A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.039/2022/6. számú végzése

Nyomtatóbarát változat

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.039/2022/6. számú végzése

Rendelkező rész

A Kúria az I. és II. rendű alperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

[1] Az alperesek a Kúria Pfv.V.21.340/2021/9. számú ítéletével szemben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztettek elő, amelyben kérték a Kúria ítéletének hatályon kívül helyezését, a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, valamint a bíróságokra kötelező jogértelmezés megállapítását. Álláspontjuk szerint a Kúria ítélete jogkérdésben eltér a Kúria Gfv.IX.30.328/2011/4. számú ítéletében foglaltaktól.
[2] Az alperesek továbbá a jogegységi panasz benyújtásával egyidejűleg külön-külön személyes költségfeljegyzési jog iránti kérelmet terjesztettek elő a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján.
[3] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[4] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének c) pontja szerint, a Jogegységi Panasz Tanács – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg.
[5] A jogegységi panasz eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. § (1) bekezdése értelmében illetékköteles. A Bszi. 41/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) költségkedvezményekre vonatkozó szabályai a jogegységi panasz eljárásban is irányadók. A jogegységi panasz előterjesztője csak arra vonatkozó mentesség vagy kedvezmény esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól.
[6] Mindezek értelmében tehát a Kúria álláspontja szerint a jogegységi panasz befogadásához elvárható, hogy a panaszos vagy hiánytalanul fizesse meg az illetéket, vagy nyújtson be teljes körű, szabályszerű, érdemben elbírálható költségkedvezményre irányuló kérelmet.
[7] Az előterjesztők illetéket nem róttak le a jogegységi panaszban. Költségfeljegyzés iránti kérelmükhöz csatolt nyomtatványon a munkáltató nem igazolta jövedelmüket, továbbá nem mellékelték a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 26/2017. (XII. 27.) IM rendelet (Kmr.) 10. § (3) bekezdésében meghatározott iratokat (a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató igazolását három hónapra visszamenőleg a fizetési számla egyenlegéről, valamint három hónapra visszamenőleg a fizetésiszámla-kivonatot). A hiányos személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet ezért a Kúria figyelemmel arra, hogy a jogegységi panasz eljárásban hiánypótlásnak nincs helye, a Jpe.I.60.039/2022/5. számú végzésével elutasította.
[8] A jogegységi panasz előterjesztői tehát sem az illetékfizetési kötelezettségüket nem teljesítették, sem elbírálásra alkalmas költségfeljegyzési jog iránti kérelmet nem nyújtottak be. Mindezek miatt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) pontja alapján a jogegységi panasz visszautasításának van helye.
[9] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.
[10] A jelen jogegységi panasszal támadott kúriai határozatban elbírált felülvizsgálati kérelemben a panaszosok nem hivatkoztak a jogegységi panaszban megjelölt határozatra (Gfv.IX.30.328/2011/4.). A jelen panasszal érintett eljárást megelőzően, már volt egy ugyanezen felek között, ugyanezen tényállás alapján indult korábbi, jogegységi panaszt visszautasító végzéssel lezárult eljárás. A korábbi eljárásban a Debreceni Ítélőtábla jogerős, Pf.I.21.194/2017/7. számú ítéletével szemben a panaszosok felülvizsgálati ellenkérelmet nyújtottak be, amelyben állításuk szerint hivatkoztak a Gfv.IX.30.328/2011/4. számú kúriai határozatra. Majd a Kúria Pfv.V.21.318/2018/7. számú döntésével szemben – amelyben a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította – jogegységi panaszt nyújtottak be, amelyet a Kúria a Jpe.I.60.003/2020/3. számú határozatában visszautasított, ugyanis a támadott kúriai határozat 2020. május 20. napján kelt (2020. július 1. előtti), ezért ellene a Bszi. 197/B. § (5) bekezdése alapján kizárt volt a jogegységi panasz előterjesztése.
[11] A megismételt eljárásban a jogerős ítélettel szemben a panaszosok felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, amelyben azonban nem hivatkoztak a jelen jogegységi panasz eljárásban megjelölt kúriai határozatra. A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés e) pontjának előírásából az következik, hogy a jogegységi panasz eljárásban a panasz befogadhatóságának megállapítása során a Kúria azon felülvizsgálati kérelmet, illetve felülvizsgálati ellenkérelmet veheti figyelembe, amelyet a jelen jogegységi panasszal támadott határozatban bírált el a Kúria. Ezért egy korábbi, lezárult eljárásban benyújtott felülvizsgálati kérelem, illetve felülvizsgálati ellenkérelem nem képezheti elbírálás tárgyát és alapját sem a megismételt eljárásban hozott kúriai ítélettel kapcsolatban az újonnan indult jogegységi panasz eljárásban.
[12] A jogegységi panasz konkrét támadott határozathoz kapcsolódik, attól nem választható el, és a hatálya nem terjeszthető ki más eljárásban hozott Kúriai határozatra, még abban az esetben sem, ha ez az eljárás a jelen jogegységi panasszal támadott kúriai ítéletben szereplő ugyanazon tényállásban és jogkérdésben indult. Külön jelentősége van annak, hogy a korábbi, a Jpe.I.60.003/2020/3. számon hozott visszautasító határozattal zárult jogegységi panasz eljárásban a panaszt olyan kúriai határozattal szemben terjesztették elő, mely meghozatalának időpontja okán nem volt panasszal támadható. A törvény ilyen irányú rendelkezése folytán idő előtti, kizárt jogegységi panaszt megelőző felülvizsgálati eljárásban tett hivatkozások, a panasz visszautasítása és azzal a jogegységi panaszeljárás végleges lezárása okán a jelen eljárásban figyelembe nem vehetők.
[13] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés c) és e) pontja alapján a jogegységi panaszt – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – visszautasította.
[14] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2022. szeptember 5.

Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke, Dr. Patyi András s.k. bíró, Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró, dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Darák Péter s.k. bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró, Dr. Hajnal Péter s.k. bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kurucz Krisztina s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró