III.
C-474/24 - NADA Austria és társai ügyben 2026. július 14-én hozott ítélet
1) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdésének első mondatával összefüggésben
a következőképpen kell értelmezni:
az uniós jog, és így e rendelet hatálya alá tartozik az abból álló személyesadat‑kezelés, hogy a nemzeti doppingellenes szabályok alapján közzéteszik az e szabályok megsértése miatt szankcionált sportolók nevét, az általuk gyakorolt sportágat, az említett szabályok megsértésének tényét, a sportolókkal szemben kiszabott szankciót, valamint a szankció kezdő és záró időpontját.
2) A 2016/679 rendelet 9. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
az az információ, amely szerint egy adott személy meghatározott doppingvétséget követett el, és e doppingvétség miatt eltiltották a nemzeti és nemzetközi versenyeken való részvételtől, főszabály szerint nem tartozik az „egészségügyi adatok” e 9. cikk értelmében vett fogalmába. Ezzel szemben más a helyzet, ha az ilyen információban megemlítik a doppingvétséggel érintett tiltott szer vagy módszer nevét, illetve kategóriáját, és ez más elemekkel kombinálva – akár csak közvetve, az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelet révén – információt hordoz az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról.
3) A 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, valamint 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdését
a következőképpen kell értelmezni:
azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti doppingellenes szervezeteket arra kötelezi, hogy az interneten tegyenek közzé bizonyos, a doppingellenes szabályok megsértése miatt – az amatőr sportolók, a különös védelmet igénylő személyek és a „visszaélést bejelentő személyek” kivételével – szankcionált sportolókra vonatkozó személyes adatokat, például az érintett sportolók nevét, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamát és indokolását, feltéve hogy e szabályozás lehetővé teszi az adatkezelők számára, hogy az ilyen közzétételt megelőzően e kivételeken kívül is egyedileg mérlegeljék a fennálló érdekeket annak biztosítása érdekében, hogy e közzétételre a rendeletnek megfelelően kerüljön sor.
4) A 2016/679 rendelet 10. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
az nem alkalmazandó a nemzeti doppingellenes szabályozásban előírt doppingvétségekre, valamint az ilyen doppingvétségekért kiszabott szankciókra vonatkozó személyes adatok kezelésére, amennyiben – függetlenül attól, hogy ezeket a jogsértéseket a belső jog hogyan minősíti – a doppingvétségek és az ezek miatt kiszabott szankciók csak egy meghatározott személyi csoportot, a sportolókat érintik, és a fegyelmi szankciókhoz hasonlóan a céljuk annak biztosítása, hogy e csoport tagjai betartsák a rájuk vonatkozó magatartási szabályokat.
5) A 2016/679 rendelet 77. cikkét
a következőképpen kell értelmezni:
a doppingellenes szabályok megsértésére vonatkozó személyes adatok interneten való közzétételének megakadályozására irányuló, e cikk alapján benyújtott panasz elfogadható, ha az illetékes felügyeleti hatósághoz történő benyújtásának időpontjában konkrét valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy ez a közzététel hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni.
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 16. cikke (2) bekezdése első mondatának, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.; a továbbiakban: GDPR) 5. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának, 6. cikke (3) bekezdése második albekezdésének, továbbá 9., 10., 17. és 77. cikkének értelmezésére vonatkozik.
2 Ezt a kérelmet az AR, YT, DI és RN sportolók, valamint a Nationale Anti‑Doping Agentur Austria GmbH (NADA Austria) és az Österreichische Anti‑Doping Rechtskommission (ÖADR) (osztrák doppingellenes jogi bizottság [ÖADR]) között az osztrák doppingellenes szabályozás e sportolók általi megsértésére vonatkozó információk interneten való közzététele tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Az alapeljárás
33 Négy sportolóval, AR‑rel, YT‑vel, DI‑vel és RN‑nel szemben az ÖADR az általa lefolytatott doppingellenes eljárások lezárásaként, illetve az USK az ÖADR határozatainak felülvizsgálata keretében határozott idejű, illetve élethosszig tartó versenytilalmat rendelt el.
34 Az osztrák doppingellenes jogszabályok értelmében az ÖADR vagy az USK által elrendelt felfüggesztéseket a NADA egy lista formájában közzéteszi a weboldalán. Ez a lista tartalmazza az érintett sportoló családi‑ és utónevét, az általuk gyakorolt sportágat, a doppingellenes szabályok elkövetett megsértését, a kiszabott szankciót, valamint a szankció kezdő és záró időpontját. Az ÖADR ezeket az adatokat saját weboldalán a „Sajtóközlemények” rovatban is közzéteszi.
35 2021 októberében az alapeljárás felperesei azt kérték az ÖADR‑től és a NADA‑tól, hogy távolítsák el a nevük és az érintett sportok megjelölését ezekről a weboldalakról.
36 Mivel az ÖADR és a NADA nem adott helyt az alapeljárás felperesei által benyújtott kérelmeknek, a felperesek a GDPR 77. cikkének (1) bekezdése alapján panaszt nyújtottak be az Österreichische Datenschutzbehördéhez (osztrák adatvédelmi hatóság), amelyben a GDPR 17. cikkében előírt törléshez való jog megsértésének megállapítását és az ÖADR és a NADA arra való kötelezését kérték, hogy törölje az információkat az említett weboldalakról. Azzal érveltek, hogy a GDPR 9. cikke értelmében a személyes adatok különleges kategóriájáról, valamint a GDPR 10. cikke értelmében a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezeléséről van szó. Az osztrák jogban előírt differenciálatlan közzétételi rendszer összeegyeztethetetlen a GDPR 6. cikkének (3) bekezdésével, és sem nem szükséges, sem nem arányos.
37 2021. november 26‑i határozatával az osztrák adatvédelmi hatóság AR, DI és RN panaszát mint megalapozatlant elutasította. E hatóság többek között úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó adatok közzététele szükséges a doppingellenes szabályozásban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez, és hogy ennélfogva a GDPR 17. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján kizárt a törléshez való jog. YT panaszát pedig e hatóság azzal az indokkal utasította el, hogy nem fűződik jogi érdeke az eljáráshoz, mivel adatait még nem tették közzé.
38 Az alapeljárás felperesei a GDPR 78. cikkének (1) bekezdése alapján keresetet indítottak e határozattal szemben a kérdést előterjesztő bíróság, a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) előtt. A keresetben lényegében megismételték azokat az érveket, amelyeket a közigazgatási eljárás során terjesztettek elő. Ezenkívül YT arra hivatkozott, hogy az ÖADR határozatában négyéves felfüggesztést rendelt el vele szemben, és így az adatainak közzétételére bármikor sor kerülhet. A NADA többek között arra hivatkozott, hogy az érintett személyes adatoknak a weboldalán való közzététele jogszerű volt, mivel az a rá vonatkozó „jogi kötelezettség teljesítéséhez” és a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) és e) pontja értelmében vett „közérdekű feladat végrehajtásához” szükséges. Következésképpen e rendelet 17. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően nem köteles ezeket az adatokat törölni a weboldaláról.
39 A kérdést előterjesztő bíróság felfüggesztette az alapeljárást, mivel az USK előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be a 2024. május 7‑i NADA és társai ítélet (C‑115/22, EU:C:2024:384) alapjául szolgáló ügyben. Miután e kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánították, a nemzeti eljárás folytatódott e bíróság előtt.
40 A Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) e körülmények között úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
„1) Az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdésének első mondata értelmében az uniós jog hatálya alá tartozik‑e a személyek adatainak olyan kezelése, amelynek révén a nevüket, az általuk űzött sportnak megfelelő sportágat, a doppingellenes szabályok elkövetett megsértését, a szankciót, valamint a szankció kezdetét és végét egy táblázatban szereplő bejegyzés formájában közzéteszik a [NADA] weboldalának nyilvánosan hozzáférhető https://www.nada.at/de/recht/suspendierungen-sperren részén, valamint az [ÖADR] nyilvánosan hozzáférhető sajtóközleményeiben a https://www.oeadr.at címen, aminek folytán a [GDPR] alkalmazandó az ilyen személyesadat‑kezelésre?
Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
2) A GDPR 9. cikke értelmében vett »egészségügyi adatról« van‑e szó azon információ esetében, amely szerint egy meghatározott személy egy meghatározott doppingvétséget követett el, és e doppingvétség miatt eltiltották a (nemzeti és nemzetközi) versenyeken való részvételtől?
3) A GDPR‑ral – tekintettel különösen a 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére – ellentétes‑e az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja az [ÖADR] vagy az [USK] határozatával érintett személy nevének, az eltiltás időtartamának és okainak közzétételét, anélkül, hogy az érintett személy egészségügyi adataira következtetni lehetne? E tekintetben szerepet játszik‑e az, hogy ezen információk nyilvánosságra hozatala a nemzeti szabályozás szerint csak akkor mellőzhető, ha az érintett esetében amatőr sportolóról, kiskorú személyről vagy olyan személyről van szó, aki információk vagy más támpontok közlése révén lényegesen hozzájárult esetleges doppingvétségek feltárásához?
4) Megköveteli‑e a GDPR – tekintettel különösen az 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában szereplő alapelvekre – a közzététel előtt minden esetben az egyrészt az érintettnek a közzététel által érintett személyiségi érdekei és másrészt a nyilvánosságnak a valamely sportoló által elkövetett doppingvétségről való tájékoztatáshoz fűződő érdeke közötti mérlegelést?
5) A GDPR 10. cikke értelmében vett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezeléséről van‑e szó azon információ esetében, amely szerint egy meghatározott személy egy meghatározott doppingvétséget követett el, és e doppingvétség miatt eltiltották a (nemzeti és nemzetközi) versenyeken való részvételtől?
Az ötödik kérdésre adott igenlő válasz esetén:
6) Bírósági felülvizsgálat alá kell‑e tartozniuk egy olyan hatóság tevékenységeinek, illetve határozatainak, amely a GDPR 10. cikkének megfelelően a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésének felügyeletét látja el?
7) Elfogadható‑e, illetve utólag elfogadhatóvá válik‑e a GDPR 77. cikke szerinti, az e rendelet 17. cikkének állítólagos megsértésére vonatkozó panasz, amennyiben a panasz felügyeleti hatósághoz történő benyújtásának és a felügyeleti hatóság határozatának időpontjában még nem állt fenn az érintett személyes adatainak kezelése, az adatkezelés azonban a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság előtti eljárás során bekövetkezett, ha már a panasz benyújtásakor konkrét jelek utalnak arra, hogy haladéktalanul bekövetkezik a személyes adatok adatkezelő általi kezelése, illetve arra a közeljövőben sor fog kerülni?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
41 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a GDPR 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdésének első mondatával összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az uniós jog, és így e rendelet hatálya alá tartozik az abból álló személyesadat‑kezelés, hogy a nemzeti doppingellenes szabályok alapján közzéteszik az e szabályok megsértése miatt szankcionált sportolók nevét, az általuk gyakorolt sportágat, az említett szabályok megsértésének tényét, a sportolókkal szemben kiszabott szankciót, valamint a szankció kezdő és záró időpontját.
42 Nem vitatott, hogy a nemzeti doppingellenes szabályok megsértése miatt szankcionált személyekre vonatkozó ezen információk, mivel azonosított természetes személyekre vonatkoznak, a GDPR 4. cikkének 1. pontja értelmében vett „személyes adatoknak” minősülnek, és hogy az ilyen jogsértések megállapításával és szankcionálásával megbízott NADA és ÖADR weboldalán való közzétételük az e rendelet 4. cikkének 2. pontja értelmében vett „adatkezelésnek” minősül.
43 Az ilyen közzététel a GDPR tárgyi hatályának a 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt igen tág meghatározása alá tartozik (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 61. pont).
44 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor arra keresi a választ, hogy amennyiben az alapügyben szereplő személyesadat‑kezelés a doppingellenes küzdelem keretébe illeszkedik, ki van‑e zárva e rendelet hatálya alól az e 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt kivétel, amely pontosítja, hogy e rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt „az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során” végzik.
45 Ez a kivétel az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdése első mondatának végrehajtását jelenti, amely a GDPR jogalapja, és amely felhatalmazza a Parlamentet és a Tanácsot, hogy ne csak a természetes személyeknek a többek között „az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett” kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó szabályokat állapítsanak meg, hanem az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat is.
46 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a GDPR 2. cikkének (2) bekezdésének a) pontjában foglalt alkalmazhatósága alóli ezen kivételt – a 2. cikkének (2) bekezdésében előírt többi kivételhez hasonlóan – megszorítóan kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 62. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2024. január 16‑i Österreichische Datenschutzbehörde ítélet, C‑33/22, EU:C:2024:46, 37. pont).
47 Ezzel összefüggésben a Bíróságnak már alkalma nyílt arra, hogy megállapítsa, hogy e rendelet 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának – azt a (16) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezve – az egyedüli célja az, hogy kizárja a rendelet hatálya alól a személyes adatok olyan kezelését, amelyet az állami hatóságok a nemzetbiztonság megóvására irányuló vagy ugyanezen kategóriába tartozónak tekinthető tevékenység keretében végeznek (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 66. pont; 2024. január 16‑i Österreichische Datenschutzbehörde ítélet, C‑33/22, EU:C:2024:46, 37. pont).
48 Márpedig a jelen ítélet 41. pontjában említett személyes adatoknak a NADA és az ÖADR által a doppingellenes tevékenységük keretében a weboldalukon végzett közzététele nem minősül olyan adatkezelésnek, amely a GDPR 2. cikke (2) bekezdése a) pontjának hatálya alá tartozna.
49 Így meg kell állapítani ahogyan ezt a főtanácsnok is tette indítványának 45. pontjában –, hogy a GDPR hatálya alóli, a GDPR 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt kivétel nem alkalmazható a személyes adatok olyan kezelésére, mint amelyről az alapügyben szó van.
50 Egyébiránt, amint azt a főtanácsnok indítványának 46–59. pontjában kifejtette, e megállapítást nem kérdőjelezhetik meg a NADA arra alapított érvei, hogy egyrészt a doppingellenes politika az uniós jog által előírt hatáskörmegosztás értelmében – az EUMSZ 165. cikk által a sport területén biztosított támogató hatáskör ellenére – a tagállamok hatáskörébe tartozik, másrészt pedig hogy a sporttevékenység nem gazdasági jellegű tevékenység.
51 Így tehát az a körülmény, hogy a személyes adatok kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozó tevékenység során történik, nem zárja ki ezt az adatkezelést a GDPR 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján a GDPR hatálya alól, mivel ez a tevékenység nem tartozik sem a nemzetbiztonság megóvására irányuló, sem az ugyanezen kategóriába tartozónak tekinthető tevékenység körébe (lásd ebben az értelemben: 2025. április 30‑i Inspektorat kam Visshia sadeben savet ítélet, C‑313/23, C‑316/23 és C‑332/23, EU:C:2025:303, 104. pont).
52 Hasonlóképpen, a sporttevékenység állítólagos nem gazdasági jellege egyáltalán nem teszi lehetővé, hogy e tevékenységet a nemzetbiztonság védelmével azonos kategóriába sorolják, így azt sem, hogy az alapügyben szóban forgó tevékenység az e rendelkezésben előírt kivétel hatálya alá tartozzon, és így azt kivonja a GDPR hatálya alól.
53 Ezt a következtetést egyébként megerősíti a GDPR (112) preambulumbekezdése, amely kifejezetten utal arra a lehetőségre, hogy az e rendelet V. fejezetében foglalt rendelkezések alapján „különösen a fontos közérdekből szükséges adattovábbításokra kell alkalmazni, például […] nemzetközi adatcsere érdekében, […] a doppingszerek sportban való használatának visszaszorítása és/vagy megszüntetése céljából”.
54 A fenti megfontolásokra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját az EUMSZ 16. cikk (2) bekezdésének első mondatával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az uniós jog, és így e rendelet hatálya alá tartozik az abból álló személyesadat‑kezelés, hogy a nemzeti doppingellenes szabályok alapján közzéteszik az e szabályok megsértése miatt szankcionált sportolók nevét, az általuk gyakorolt sportágat, az említett szabályok megsértésének tényét, a sportolókkal szemben kiszabott szankciót, valamint a szankció kezdő és záró időpontját.
A második kérdésről
55 Az előterjesztő bíróság második kérdése lényegében arra irányul, hogy a GDPR 9. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az az információ, amely szerint egy adott személy meghatározott doppingvétséget követett el, és e doppingvétség miatt eltiltották a nemzeti és nemzetközi versenyeken való részvételtől, az „egészségügyi adatok” e 9. cikk értelmében vett fogalmába tartozik.
56 A GDPR 9. cikke, amely – amint azt a címe is jelzi – a személyes adatok „különleges kategóriáinak” kezelésére vonatkozik, főszabály szerint tiltja az ilyen adatkezelést. Amint azt ugyanis ugyanezen rendelet (51) preambulumbekezdése kifejezetten kimondja, az alapvető jogok és szabadságok szempontjából a jellegüknél fogva különösen érzékeny személyes adatok egyedi védelmet igényelnek, mivel a kezelésük körülményei jelentős kockázatot hordozhatnak az alapvető jogokra és szabadságokra nézve.
57 A személyes adatoknak a GDPR 9. cikkének (1) bekezdésében felsorolt ilyen különleges kategóriái között szerepelnek az „egészségügyi adatok”. E rendelet (35) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikke 15. pontjának megfelelően ezek körébe tartozik minden olyan személyes adat, amely információt hordoz valamely természetes személy múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról, az e személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó adatokat is ideértve (2024. október 4‑i Lindenapotheke ítélet, C‑21/23, EU:C:2024:846, 76. pont).
58 E tekintetben a Bíróság korábban már kimondta, hogy a GDPR céljára tekintettel, amely arra irányul, hogy biztosítsa a természetes személyek alapvető jogai és szabadságai, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguk védelmének magas szintjét a személyes adataik kezelése tekintetében, az „egészségügyi adatok” e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett fogalmát tágan kell értelmezni (2024. október 4‑i Lindenapotheke ítélet, C‑21/23, EU:C:2024:846, 81. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
59 Konkrétabban, e rendelkezéseket nem lehet úgy értelmezni, hogy az olyan személyesadat‑kezelés, amely közvetett módon valamely természetes személyre vonatkozó különleges információkat fedhet fel, nem tartozik az említett rendelkezésekben előírt megerősített védelmi rendszer hatálya alá, kivéve ha veszélyezteti e rendszer hatékony érvényesülését, valamint a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak általa biztosítani kívánt védelmét (2024. október 4‑i Lindenapotheke ítélet, C‑21/23, EU:C:2024:846, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
60 Következésképpen ahhoz, hogy a személyes adatokat a GDPR 9. cikkének (1) bekezdése szerinti „egészségügyi adatoknak” lehessen minősíteni, elegendő, ha azok az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelettel az érintett egészségi állapotára vonatkozó információkat fedhetnek fel (2024. október 4‑i Lindenapotheke ítélet, C‑21/23, EU:C:2024:846, 83. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
61 A jelen ügyben az ADBG 5. §‑ának (6) bekezdése, 21. §‑ának (3) bekezdése és 23. §‑ának (14) bekezdése előírja az ÖADR vagy az USK által elrendelt tilalmaknak és felfüggesztéseknek, valamint ezek megszüntetésének az érintett személyek nevének, az eltiltás időtartamának és okainak megjelölésével történő nyilvánosságra hozatalát, „anélkül hogy az érintett személyek […] egészségügyi adataira következtetni lehetne”.
62 Mindemellett az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az ÖADR a weboldalán közzétett sajtóközleményekben az esetlegesen érintett tiltott szer nevét is megadja.
63 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ilyen adatok a GDPR 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egészségügyi adatoknak” tekinthetők‑e, különösen abban az esetben, ha a doppingellenes szabályozás megsértésének közzétételekor megemlítik annak a szernek a nevét is, amelyet az érintett személy teljesítményének javítása céljából birtokolt vagy fogyasztott.
64 A jelen ítélet 57–60. pontjában ismertetett ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti doppingellenes szabályok megsértése miatt szankcionált személyekre vonatkozó adatok akkor minősíthetők „egészségügyi adatoknak”, ha – akár csak közvetve, az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelet révén – információt hordoznak egy természetes személy múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról.
65 Márpedig ez csak akkor már állhat fenn, ha a szóban forgó tiltott szer vagy módszer neve vagy kategóriája szerepel az érintett közzétételben. Ilyen említés hiányában ugyanis a közzététel egyetlen eleme sem teszi főszabály szerint lehetővé a nemzeti doppingellenes szabályok megsértésének megállapítása és az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó információk közötti kapcsolat megállapítását.
66 Ezenkívül a sportoló szervezetében jelen lévő tiltott szer nevének említése – amint az az ÖADR gyakorlatából következik – önmagában nem tekinthető elegendőnek ahhoz, hogy a sportoló egészségi állapotáról, akár a jövőre vonatkozóan is, információt szolgáltasson.
67 Ezzel szemben nem zárható ki, hogy a szóban forgó tiltott szer vagy módszer nevének vagy kategóriájának említése más elemekkel kombinálva – legalábbis közvetve, az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelet révén – az érintett személy egészségi állapotáról, akár a jövőre vonatkozóan is, információt szolgáltat.
68 Ez a helyzet többek között akkor, ha e személy egy adott egészségi állapot miatt tiltott szert szed vagy tiltott módszert használ, de az ADBG 12. §‑ában előírt eljárás alapján nem kért engedélyt terápiás célú használatra.
69 A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügyben szóban forgó közzétételeket jellemző összes körülmény, különösen az ÖADR által végzett, a szóban forgó tiltott szer nevét megemlítő közzétételek figyelembevételével megvizsgálja, hogy a közzétett információk a GDPR (35) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 4. cikkének 15. pontja és 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egészségügyi adatoknak” minősülnek‑e.
70 Amennyiben ennek megvizsgálását követően az előterjesztő bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a szóban forgó adatok valóban „egészségügyi adatoknak” minősülnek a GDPR 9. cikkének (1) bekezdése értelmében, a közzétételük főszabály szerint tilos lenne, figyelemmel azonban a 9. cikk (2) bekezdésében előírt, megszorítóan értelmezendő kivételekre (lásd ebben az értelemben: 2023. július 4‑i Meta Platforms és társai [Közösségi hálózat általános felhasználási feltételei] ítélet, C‑252/21, EU:C:2023:537, 68. és 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
71 Így, még ha feltételezzük is, hogy az alapügyben szereplő információk a GDPR 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egészségügyi adatoknak” minősülnek, e megállapítás – amint az többek között a GDPR (51) preambulumbekezdéséből is kitűnik – nem képezi akadályát annak, hogy az információk adatkezelés tárgyát képezhessék, ha a GDPR 9. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike teljesül.
72 Az alapeljárás felperesei által a GDPR 9. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően adott kifejezett hozzájárulás hiányában az ilyen adatoknak az ÖADR weboldalán történő közzététele többek között a GDPR 9. cikk (2) bekezdésének g) pontja alapján megengedhető, feltéve hogy jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy osztrák jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
73 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 9. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az az információ, amely szerint egy adott személy meghatározott doppingvétséget követett el, és e doppingvétség miatt eltiltották a nemzeti és nemzetközi versenyeken való részvételtől, főszabály szerint nem tartozik az „egészségügyi adatok” e 9. cikk értelmében vett fogalmába. Ezzel szemben más a helyzet, ha az ilyen információban megemlítik a doppingvétséggel érintett tiltott szer vagy módszer nevét, illetve kategóriáját, és ez más elemekkel kombinálva – akár csak közvetve, az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelet révén – információt hordoz az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról.
A harmadik és a negyedik kérdésről
74 Az előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó harmadik és negyedik kérdése lényegében arra irányul, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, valamint 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti doppingellenes szervezeteket arra kötelezi, hogy tegyenek közzé bizonyos, a doppingellenes szabályok megsértése miatt – az amatőr sportolók, a különös védelmet igénylő személyek és a „visszaélést bejelentő személyek” kivételével – szankcionált sportolókra vonatkozó személyes adatokat, például az érintett sportolók nevét, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamát és indokolását.
75 Ebben az összefüggésben azt kérdezi, hogy ez a rendelet megköveteli‑e, hogy az adatok közzététele előtt az adatkezelő eseti alapon mérlegelje a fennálló érdekeket annak érdekében, hogy az egyedi körülmények figyelembevételével ellenőrizze a közzététel arányosságát, vagy e tekintetben elegendő, ha a nemzeti jogalkotó elvont módon határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben a közzétételt mellőzni lehet, illetve kell. Ez utóbbi esetben a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ADBG által az amatőr sportolókra, a különös védelmet igénylő személyekre vagy a „visszaélést bejelentő személyekre” vonatkozó helyzetekre előírt kivételek biztosítják‑e az e nemzeti szabályozás által előírt közzétételek arányosságát.
76 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a személyes adatok bármely kezelésének egyrészt meg kell felelnie a GDPR 5. cikkében kifejtett, adatkezelésre vonatkozó elveknek, másrészt pedig teljesítenie kell az adatkezelés jogszerűségére vonatkozóan az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elvek valamelyikét (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 96. pont).
77 A személyes adatok kezelésére vonatkozó elveket illetően a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett elvre hivatkozik, amely szerint a személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni, valamint a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő „adattakarékosság” elvére, amely szerint a személyes adatoknak az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőnek és relevánsnak kell lenniük, és a szükségesre kell korlátozódniuk, amely az arányosság elvét fejezi ki (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 98. pont).
78 Ami az adatkezelés jogszerűségére vonatkozó elveket illeti, a GDPR 6. cikkének (1) bekezdése tartalmazza azon esetek kimerítő és korlátozó jellegű felsorolását, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek minősíthető. Így ahhoz, hogy az adatkezelést ilyennek lehessen minősíteni, annak a GDPR 6. cikkének (1) bekezdésében előírt esetek valamelyikébe kell tartoznia (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 99. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
79 E tekintetben, amint azt a főtanácsnok az indítványának 139. pontjában hangsúlyozta, az alapügyben szóban forgó személyes adatok kezelése, vagyis a doppingellenes szabályok megsértése miatt szankcionált sportolók nevének, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamának és indokolásának a NADA és az ÖADR által az interneten történő közzététele az ADBG 5. §‑a (6) bekezdésének 4. pontjából és 21. §‑ának (3) bekezdéséből következik. Ennélfogva meg kell állapítani, hogy ez az adatkezelés a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett eset hatálya alá tartozhat, amelynek értelmében az adatkezelés akkor és annyiban jogszerű, ha és amennyiben az „az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges”.
80 Ezenkívül ezt az adatkezelést a dopping elleni küzdelem céljából, tehát közérdekű feladat végrehajtása keretében végzik, amely egyébként összhangban áll az Unió fellépésének az EUMSZ 165. cikk (2) bekezdésének utolsó franciabekezdése alapján elérni kívánt céljaival, nevezetesen különösen a sportversenyek tisztaságának előmozdításával, valamint a sportolók fizikai és szellemi épségének védelmével. Következésképpen a GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában foglalt első eset hatálya alá is tartozhat, amely szerint az adatkezelés akkor és annyiban jogszerű, ha és amennyiben az adatkezelés „közérdekű feladat végrehajtásához szükséges”.
81 A GDPR 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) és e) pontjában meghatározott jogszerűségi esetek körébe tartozó adatkezeléseket illetően a GDPR 6. cikkének (3) bekezdése többek között előírja, hogy az adatkezelés alapjául szolgáló uniós vagy tagállami jognak közérdekű célt kell szolgálnia, és arányosnak kell lennie az elérni kívánt jogszerű céllal. A Bíróság rámutatott, hogy az e rendelkezésben előírt követelmények az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 52. cikkének (1) bekezdéséből eredő követelmények kifejeződései, így azokat többek között ez utóbbi rendelkezés fényében kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2022. augusztus 1‑jei Vyriausioji tarnybinės etikos komisija ítélet, C‑184/20, EU:C:2022:601, 69. pont).
82 E tekintetben emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogok nem korlátlan jogosultságokat jelentenek, hanem azokat a társadalomban betöltött szerepük alapján kell megítélni, és más alapvető jogokkal szemben kell mérlegelni. E jogok tehát korlátozhatók, feltéve, hogy – a Charta 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban – e korlátozásokat törvény írja elő, és e korlátozások tiszteletben tartják e jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az arányosság elvét. Ezen utóbbi elv értelmében a korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja. E korlátozásoknak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk, és a beavatkozást tartalmazó szabályozásnak egyértelmű és pontos szabályokat kell tartalmaznia a szóban forgó intézkedés hatályát és alkalmazását illetően (2022. augusztus 1‑jei Vyriausioji tarnybinės etikos komisija ítélet, C‑184/20, EU:C:2022:601, 70. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
83 E tényezők összességére tekintettel kell megvizsgálni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló nemzeti jogszabály megfelel‑e a GDPR‑nak.
