.) szám alatti jogegységi határozatát. A határozat szerint a régi Ptk. 328. § (1) bekezdése és 329. § (1) bekezdése, illetve a Ptk. 6:193. § (1) bekezdése, (2) bekezdése, a 2023. június 23. napjáig és a 2023. június 24. napjától hatályos (3) bekezdése szerinti engedményezés eredményeképpen nem szállnak át az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek bíróság általi alkalmazására irányuló jognyilatkozatok megtételéhez fűződő jogok. Ennek indokolása tartalmazza a következőket: „Éppen a szerződéses szabadság elve biztosítja, hogy a Ptk.-ban már kodifikált jogátruházás (6:202. §) útján az engedményező az engedményezéssel egyidejűleg átruházza az őt megillető, az alapjogviszonyhoz kapcsolódó jogokat. A Ptk. 6:202. § jogátruházási szabálya alkalmazásával egyenértékű jogi megoldásra a régi Ptk. hatálya alatti szerződések esetén – így az előzetes döntéshozatali eljárás alapját képező ügyben is – jogszerű lehetőség van. Amint arra a Kúria Gfv.30.213/2023/4. számú határozatában már rámutatott: nincs jogi akadálya annak, hogy a régi Ptk. hatálya alatt létrejött kölcsönszerződés érvénytelensége esetére a felek (az eredeti jogosult és kötelezett) olyan jogátruházó szerződést kössenek, amely kiterjed az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jogra is. A Jogegységi Panasz Tanács hozzáfűzi: a felek attól sincsenek elzárva, hogy az eredetileg engedményezést tartalmazó megállapodásukat – bármelyik Ptk. hatálya alatti (alap)szerződésük esetén – az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jogra vonatkozó jogátruházással egészítsék ki. Megjegyzendő: nincs akadálya továbbá a teljes jogosulti szerződéses pozícióban beálló jogutódlást eredményező szerződésátruházásban (Ptk. 6:208. §) való megállapodásnak sem. Ezt a régi Ptk. hatálya alatti szerződések esetén egyrészről speciális jogszabályi rendelkezések tették lehetővé, másrészről – ugyancsak a szerződéses szabadság elvéből levezetve – a bírói gyakorlat fogadta el megfelelő szerződéskomplexum útján (7/2021. PJE [9]–[10]).” ([95] bekezdés).
[75] A panaszos által felülvizsgálni kért jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogkérdésben eltért a Kúria eltérést nem engedő, utóbb jogegységi határozattal is megerősített határozataitól, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása azonban nem történt meg annak vizsgálatával, hogy az eltérés az adott ügyben indokolt volt-e. Ezért a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 41/D. § (2) bekezdése alapján a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezte, és a Kúriának az ügyben eljárt ítélkező tanácsát a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította.
Elvi tartalom
[76] Megalapozott a jogegységi panasz, ha a Kúria ítélkező tanácsa a felülvizsgálatot azért tagadja meg, mert nem észleli a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet és a referenciahatározatok közötti jogkérdésben való eltérést, ezért nem kerül sor az eltérés indokoltságának érdemi vizsgálatára.
Záró rész
[77] A Bszi. 41/D. § (4) bekezdése alapján a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget, így a megfizetett illetéket az állam viseli, ezért a panaszos az általa átutalással megfizetett 211 289 (kétszáztizenegyezer-kétszáznyolcvankilenc) forint illeték visszatérítését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 80. § (1) bekezdés i) pontja és 81. § (2) bekezdése alapján az illetékes állami adóhatóságtól kérheti.
[78] A panaszos a jogegységi panasz eljárásra költséget nem igényelt, ezért a Kúriának erről rendelkeznie nem kellett.
[79] A határozat ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2025. május 12.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Döme Attila s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s.k. bíró, Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Darák Péter s.k. bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró