A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa 13/2025. Jogegységi határozat (Jpe.IV.60.054/2025/11. szám) a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségének megítélése tárgyában
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.III. tanácsának előzetes döntéshozatali indítványa alapján meghozta a következő
jogegységi határozatot:
A Kúria K.III. ítélkező tanácsa eltérhet a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Knk.37.592/2017/2., Knk.37.859/2019/2. és Knk.37.860/2019/2. számú határozatoktól és az azokkal azonos tartalmú egyéb határozatoktól, amelyek a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.
Indokolás
I.
[1] A Kúria K.III. ítélkező tanácsa (a továbbiakban: indítványozó tanács) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő az előtte folyamatban lévő Knk.39.086/2025. számú népszavazási tárgyú ügyben, mert jogkérdésben el kíván térni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett Knk.37.592/2017/2., Knk.37.859/2019/2. és Knk.37.860/2019/2. számú kúriai határozatoktól.
[2] Az indítványozó tanács kérte: a Jogegységi Panasz Tanács engedélyezze annak megállapítását, hogy az „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mert a kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen típusú hatósági nyilvántartásokról van szó.
II.
[3] Az indítványozó tanács előtt folyamatban lévő ügyben a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 10/2025. számú határozatában egy magánszemély „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” népszavazásra javasolt kérdését hitelesítette. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdésére utalással megállapította, hogy a népszavazási kérdés mind a Magyarország Alaptörvényében (a továbbiakban: Alaptörvény), mind pedig az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Utalt arra is, hogy korábban már három alkalommal került elé a népszavazási kezdeményezéssel szó szerint megegyező kérdés. A 77/2017. (VI. 28.) NVB határozatot a Kúria a Knk.37.592/2017/2. számú végzésével megváltoztatta, és a kérdést hitelesítette. Az NVB által a 179/2019. (VII. 4.) NVB határozattal hitelesített ugyanazon tartalmú kérdést a Kúria a Knk.37.859/2019/2. számú végzésével, továbbá a Knk.37.860/2019/2. számú végzésével helybenhagyta.
[4] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében azt kérte, hogy az NVB határozatát a Kúria változtassa meg, és a népszavazási kérdést ne hitelesítse. Utalva a Kúria korábbi határozataira (Knk.37.132/2016/4., Knk.37.133/2016/4., Knk.37.336/2017/3.) hangsúlyozta, hogy sérti az egyértelműség követelményét, ha a választópolgár döntése érdemi következményeit nem vagy nem teljes egészében látja át.
[5] A Kúria a Knk.39.037/2025/3. számú végzésével az NVB 10/2025. számú határozatát helybenhagyta.
[6] Az Alkotmánybíróság a 7/2025. (VII. 24.) AB határozatában megállapította, hogy a Kúria Knk.39.037/2025/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Kifejtette, hogy a Kúria indokolása a kérdésben szereplő hatósági nyilvántartás elé beillesztett „közhiteles” jelzővel leszűkítette a hatósági nyilvántartások körét, megváltoztatva ezzel a kérdés eredeti tartalmát. A Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség – alkotmánybírósági gyakorlat által kialakított – fogalmán, amikor a korábbi gyakorlatára alapozva egyrészről megállapította, hogy a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használata egyaránt magában foglalja a közhiteles és nem közhiteles nyilvántartásokat, ugyanakkor ezzel egyidejűleg elismerte, hogy a vagyonnyilatkozatok adattartalma alapján a vagyonnyilatkozatban foglaltak helytállóságának ellenőrzésére csak a közhiteles nyilvántartások lehetnek alkalmasak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria támadott végzésének az Nsztv. 9. § (1) bekezdéséhez fűzött jogértelmezése figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat. Határozatában arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria lényegében kiüresítette a hitelesítés jogintézményének tartalmi szegmensét, és ezzel a contra legem jogértelmezés egyúttal contra constitutionem önkényessé vált, ami egyben az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét okozta.
[7] A Kúria Semmisségi Tanácsa a Kpk.39.075/2025/3. számú végzésével az ítélkező tanácsot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásra – figyelemmel az Alkotmánybíróság 7/2025. (VII. 24.) AB határozatának megállapításaira – azt az iránymutatást adta, hogy az eljáró tanács a népszavazásra szánt kérdés vizsgálata során a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használatának vizsgálata körében – az Nsztv. 9. § (1) bekezdésére is tekintettel – vegye figyelembe az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokat, továbbá a korábbi bírósági felülvizsgálati döntések ügyazonosságának vizsgálata során értékelje a kereseti kérelemben foglalt érveket és indokokat, az ügy egyedi jellegét.