84 Közelebbről először is azt kell megvizsgálni, hogy a doppingellenes szabályok megsértése miatt szankcionált sportolók nevének, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamának és indokolásának a NADA és az ÖADR által az ADBG 5. §‑a (6) bekezdésének 4. pontjában és 21. §‑ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az interneten történő közzététele közérdekű célra irányul‑e, másodszor azt, hogy ez a közzététel alkalmas‑e a kitűzött közérdekű cél megvalósítására, harmadszor, hogy a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való, az ilyen közzétételből eredő beavatkozás a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik‑e abban az értelemben, hogy e cél észszerűen nem érhető el más, az érintett személyek alapvető jogait kevésbé sértő eszközökkel, negyedszer pedig azt, hogy e beavatkozás nem aránytalan‑e a fent említett célhoz képest, ami különösen e cél jelentőségének és az említett beavatkozás súlyosságának egymással szembeni mérlegelését feltételezi (lásd ebben az értelemben: 2022. november 22‑i Luxembourg Business Registers ítélet, C‑37/20 és C‑601/20, EU:C:2022:912, 66. pont).
85 Először is meg kell állapítani, hogy közérdekű célt szolgál az a doppingellenes szabályozás, amelynek célja a sportversenyek tisztességes, becsületes és objektív lebonyolításának megőrzése, a sportolók közötti esélyegyenlőség biztosítása, egészségük védelme, valamint a sport középpontjában álló etikai értékek tiszteletben tartása (lásd ebben az értelemben: 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítélet, C‑519/04 P, EU:C:2006:492, 43–45. pont). Egyébiránt, amint az a jelen ítélet 80. pontjában megállapításra került, ez az Unió fellépésének az EUMSZ 165. cikk (2) bekezdésének utolsó franciabekezdésében szereplő céljai közé tartozik.
86 Másodszor, e közérdekű cél követése a doppingellenes szabályok megsértése esetén kiszabott szankciók elfogadásán túl a személyes adatok nyilvánosság számára történő, az alapügyben szóban forgóhoz hasonló hozzáférhetővé tételével is biztosítható. Egyrészt ugyanis az ilyen hozzáférhetővé tétel alkalmas arra, hogy visszatartsa a sportolókat attól, hogy megsértsék e szabályokat, és így megakadályozhatja a doppingszerek sportban való használatát azáltal, hogy a nagyközönség elé tárja az elkövetett doppingvétségeket és tájékoztatja az érintett sportoló potenciális szponzorait. Másrészt az ilyen hozzáférhetővé tétellel megakadályozható az említett szabályok megkerülése, és ily módon biztosítható a kiszabott szankciók hatékonysága azáltal, hogy hogy a versenyszervezőket és az érintett sportoló potenciális munkáltatóit tájékoztatva megakadályozza, hogy a sportoló olyan versenyeken vegyen részt, amelyekről ki kell zárni.
87 Következésképpen a doppingellenes szabályok megsértésére vonatkozó adatok közzététele alkalmas arra, hogy elősegítse a kitűzött közérdekű cél megvalósítását azáltal, hogy hozzájárul az elrettentéshez, a megelőzéshez és a kiszabott szankciók hatékonyságához.
88 Harmadszor, ami a szóban forgó közzétételi kötelezettség szükségességét illeti, meg kell állapítani, hogy az a kiszabott szankciók megerősítését szolgálja, amelyek szükségesek a doppingtilalom végrehajtásának biztosításához (lásd ebben az értelemben: 2006. július 18‑i Meca‑Medina és Majcen kontra Bizottság ítélet, C‑519/04 P, EU:C:2006:492, 44. pont).
89 Amint azt a GDPR (39) preambulumbekezdése hangsúlyozza, a szükségességgel kapcsolatos e követelmény nem teljesül, ha a közérdekű cél egyéb olyan eszközzel is észszerűen és hasonló hatékonysággal elérhető, amely nem sérti az érintett alapvető jogait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított jogokat, azzal, hogy az ilyen adatok védelmére vonatkozó elvtől való eltérésnek és ezen elv korlátozásának a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 110. pont).
90 Márpedig nem tűnik úgy, hogy az érintett személyek magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való jogát kevésbé sértő intézkedések – mint például a megállapított doppingvétségek és a kiszabott szankciók anonimizált közzététele vagy az e szankciók végrehajtásáért felelős személyekre, mint például a versenyszervezőkre és a sportegyesületekre korlátozódó közzététel – ugyanolyan hatékonyan lennének alkalmasak a jelen ítélet 85. pontjában említett cél elérésére, mint az alapügyben szóban forgó információknak a NADA és az ÖADR weboldalán történő, név szerinti közzététele.
91 Egyrészt ugyanis a doppingellenes szabályok megsértése miatt kiszabott szankció annál jobban megvalósítja az elrettentésre és a megelőzésre irányuló célt, minél nagyobb nyilvánosságot kap, mivel a többi sportolót visszatartja a doppingszerek használatától, és magát a szankcionált sportolót is az ismételt használattól.
92 Másrészt a doppingszerek sportban való használatának sajátosságaira tekintettel, a doppingellenes szabályok kijátszásának megakadályozása és a kiszabott szankciók hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges, hogy a szankciókat közzétegyék, és az érintett sportoló személyazonosságát felfedjék a nyilvánosság előtt, és nemcsak a szankciók végrehajtásáért felelős személyek, így például a versenyszervezők és a sportegyesületek előtt. Kétségtelen, hogy az érintett sportolóval szemben elrendelt sportversenyektől való eltiltás végrehajtásához szükséges az is, hogy a versenyszervezők erről tudomást szerezzenek. A hivatásos sportolókat illetően azonban úgy tűnik, hogy az, hogy az érintett szankciót nem csak egy szűk személyi kör számára teszik közzé, nem haladja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy tájékoztassák azokat a személyeket, akiket, illetve akinek az érdekeit a szankció közvetetten érinti, így például a szankcionált sportoló jelenlegi vagy potenciális munkáltatóit és szponzorait.
93 Negyedszer emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó közérdekű célt nem lehet továbbá annak figyelembevétele nélkül megvalósítani, hogy azt össze kell egyeztetni az intézkedéssel érintett alapvető jogokkal, kiegyensúlyozottan mérlegelve az egyik oldalon a közérdekű célt, a másik oldalon pedig a szóban forgó jogokat. Következésképpen az alapügyben szóban forgó adatkezelés arányosságának értékeléséhez fel kell mérni a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba való, ezen adatkezeléssel járó beavatkozás súlyosságát, és meg kell vizsgálni, hogy az említett beavatkozás által elérni kívánt közérdekű cél jelentősége arányban áll‑e annak súlyosságával (lásd ebben az értelemben: 2022. augusztus 1‑jei Vyriausioji tarnybinės etikos komisija ítélet, C‑184/20, EU:C:2022:601, 98. pont).
94 E beavatkozás súlyosságának értékelése érdekében figyelembe kell venni többek között a szóban forgó személyes adatok jellegét, közelebbről: azok esetlegesen különleges voltát, valamint a szóban forgó adatok kezelésének jellegét és konkrét szabályait, nevezetesen azon személyek számát, akik hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, illetve e hozzáférés részletes szabályait (2022. augusztus 1‑jei Vyriausioji tarnybinės etikos komisija ítélet, C‑184/20, EU:C:2022:601, 99. pont).
95 Ha a kérdést előterjesztő bíróság azt állapítaná meg, hogy az alapügyben szóban forgó, az ÖADR által közzétett információk tartalmazzák a tiltott szer vagy módszer nevét, illetve kategóriáját, és a jelen ítélet 73. pontjában említett körülményeknek megfelelően „egészségügyi adatoknak” minősülnek, nemcsak ezt kellene figyelembe vennie az GDPR 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjából és 6. cikkének (3) bekezdéséből eredő arányossági követelmények tiszteletben tartásának értékelése keretében, hanem – amint az a jelen ítélet 70–72. pontjában megállapítást nyert –azt is meg kell vizsgálnia, hogy ezen adatok közzététele megfelel‑e a többek között az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában előírt feltételeknek.
96 Ami többek között a NADA által végzett szóban forgó adatkezelést illeti, amikor a weboldalán közzéteszi az érintett sportoló személyazonosságát anélkül, hogy megemlítené az esetlegesen érintett szert, meg kell állapítani, hogy az ilyen közzététel mindazonáltal súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogokba, mivel a társadalom általi helytelenítéshez és az érintett személy megbélyegzéséhez vezethet. Ezenkívül e közzététel velejárója, hogy az érintett információk így potenciálisan korlátlan számú személy számára szabadon hozzáférhetővé válnak. Egyébiránt a közzétételt követően ezek az információk más weboldalakon is megjelenhetnek, és így az eredeti közzététel helyéről való eltávolítás után is hozzáférhetők maradhatnak. Az ilyen körülmények súlyosbíthatják az érintett személyek szóban forgó alapvető jogaira gyakorolt következményeket.
97 E beavatkozás súlyosságát ezért az érintett közzététel által elérni kívánt célok fontosságához képest kell mérlegelni.
98 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a harmadik és a negyedik kérdés az ADBG által az amatőr sportolókra, a különös védelmet igénylő személyekre és a „visszaélést bejelentő személyekre” vonatkozóan előírt kivételek hatálya alá nem tartozó hivatásos sportolókra irányul. E közzététel e törvény szerint nem jár az adott körülmények figyelembevételével történő egyedi mérlegeléssel.
99 Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a GDPR megköveteli‑e, hogy az adatok közzététele előtt az adatkezelő eseti alapon mérlegelje a fennálló érdekeket annak érdekében, hogy az egyedi körülmények figyelembevételével ellenőrizze a közzététel arányosságát, vagy e tekintetben elegendő, ha a nemzeti jogalkotó elvont módon határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben a közzétételt mellőzni lehet, illetve kell.
100 Amint az az ADBG 21. és 23. §‑ából kitűnik, az osztrák jogalkotó az egyes esetek körülményeitől függetlenül, a közzététel elemeire hivatkozva és bizonyos kivételeket fenntartva előre meghatározott helyzeteket irányzott elő. Ily módon meghatározta a közzététel kereteit, és elvontan mérlegelte egyrészt azon sportolók érdekeit, akiknek a személyes adatait nyilvánosságra hozzák, másrészt a doppingellenes küzdelemhez kapcsolódó érdekeket.
101 Mindazonáltal, tekintettel az érintett személyek magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való alapvető jogokba történő beavatkozás súlyosságára, amely – amint az a jelen ítélet 96. pontjában megállapításra került – a doppingvétség esetén alkalmazandó szankciók online közzétételéből ered, nem zárható ki, hogy ezen előre meghatározott helyzeteken kívül olyan sajátos körülmények állnak fenn, amelyekre tekintettel a szóban forgó adatok közzététele összeegyeztethetetlennek bizonyul a fennálló különböző érdekek közötti kiegyensúlyozott mérlegelés követelményével, amely lehetővé teszi többek között azt, hogy a szóban forgó közzététellel járó beavatkozás súlyossága kapcsolatban álljon az elérni kívánt célok fontosságával.
102 Következésképpen a doppingszerek sportban való használata elleni küzdelem során, bár a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja, valamint 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdése nem követeli meg, hogy minden esetben egyedi mérlegelést végezzenek, e rendelkezésekből mindazonáltal az következik, hogy amennyiben a nemzeti szabályozás által előre meghatározott helyzetek alapján önmagában véve nem biztosítható az arányosság elvének tiszteletben tartása minden egyes egyedi esetben, az adatkezelőknek megfelelően figyelembe kell venniük az adott ügyet jellemző körülményeket, és a szóban forgó adatok interneten való közzététele előtt e körülmények alapján egyedi mérlegelést kell végezniük.
103 E mérlegelés során figyelembe kell venni a doppingellenes szabályok megsértésének súlyosságát és az érintett személy minőségét, valamint különösen azt a kérdést, hogy az adott személy neves, a saját területén, sőt esetleg azon túl is, országos vagy nemzetközi szinten közismert sportoló‑e. Különleges felelősség hárul ugyanis a kiemelkedő és bizonyos ismertséggel rendelkező sportolókra.
104 A közzététel időtartamát illetően ezenkívül meg kell állapítani, hogy minél hosszabb ideig tart a közzététel, annál nagyobb hatással van az érintett érdekeire és magánéletére, és annál magasabb szintűek a közzététel jogszerűségére vonatkozó követelmények (lásd ebben az értelemben: 2023. december 7‑i SCHUFA Holding [A fennálló tartozás elengedése] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 95. pont). Ez a helyzet különösen akkor, ha potenciálisan korlátlan számú címzett számára hozzáférhető közzétételről van szó.
105 Az alapügyben szóban forgó információknak a NADA és az ÖADR weboldalán, a kiszabott szankciók időtartamát meghaladó ideig történő, név szerinti közzététele a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való ilyen közzététellel járó beavatkozás súlyosságára tekintettel nem arányos az elérni kívánt cél fontosságával.
106 Közelebbről, az alapügyben szóban forgó információknak a NADA és az ÖADR weboldalán, a kiszabott szankciók időtartamán belüli, név szerinti közzétételét illetően meg kell állapítani, hogy a szankciókat hosszú, sőt nagyon hosszú időtartamra, vagy akár élethossziglan is kiszabhatják. Márpedig, ha az érintett sportoló a szankciók időtartama alatt betölti azt az életkort, amikor már nem tudja a szóban forgó sporttevékenységet gyakorolni, akkor az ezen életkornál nyilvánvalóan tovább tartó közzététel főszabály szerint szintén aránytalannak mutatkozik. Az adatkezelő feladata tehát, hogy az ügy összes körülményének függvényében meggyőződjön arról, hogy az érintett közzététellel járó, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba való beavatkozás milyen viszonyban áll az elérni kívánt cél fontosságával.