[8] Az indítványozó tanács megállapította, hogy a felülvizsgálattal támadott jogerős végzésben és a megjelölt kúriai határozatokban a népszavazásra feltett kérdés az egyértelműség és az Alkotmánybíróság döntése alapjául szolgáló nyilvántartások mikéntje körében azonos tartalmú, ezért közöttük fennáll az ügyazonosság. Az indítványozó tanács álláspontja szerint a feltenni kívánt kérdés ebben a formájában az Alkotmánybíróság értelmezése szerint nem felel meg az egyértelműség követelményének, hiszen nem egyértelmű, hogy milyen típusú nyilvántartásokra utal. Ez az értelmezés pedig a Kúria korábbi határozataiban foglalt állásponttól eltér.
III.
[9] A legfőbb ügyész jogi álláspontja szerint az AB határozatra figyelemmel szükséges az eltérés a referenciahatározatoktól.
[10] Az előzetes döntéshozatali indítvánnyal érintett ügy kérelmezője nyilatkozatában kérte a Jogegységi Panasz Tanácsot, hogy engedélyezze a Kúria Knk.37.592/2017/2., Knk.37.859/2019/2. és Knk.37.860/2019/2. számú határozataiban kifejtett jogértelmezéstől való eltérést. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a korábbi határozatok a jövőben kötelező erejűként nem hivatkozhatók.
IV.
[11] A Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy az indítványozó tanács által megjelölt döntések jogértelmezése azonos alapokon nyugszik. Kúria a Knk.37.592/2017/2. számú határozatában – amelyben az NVB az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta – megállapította, hogy a kérdés nem ütközik az Alaptörvénybe. Az egyértelműség szempontjából nem tartotta aggályosnak azt sem, hogy a kérdés nem pontosítja, hogy a vagyonnyilatkozatokat mely hatósági nyilvántartásokkal kell összevetni. Megállapította ezért, hogy a hitelesítés megtagadása nem volt jogszerű, és az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján az NVB határozatát megváltoztatta.
[12] A Kúria a Knk.37.859/2019/2. számú határozatában az Nsztv. 9. § (1) bekezdésével összefüggésben fenntartotta a Knk.37.592/2017/2. számú végzés megállapítását, amely szerint a kérdés mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének megfelel. A Kúria a Knk.37.860/2019/2. számú határozatában egyetértett az NVB megállapításával, amely szerint a Knk.37.592/2017/2. számú végzés óta a kezdeményezés által érintett jogszabályi környezetben a kérdés hitelesíthetőségét érintő alapvető, lényegi változás nem történt. A népszavazási kérdés a hitelesítésre vonatkozó népszavazási eljárásban alkalmazandó követelménynek megfelel, ezért az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
[13] A fent hivatkozott határozatok értelmezésétől eltérően az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a Kúria Knk.39.037/2025/3. számú határozatának indokolása a kérdésben szereplő hatósági nyilvántartás elé beillesztett „közhiteles” jelzővel leszűkítette a hatósági nyilvántartások – és ezáltal az összevetendő vagyonnyilatkozati adatok – körét, megváltoztatva ezzel a kérdés eredeti – szervező szándéka szerinti – tartalmát.
[14] A Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy ahhoz, hogy az indítványozó tanács az Alkotmánybíróság iránymutatásának eleget tegyen, el kell térnie a megjelölt Knk.37.592/2017/2., Knk.37.859/2019/2. és Knk.37.860/2019/2. számú határozatoktól.
V.
[15] Mindezekre tekintettel a Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 24. § (1) bekezdés c) pontja, 25. §-a, 32. § (1) bekezdés b) pontja, 33. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 40. § (1) és (2) bekezdései alapján, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében [Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdés] a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
[16] A Jogegységi Panasz Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdése alapján a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a BHGY-ban, a bíróságok központi internetes honlapján és a Kúria honlapján közzéteszi. A jogegységi határozat a bíróságokra – az indítványozó tanács kivételével – a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
Budapest, 2025. október 27.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zs. András s.k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Kalas Tibor s.k. bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Márton Gizella bíró helyett, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró helyett