107 A fentiekre tekintettel a harmadik és a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontját, valamint 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a nemzeti doppingellenes szervezeteket arra kötelezi, hogy az interneten tegyenek közzé bizonyos, a doppingellenes szabályok megsértése miatt – az amatőr sportolók, a különös védelmet igénylő személyek és a „visszaélést bejelentő személyek” kivételével – szankcionált sportolókra vonatkozó személyes adatokat, például az érintett sportolók nevét, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamát és indokolását, feltéve hogy e szabályozás lehetővé teszi az adatkezelők számára, hogy az ilyen közzétételt megelőzően e kivételeken kívül is egyedileg mérlegeljék a fennálló érdekeket annak biztosítása érdekében, hogy a közzétételre a rendeletnek megfelelően kerüljön sor.
Az ötödik kérdésről
108 Az előterjesztő bíróság ötödik kérdése lényegében arra irányul, hogy a GDPR 10. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az alkalmazandó a nemzeti doppingellenes szabályozásban előírt doppingvétségekre, valamint az ilyen doppingvétségekért kiszabott szankciókra vonatkozó személyes adatok kezelésére.
109 E bíróság e tekintetben pontosítja, hogy az alapeljárásban kiszabott szankciók között szerepel a címektől és pénzjutalmaktól való megfosztás, valamint több évre szóló felfüggesztés vagy élethosszig tartó eltiltás minden nemzeti és nemzetközi versenytől. Továbbá rámutat arra, hogy a sportszervezetek az ADBG 24. §‑ának (4) bekezdése szerint nem alkalmazhatnak olyan személyeket, akikre a doppingellenes jogszabályok alapján eltiltás vonatkozik.
110 Az említett bíróság ezen kérdése tehát arra vonatkozik, hogy a nemzeti doppingellenes szabályozásban előírt doppingvétségekre és az azok miatt kiszabott szankciókra vonatkozó személyes adatok a GDPR 10. cikke értelmében vett, „büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó” személyes adatoknak minősülnek‑e.
111 A GDPR 10. cikke értelmében ez utóbbi adatkategória kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv felügyelete alatt történik, hacsak az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetővé nem teszi.
112 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az említett 10. cikk célja, hogy fokozott védelmet biztosítson az olyan adatkezeléssel szemben, amely a szóban forgó adatok különösen érzékeny jellege folytán különösen súlyos beavatkozást jelenthet a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
113 Annak meghatározása érdekében, hogy az ilyen hozzáférés a GDPR 10. cikke értelmében vett „bűncselekményekre” vonatkozó személyes adatok kezelésének minősül‑e, először is meg kell jegyezni, hogy e fogalom kizárólag a bűncselekményekre utal, és hogy az e cikkben előírt fokozott védelem kizárólag a büntetőjog területére korlátozódik, amint az többek között a GDPR keletkezésének körülményeiből következik, amelyből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó szándékosan hagyta ki az említett 10. cikkből a „közigazgatási” jelzőt (2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 77. és 78. pont).
114 Másodszor, a „bűncselekmény” fogalmát, amely döntő fontosságú a GDPR 10. cikkének az alapügyben szereplőhöz hasonló személyes adatokra való alkalmazhatóságának meghatározásához, az Unió egész területén önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve az e rendelkezés által követett célt, valamint azon összefüggést, amelybe e rendelkezés illeszkedik, anélkül hogy e tekintetben meghatározó lenne az érintett jogsértések érintett tagállam általi minősítése, mivel e minősítés tagállamonként eltérő lehet (lásd ebben az értelemben: 2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima [Büntetőpontok] ítélet, C‑439/19, EU:C:2021:504, 85. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
115 Harmadszor meg kell állapítani, hogy doppingvétségek és az ezek miatt kiszabott szankciók csak egy meghatározott személyi csoportot, a sportolókat érintik, és a fegyelmi szankciókhoz hasonlóan a céljuk annak biztosítása, hogy e csoport tagjai betartsák a rájuk vonatkozó magatartási szabályokat.
116 E tekintetben az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az a tény, hogy egy konkrét jogsértést szankcionáló szabály valamennyi polgárnak szól, a szankció büntetőjogi jellege mellett szól (lásd ebben az értelemben: EJEB, 1984. február 21., Öztürk kontra Németország ítélet [CE:ECHR:1984:0221JUD000854479, 53. §]). Ezzel szemben amikor olyan fegyelmi eljárásról van szó, amelyet szakmai testületek előtt folytatnak le, és amelynek keretében a szakma gyakorlásának joga forog kockán, a Bíróság már megállapította, hogy a szóban forgó jogok „polgári jogi” jellege nem kétséges (EJEB, 2018. október 2., Mutu és Pechstein kontra Svájc ítélet, CE:ECHR:2018:1002JUD004057510, 58. §).
117 Márpedig a 2021. június 22‑i Latvijas Republikas Saeima (Büntetőpontok) ítélet (C‑439/19, EU:C:2021:504) alapjául szolgáló ügytől eltérően, amelyben a közúti közlekedési szabálysértésekért járó büntetőpontok kiosztása egy általános hatályú jogszabályon alapult, az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás különös szabályok hatálya alá tartozó személycsoportra alkalmazandó.
118 Ezenkívül az e szabályozásban előírt doppingvétségek és ‑szankciók célja nemcsak a társadalom védelme és az érintett megbüntetése, hanem többek között a sportverseny tisztességességének és az érintett sportág jóhírnevének a megőrzése is.
119 Ebből következik, hogy az olyan doppingvétségek, mint amelyekről az alapügyben szó van, nem tartoznak a GDPR 10. cikkében említett „bűncselekmények” fogalma alá.
120 A fenti megfontolások összességére tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 10. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó a nemzeti doppingellenes szabályozásban előírt doppingvétségekre, valamint az ilyen doppingvétségekért kiszabott szankciókra vonatkozó személyes adatok kezelésére, amennyiben – függetlenül attól, hogy ezeket a jogsértéseket a belső jog hogyan minősíti – a doppingvétségek és az ezek miatt kiszabott szankciók csak egy meghatározott személyi csoportot, a sportolókat érintik, és a fegyelmi szankciókhoz hasonlóan a céljuk annak biztosítása, hogy e csoport tagjai betartsák a rájuk vonatkozó magatartási szabályokat.
A hatodik kérdésről
121 Az ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a GDPR10. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelésének felügyeletéért felelős hatóság határozatai bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik.
122 Az ötödik kérdésre adott nemleges válaszra tekintettel a hatodik kérdésre nem szükséges válaszolni.
A hetedik kérdésről
123 Az előterjesztő bíróság hetedik kérdése lényegében arra irányul, hogy a felügyeleti hatósághoz a GDPR 77. cikke alapján benyújtott, a GDPR 17. cikkében előírt törléshez való jog állítólagos megsértésével kapcsolatos panasz elfogadható‑e abban az esetben, ha az érintett személyes adatainak kezelésére még nem került sor sem a panasznak a felügyeleti hatósághoz történő benyújtásakor, sem a felügyeleti hatóságnak a panaszról való határozathozatalakor, de már konkrét valószínűsítő körülmények utalnak arra, hogy az adatkezelő személyes adatainak kezelése hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni. Nemleges válasz esetén a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a panasz utólagosan elfogadható‑e, ha az adatkezelés a bírósági eljárás során, később történik meg.
124 Az első alkérdést illetően emlékeztetni kell arra, hogy a GDPR 77. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál, „ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti [az említett] rendeletet”. A GDPR 77. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat az információkat, amelyeket a felügyeleti hatóságnak az ilyen panasz benyújtójának meg kell adnia.
125 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése szempontjából nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az a részét képezi (1983. november 17‑i Merck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont; 2025. január 9‑i Österreichische Datenschutzbehörde (Túlzó kérelmek) ítélet (C‑416/23, EU:C:2025:3, 24. pont).
126 Először is, a GDPR 77. cikkének szövege nem ír elő határidőt az e rendelet állítólagos megsértését képező személyes adatkezeléssel kapcsolatos panasz benyújtására, és nem veszi figyelembe azt az esetet sem, amikor az érintett személyesadat‑kezelés még nem történt meg. Amint arra a főtanácsnok az indítványának 186. pontjában rámutatott, ez a cikk a „megsérti” igét használja, ami azt jelenti, hogy az adatkezelésnek már meg kellett történnie, de a jövőbeni kezelés lehetősége sem kizárt.
127 Másodszor, a kontextus elemeként utalni kell a felügyeleti hatóságok feladat‑ és hatásköreire. Ezenkívül az általános adatvédelmi rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében minden felügyeleti hatóság a saját területén köteles kezelni azokat a panaszokat, amelyeket bármely személy e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének megfelelően jogosult benyújtani, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelése sérti az említett rendeletet, továbbá a szükséges mértékben köteles kivizsgálni e panaszok tárgyát. A felügyeleti hatóságnak az ilyen panaszt kellő gondossággal kell kezelnie (lásd ebben az értelemben: 2023. december 7‑i SCHUFA Holding [A fennálló tartozás elengedése] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
128 Ezen túlmenően a GDPR 58. cikkének (1) bekezdése jelentős vizsgálati hatáskörrel ruházza fel az egyes felügyeleti hatóságokat a benyújtott panaszok kezelése céljából. Ha az ilyen hatóság a vizsgálata során e rendelet rendelkezéseinek megsértését állapítja meg, köteles megfelelően reagálni a megállapított hiányosság orvoslására. Ebből a célból a GDPR 58. cikkének (2) bekezdése felsorolja a felügyeleti hatóság által hozható különböző korrekciós intézkedéseket, és e tekintetben a hatóság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a megfelelő és szükséges eszközök megválasztását illetően (lásd ebben az értelemben: 2023. december 7‑i SCHUFA Holding [A fennálló tartozás elengedése] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 57. és 68. pont).
129 E korrekciós intézkedések közül a felügyeleti hatóság a GDPR 58. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján figyelmeztetheti az adatkezelőt, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik a GDPR rendelkezéseit. A felügyeleti hatóságnak tehát vannak preventív hatáskörei.
130 Ennélfogva a panaszeljárást olyan mechanizmusként alakították ki, amely alkalmas az érintett személyek jogainak és érdekeinek hatékony védelmére (2023. december 7‑i SCHUFA Holding [A fennálló tartozás elengedése] ítélet, C‑26/22 és C‑64/22, EU:C:2023:958, 58. pont).
131 Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítések: HL 2018. L 127., 7. o.; HL 2021. L 74., 39. o.) 3. cikkének 2. pontját illetően a Bíróság kimondta, hogy bármely, adatkezelésre irányuló kísérlet már adatkezelésnek minősülhet (lásd ebben az értelemben: 2024. október 4‑i Bezirkshauptmannschaft Landeck [Mobiltelefonon tárolt személyes adatokhoz való hozzáférésre tett kísérlet] ítélet, C‑548/21, EU:C:2024:830, 69–77. pont).
132 Ezekből az következik, hogy a GDPR‑ral összefüggésben nem kizárt, hogy a felügyeleti hatóságok a panaszkezelés keretében proaktív módon avatkozzanak be.
133 Harmadszor, ezt az értelmezést a GDPR által követett célkitűzések is megerősítik. Ugyanis különösen e rendelet (10) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a rendelet a természetes személyek magas szintű védelmét kívánja biztosítani a személyes adatok Unión belüli kezelése tekintetében. Ugyanezen rendelet (11) preambulumbekezdése továbbá azt is kimondja, hogy az ilyen adatoknak az Unió teljes területén történő hatékony védelméhez az érintettek jogainak megerősítése szükséges.
134 Márpedig a felügyeleti hatóságokra a GDPR 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerint háruló panaszkezelési kötelezettségnek az e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének olyan értelmezésével történő korlátozása, hogy az kizárja a panasz felügyeleti hatóságnál történő benyújtásának bármely lehetőségét, amikor az adatkezelő adatkezelésre készül, ellentétes lenne az említett rendelet által követett célokkal, különösen azzal a célkitűzéssel, hogy a természetes személyek magas szintű védelmét biztosítsa a személyes adatok Unión belüli kezelése tekintetében.
135 Következésképpen a GDPR 77. cikke alapján benyújtott panasz elfogadhatónak tekinthető annak ellenére, hogy az e panasz tárgyát képező személyesadat‑kezelésre még nem került sor abban az időpontban, amikor az érintett az említett panaszt benyújtotta a felügyeleti hatósághoz, feltéve azonban, hogy az adatkezelés nem pusztán hipotetikus jellegű.
136 Az alapügyben a kérdést előterjesztő bírósághoz olyan határozattal szemben nyújtottak be keresetet, amelyben a szóban forgó adatok törlése iránti panaszt az eljáráshoz fűződő érdek hiánya miatt azzal az indokkal utasították el, hogy ezen adatokat még nem tették közzé. Az alapeljárás érintett felperese, YT e tekintetben arra hivatkozott, hogy az ÖADR határozatában négyéves felfüggesztést rendelt el vele szemben, és így az említett adatok közzétételére bármikor sor kerülhet.
137 Márpedig a személyes adatok törlésére irányuló panasz főszabály szerint azt feltételezi, hogy ezeket az adatokat kezelték. Az adatkezelő ugyanis nem tud eleget tenni az ilyen panasznak, és nem tudja törölni az adatokat, ha azok még nem kerültek nyilvánosságra.
138 Mindazonáltal – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében – úgy tűnik, hogy az YT által a GDPR 77. cikke alapján benyújtott panasz valójában a személyes adatok közzétételének megakadályozására, nem pedig azok törlésére irányult. Így ez a panasz elfogadható volt, mivel az illetékes felügyeleti hatósághoz való benyújtásának időpontjában már konkrét valószínűsítő körülmények álltak fenn arra vonatkozóan, hogy ezen adatok kezelése hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni. Ez a következtetés annál is inkább indokolt, mivel ez az adatkezelés, vagyis a doppingellenes szabályok megsértése miatt szankcionált YT nevének és a vele szemben kiszabott eltiltás időtartamának az interneten való közzététele – amint az a jelen ítélet 96. pontjában megállapításra került – az érintett magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez fűződő alapvető jogokba való súlyos beavatkozást jelent.
139 A fenti megfontolások összességére tekintettel a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a GDPR 77. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a doppingellenes szabályok megsértésére vonatkozó személyes adatok interneten való közzétételének megakadályozására irányuló, e cikk alapján benyújtott panasz elfogadható, ha az illetékes felügyeleti hatósághoz történő benyújtásának időpontjában konkrét valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy ez a közzététel hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni.